Erik, Alexandra
EUR 385,67 Ft
USD 366,34 Ft
11 °C
23 °C

Oroszország megtorlással fenyegetőzik, figyelmeztette az Egyesült Államokat

GettyImages-1237995274
2022.01.26. 17:06 Módosítva: 2022.01.26. 20:32
Oroszország kormánya már korábban állította, hogy nem szándékozik mozgósítani az ukrán határ közelében felsorakoztatott katonáit, és csupán az USA fokozza a feszültséget Európa és köztük. A mai napon Oroszország figyelmeztette az Egyesült Államokat. Washington és a NATO átadta válaszát.

Oroszország kitart amellett, hogy nem enged volt szovjet országokat beléptetni a NATO-ba. Mialatt Moszkva katonai előkészületeket hajtott végre, az Egyesült Államok erőfeszítéseket tett, hogy támogassa európai szövetségeseit. 

Akár személyre szóló szankciókat is megfontolhatunk Vlagyimir Putyin számára. Washington azon dolgozott, hogy megóvja Európát egy potenciális, nagy kiterjedésű energiakimaradásos krízistől, valamint egy amerikai repülőgép katonai felszereléseket szállított Kijevbe

– mondta az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden az NBC News-nak.

Az amerikai elnök korábban már kijelentette, hogy nem szándékozik amerikai katonákat küldeni Ukrajnába, helyette különböző gazdasági lépéseket tenne európai szövetségesei közreműködésével, amelyek Oroszország részére hátrányt jelentenének, és emellett Biden további politikai következményeket emlegetett:

  • Technológiai szállítmányok megvonását Oroszországtól.
  • Minden amerikai eredetű szoftver blokkolását Oroszországban.
  • A fentebb soroltakkal gyengíteni kulcsfontosságú gazdasági ágazatokat, mint a mesterséges intelligencia alkalmazása, quantum-számítástechnika, repülőgépek működtetése stb.

Oroszország ma figyelmeztette az USA-t, ha nem felelnek meg a követelésüknek, miszerint visszavonják ezen intézkedések tervezését,

gyorsan megtorló reakcióra számíthatnak.

Miközben az oroszok az USA válaszára várnak ezzel kapcsolatban, Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere a következőt mondta az NBC News összefoglalója szerint:

Nem fogunk örökké várni. Nem hagyjuk, hogy a követelésünk soha nem szűnő tárgyalásokba torkolljon.

Mindeközben az USA 8500 katonát utasított készenlétre arra az esetre, ha Európába küldenék őket. Nyugat-európai országok szintén támogatást küldtek Ukrajnának, fegyverszállítmányokkal, hogy segítsenek megerősíteni védelmüket szükség esetére. Ezt követően az ukrán külügyminiszter, Dmytro Kuleba kijelentette:

Bár az orosz katonák jelenléte szorosan határaink közelében továbbra is fenyegetést jelent, a mostani felkészültségünk mellett, jelenlegi létszámukkal nem lesznek képesek egy nagyobb kiterjedésű támadást indítani.

Az Egyesült Királyság szintén küldött támogatást Ukrajnába, tankelhárító fegyverek formájában, ám kijelentették, hogy katonákat nem fognak mozgósítani.

Megérkeztek a válaszok

Közben John Sullivan amerikai nagykövet átadta Washington írásos válaszát Moszkva biztonsági garanciaigényeire – írja az MTI. Az orosz diplomáciai tárca megerősítette, hogy a nagykövet, akit Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes fogadott, körülbelül fél órát töltött a tárcánál, és az Egyesült Államok írásos válaszával érkezett. Az üzenet tartalmáról részleteket nem hoztak nyilvánosságra.

Oroszország december közepén kétoldalú szerződés tervezetét juttatta el az Egyesült Államoknak, és ebben egyebek között azt követelte, hogy Washington kötelezze el magát a NATO keleti terjeszkedésének leállítása mellett, szüntesse be a katonai együttműködést a posztszovjet országokkal, vonja ki nukleáris fegyvereit Európából, és ne telepítsen a kontinensre Oroszországot fenyegetni képes csapásmérő rendszereket. Orosz tisztségviselők többször is hangsúlyozták, hogy a tervezet mind a nyolc cikkére részletes írásbeli választ várnak az Egyesült Államoktól.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai parlamenti beszédében kilátásba helyezte, hogy Oroszország lépéseket fog tenni, ha az Egyesült Államok nem ad konstruktív választ a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira, és ha a Nyugat folytatja szerintük agresszív irányvonalát.

Mindenkinek abból kell kiindulnia, hogy Oroszország és polgárai biztonsága feltétlen prioritás, és ezt minden körülmények között megbízhatóan biztosítani fogjuk

– közölte. Az orosz diplomácia vezetője kifejezte Moszkva készségét arra, hogy ne hozza nyilvánosságra az amerikai választ, ha erre vonatkozó kérést kap. Leszögezte ugyanakkor, hogy a lényeget ismertetni fogják a nyilvánossággal.

Az orosz javaslatokat a moszkvai külügyminisztérium a diplomáciai gyakorlatban szokatlan módon már röviddel az amerikai félhez történt eljuttatásuk után nyilvánosságra hozta, és írásos választ követelt rájuk. A hivatalos indoklás szerint ezt azért tette, mert az orosz fél becsapva érezte magát amiatt, hogy a kilencvenes években kapott szóbeli ígéretek ellenére a NATO-t több körben bővítették keleti irányba.

Andrej Turcsak, az orosz parlament alsóháza (duma) elnökének első helyettese, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára szerdán  sürgette, hogy Moszkva szállítson fegyvert a délkelet-ukrajnai szakadároknak, hogy képesek legyenek feltartóztatni „Kijev nyilvánvalóan előkészületben lévő agresszióját”.

Az Oroszországnak küldött amerikai válasz „komoly diplomáciai útvonalat” jelöl ki 

– ezt már Antony Blinken amerikai külügyminiszter közölte azon a sajtótájékoztatóján, amelyen bejelentette, hogy az Egyesült Államok megküldte írásbeli válaszait Oroszország biztonsági garanciaigényeire. A tárcavezető szerint a levél „elvi és gyakorlati szempontból is értékeli az Oroszország által felvetett aggályokat”. Antony Blinken hozzátette, az Egyesült Államok nyitott a párbeszédre.

Idő közben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is jelezte, hogy a szövetség elküldte írásbeli válaszát Oroszország biztonsági garanciaigényeire.

Ismételten felszólítjuk Oroszországot, hogy haladéktalanul csökkentse a feszültséget. A NATO hisz abban, hogy a nézeteltéréseket párbeszéd és diplomácia útján kell megoldani, nem erőszakkal vagy az azzal történő fenyegetéssel

 – fogalmazott Stoltenberg. Mint mondta, Oroszország megszakította diplomáciai kapcsolatait a NATO-val, ami megnehezíti a párbeszédet, ezért vissza kell állítani a moszkvai és a brüsszeli képviseleteket, a katonai kommunikációs csatornák teljes körű kihasználása, az átláthatóság és a kockázatok csökkentése érdekében.

(Borítókép: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszél a plenáris ülésen 2022. január 26-án. Fotó: Russian State Duma TASS / Getty Images)

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Eladnék
  • Betét