Ha Moszkva háborút indít Ukrajna ellen, ezt a közeli hetekben kell megtennie

Szerinte az orosz számítás az, hogy Ukrajna erősebbé válik, egyre modernebb és jobb nyugati fegyvereket kap, így egyelőre olcsóbb lehet egy támadás, mint egy-két év múlva. De nem lehetünk benne biztosak, hogy ez valóban bekövetkezik – teszi hozzá a szakértő. Meglátása azért nő az eszkaláció veszélye, mert 

ilyen például a Krím ügye. Amíg a félsziget hivatalosan Ukrajna része, viszont a gyakorlatban Oroszország tartja ellenőrzése alatt, Ukrajna nem lesz NATO-tag, és az EU-csatlakozása sem valószínű. Oroszország nem fogja megkapni, amit követel, feltételeinek nagy része abszurd, és ezt maguk az oroszok is tudják.

Rácz András elmondta, hogy senki sem tudja pontosan, hogy mit jelentene a követeléslista teljesítése, mert az USA-nak, illetve a NATO-nak átadott követeléslista egy kicsit ellentmond egymásnak.

Pápán van a nehéz légiszállítási ezred három szupernehéz C–17-es szállítógéppel; minden közép- és kelet-európai országban, így nálunk is van egy NATO Force Integration Unit, amelynek az a feladata, hogy ha nagy létszámú NATO-erőkre lenne szükség, akkor megszervezze azok elhelyezését és a helyi haderővel való együttműködést. És van egy katonaorvosi kiválósági központ is, amit szintén be kellene zárni.

A kutató szerint az oroszok úgy gondolják, valamit kell kezdeni Kelet-Ukrajnával, mert a jelenlegi helyzetben nem érzik hosszú távon stabilnak. Ezért nem tudja kizárni, hogy bevonulnak Kelet-Ukrajnába, és kitűzik az orosz zászlót, kész helyzet elé állítva Kijevet és a világot. Ezzel véget érne az a narratíva, hogy Oroszország nem része a konfliktusnak.

Egy év múlva ugyanis az ország már a 2024-es elnökválasztásra fog készülni, és akkor Putyin nem fog ilyen jellegű kalandokba bocsátkozni. Eszkaláció esetén az oroszok minden mellékfronton igyekeznének zavart kelteni, lennének provokációk a Dnyeszter Menti Köztársaságban, a Kárpátalján és Bukovinában is. Ha nem lépik át a kelet-ukrajnai szakadárokat az ukrán kormányerőktől elválasztó frontvonalat, akkor nem biztos, hogy nagyon súlyos szankciókat vezetnének be Moszkva ellen: az EU-ban és az USA-ban sokan úgy értékelnék, hogy azt foglalták el, ami eddig is az ő kezükön volt, és a világ úgy érezné, nem érdemes tovább élezni a helyzetet.

Ha viszont további területszerzés lenne a cél, akkor súlyos szankciók következnének az orosz bank- és pénzügyi rendszer ellen. Ezek – például a nemzetközi pénzügyi forgalmat kezelő SWIFT-rendszerből való kizárás – pusztító hatásúak, és ezek után már nem maradna további ütőkártya a Nyugat kezében.

Rácz András szerint az Oroszországra kiszabott enyhe büntetőintézkedések, például a bankbetétek befagyasztása és a szigorúbb beutazási tilalmak nem érintenék Magyarországot és a kárpátaljai magyarokat, a komolyabbak viszont igen: a Molnak vannak oroszországi kitermelőhelyei, a Richter gyógyszergyár több területen piacvezető, és Oroszországban ott van az OTP bankhálózata is.

A kárpátaljai magyarság is többszörös veszélyben lenne. A várható provokációk mellett a komoly eszkaláció esetén mobilizálni kell a tartalékosokat, és ez a magyarokra is vonatkozik. Rosszabb esetben pedig újra be kellene vezetni a sorozást. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az ukrán hadseregben magyarok is szolgálnak szerződéses katonaként, és persze ukrán állampolgárként a magyarokra is hatnának az eszkaláció politikai és gazdasági következményei.

Arra a kérdésre, hogy mennyire erős az ukrán hadsereg, a szakértő úgy válaszolt, hogy háború esetén az ukrán haderőnek jó esélye van arra, hogy – különösen városi területen – lelassítsa az előrenyomulást. De ha nyílt területen csapnak össze, akkor az ukránoknak nem sok esélyük van. Az viszont nagyon fontos információ, hogy egy súlyos eszkaláció esetén

ez nagyon jelentős arány.

(via HVG 360)

(Borítókép: Az orosz keleti körzet katonái egy 2S12 Sani nehéz aknavető rendszert lőnek ki. Fotó: Yuri Smityuk TASS / Getty Images)