új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Határozatot fogadott el csütörtökön Bécsben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa, felszólítva Oroszországot, hogy „azonnali hatállyal szüntesse be az ukrajnai atomlétesítmények körüli harci cselekményeket”.

    A határozatban a NAÜ bírálta az Ukrajna ellen egy hete indított orosz háborút, és úgy ítélte meg, hogy az „súlyos közvetlen veszélyt jelent e létesítményekre és a személyzetükre, és „magában hordozza egy nukleáris baleset vagy incidens kockázatát, amely egyaránt veszélybe sodorná Ukrajna és a szomszéd országok lakosságát, valamint a nemzetközi közösséget”.

    A Lengyelország és Kanada által benyújtott határozattervezetet a 35 tagállam nagy többséggel fogadta el diplomáciai értesülések szerint.

  • Lengyelország csütörtökön azt javasolta állampolgárainak, hogy az Ukrajnában kialakult háborús helyzetre tekintettel hagyják el Oroszországot és Fehéroroszországot.

    Javasoljuk az Oroszországi Föderáció területén lévő állampolgárainknak, hogy kereskedelmi járatokat és magánjárműveket igénybe véve hagyják el az országot

    – közölte a lengyel külügyi tárca, hozzátéve, hogy az utazási lehetőségek korlátozottak, tekintettel a két ország közötti légiközlekedés felfüggesztésére.

    A lengyel külügyminisztérium hasonló ajánlást fogalmazott meg Fehéroroszország viszonylatában.

    A biztonsági helyzet drasztikus romlása esetén a határzárak és más, előre nem látható körülmények miatt a kimenekítés jelentősen nehézzé vagy akár lehetetlenné is válhat

    – áll a figyelmeztetésben.

  • A Sky News szerint az orosz csapatok elfoglalták egy ukrán tévécsatorna épületét Herszon városában, és leállították a TRK adását. A hírt az ukrán kommunikációs szolgálat közölte Twitter-oldalán, hozzátéve, hogy az adást YouTube-on továbbra is követni lehet.

    A hivatal figyelmeztet arra, hogy az oroszok álhíreket közölhetnek az ukrán csapatok megadásáról és arról, hogy Kijev és Moszkva aláírta a békeszerződést. A Sky News egyelőre nem tudta más forrásból megerősíteni az információt.

  • Az Egyesült Királyság kulturális minisztere, Nadine Dorries levélben fordult a TikTok-hoz, a Twitterhez és a Metához; arra kérve őket, hogy blokkolják a Kreml által támogatott Russia Today és a Sputnik online hírszolgáltatásait – számolt be a The Guardian

    A politikus a következőt írta: 

    Szeretném, hogy tegyenek meg minden maguktól telhetőt annak érdekében, hogy az EU-ban alkalmazott megközelítést használják az RT-hez és a Szputnik-hoz (beleértve az utóbbi rádióját is) az egyesült királyságon belül is.

    Az RT és a Sputnik egyébként már blokkolva lett Európa-szerte. 

  • A francia kormány lefoglalt egy luxusjachtot a Marseille-hez közeli La Ciotat kikötőjében, a hajó a Rosznyefty orosz olajcég tulajdonosának egyik érdekeltségéhez köthető, adta hírül az MTI.

    Ez az egyik első konkrét intézkedés az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt a Vlagyimir Putyin orosz elnök és körének európai vagyonát érintő európai uniós szankciók közül.

    Az Amore Vero elnevezésű, 86 méter hosszú fehér luxusjachtot a vámhatóság foglalta le egy hajójavító üzemben, közölte a francia gazdasági tárca, amit a minisztérium közleménye is megerősített, hogy

    a jacht tulajdonosa egy olyan cég, amelynek legfőbb részvényese Igor Szecsin Rosznyefty-elnök, és A lefoglalás az Európai Unió által a tulajdonos vagyona ellen foganatosított befagyasztó intézkedések keretében történt.

  • Megkezdték a civil lakosság kiképzését az Ungvári Nemzeti Egyetem Katonai Kiképzési Tanszékén, ahol fegyverhasználatot és számos olyan hasznos dolgot mutatnak a jelentkezőknek, ami akár az életüket is megmentheti az Oroszország elleni honvédő háborúban – tájékoztat róla a Kárpáti Igaz Szó.

    A felsőoktatási intézmény tanszékvezetője, Vaszil Olijnik beszámolt róla, hogy a vártnál nagyobb az érdeklődés, konkrétan az utcán sorban állnak az emberek, elsősorban a fiatalok. A tanfolyamokat délelőttönként 9 és 11 óra között tartják, ahol megtanítják a személyi igazolvánnyal jelentkezőket, hogyan kell használni az automata gépfegyvert, a gránátot, miként kell helyesen magukra ölteni a golyóálló mellényt és hasonlókat.

  • „Általában nem posztolok magamról képeket, de a mai nap kivétel” – írta Twitter-oldalán a horrorműfaj legolvasottabb írója, Stephen King. 

  • „Megindítottuk Magyarország történelmének egyik legnagyobb humanitárius akcióját” – tette közzé bejegyzését Orbán Viktor csütörtökön este. A miniszterelnök a posztban úgy fogalmaz: összefogott az ország. 

    Orbán Viktor miniszterelnök Beregsurányban az Index mikrofonja előtt is értékelte a magyar–ukrán határon kialakult menekülthelyzetet. Leszögezte: a megoldás végső soron az ukránok és az oroszok – de főleg az utóbbiak – kezében van, és a békének továbbra sincs alternatívája. Helyszíni riport Tarpáról és Beregsurányból. Bővebben>>>

    Orbán Viktor a határon: Mindenütt csak baj és bajba jutott emberek
  • A Fehér Ház szerint az Egyesült Államok további szankciókat fog bevezetni több orosz oligarchával, köztük Aliser Uszmanov milliárdossal szemben – számolt be a The Guardian

    Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője által közölt adatlap szerint a következő személyeket veszik nagyító alá: 

    • Nyikolaj Tokarjev (felesége, Galina, lánya, Maja és két luxusingatlancége)
    • Borisz Rotenberg (felesége, Karina, valamint fiai, Roman és Borisz)
    • Arkagyij Rotenberg (fiai, Pavel és Igor, valamint lánya, Lilija)
    • Szergej Csemezov (felesége, Jekatyerina, fia, Sztanyiszlav és mostohalánya, Anasztászija)
    • Igor Suvalov (felesége, Olga, fia, Jevgenyij és párja, lánya, Marija és párja, valamint repülőgépe)
    • Jevgenyij Prigozsin (három cége, felesége, Polina, lánya, Ljubov és fia, Pavel)
    • Dmitrij Peszkov, Putyin elnök sajtótitkára
    • Aliser Uszmanov (az ő szuperjachtja, amely a világ egyik legnagyobbja, és magánrepülőgépe, ami Oroszország egyik legnagyobb, magántulajdonban lévő repülőgépe)

    Közben az Egyesült Királyság is újabb szankciókat vezetett be; az ő listájukon Aliser Uszmanov milliárdos és Igor Suvalov volt orosz miniszterelnök-helyettes szerepel.

  • Az ICC háborús bűnök miatt indított nyomozást Oroszország ukrajnai inváziója ügyében, közölte a Guardian, miután példátlan számú ország támogatta a lépést, és Boris Johnson „undorítónak” nevezte a katonai beavatkozást.

    Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze kijelentette, hogy

    „a lehető leggyorsabban” megkezdi a munkáT az Ukrajnában elkövetett, emberiesség elleni bűncselekmények vagy népirtás felderítése érdekében.

    A brit tisztviselők kijelentették, hogy újabb szankciók jönnek az oligarchák, az orosz nemzetbiztonsági tanács tagjai, illetve a bankok ellen, és úgy vélik, hogy az eddigi lépések miatti gazdasági sokk jelentősebb volt, mint amire Putyin valaha is számított.

  • Az ukrán rendőrség arra figyelmezteti a lakosságot, hogy szélhámosok garázdálkodnak az országban, akik azt állítják, hogy a harcoló katonáknak gyűjtenek pénzt – tájékoztat róla az internet.ua.

    A hatósági felhívás világossá teszi, hogy nincsen ilyen jellegű gyűjtés Ukrajnában, így akik ezzel az indokkal házalnak országszerte, mind csalók.

    Emellett tudatják, hogy akik azt szeretnék, hogy a felajánlásaik valóban eljussanak a hadsereghez, illetve a menekültekhez, azok az állami szervek által közzétett bankszámlaszámokra utalják át a pénzüket.

  • A The Guardian kiadott egy videót, ahol drónfelvételek rögzítették a romokban álló B orodiankát. A felvételen  megsemmisült épületek, valamint kiégett orosz katonai járművek láthatók a Kijevtől 60 kilométerre található kisvárosban.

    A videón látszik, ahogy a lakóépületből kiszökő füst beborít mindent, és úgy tűnik, hogy több ház és számos orosz katonai jármű is súlyosan megsérült a harcokban. 

  • Ha az Észak-atlanti Szerződés Szervezete repülésének célja a kollektív védekezés biztosítása, abban az esetben a Magyarországgal szomszédos ország vezetői nem tiltják a légterük használatát a harci gépeknek – adta hírül az Új Szó

    A szlovák kormány részletezi, hogy milyen esetekben repülhetnek be az országba a NATO gépei, ide tartozik a béke és a stabilitás fenntartása az euroatlanti térségben, továbbá humanitárius akciók, hadgyakorlatok, delegációk és hadi felszerelések szállítása, valamint a szlovák légtérben való tankolás. 

    A légtérhasználathoz az ország vezetésének a Szlovákia területén tartózkodásra vonatkozó rendeletet kellett módosítania, ezt március 2-i online ülésén szavazta meg a kabinet.

  • Mint az Indexen megírtuk, az ukrán tudósok nyílt levélben szólítanak fel bojkottra Oroszország ellen, illetve az ebből következtethető megszűnő együttműködésekről is írtunk. Egy orosz oldal, a Trv-science közlése szerint az orosz matematikusok nyílt levélben álltak ki az ukrán–orosz háború ellen.

    Putyinnak címzett levelüket eddig 351 matematikus írta alá:

    Elnök úr!

    Mi, az Oroszországi Föderációban dolgozó matematikusok határozottan tiltakozunk az orosz hadsereg által 2022. február 24-én Ukrajna területén megindított katonai invázió ellen. (...) Egy olyan helyzetben, amikor országunk katonai agresszorrá és ennek következtében szélhámossá vált, Oroszország matematikai világvezető pozíciói helyrehozhatatlanul elvesznek

    – kezdik a levelet, majd a következőképpen fejezik be:

    Meggyőződésünk, hogy semmilyen geopolitikai érdek nem igazolhat áldozatokat és vérontást. A háború csak a jövő országának elvesztéséhez vezet, amiért dolgozunk.

    Követeljük az ellenségeskedés azonnali beszüntetését és az orosz csapatok kivonását Ukrajna területéről.

    A nyílt levelet itt lehet megtalálni, eddig még csak oroszul.

  • Az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei rendkívüli intézkedéseket fogadtak el az ukrajnai háború elől menekülők befogadására és azonnali védelmére – közölte Ylva Johansson uniós belügyi biztos csütörtökön.

    Ylva Johansson a Belügyi Tanács rendkívüli ülését követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: a tagállamok döntése értelmében különleges státusz megadásával ideiglenes védelmet biztosítanak az ukrajnai háború elől menekülőknek az Európai Unióban.

    • A határozat céljai között szerepel, hogy felgyorsítsák a nemzeti menekültügyi eljárásokat az orosz invázió miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrajnai emberek esetében.
    • A döntés értelmében a háború elől menekülők a gyorsított eljárás lefolytatását követően tartózkodási engedélyhez jutnak, valamint hozzáférést az oktatáshoz és elhelyezkedési lehetőséget az uniós munkaerőpiacon.
    • A konfliktus miatt otthonukat elhagyni kényszerült ukrán állampolgárok, illetve Ukrajnában élők, valamint családtagjaik az Európai Unió egész területén jogosultak lesznek védelemre.
    • Szintén védelemben részesülnek az EU-ban azok az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó, nem ukrán állampolgárok és hontalanok, akik nem tudnak visszatérni származási országukba vagy régiójukba.

    Azok, akik csak rövid időre tartózkodnak jogszerűen Ukrajnában, és biztonságosan vissza tudnak térni a származási országukba, nem tartoznak e védelem hatálya alá. Mindazonáltal számukra az átutazáshoz lehetővé kell tenni az EU területére történő belépést, hogy hazatérhessenek.

  • Az Interpol visszautasította Ukrajna kérését, hogy zárják ki Oroszországot a szervezetből annak ellenére, hogy Nagy-Britannia és Lengyelország is támogatta Oroszország felfüggesztését.

    Az Interpol főtitkárságának szóvivője a Guardiannek nyilatkozta, hogy csak a közgyűlés, az Interpol legfelsőbb irányító testülete, amely mind a 195 tagállam képviselőiből áll, szavazhat a tagsággal kapcsolatos kérdésekben. De nem felejtette hangsúlyozni, hogy az Interpol Főtitkársága továbbra is szorosan figyelemmel kíséri az ukrajnai helyzetet.

    A Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (Interpol) egy nemzetek feletti testület, amely vizsgálati támogatást nyújt a tagállamoknak, elsősorban a gyanúsítottakat nemzetközileg megjelölő vörös értesítési rendszerén keresztül.

    Oroszország további bevonása az Interpolba a biztonsági szolgálatok számára hozzáférést biztosít a vörös értesítési adatbázishoz, és potenciálisan szélesebb körű támogatást nyújt annak ellenére, hogy a vádak szerint Oroszország a vörös értesítési rendszer fő visszaélője.

  • Richard Engel, az NBC tudósítója a Sky Newsnak azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „nyugodtnak” tűnt, és „viccelődött” egy kisebb összejövetelen az újságírókkal.

    Kijevben egy kormányépületben találkoztunk, és valószínűleg 15-20 különböző újságíró volt a szobában

    – magyarázta. A tudósító elmondta, hogy az ukrán elnök nem egy hatalmas biztonsági kísérettel érkezett, csupán pár biztonsági őr volt vele. 

    Letett a terem elé egy széket, leült, és nyugodtnak, kipihentnek, jó humorúnak tűnt. Viccelődött is!

    – folytatta, azonban szerinte Zelenszkij kissé fáradtnak is tűnt egyben; az elnök is elmondta, hogy alig alszik éjszakánként, viszont eltökélt szándéka, hogy továbbra is vezesse ezt az országot.

    Az elnök továbbá hangsúlyozta, hisz abban, hogy Vlagyimir Putyin nem áll meg Ukrajnánál, szerinte továbbhalad Kelet-Európa felé; szerinte addig folytatja, míg az oroszok el nem érik a berlini falat. 

  • Észtország, Litvánia, Lettország korlátozza Oroszországból származó áramimportját Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt – közölték a balti államok villamosenergia-hálózatának üzemeltetői.

    Eddig nagyjából felére csökkentették az árambehozatalt Oroszországból.

    Az intézkedés célja nem más, mint a saját áramhálózatuk stabilitásának és biztonságának fenntartása. A tájékoztatás szerint a jövőben legfeljebb 300 megawatt érkezhet a meglévő vezetékeken keresztül, adta hírül az MTI. 

    Tallinn, Riga és Vilnius ugyanakkor biztonsági kockázatnak tartja, hogy energetikai infrastruktúrájuk nem független Minszktől, illetve Moszkvától.

    A balti országok már az utóbbi években lépéseket tettek, hogy áramhálózatukat 2025-ig szinkronizálják a többi uniós országgal. Ebből a célból Svédország és Lengyelország felé magasfeszültségű vezetékeket építettek, amelyeken keresztül most több áramot várnak.

    Dainius Kreivys energiaügyi miniszter vilniusi sajtókonferenciáján arról is beszélt, hogy országa mindemellett leállította a cseppfolyósított gáz importját Oroszországból a klaipedai kikötőn keresztül.

  • „Találkozzunk, nem harapok!” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Vlagyimir Putyin orosz elnöknek címezve az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint a külföldi újságíróknak tartott, csütörtöki kijevi sajtókonferenciáján.

    Zelenszkij hangoztatta, hogy közvetlenül Vlagyimir Putyinnal szeretne tárgyalni, mert úgy véli, ez az egyetlen módja, hogy leállítsák a háborút. 

    Zelenszkij felszólította a nyugati államokat, hogy növeljék az Ukrajnának nyújtott támogatást, mert ha Oroszország legyőzi az országát, megtámadja Kelet-Európa többi részét a balti államokon kezdve, hogy eljusson egészen „a berlini falig”.

    Ha mi eltűnünk – isten óvjon ettől bennünket –, Lettország, Litvánia, Észtország és a többi lesz a következő. Egészen a berlini falig, higgyenek nekem

    – állította Zelenszkij, aki arra kérte a nyugati országokat, hogy zárják le az ukrán légteret az orosz repülők előtt, vagy adjanak nekik repülőgépeket.

  • Az ukrán katasztrófavédelem szerint legalább 33 ember meghalt Csernyihivben, miután az orosz erők számos légicsapást mértek az ukrán városra – számolt be a Sky News. Korábban 22 halottról számoltak be az ukrán hatóságok.  

    A mentési munkálatokat átmenetileg felfüggesztették a térségben zajló heves bombázások miatt. Korábban a régió kormányzója azt mondta, hogy két iskolát, valamint több magánházat is eltalálták az ágyúk. 

    Az ukrán állam katasztrófavédelmi szolgálata csütörtökön közölte, hogy egy csernyihivi olajraktár lángokban állt, miután lövedék érte – számolt be a The Guardian. A hírportál nemrég megosztott egy videót is arról, ahogy egy rakéta eltalált egy lakóépületet a város központjában. 

  • Majdnem lehetetlen információkat szerezni az ukrán hadseregről, ugyanis Kijev nem akar semmit elárulni, attól tartva, hogy azzal sebezhetőbb lenne. A BBC azonban beszélt egy szakértővel, aki szerint az elkövetkező napokban két jelentős kihívással kell szembenéznie az ukrán hadseregnek annak ellenére, hogy a katonái jól teljesítenek az orosz erőkkel szemben. 

    Nick Reynolds kutató-elemző szerint egyrészt fennáll annak a veszélye, hogy az orosz csapatok délről felfelé mozdulnak, és északról kapcsolatba lépnek honfitársaikkal. Elmondása szerint a másik probléma abból következhet, hogy az ukrán hadsereg közel állhat lőszerkészleteinek kimerítéséhez. 

    A BBC közzétett egy grafikont is, ami jól mutatja az orosz és az ukrán hadsereg méretkülönbségét:

    Ukrán hadsereg:

    • Katonák: 1 096 600
    • Fő harckocsik: 987
    • Harci repülőgépek: 124
    • Harci helikopterek: 57
    • Páncélozott személyszállítók: 831
    • Tüzérség: 1818

    Orosz hadsereg: 

    • Katonák: 2 900 000
    • Fő harckocsik: 3417
    • Harci repülőgépek: 1 391
    • Harci helikopterek: 407
    • Páncélozott személyszállítók: 7272
    • Tüzérség: 5899
  • A Flightradar24 repülőgép-nyomkövető honlap nemrég olyan bejegyzést osztott meg a Twitteren, amin az látszik, ahogy egy orosz repülőgép Moszkvából érkezve a szlovákiai Pozsonyban száll le. A DenníkN korábban megírta, hogy azért kapott különleges engedélyt ez a járat, mert a szlovák gazdasági minisztérium nukleáris üzemanyagot szállítatott rajta. 

    Az Európai Unió vasárnap bejelentette: Oroszország ukrajnai inváziójának megtorlásaként lezárja légterét az orosz légitársaságok elől, és erről az intézkedésről döntött több, nem uniós európai ország és Kanada is. 

  • Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt állítja, hogy Oroszország „hamis zászló” hadművelettel készülhet megtámadni saját magát. A „false flag” (magyarul: hamis zászló) hadművelet olyan támadás, amelynek célja, hogy az ellenséget hibáztassa a saját támadásért. Kuleba elmondása szerint az orosz erők a saját területüket, Popovkát bombázhatták korábban.

  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy csütörtöki interjújában azt állította, hogy a Nyugat azért beszél folyamatosan atomháborúról, hogy nyomást gyakoroljon a nyilvánosságra, és elősegítse a oroszgyűlöletet – közölte a TASZSZ. Lavrov kiemelte, hogy a nyugati országok is kihasználják az atomháborúról szóló szóbeszédet, hogy Oroszországot okolják. 

    Szeretném hangsúlyozni, hogy nem mi hozzuk fel folyamatosan az atomháborút vagy a harmadik világháború kérdését 

    – jegyezte meg a diplomata.

    Szergej Lavrov egyébként egy másik interjújában korábban azt is elmondta, Moszkva úgy véli, hogy helyesen cselekszik az ukrajnai helyzetben – számolt be erről is a TASZSZ. Lavrov szerint Oroszország „kiállt az érdekei védelmében” Ukrajnával kapcsolatban.

    Meggyőződésünk, hogy helyesen cselekszünk

    – mondta. 

  • A dél-ukrajnai Herszon az első olyan nagyváros, amelyet az orosz erők elfoglaltak az invázió kezdetén. A BBC felvette a kapcsolatot az ott élő Szveta Zorinával, aki elmesélte, milyen az élet a városban. A nő az invázió kezdete óta a nagymamája házában száll meg.

    A helyzet nehéz, mert az orosz hadsereg katonái szerte a városban ott vannak 

    – mondta, majd hozzátette, hogy a korlátozások nagyon szigorúak; a herszoni lakosok nem hagyhatják el a házat este, és még a villanyt sem szabad felkapcsolniuk. A nő szerint

    „nincs elég élelmiszer vagy gyógyszer sem a városban”.

    Szveta jelenleg próbál otthonról dolgozni tolmácsként egy kanadai újságnak. Bár a  nagymamájánál még pár hétig elegendő élelmiszerkészlettel rendelkeznek, egy közeli boltból már minden élelmiszer elfogyott.

  • A brit belügyminisztérium bejelentette, hogy péntektől életbe lép az új brit vízumrendszer a brit ukránok nagycsaládosai számára – számolt be a The Guardian. Az intézkedés Damian Hinds biztonsági miniszter szerint „pár százezer” menekültnek segíthet.

    Arra a kérdésre, hogy hány vízumkérelmet nyújtottak be múlt szerda óta, Hinds azt mondta: „Eddig viszonylag keveset, de arra számítunk, hogy ez gyorsan fog növekedni.” A hírportál szerint a bejelentést jó néven vették a brit ukránok, akik az orosz invázió elől menekülő nagycsaládosok számára próbáltak vízumot intézni.

    Boris Johnson miniszterelnök és Priti Patel belügyminiszter szerint további 100 ezer menekült pályázhatja majd meg az új vízumkérelmet, köztük idős szülők, nagyszülők nagykorú gyermekei és brit székhelyű ukrán állampolgárok testvérei

  • Mint ismert, szerda éjjel teljesen bekerítették Európa egyik legnagyobb atomerőművét az orosz katonák Zaporizzsjánál. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a létesítmény biztonságának garantálását kérte.

    A SkyNews most azt írja, csütörtökön az orosz tankok behatoltak az atomerőmű melletti Zaporizzsjába.

    Túszok Csernobilban

    A csernobili atomerőművet már az invázió első napján elfoglalták az orosz katonák. Ennek következményeiről itt írtunk bővebben

    A háborúban már több olyan incidens is volt, amely nukleáris szempontból is veszélyt jelenthetett volna. Az egyik kijevi nukleáris hulladéklerakót is rakétatalálat érte vasárnap, egy nappal korábban pedig Harkivban sérült meg a helyi hulladéklerakó transzformátora. Egyik esetben sem szivárgott ki atomhulladék, de mindez rávilágított arra, hogy  milyen veszélyekkel járhat a háború egy olyan országban, ahol nukleáris erőművek  és infrastruktúra működik.

  • Bloomberg egy névtelen európai hírszerzési tisztviselőre hivatkozva azt mondta, hogy Moszkva terveket dolgozott ki az ukrán morál megtörésére az elfoglalt városokban, hogy eltántorítsa a helyieket az ellenállástól. 

    A tisztviselő azt mondta, hogy a tiltakozások leverését, az ellenfelek letartóztatását és esetleges nyilvános kivégzéseket is terveznek az oroszok. Eddig azonban komoly ellenállást tanúsítottak a civilek és a katonák Ukrajnában. 

  • Londoni pénzügyi elemzők szerint az ukrajnai invázió miatt bevezetett súlyos szankciók nyomán Oroszország már az idén több száz milliárd dollárt veszíthet, és több hellyel lejjebb kerülhet a világ legnagyobb gazdaságainak listáján, írja az MTI.

    Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics csütörtökön bemutatott tanulmányában megállapítja, hogy a háború és különösen az arra válaszul bevezetett nyugati szankciók máris komoly gazdasági és pénzügyi válságot okoztak Oroszországban.