Konstantin
EUR 384,12 Ft
USD 364,25 Ft
14 °C
28 °C

Szergej Lavrov: Hivatalosan soha nem fenyegettük meg Ukrajnát

GettyImages-1237878021
2022.01.21. 15:22 Módosítva: 2022.01.21. 18:18
Genfben találkozott Oroszország és az Egyesült Államok külügyminisztere. A másfél órás találkozó után kijelentették: folytatni kell a párbeszédet az Ukrajna és Oroszország között kialakult feszültség rendezése érdekében.

Oroszország soha nem fenyegette meg Ukrajnát hivatalos képviselőin keresztül – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélés után tartott közös sajtótájékoztatón. A két külügyminiszter pénteken találkozott Genfben.

Oroszország soha, sehol, egyetlenegyszer sem fenyegette meg hivatalos képviselőin keresztül az ukrán népet

– idézi az orosz külügyminisztert a TASZSZ hírügynökség. A miniszter hozzátette: erről a témáról a Blinkennel tartott találkozón szó esett, az amerikai külügyminiszter egyetértett azzal, hogy „észszerűbb párbeszédre van szükség a témával kapcsolatban”. Az orosz diplomácia vezetője reményét fejezte ki, hogy ezután „csillapodnak a Nyugat érzelmei” az Ukrajna körüli helyzettel kapcsolatban, azonban szerinte erre nincs garancia.

Az orosz külügyminiszter kijelentette azt is, hogy a párbeszéd Oroszország és az Egyesült Államok között folytatódni fog, és nem zárta ki a Biden–Putyin-csúcstalálkozót sem.

Oroszország az orosz külügyminiszter elmondása szerint magyarázatot adott Washingtonnak Moszkva állítólagos Ukrajna elleni támadásáról. Lavrov szerint azonban az Egyesült Államok nem kommentálta megfelelően az amerikai hadsereg európai jelenlétét.

Minden felvetődött kérdésre megadtuk a választ, azt mondják: igen, ez orosz terület, elismerjük, de nagyon sok katonát csoportosítottunk az ukrán határ közelében. És ugyanakkor ott egy mondatban leszögezik, hogy amit az amerikaiak a csapataikkal művelnek Európában, az nem a mi dolgunk

– tette hozzá a miniszter.

Szergej Lavrov elmondta, hogy a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok között szerepel a NATO-erők Romániából és Bulgáriából történő kivonása. A moszkvai külügy szerint így lehetne visszatérni az 1997, vagyis az Oroszország és a NATO közötti alapmegállapodás előtti felálláshoz.

Kezdeményezéseink egyik alapeleme tudatosan nagyon egyértelmű, és nem engedi meg a kettős értelmezést. A külföldi erők, műszaki felszerelés és fegyverek kivonásáról, valamint egyéb lépésekről van szó, azzal a céllal, hogy visszatérjünk az 1997-es konfigurációhoz azon országok területén, amelyek akkor még nem voltak NATO-tagok. Ez Bulgáriára és Romániára is vonatkozik

– mondta az orosz külügyminiszter, aki szerint a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokra jövő héten ad írásos választ az Egyesült Államok. Feltételezése szerint a reakcióban helyet kapnak majd az Ukrajnát érintő kérdések is. Szerinte az lenne a helyes, ha nyilvánosságra hoznák Washington válaszát Moszkva biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira, és ezt Antony Blinkennek is javasolni fogja.

Amerika felkészült a gyors és kemény válaszra

Mindannyian egyformán elkötelezettek vagyunk a diplomácia és a párbeszéd útján, hogy megpróbáljuk megoldani nézeteltéréseinket. De elköteleztük magunkat az egységes, gyors és kemény válaszadás mellett is, ha ez lehetetlennek bizonyul, és Oroszország úgy dönt, hogy agressziót folytat Ukrajna ellen – mondta felszólalásában Antony Blinken, aki szerdán az ukrán külügyminiszterrel, Dmitro Kulebával is tárgyalt. Az amerikai külügyminiszter felszólította az ukránokat, hogy legyenek egységesek az orosz fenyegetéssel szemben. Emellett Blinken sürgette az ukrán politikusokat, hogy tegyék félre nézeteltéréseiket a közös nemzeti ügy érdekében, működjenek együtt egy esetleges orosz invázióval szemben, és készüljenek fel a nehéz napokra.

Az ukrán külügyminiszter a találkozó után tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Oroszországnak folytatnia kell a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, a NATO-val és a normandiai formátumban részt vevő országokkal a Donyec-medencei konfliktus diplomáciai úton történő rendezése érdekében. Az ukrán miniszter emellett kifejezte meggyőződését, hogy „Ukrajna elég erős ahhoz, hogy méltósággal vészelje át a jelenlegi nehéz időszakot”. Szerinte a legfontosabb, hogy az ukránok ne engedjenek a Kreml „pánikkeltő és az ország belső helyzetének aláásására tett kísérleteinek”.

Románia és Bulgária reagált

Bukarest megalapozatlannak tartja és elutasítja Oroszország igényét, hogy a NATO vonuljon ki Romániából és Bulgáriából. A román külügyminiszter emlékeztetett, hogy a NATO-csapatok jelenléte a tagállamok területén a szövetség egy védekező jellegű válaszlépése Oroszország egyre agresszívebb magatartására, az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget törvénytelen elfoglalására.

Oroszország már 2021 decemberében is előállt azzal az igénnyel, hogy a NATO vonja ki az idegen csapatokat és haditechnikát azon országok területéről, amelyek 1997-ben nem voltak NATO-tagok. Ezt a NATO nyilvános állásfoglalásaiban és az Oroszországgal folytatott párbeszédben is elfogadhatatlannak minősítette, leszögezve, hogy ez nem képezheti alku tárgyát. Az elrettentő és védelmi célokat szolgáló katonai jelenlét a közös védelem részét képezi, és ebben a kérdésben harmadik országnak nem lehet vétójoga – olvasható a román külügyminisztérium közleményében.

A román elnöki hivatal közleménye szerint Klaus Iohannis román államfő jövő szerdára összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT), hogy megvitassák a Fekete-tenger kiterjesztett térségében és a NATO keleti szárnyán kialakult biztonsági helyzetet, és a reakcióképesség javítását célzó intézkedésekről döntsenek.

A bolgár kormány maga dönt a védelmi terveiről, és egyeztet az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) tartozó szövetségeseivel – szögezte le Kiril Petkov miniszterelnök Szófiában, miután Oroszország bejelentette, hogy biztonsági követelései között szerepel az is, hogy a NATO-erők hagyják el Bulgáriát.

Bulgária szuverén ország, amely már régen meghozta a döntését a NATO-tagságról. Mint ilyen, egyedül a bolgár kormány jogosult az ország védelmének megszervezéséről dönteni, szövetségeseivel egyeztetve

– hangsúlyozta a bolgár miniszterelnök a parlamentben. Kifejtette: a NATO-t alapító szerződés nem hozott létre olyan alacsonyabb kategóriájú tagországokat, amelyek részére csak szelektíven vagy korlátozott mértékben járna a kollektív védelem.

Bulgária, amely Moszkva egyik legszorosabb szövetségese volt a hidegháború idején, 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz.

A brit kormányfő is egyeztet 

Boris Johnson brit miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár szerint Oroszországnak nagy árat kellene fizetnie az Ukrajna elleni esetleges katonai agresszióért. Telefonos egyeztetést tartottak Ukrajnáról, és egyaránt mélységes aggályaiknak adtak kifejezést az ukrajnai helyzet destabilizálására irányuló folytonos orosz akciók miatt.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint a két kormányfő egyetértett abban is, hogy súlyos, stratégiai léptékű hiba lenne, ha Oroszország bármiféle katonai invázióra szánná el magát Ukrajna ellen. A brit miniszterelnök a német kancellárral tartott egyeztetésen hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy a NATO-szövetségesek összehangolt válaszintézkedéseket dolgozzanak ki erre az esetre.

Boris Johnson a minap Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával is tárgyalt az ukrajnai válságról. Johnson és Stoltenberg egyetértett annak fontosságában, hogy az Ukrajna elleni esetleges orosz inváziót súlyos gazdasági szankcióknak kellene követniük. A brit kormányfő és a NATO-főtitkár leszögezte: biztosítani kell, hogy Ukrajna szabadon törekedhessen a NATO-tagságra.

Liz Truss brit külügyminiszter pénteken arra figyelmeztette Moszkvát, hogy Oroszország Ukrajna megtámadásával ahhoz hasonló helyzetbe kerülhet, mint a Szovjetunió az afganisztáni katonai beavatkozás után.

Az orosz házelnök szerint a NATO meg akarja szállni Ukrajnát

CNN hírt adott róla, hogy az ukrán külügyminisztérium pénteken kiadott egy közleményt, miszerint

az Orosz Föderáció Fegyveres Erőinek Parancsnoksága továbbra is növeli az oroszbarát megszálló csapatok harci képességeit az ideiglenesen megszállt területen Donyeck és Luhanszk régióban. E hónap eleje óta a megszállók titokban több mint hétezer tonna üzemanyagot, több egység harckocsit és önjáró tüzérséget, egyéb fegyvereket és tüzérségi rendszerekhez és aknavető gépekhez való lőszert hoztak be vasúton és közúton Ukrajna területére.

Ezek után konzultációra hívta az orosz parlament alsóházának frakcióvezetőit jövő hétre Vjacseszlav Vologyin orosz házelnök, a délkelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságok” függetlenségének elismeréséről. Hozzátette, hogy a kezdeményezésnek a frakcióvezetőkkel való megvitatása után a kérdést az állami duma, azaz a parlamenti alsóház tanácsának kell megvitatnia.

Kijev semmibe veszi a minszki megállapodásokat, a NATO meg akarja szállni Ukrajnát, ami hatalmas tragédiához vezethet

– írta a politikus Telegram-oldalán. Hozzátette, hogy nem engedhetik meg, hogy ez így legyen. „Egyvalami teljesen nyilvánvaló: keresni kell a módját annak, hogy hogyan szavatoljuk állampolgáraink és honfitársaink biztonságát a Donyecki Népköztársaságban és a Luhanszki Népköztársaságban” – emelte ki a házelnök.

Kommunista parlamenti képviselők szerdán kezdeményezték Vlagyimir Putyin elnöknél az elismerés kérdésének mérlegelését, valamint azt, hogy kezdjen tárgyalásokat a köztársaságok vezetőivel az államközi kapcsolatok jogi alapjainak lefektetéséről és az együttműködés aspektusainak rendezéséről.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a kezdeményezéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a kialakult helyzetben nagyon fontos óvakodni az olyan lépésektől, amelyek a feszültség tovább növeléséhez vezethetnek. Mint mondta, a javaslat kezdeményezőinek kerülniük kellene, hogy ilyen kényes ügyben politikai pontszerzésre törekedjenek.

Újabb egységek a Fekete-tengeren

A fokozódó feszültség miatt Spanyolország hadihajókat küld a NATO fekete-tengeri erőihez. A spanyol kormány egy aknakereső hajót már útnak indított, egy fregatt pedig három-négy napon belül fog kihajózni, de már vadászgépek küldését is fontolgatják.

Dánia a héten jelentette be, hogy fregattot küld a bevetésre, szerdán pedig Emmanuel Macron beszélt arról, hogy csapatokat küld a balti térségbe. További csapatok küldéséről a júniusi madridi NATO-csúcson dönthetnek.

(Borítókép: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Genfben 2022. január 21-én. Fotó: Orosz Külügyminisztérium Sajtószolgálat / Anadolu Agency / Getty Images)

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Hírek