Ivó, Milán
EUR 382,98 Ft
USD 366,17 Ft
6 °C
26 °C

Egy sertésszív-átültetés háttere: állati szervek emberi életeket menthetnek meg

2022-01-10T224156Z 1755940857 RC2DUR9WL7UF RTRMADP 3 HEALTH-TRAN
2022.01.18. 06:14
Először ültették emberbe – mint utóbb kiderült, egy büntetett előéletű férfibe – egy génmódosított sertés szívét. Az elképesztő áttörés az orvostudományban egy napon lehetővé teszi olyan állati szervek kifejlesztését, amelyekkel az emberi élet hosszabbítható meg. Az Egyesült Államokban naponta tucatnyian halnak meg, mert nem jutnak idejekorán az életüket megmentő szervhez.

Egy 57 éves, végzetes szívbetegségben szenvedő férfi kapta a sertésből származó ketyegőt. Az úttörő eljárás több százezer olyan betegnek ad reményt, akinek valamelyik belső szerve leállt. A nyolcórás műtét január 7-én zajlott Baltimore-ban, és a páciens, David Bennett három nappal később már jól érezte magát – idézte a New York Times a Marylandi Egyetem Orvosi Központjának sebészeit.

Működik a pulzus, van vérnyomás, ez már a beteg szíve

– mondta a műtétet vezető főorvos, aki egyben az orvosi központ szívtranszplantációs programjának igazgatója.

„Működik és normálisnak tűnik. Izgatottak vagyunk, hogy mit hoz a holnap. Ilyenre még soha korábban nem volt példa” – magyarázta dr. Bartley Griffith.

Tavaly 41 354 amerikai részesült szervátültetésben. A betegek több mint a fele új vesét kapott. A szervekből azonban akut hiány jelentkezik: naponta tucatnyi várólistás ember hal meg. Tavaly 3817 amerikai kapott emberi donorszívet pótlásként, több, mint bármikor korábban, a potenciális igény viszont ennél nagyobb.

Génszerkesztett állati szervek

A tudósok az utóbbi években lázasan dolgoztak azon, hogy olyan sertéseket fejlesszenek ki, amelyek szerveit az emberi szervezet nem utasítja el, és nem löki ki. A kutatást az elmúlt évtizedben az új génszerkesztési és klónozási technológiák gyorsították fel. A szívátültetés alig néhány hónappal azután történt, hogy New York-i sebészek sikeresen átültették egy agyhalott ember szervezetébe egy génmódosított sertés veséjét.

A kutatók remélik, hogy az ehhez hasonló eljárások új távlatokat nyitnak az orvostudományban, és a pótlószervek már nem számítanak majd hiánycikknek egy olyan országban, ahol több mint félmillió amerikai vár vesére és más szervekre.

„Ez egy vízválasztó esemény” – mondta az Egyesült Szervmegosztó Hálózat főorvosa, egyben transzplantációs orvos. „Olyan lehetőségek előtt állunk, amelyek jelentős változásokhoz vezetnek a szervhiány kezelésében” – hangoztatta dr. David Klassen, ugyanakkor azt is leszögezte, hogy időigényes egy ilyen kezelés kiérlelődése.

Bennettnek nem volt választása

Bennett azért döntött a kísérleti kezelés mellett, mert új szív nélkül meghalt volna, más kezelési módokat már kimerített, és túl beteg volt ahhoz, hogy emberi donorszívre legyen jogosult – erősítették meg a családtagok és az orvosok.

A prognózisa bizonytalan. A páciens egy szív-tüdő bypasshoz kötött, amely a műtét előtt is életben tartotta. Ez nem szokatlan egy szívátültetésen átesett ember esetében.

Az új szív működik, és már elvégzi feladatai nagy részét.

A páciens állapotát szorosan figyelemmel kísérik, hátha a szervezete kilöki az új szervet. Az első, kritikusnak számító 48 óra rendkívüli esemény nélkül telt el.

„Vagy meghalok, vagy vállalom a transzplantációt” – mondta Bennett a műtét előtt. Az utolsó lehetőség és választás jogán az életet választotta, holott tisztában volt azzal, hogy vakon ugrik a sötétbe.

Kezelőorvosa először december közepén hozta szóba a kísérleti kezelést.

„Nem adhatunk önnek emberi szívet, mert nem felel meg a követelményeknek. De talán használhatunk egy állati, sertésszívet” – emlékezett vissza dr. Griffith, aki azt is közölte, hogy ilyen beavatkozásra soha korábban nem volt példa, de úgy gondolja, hogy el tudják végezni.

Noha nem volt biztos benne, hogy betege megértette, Bennett viccesen válaszolt:

Nos, akkor én röfögni fogok?

A műtétről természetesen készült felvétel. Rövidített változata egyesek számára felkavaró lehet.

A xenotranszplantáció több száz éves

A xenotranszplantáció, vagyis a sejtek, szövetek, szervek átültetése egy másik faj szervezetébe hosszú múltra tekint vissza. Az állati vér és bőr emberi felhasználása több száz éves.

A hatvanas években csimpánzok veséit ültették át néhány betegbe. A legtovább élő recipiens kilenc hónapig húzta. Az első páviánszívet 1983-ban ültették át egy Baby Fae fedőnevű csecsemőbe, aki azonban 20 nappal később meghalt.

A sertések előnye a főemlősökkel szemben a könnyebb és gyorsabb felnevelés, ráadásul hat hónap alatt elérik a felnőtt emberi szerv méretet.

A sertésszívbillentyűket már rutinszerűen ültetik át emberbe, egyes cukorbetegek pedig sertés-hasnyálmirigysejteket kaptak. Sertésbőrt használtak például ideiglenes transzplantátumként égési sérülteknél.

Két technológia: a génszerkesztés és a klónozás segítségével genetikailag módosított sertésszervek hozhatók létre, amelyeket az emberi szervezet kisebb valószínűséggel fog kilökni.

A Bennett szervezetébe átültetett szív egy genetikailag módosított sertésből származik, amelyet a virginiai Revivicor, egy regeneratív gyógyászati cég biztosított.

A sebészek váratlan fordulatokkal szembesültek.

Az anatómia egy kicsit mókás volt. Néhány ügyes plasztikai műtétet kellett végrehajtanunk, hogy minden illeszkedjen

– ismertette dr. Griffith. Amikor azonban csapata eltávolította a szerv vérellátását korlátozó bilincset, „a szív azonnal beindult”, és „az állati szív elkezdett pumpálni”. Amikor Bennett először számolt be fiának, ifjabb David Bennettnek a közelgő transzplantációról, az zavarba jött.

„Kezdetben nem hittem neki” – mondta Bennett Jr. Apjának egy évtizeddel korábban sertésbillentyűt ültettek be, és azt hitte, hogy apja megzavarodott. Aztán az idő múlásával rájött, hogy apja igazat mond, és ő az első a világon, aki sertésszívet kapott.

A páciens büntetett előélete

Néhány nappal a forradalmian új átültetés után derítette ki a Washington Post, hogy a páciens 34 évvel korábban hétszer szúrt meg tőrével egy fiatalembert.

A deréktól lefelé lebénult áldozat, Edward Shumaker két évtizedre kényszerült kerekes székbe. Számos komplikáció lépett fel, köztük egy agyvérzés, ami miatt kognitív zavarai voltak, mielőtt 2007-ben, 40 évesen meghalt – erősítette meg nővére, Leslie Shumaker Downey.

A támadás 1988. április 30-án történt, amikor a 22 éves Shumaker egy bárban italozott és beszélgetett Bennett feleségével. Féltékenységi rohamában Bennett többször hátba szúrta az udvarlót.

A New York Times által megszerzett bírósági feljegyzések szerint Bennettet testi sértés vádjával 10 évre ítélték. Arra is kötelezték, hogy csaknem 30 ezer dollár kártérítést fizessen Shumakernek, de Downey szerint a férfi nem tett eleget ennek. A tetemes orvosi költségek megtérítésére Shumaker családja beperelte Bennettet. A bíróság 3,4 millió dolláros kártérítést ítélt meg nekik, de a család ezt a pénzt sem látta soha.

„A transzplantáció életet adott a páciensnek, miközben a bátyám soha nem kapott második esélyt az életre” – mondta Downey.

A leleplezés vitát gerjesztett arról, hogyan választják ki a betegeket a legkorszerűbb ellátásra.

A kezelőorvosok szerint az ilyen előzmények nem tekinthetők kizáró körülménynek. A transzplantációs műtétet végző Marylandi Egyetem Orvosi Központjának illetékesei közleményükben leszögezték, hogy az egészségügyi szolgáltatók elkötelezettek az összes beteg kezelése mellett, függetlenül azok hátterétől vagy életkörülményeitől.

(Borítókép: Bartley P. Griffith sebész vezeti a sertésszív-átültető műtétet betegén 2022. január 7-én. Fotó: UMSOM / Handout / REUTERS)

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Eladnék
  • Hírek