16:00, December 09. ÉLŐ
Horvátország 0
Brazília 0
Education City Stadion Negyeddöntő
20:00, December 09.
Hollandia 0
Argentína 0

Rendkívüli állapotot rendelnek el Ukrajna egész területén

Kövesse velünk az orosz–ukrán konfliktus legfrissebb fejleményeit!

Vége
2022-02-22T130715Z 973566510 RC20PS9RZ27J RTRMADP 3 UKRAINE-CRIS

A legfontosabbak

Kiss Dániel
2022.02.23. 21:52
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az ukrán parlament szerda esti rendkívüli ülésén megszavazta a rendkívüli állapot bevezetését az országban.

    Az elnöki rendelet támogatásáról szóló törvényjavaslatot 335 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Az indítvány elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség. Minden frakció támogatta, kivéve a Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Az Életért párt képviselőcsoportját, amelyből csak egyetlen képviselő szavazta meg.

    Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a szavazás előtti felszólalásában kiemelte, hogy a rendkívüli állapot miatti korlátozások régiónként eltérők lesznek az országban.

    A rendkívüli állapotot harminc napra vezették be azzal, hogy szükség esetén Volodimir Zelenszkij elnök meghosszabbíthatja. A rendelet csütörtökön nulla órától lép életbe.

    Danyilov kifejtette: ezt a döntést az országot Oroszország részéről érő fenyegetések indokolják, és a belső destabilizálódást hivatott megakadályozni. Egyúttal biztosított afelől, hogy a helyzetet a kijevi vezetés kézben tartja. „Minden titkosszolgálati partnerünk, a mi titkosszolgálatunk és elemzőink szerint is országunk elfoglalása lehetetlen belső destabilizálás nélkül” – hangoztatta.

  • Berlinben a Branderburgi kaput, Párizsban a városházát világították ki szerda este szolidaritásból az ukrán nemzeti zászló kék-sárga színeivel a kiéleződő válság közepette.

    A német kormányzati állásfoglalás szerint Berlin, amely frontvonalként szolgált a hidegháború idején a berlini fal 1989-es lebontásáig, világos jelzést akart küldeni e gesztussal a szabad és szuverén Ukrajnának.

    Megmutatjuk szolidaritásunkat Ukrajna népével, az ukrán gyökerekkel rendelkező berlinieknek és számos orosznak, aki békét akar Ukrajnában és Oroszországban

    – jelentette ki Franziska Giffey berlini polgármester, aki szerint „mindannyiunk legfőbb kívánsága, hogy véget érjen az eszkaláció, és békés megoldás szülessék ebben a fenyegető konfliktusban”.

    Anne Hidalgo párizsi polgármester, aki egyben a francia elnökválasztáson induló jelöltek egyike is, szerdán úgy fogalmazott: „ismét a háború kísértete ólálkodik Európa ajtajának küszöbén”.

    Ukrajna szerdán országos rendkívüli állapotot rendelt el annak nyomán, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este elismerte a délkelet-ukrajnai donyecki és luhanszki „népköztársaságok” szuverenitását. 

    (via MTI)

  • Jelenleg nem tartózkodnak orosz csapatok a Donyecki Népköztársaságban

    – közölte a Moszkva által függetlennek elismert kelet-ukrajnai terület vezetője, Gyenyisz Pusilin. A vezető kihangsúlyozta: békésen akarja rendezni a határkérdést Ukrajnával, de fenntartja magának a jogot, hogy szükség esetén Oroszország segítségét kérje.

    Pusilin nem zárta ki, hogy a jövőben lehetséges lesz az orosz katonák jelenléte, azonban hozzátette, hogy a Donyecki Népköztársaság és az Oroszországi Föderáció által aláírt szerződés értelmében Oroszországnak joga van katonákat küldeni a területre.

    (via MTI) 

  • A Flightradar24 nemrég arra hívta fel a figyelmet Twitter-oldalán, hogy már több mint 24 órája repül egy amerikai RQ-4 Global Hawk típusú pilóta nélküli felderítő repülőgép Ukrajna felett. 

    Korábban egyébként február 15-én történt hasonló eset, akkor több mint 21 óráig szállt a térség felett a katonai felderítő drón: 

  • Miután hétfő este Putyin elismerte a szakadár államokat, kedden az orosz békefenntartók már be is vonultak a térségbe. Bár több nyugati ország hamar reagált a fejleményekre, a britek majdnem mindenkinél gyorsabbak voltak – számolt be korábban az Index.

    Boris Johnson szinte azonnal reagált: azt ígérte, hogy olyan keményen célba veszik az orosz gazdasági érdekeltségeket, amilyen gyorsan csak lehet. A jelek szerint a brit miniszterelnök nem viccelt, ugyanis a hatóságok többek között:

    • orosz pénzintézeteket ellenőriznek,
    • oligarchák vagyonát vizsgálják, 
    • beszüntetik az oroszok számára csábító aranyvízumokat. 
  • Úgy tűnik, a világ felfigyelt, majd nem sokkal később reagált is Vlagyimir Putyin döntésére, amellyel elismerte a szakadár térséget – számolt be korábban az Index

    A következő országok hoztak már meg szankciókat: 

    • az Európai Unió 27 tagországa, 
    • Egyesült Királyság, 
    • Egyesült Államok, 
    • Törökország, 
    • Ausztrália,
    • Japán. 

    Ezeken az országokon kívül még az UEFA is felszólalt, ugyanis már szinte biztosra vehető, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség az idei Bajnokok Ligája-döntőt Szentpétervárról máshová költözteti.

    India továbbra is óvatosan reagált a fejleményekre a jó történelmi kapcsolatokra hivatkozva. Kína még profitálhat is a konfliktusból.

  • Izrael osztja a nemzetközi közösség aggodalmát a kelet-ukrajnai lépésekkel és a helyzet súlyos eszkalációjával kapcsolatban – fejtette ki a külügyminisztérium Twitter-oldalán.

    Izrael nyugalomhoz vezető diplomáciai megoldásban reménykedik, és kész segíteni, ha erre felkérik

    –  írja a minisztérium, amely kiemeli az Ukrajnában élő izraeliek és a zsidó közösség iránti aggodalmát is.

    Izrael kész haladéktalanul szükségleteinek megfelelő humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának, és ebben a kérdésben kapcsolatban áll az ukrán hatóságokkal

    – fogalmaz a zsidó állam, amely ismételten a diplomáciai erőfeszítésekhez történő visszatérésre szólít fel.

    Az Ukrajna területi integritását és szuverenitását támogató nyilatkozat másfél nappal azután született meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte Ukrajna két régiójának függetlenségét.

    A lap szerint Jeruzsálem ajánlata a diplomáciai közvetítésre azért fontos, mert  Kijev többször kérte a múltban Jeruzsálem segítségét. Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök kétszer is beleegyezett ebbe, de Putyin visszautasította ajánlatát, ahogyan Naftali Bennett kormányfő októberi kísérletei sem vezettek eredményre.  

    Kijev Jeruzsálemet semleges közvetítő félnek tekinti, mert jó kapcsolatokat ápol Kijevvel és Moszkvával is, bár Törökországot is felkérték hasonló feladatra a lap diplomáciai forrása szerint.

    Jeruzsálem óvatosan foglal állást az orosz–ukrán feszültség ügyében, mert Oroszország jelentős katonai erőkkel bír Izrael északi határánál, Szíriában, és mert aggódik a nagy lélekszámú oroszországi és ukrajnai zsidó közösségekért.

    Izrael fontosnak tartotta a Nyugathoz igazodást és Ukrajna támogatását. A The Jerusalem Post forrása szerint a kormányzat szerdai megbeszélésein részt vevő összes fél, köztük a miniszterelnöki hivatal, a külügyminisztérium, Avigdor Liberman pénzügyminiszter és a biztonsági szervek is egyetértettek a nyilatkozat kiadásával. 

    (via MTI)

  • José Manuel Albares február 23-án bekérette Jurij Korcsagint, Oroszország madridi nagykövetét, hogy tájékoztassa: Spanyolország elutasítja „az orosz kormány egyoldalú és a nemzetközi joggal ellentétes akcióit”.

    Egyáltalán nem kizárt az a forgatókönyv, miszerint Oroszország megtámadja Ukrajnát 

    – mondta a tárcavezető, aki szerint történelmi esemény áll fenn, amely az elmúlt évtizedek legnagyobb veszélyét jelenti Európa biztonságára nézve, és valószínűleg a legnagyobb katonai bevetés a második világháború óta. Emellett José Manuel Albares hangsúlyozta: Spanyolország továbbra is a párbeszédet támogatja, annak ellenére, hogy Oroszország „ezt nagyon megnehezíti, hogy azt ne mondjam, lehetetlenné teszi”.

    A spanyol külügyminisztérium február 23-án módosította a nemzetközi utazásokra vonatkozó ajánlását, és nem javasolja állampolgárainak, hogy Ukrajnába utazzanak. Az ott-tartózkodóknak pedig azt tanácsolja, hogy minél hamarabb hagyják el az országot. Ezenkívül arról is beszélt, hogy jelenleg 334, Ukrajnában lévő spanyol állampolgárról tudnak. Az elmúlt hetekben több mint százan tértek haza az események miatt. 

    (via MTI)

  • Kitettük az ukrán zászlót a Városházára, az ukrán emberek és Ukrajna melletti kiállásként

    – jelentette ki Facebook-posztjában Karácsony Gergely. 

    A budapesti főpolgármester elmondta, hogy korábban már kifejezte szolidaritását Kijev, illetve Beregszász polgármesterének is.

    Hozzátette: szerinte felfoghatatlan a barbárság, ami a szomszédban történik. Úgy véli, fontos kiállni Ukrajna szuverenitásáért és tiltakozni Putyin akciója ellen.

  • Orbán Viktor miniszterelnök is Brüsszelbe utazik csütörtökön, ahol az Európai Unió állam- és kormányfői rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az orosz–ukrán válság ügyében – számolt be az Index.  

    Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtök este nyolc órára hívta össze a tanácskozást, ahol a legújabb fejlemények megtárgyalásán kívül szó lesz még arról, hogyan védjék meg a szabályokon alapuló nemzetközi rendet; hogyan viszonyuljanak Oroszországhoz, illetve Oroszország felelősségre vonásához tetteiért; valamint hogyan fogják tovább támogatni Ukrajnát és népét.

  • A cseh jegybank kormányzója úgy véli, az orosz–ukrán feszültségek hatására Csehországban növekedni fog az infláció.

    Jirí Ruso, a cseh jegybank kormányzója szerdán megosztotta szemléletét, miszerint az Oroszország és Ukrajna közti helyzet gazdasági hatása miatt későbbre tolódik a Cseh Nemzeti Bank legfőbb céljának, vagyis az infláció 2 százalék körülire mérséklésének elérése – közölte az MTI.

    Januárban az infláció Csehországban majdnem 10 százalékos volt. A további emelkedés megfékezése céljából a jegybanki tanács 4 és fél százalékra emelte az alapkamatot, a korábbi egy százalék alattiról. A jegybank elnöke szerint elsősorban a magas energiaáraknak lesz inflációs hatásuk az országban.

  • Újabb felvételt osztott meg „Az igazi háború" elnevezésű Telegram-csoport, amelyen az látszik, hogy tankok vonulnak a Belgorod régióban elhelyezkedő Seretino faluban, mindössze 20 kilométerre az ukrán határtól. 

      

  • Orbán Viktor miniszterelnök szerdán egy videóüzenetben hangsúlyozta: kormánya azt szeretné, ha az ország kimaradna az orosz–ukrán konfliktusból.

    Majd ezután az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének is üzent: Magyarország biztonsága érdekében szó sem lehet azoknak a baloldali javaslatoknak az elfogadásáról, amelyek alapján katonákat és fegyvereket küldenének Ukrajnába. 

    Tíz nappal ezelőtt ugyanis Márki-Zay Péter azt mondta Gulyás Márton Partizán című műsorában:

    Tart a háborútól, de képes lenne magyar katonákat küldeni Ukrajnába, ha a NATO úgy döntene. 

    A miniszterelnök-jelölt később hozzátette, hogy támogatná Ukrajna felvételét a NATO-ba.

  • Kibertámadás történt több kormányzati weboldal ellen február 23-án Ukrajnában: részben vagy teljesen leállt a Külügyminisztérium, az Ukrán Biztonsági Szolgálat, a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium oldala is – közölte Mihajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes.

    Fedorov hozzátette, hogy a támadás délután 4 órakor kezdődött, és több ukrán bankot is érintett, ám arról nem beszélt, hogy mely bankokat támadták meg, és mekkora kár keletkezett.

    Ez nem az első ilyen eset: csupán pár órával korábban is megtámadták az állami portálokat, míg az elmúlt két hónapban több mint 100 kibertámadást rögzített az ukrán biztonsági szolgálat.

    Ezenfelül Ruslan Stefanchuk, az ukrán legfelsőbb tanács szóvivője bejelentette, hogy a családját is megtámadták a hackerek: megpróbálták feltörni a bankkártyáikat és bankszámláikat.

    (cnbc.com, korrespondent.net)

  • Az ukrán–orosz események miatt a Szlovák Fegyveres Erőket úgynevezett vörös készültségi fokozatba helyezték, amit Marian Majer, a védelmi minisztérium államtitkára jelentett be február 23-án – derül ki a Paraméter cikkéből. 

    Az Index korábban beszámolt róla, hogy katonákat csoportosít át a keleti határ védelmére a Magyar Honvédség egy lehetséges orosz–ukrán háború kitörésére felkészülve. A honvédek humanitárius feladatokra és a határvédelemre is készülnek. Hasonlóan cselekedett a Magyarországgal és Ukrajnával szintén határos Szlovákia is.

    Marian Majer bejelentésében kiemelte: egy olyan intézkedésről van szó, amely a fegyveres erők szintjén történik, a célja pedig az, hogy szükség esetén gyorsabban tudjanak reagálni, valamint megerősítik a kritikus infrastruktúra bizonyos pontjainak védelmét. Emellett kiemelte, hogy 500 katona áll rendelkezésre arra az esetre, ha szükség lenne rájuk a keleti határ védelménél.

    Az államtitkár szerint egyelőre nem reális, hogy Oroszország megtámadja Ukrajna egészét. A hírszerzési információk alapján 40-50 ezer orosz katonát vethetnek be Ukrajna területén.

    (Paraméter)

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán megbeszélést folytatott Kijevben Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nausėda litván államfővel, amelyet követően elmondta, hogy Ukrajna, Lengyelország és Litvánia egyformán ítéli meg Oroszország lépését, amely szerint elismeri a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét.

    Nagyra értékeljük Varsó és Vilnius azonnali reakcióját Oroszország döntésére, hogy elismerte az úgynevezett donyecki és luhanszki »népköztársaság« függetlenségét, és engedélyt adott az orosz csapatok bevetésére külföldön

    – mondta Zelenszkij, hozzátéve: egyformán értékelik ezeket a bűncselekményeket, és Moszkva a döntésével egyoldalúan kilépett a minszki egyezményből, egyúttal aláásta a békés rendezésre irányuló erőfeszítéseket, amire kemény választ kell adni.

    Ez újabb agressziós cselekmény Ukrajna, szuverenitásunk és területi integritásunk ellen. Ez az Oroszországi Föderáció katonai jelenlétének legitimálása az ideiglenesen megszállt Donyec-medencei területeken

    – emelte ki Zelenszkij, aki szerint Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége többek között Oroszország részéről, elvégre az ukrán határok közelében nagyjából 150 ezer orosz katona állomásozik, valamint átmenetileg megszállták Donyeck és Luhanszk területét.

    Az elnök úgy véli, hogy a budapesti memorandum (nemzetközi szerződés) nem működik, és Ukrajna semmilyen biztonsági szövetségnek sem a tagja, de szükségük van arra, hogy más partnereiktől is támogatást kapjanak, hogy megvédhessék magukat, miközben ukránok halnak meg.

    Nem titok, sokszor felajánlottam az orosz elnöknek, hogy üljünk tárgyalóasztalhoz, és beszéljünk, mert ez párbeszéd, nem pedig feltételek kérdése

    – mondta Zelenszkij.

    (MTI)

  • A konfliktust nyomon követő Telegram-csatorna egyik feliratkozója egy olyan felvételt tett közzé, amelyen terepruhás férfiak törnek be a lakásába, miután ő a helyi hatóságok evakuációs felhívására elhagyta a területet.

    A lakástulaj síró hangon magyarázza, hogy az ismeretlenek minden mozdíthatót elvittek.

      

  • Az elmúlt egy hónap alatt mintegy háromszázzal nőtt Vârfu Câmpului község lakosságának száma, amely Botosani megyében, Nyugat-Moldvában, az ukrán–román határ közelében található. Az orosz inváziótól tartva már most sokan elhagyták otthonukat és kerestek menedéket a határ túlfelén – olvasható a Főtér oldalán.

    Az elmúlt hónapokban több száz ukrán állampolgár érkezett a településre, hogy ott vészelje át a válságot. A falu polgármestere, Maria Hutu számításai szerint egy hónap alatt mintegy háromszázzal nőtt a község lakosságának száma (9136-ról 9412-re).

    Volt olyan nap, amikor egyszerre hét ukrán állampolgár nyújtott be letelepedési kérelmet.

    Az elöljáró nem tudta megmondani, hogy pontosan hányan telepedtek át, azonban hetente több százan veszik fel a kapcsolatot az önkormányzattal a letelepedéshez szükséges dokumentumokért.

    A román védelmi minisztérium korábban azt mondta, hogy nem számolnak nagy menekültáradatra, ha Oroszország megszállná Ukrajnát, ám ha ez megtörténik, Románia kész befogadni ötszázezer menekültet.

    (via Főtér)

  • Több videó is napvilágra került a napokban az oroszszimpatizáns médiában, amelyeken háborús helyzet látható.  Az egyik videó azt mutatta be, hogy hétfőn lövöldöztek egy orosz határállomásra az Ukrajna keleti határa mentén húzódó régióban. Egy másik videó pedig, amely ugyanazon a napon jelent meg Telegramon, állítólag azt mutatja, hogy egy ukrán szabotőrcsoport éppen beszivárog Oroszországba.

    Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSB) igazgatója szerint az ilyen jellegű incidensekért az ukrán biztonsági erők a felelősek. Azonban ezt az állítást később megcáfolta a CNN szakértője, aki szerint a két eset egy és ugyanaz, és lehetséges, hogy egyiknek sincs semmi köze az ukrán katonai erőkhöz. 

    Ezután több szakértő is felszólalt az üggyel kapcsolatban; sokan azt állították, hogy a történet nem teljesen úgy történt, ahogy az orosz média közvetítette. Az egyik ukrán tisztviselő egyenesen Bollywoodnak nevezte a szóban forgó felvételeket.

    Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a videókat hamis orosz propagandának hívta.

  • Az amerikai rapper nem hagyta szó nélkül az Ukrajnában kirobbant háborús helyzetet, a közösségi oldalán reagált.

    Bárcsak a vezetők ne gondolnának pusztán a hatalomra, hanem azokra, akikre valójában hatással vannak a döntéseik – az állampolgárokra

    – fakadt ki, majd így folytatta:

    Az egész világ válságban van. A háborúnak, inváziónak és a szankcióknak az utolsóknak kellene lenniük, amit meglép egy vezető.

    Sok rajongóját meglepte a válasza, így azt kezdték feltételezni, hogy valaki feltörte a telefonját, ám végül a rapper egy videóval vetett véget a találgatásoknak, amelyet közzétett közösségi oldalán, ezzel bizonyítva, hogy valóban ő írta az üzeneteket.

    Igazából sok mindenről tudnék beszélni, de inkább csak a saját dolgommal foglalkozom, mert néha úgy érzem, akkora platformmal rendelkezem, hogy ha valami rosszat mondok, talán meg is ölnek – mondta, majd hozzátette: nem áll sem a NATO, sem Oroszország oldalán, sokkal inkább az állampolgárokén.

  • Eleget tett tegnapi bejelentésének az orosz külügyminisztérium, és megkezdte az orosz diplomaták evakuálását Ukrajnából.

    A kijevi nagykövetségen már le is engedték az orosz zászlót – jelentik hírügynökségek. 

    A tárca a döntést a jelenlegi helyzettel indokolta, hozzátéve, hogy az elsődleges feladat a személyzet biztonságának garantálása.

    Ez arra utalhat, hogy Oroszország valóban támadást indít Ukrajna ellen a közeljövőben, ez elől ugyanis minden törvényi akadály elhárult az orosz törvényhozás döntése nyomán. Vlagyimir Putyin teljes felhatalmazást kapott az orosz erők külföldi bevetésére.

  • Egy ellenőrizetlen videón azt láthatjuk, amint éppen tankok vonulnak Mariupol irányában; a járműveket a Kelet-Ukrajnai oroszszimpatizáns Donyecki Népköztársaság zászlaja díszíti. 

    Az azonban komoly kérdések vet fel, hogyan kerültek tankok a szeparatisták tulajdonába; a szakértők szerint az oroszok keze lehet az ügyben.  

  • Jen Psakit, a Fehér Ház szóvivőjét hosszasan kérdezték az amerikai újságírók az orosz–ukrán konfliktusról amerikai idő szerint kedd este. Feltették azt a kérdést is, hogy az amerikai és orosz külügyminiszter találkozójának lemondása után esélytelen-e az is, hogy Joe Biden és Vlagyimir Putyin találkozzon. 

    A szóvivő erre azt mondta: teljesen nem akarják bezárni a diplomácia ajtajait, és ezt a külügyminiszterük sem tette meg, de a diplomácia csak akkor lehet sikeres, ha Oroszország változtat a jelenlegi álláspontján. 

    Ahogy a külügyminiszter elmondta: a mostani helyzetben nem lenni megfelelő találkoznia a partnerével, Lavrov külügyminiszterrel. Eddig is úgy terveztük, hogy a Putyin elnökkel való találkozó az ő egyeztetésüket követné

    – fogalmazott. Ezután megkérdezték arról, hogy pontosan mire lenne szükség ahhoz, hogy ismét megnyíljanak a diplomáciai lehetőségek. „Nos, deeszkalációra”– hangzott a válasz.

    Ezután Jen Psakit megkérdezték arról, hogy e szó – a feszültség enyhülése – alatt pontosan mit ért, mire azt mondta: az ő értelmezésükben ez az orosz katonák visszavonását jelenti, és azt, hogy befejezik azoknak a döntéseknek a meghozatalát, amelyekkel napról napra növelik a feszültséget.

    (via WhiteHouse.gov)

  • Ferenc pápa március 2-át az Ukrajna iránti ima- és böjtnappá nyilvánította.

    A katolikus egyházfő azt mondta, aggódik az orosz–ukrán konfliktus miatt, és ezért döntött úgy, hogy arra kéri a híveket: az idei hamvazószerdán Ukrajnáért imádkozzanak. Hozzátette: bár az utóbbi hetekben több alkalommal is megpróbálták diplomatikus úton rendezni a konfliktust, mégis „egyre riasztóbb forgatókönyvek” látszódnak.

    Ferenc pápa arra szólította fel a politikai vezetőket, hogy tartózkodjanak az olyan cselekedetektől, amelyek szenvedést okozhatnak az embereknek, és megzavarhatják a békét, megsérthetik a nemzetközi jogot. 

    (via Vatican News)

  • Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Köztársaság vezetője szerdán azt mondta: folytatják a mozgósítást, amelynek részeként most már a köztisztviselőket is behívják a hadseregbe. Hozzátette: 

    a béke nevében mozgósítanak, vagyis azért, hogy elrettentsék az ellenségüket a támadástól. 

    Pusilin azt is hangsúlyozta, hogy a hétfői megállapodások által már az orosz katonáknak is joguk van arra, hogy a Donyecki Népköztársaságban tartózkodjanak.

    (via RIA Novosztyi)

  • Románia irányából ismét az ukrán légtérbe lépett az Egyesült Államok légierejének FORTE–11 hívójelű, Northrop Grumman RQ-4 Global Hawk típusú, pilóta nélküli felderítődrónja. 

    A gép – más felderítő járművekkel felváltva – Ukrajna fölött járőrözött az utóbbi napokban, országszerte adatokat gyűjtve a katonai mozgásokról. A FORTE–11 legutóbbi misszióján közel egy napot töltött a levegőben Ukrajna felett. Cikkünk írásának időpontjában a gép éppen Harkiv és Poltava közt repül, és délkeleti irányba halad. 

    A FORTE–11 mellett még más NATO-gépek is vannak Ukrajna felett. A JAKE–12 hívójelű, Boeing RC–135 típusú gép például szintén nemrég tért vissza az ukrán légtérbe. 

    Az Ukrajna felett repülő amerikai gépekre elsősorban amiatt figyeltek fel, hogy az utóbbi napokban a legtöbb nemzetközi légitársaság elkerülte az ország légterét. Ian Petchenik, a Flightradar24 nevű repülésfigyelő oldal kommunikációs igazgatója azt mondta: ezeknél a gépeknél tudatos döntés az, hogy a jeladót bekapcsolva hagyják.

    Szakértők szerint vélhetően azért tesznek így, mert jelezni akarják az oroszoknak, hogy ők is ott vannak Ukrajna felett. Az Egyesült Államok légiereje a Reuters megkeresésére nem kommentálta ugyan ezeknek a repüléseknek a részleteit, annyit azonban közöltek, hogy gépeiket gyakran használják felderítésre. 

    Ezek a missziók demonstrálják a régió biztonsága melletti elkötelezettségünket

    – írták válaszukban. 

    (via Reuters)

  • Kijev „fegyveres agresszióként” tekint arra, hogy Moszkva támogatja a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot – írta az ukrán külügyminisztérium.

    Közleményükben arra a keddi döntésre hivatkoztak, amelynek értelmében az orosz törvényhozás jóváhagyta a fegyveres erők bevetését a Donbaszban. Emiatt arra kérték a nemzetközi közösséget, hogy azonnal hatállyal, szigorú lépésekkel válaszoljanak az oroszok akciójára.

    (via TASZSZ)

  • Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerdán közölte, hogy megakadályoztak egy terrorcselekményt a Krímben. Közlésük szerint az ukrán Jobb Szektor nevű, Oroszországban betiltott szélsőjobboldali szervezet készítette elő.

    Hat orosz állampolgárt őrizetbe vettek, akik az ukrán extremista szervezet, a Jobb Szektor támogatói, és akik egy saját kezűleg készített robbanószerkezetet akartak felrobbantani egy, a régióban lévő ortodox templomnál azért, hogy megfélemlítsék a lakosságot

    – áll a közleményben.

    Az FSZB azt is leírta, hogy az egyik gyanúsított garázsában megtalálták a robbanószerek összeállításához szükséges anyagokat, az erre vonatkozó útmutatót, valamint a Jobb Szektor „szimbólumait” is. Ezenkívül olyan üzeneteket is lefüleltek a biztonsági szervek, amikben az érintettek a merénylet végrehajtásáról írtak.

    Vlagyimir Putyin már a hétfő este mondott beszédében is kitért arra, hogy a Krímben terrorszervezetek működnek, és ezt is hivatkozási alapként említette arra vonatkozóan, hogy miért kell elismerni a szakadárokat. E merényletek, valamint a hamis zászlós támadások lehetnek majd egy Ukrajna elleni támadás hivatkozási alapjai is. 

    (via RIA Novosztyi)

  • A kínai külügyminisztérium szerdán tiltakozott az Oroszországgal szembeni szankciók ellen, és az ukrajnai helyzet párbeszéd és konzultáció útján történő megoldását sürgette.

    Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján úgy foglalt állást: az „egyoldalú szankciók” soha nem jelentettek hatékony megoldást a problémák kezelésére.

    Mindeközben az Egyesült Államokat tette felelőssé az Ukrajna és Oroszország közötti viszony elmérgesedéséért.

    Azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok félelmet keltett azáltal, hogy fegyvereket küldött Ukrajnába. „Felelőtlen és etikátlan másokat azzal vádolni, hogy nem oltják hatékonyan a lángokat, miközben maguk öntik az olajat a tűzre” – fogalmazott.

    A Global Times című kínai lap internetes kiadásában közzétett cikkben kínai szakértők úgy vélekedtek, hogy Kína, csakúgy, mint eddig is, semleges állásponton marad majd az ukrajnai helyzetet illetően. Cuj Heng, a Kelet-Kínai Tanárképző Egyetem Ruszisztika Központjának kutatója rámutatott: Kína szoros stratégiai kapcsolatot ápol Oroszországgal, ugyanakkor hosszú távú együttműködést folytat Ukrajnával is, ahol számos beruházással rendelkezik.

    A kínai szakértők véleményét részben cáfolja az, amit a kínai állami hírügynökség szerkesztője szerdán írt. 

    A jövőben Kínának is szüksége lesz Oroszország megértésére és támogatására, amikor megküzd Amerikával azért, hogy megoldja Tajvan kérdését egyszer és mindenkorra

    írta Ming Jinwei, aki szerint Kínának „lényegében morálisan és érzelmileg támogatnia kell Oroszországot” ebben a konfliktusban, de úgy, hogy közben a nyugatiak tyúkszemére se lépjen rá. 

    Mindezzel kapcsolatban már az is kiderült, hogy a kínai lapokat miként cenzúrázzák arra vonatkozóan, hogy mit írhatnak az orosz–ukrán konfliktusról. Továbbá a Global Times egy másik írásában már elő is hozakodott Tajvan helyzetével, és lényegében azt kérték a nyugatiaktól, hogy támogassák a szigetország lerohanását, ha Kína területi integritását Ukrajnáéhoz hasonlóan tisztelik. 

    (via MTI)

  • A CNN megrendelt egy közvélemény-kutatást arról, hogy az oroszok támogatják-e a hadsereg bevetését Ukrajnában azért, hogy megakadályozzák az ország NATO-csatlakozását (amely Vlagyimir Putyin szerint reális veszélyt jelent).

    A kor, nem és régió szerint reprezentatív felmérésben 1021 Oroszországban és 1075 Ukrajnában élő embert kérdeztek meg a konfliktusról. Többek közt azt a kérdést is megkapták: támogatják-e azt, hogy Oroszország fegyveres erővel akadályozza meg Ukrajna NATO-csatlakozását. Az Oroszországban élők közül

    • 50 százalék azt mondta, hogy igen,
    • 25 százalék azt mondta, hogy nem,
    • további 25 százalék pedig nem tudott válaszolni.

    Mindeközben az orosz válaszadók relatív többsége (41 százalék) azt mondta: helytelen lenne a hadsereget arra használni, hogy teljesen bekebelezzék Ukrajnát. Velük szemben ezt már csak 36 százalék támogatta. Ez az eredmény egybecseng azzal a nyugati szakértők által is képviselt véleménnyel, miszerint nem lehetetlen, hogy egész Ukrajnát lerohanják az oroszok, és Kijevet is megpróbálják elfoglalni, de a céljuk az ország teljes bekebelezése helyett legfeljebb az lehet, hogy egy oroszbarát kormányt ültessenek oda. 

    Az ukránok ugyanezekre a kérdéseknél – nem meglepő módon – 70 százalékban azt mondták, hogy helytelen lenne a NATO-csatlakozás fegyveres megakadályozása, valamint 73 százalékban az Oroszországgal való fegyveres újraegyesítést is elutasították. 

    A felmérésben részt vevőket arról is megkérdezték, hogy egy népnek tekintik-e az ukránok és az oroszokat.

    • Orosz oldalról erre 64 százalékban azt mondták, hogy igen, miközben 26 százalék válaszolt nemmel, 10 százalék pedig nem tudott válaszolni.
    • Ukrán részről 28 százalék mondta azt, hogy igen, míg 66 százalék nemmel válaszolt, 6 százalék pedig nem tudott válaszolni.
    • A Donbaszban viszont (beleértve az ukránok által még irányított területeket is) 45 százalékos volt azoknak az aránya, akik igennel válaszoltak.
    • Bár ennél jóval kevesebben (18 százalék) mondták azt, hogy egyesíteni is kéne Ukrajnát és Oroszországot egymással. 

    (via CNN)