Lehet-e Vlagyimir cár álma Európa végzete?

GettyImages-1445092
2022.03.03. 05:45
Egy héttel ezelőtt, múlt hét csütörtökön Oroszország légi, szárazföldi és tengeri úton támadást intézett egyik szomszédja, a 44 milliós európai demokrácia, Ukrajna ellen. Összefoglalónk a háborúról, amely 77 évvel a második világégés után egész Európa biztonságát veszélyezteti.

Három nappal az invázió kezdete előtt az orosz kormány elismerte a luhanszki és a donyecki szakadár köztársaságot független államként, majd „békefenntartónak” álcázva bevonult a területükre. Az orosz egységek azonban nem álltak meg itt. Három oldalról indítottak támadást Ukrajna ellen. Észak felől az elmúlt hónapokban Belarusz területére bevonuló orosz haderő lépte át a határt, illetve keletről Oroszország, délről pedig a 2014-ben annektált Krím félsziget területéről.

Vlagyimir Putyin elnök korábban hónapokig tagadta, hogy megtámadná szomszédját. Mára kiderült: Oroszország elnöke azzal, hogy parancsára katonai hadereje behatolt a független Ukrajna területére, immár a teljes kontinens biztonságát veszélyezteti. 

Miért támadtak az orosz csapatok?

Február 24-én Vlagyimir Putyin azt mondta hajnali tévébeszédében, hogy Oroszország nem érezheti magát „biztonságban, nem fejlődhet és nem létezhet”, mert szerinte a modern Ukrajna folyamatos fenyegetést jelent az országára.

Köztudott, hogy harminc éven át kitartóan és türelmesen próbáltunk megegyezni a vezető NATO-országokkal az egyenlő és oszthatatlan biztonság elveiről Európában. Javaslatainkra reagálva folyamatosan vagy cinikus megtévesztéssel és hazugságokkal, vagy nyomásgyakorlási és zsarolási kísérletekkel szembesültünk, az észak-atlanti szövetség eközben minden tiltakozásunk és aggodalmunk ellenére folyamatosan terjeszkedik. A katonai gépezet mozog, és ismétlem, közeledik határainkhoz. (…) Most, amikor a NATO kelet felé terjeszkedik, hazánk helyzete évről évre rosszabb és veszélyesebb. Ráadásul az elmúlt napokban a NATO vezetése nyíltan beszélt arról, hogy fel kell gyorsítani a szövetség infrastruktúrájának Oroszország határaiig való előrehaladását. Más szóval megerősítik pozíciójukat. Már nem tudjuk csak tovább figyelni azt, ami történik. Teljes felelőtlenség lenne részünkről

– mondta az orosz elnök. 

A támadás miértjére egy véletlenül élesített cikk is rávilágított. Az orosz állami hírügynökség, a Ria Novosztyi ugyanis bejelentette Oroszország győzelmét Ukrajna felett. A hiba észlelése után nagyrészt törölték a cikket, amelyben többek között olvasható volt, hogy 

Oroszország visszaállította egységét – az 1991-es tragédiát, történelmünk eme rettenetes katasztrófáját sikerült kiküszöbölnünk. Túlzások nélkül állítható, hogy Vlagyimir Putyin történelmi felelősséget vállalt azzal, hogy nem akarta a jövő generációira hátrahagyni az ukránkérdés megoldását.

Vlagyimir Putyin számos érve hamis vagy irracionális volt. Azt állította, hogy „a mai neonácik magukhoz ragadták a hatalmat Ukrajnában”. Azt mondta, célja az, hogy megvédje a zaklatásnak és népirtásnak kitett embereket, illetve „demilitarizálja és nácimentesítse” Ukrajnát.

A tény az, hogy Ukrajnában nem történt népirtás: az ország demokrácia, amelyet egy zsidó származású elnök vezet.

Zelenszkij Kelet-Ukrajnában született egy oroszul beszélő vidéken zsidó szülők gyermekeként. Az édesanyja mérnök volt, az apja pedig informatikus. A nagyapja a Vörös Hadseregben szolgált, és ő volt az egyetlen férfi a családjában, aki túlélte a holokausztot. Gimnázium után Zelenszkij ösztöndíjat kapott Izraelbe, de nem fogadta el, mivel az apja nem akarta, hogy menjen. Jogot tanult, végül komikus lett. Zelenszkij nem beszélt soha részletesen zsidó neveltetéséről vagy vallásosságáról, de ellenségei és riválisai rendszeresen támadták zsidó identitását

„Hogy lehetnék náci?” – tette fel a kérdést a támadás napján Zelenszkij, anélkül hogy említette volna zsidóságát.

Ezt magyarázd meg a nagyapámnak, aki az egész háborút a szovjet gyalogságnál töltötte, és parancsnokként halt meg egy már független Ukrajnában

– üzente Putyinnak, akinek vádjait Ukrajna főrabbija és az Auschwitz Memorial is elutasította.

Mit akar Oroszország? 

Egy hét után világossá vált, hogy Oroszország a demokratikusan megválasztott ukrajnai kormány megdöntésére törekszik. Célja, hogy fegyveres erői segítségével megdöntse Ukrajna kormányát, ahogy az orosz média írja: „Megszabaduljon Ukrajna az elnyomástól és megtisztítsa az országot a náciktól.”

Az orosz elnök gondolkodásában kiemelt helyen szerepel a NATO. Nemcsak azt szeretné, hogy Ukrajna soha ne csatlakozzon a NATO-hoz, hanem azt is, hogy a szövetség állítsa meg keleti terjeszkedését. Putyin úgy fogalmazott: „Oroszországnak nincs hova hátrálnia – azt hiszik, hogy csak tétlenül fogunk ülni?”

Valószínű, hogy Putyin szavai túlmutatnak a NATO-n. A német kancellár, Olaf Scholz szerint az orosz vezető „át akarja venni Európát”.

Zelenszkij elnök azt mondta, hogy figyelmeztették: „Az ellenség engem jelölt ki első számú célpontnak; a családom a második.”

Hogy Oroszországnak milyen tervei vannak Ukrajnával kapcsolatban, azt nem tudni, de következtetni lehet, hiszen Putyin a már idézett, múlt hét csütörtök hajnali beszédében azt mondta: „Oroszország nem érezheti magát biztonságban, nem fejlődhet, nem létezhet állandó fenyegetéssel, amely a modern Ukrajna területéről árad.”

Januárban az Egyesült Királyság azzal vádolta az orosz elnököt, hogy egy Moszkva-barát báb beiktatását tervezte Ukrajna kormányának vezetésére – ezt az állítást Oroszország akkoriban ostobaságnak minősítve elutasította. A BBC idézett a napokban egy meg nem erősített titkosszolgálati jelentést, amely szerint Oroszország két részre kívánja osztani az országot.

Putyin azzal, hogy függetlennek ismerte el az orosz megbízottak által ellenőrzött luhanszki és donyecki szeparatista területeket, azt mondta a világnak, hogy ezek már nem Ukrajna részei. A friss népköztársaságok Ukrajna egész luhanszki és donyecki régiójának alig több mint egyharmadát fedik le, logikus a következtetés, hogy a lázadók ennél többre, az egész régió megszerzésére vágynak.

Az orosz elnök terveiről Robert C. Castel, Izraelben élő biztonságpolitikai szakértő a Neokohn hasábjain azt írta, hogy az elnök mindenáron rá akarja kényszeríteni politikai akaratát Ukrajnára. 

Mivel Oroszország növelni akarja az erejét Ukrajna behódoltatásával, és nem kíván egy gazdasági-társadalmi ballasztot kreálni belőle, fontos számára, hogy ezt a célt a lehető legkevesebb kár okozásával érje el. Ebből kifolyólag a háború első fázisa (…) az ukrán kormány ellen irányul. A harci tevékenységek célja ebben a fázisban az ukrán vezetőségre gyakorolt lélektani hatás elérése. Az üzenet, amit az ukrán kormány felé kommunikálnak, igen egyszerű: »Az ellenállás reménytelen, adjátok meg magatokat!« Ezt a célt szolgálja többek között a látszólag szükségtelenül bonyolult, többirányú offenzíva, a többdimenziós bekerítés lélektani hatása, a precíziós tűzcsapások és a lélektani hadviselés különböző formái. Ezt a célt szolgálja továbbá az ukrán hadsereg elleni korlátozott intenzitású harci tevékenység, a polgári infrastruktúra és a lakosság kímélése. 

A szakértő szerint ha ezekkel az eszközökkel nem sikerül megsemmisíteni vagy megadásra bírni az ukrán vezetést, akkor a következő csapás az ukrán hadsereg ellen irányul majd. Ebben az esetben módszeresen fel fogják őrölni az ukrán katonaság élőerejét és haditechnikáját.

A precíziós fegyverek helyett egyre gyakrabban fogjuk látni a hagyományos tűzeszközök használatát, a lassú és módszeres előretörés is átadja majd a helyét egy agresszívebb mozgóháborúnak. Ez lesz az a pillanat, amikor Oroszország feltétlenül ki fogja csikarni a légi fölényt. Amennyiben az ukrán fegyveres erők felmorzsolása sem hozza meg a várt eredményt, akkor az ukrán nép kerül az orosz célkereszt középpontjába. (…) A nagy pontosságú eszközök fokozatosan átadják a helyüket a kevésbé pontos tűzeszközöknek a Groznijban látott forgatókönyv alapján 

– írja Robert C. Castel. 

Niall Ferguson brit történész a Spectator magazin hasábjain úgy fogalmazott: Putyin nem a szovjet birodalmat akarja helyreállítani, hanem sokkal inkább a cári Oroszországot. A neves történész felidézi azt az esetet, amikor 2019-ben az orosz elnök interjút adott a Financial Timesnak, és a riporter lejegyezte, hogy Putyin asztalára Nagy Péter cár bronzszobra vet árnyékot, miközben arról beszél, hogy a cár a kedvenc vezetője, és hogy „életben van (a cár), amíg az ügye él”.

Mi volt Péter cár ügye? Röviden az, hogy Oroszországot nagy európai hatalommá tegye, amely képes versenybe szállni mind gazdasági, mind katonai, mind bürokratikus szempontból Ausztriával, Angliával, Poroszországgal és Franciaországgal

– írja Niall Ferguson, majd hozzáteszi: Vlagyimir cárt nem Sztálin sötét terrorja inspirálja, de tény, hogy Oroszország Putyin alatt megint nagyhatalommá vált, ezért is tudott meghatározó lenni Szíriában és ezért mert inváziót indítani Ukrajna ellen.

Mi lesz veled, Európa? 

Az 1956-os magyar forradalom óta először fordul elő Európában, hogy egy nagyhatalom megtámadja a szomszédját. Nem véletlen, hogy a legélesebben az európai politikai vezetők reagáltak az eseményekre. A német sajtóban előszeretettel használt Putyin-háború kifejezéssel is mintha azt jeleznék: ez ma még egy korlátozott háború, amelynek borzalmas kiterjedése is lehet a kontinensre. Abban minden kommentár egyetért, hogy ez 

az invázió Európa történelmének legsötétebb óráit jelenti a negyvenes évek óta. 

A francia elnök, Emmanuel Macron Európa történelmének fordulópontjáról beszélt, a német kancellár, Olaf Scholz pedig arra figyelmeztetett, hogy Putyin orosz birodalmat akar. Volodimir Zelenszkij a Szovjetunió hidegháborús napjait felidézve azt mondta, hogy Ukrajna igyekezett elkerülni, hogy egy új vasfüggöny elzárja Oroszországot a civilizált világtól.

Wágner Péter biztonságpolitikai szakértő az Indexnek úgy fogalmazott

mára szinte közmegegyezés tárgya, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az általa kirobbantott háborúval soha nem látott egységet hozott el Európában. Mind a politikusok, mind a közvélemény, tulajdonképpen egy egész kontinens egységesen fogott össze most Moszkvával szemben, és ítéli el Oroszország Ukrajna elleni invázióját.

Oroszország vezetője válaszul nukleáris erőit is a legmagasabb készültségbe helyezte. Az invázió több, Oroszországgal és Ukrajnával határos országra is nagy hatással van. Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Moldovában és Szlovákiában menekültek százezreit fogadják be. Egy szerdai hír szerint egyelőre kisebb számban, de már Horvátországba és Szlovéniába is érkeztek ukrán menekültek. Az uniós becslések szerint több mint hétmillió ember kényszerülhet elhagyni otthonát. 

Mit tehet a Nyugat?

A NATO védelmi szövetsége világossá tette, hogy nem tervezik harcoló csapatok küldését Ukrajnába. Ennek egyik oka, hogy a szövetség számára is egyértelmű az, amit Gecse Géza történész az Indexnek írt

Ma Oroszország nemcsak a térség, hanem Európa katonailag legerősebb állama is. Technikai szempontból nem csak Ukrajna elfoglalása nem okozna számára problémát. Alighanem Németország határainál ütköznének először komolyabb ellenállásba.

Eddig a tagállamok fegyvereket és tábori kórházakat küldtek, az Európai Unió pedig története alatt először vásárol és küld fegyvereket és egyéb felszereléseket. A hivatalos bejelentés szerint az 

EURÓPAI UNIÓ AKÁR 450 MILLIÓ EURÓT IS FORDÍT UKRAJNA FEGYVERSZÁLLÍTÁSÁNAK FINANSZÍROZÁSÁRA. 

Mivel Ukrajna nem tagja a NATO-nak, a szövetség nem köteles a védelmére kelni – írtuk meg. Viszont partnerországról van szó, ezért a szövetségen belül teljes egyetértés van abban, hogy később csatlakozhat a katonai szövetséghez. Ennek megfelelően

a NATO-tagállamok komoly fegyverszállítási segítséget nyújtanak Ukrajnának.

Az Egyesült Államok kétszázmillió dollár értékben küldött fegyvert a kijevi vezetésnek (például Javelin páncéltörő rakétákat és Stinger légvédelmi rakétákat), és újabb 350 millió dolláros segítségre tett ígéretet. Nagy-Britannia kétezer rövid hatótávolságú páncéltörő rakétát küldött; Németország eddig ezer páncéltörő fegyvert és ötszáz Stinger rakétát; Hollandia kétszáz légvédelmi rakétát, Belgium kétezer géppuskát és üzemanyagot, Svédország pedig ötezer páncéltörő fegyvert, sisakot és páncélost indít(ott) útnak. Lengyelország, Csehország és Szlovákia lőszereket szállít, Észtország és Lettország pedig az üzemanyag, páncéltörő fegyverek és egészségügyi felszerelések küldését vállalta. A magyar kormány arra hivatkozva, hogy szeretne kimaradni a háborúból, úgy döntött: Magyarország nem küld sem fegyvert, sem katonákat a háborús övezetbe, de teljes mértékben támogatja az uniós szankciókat.

A Nyugat elsősorban az orosz gazdaság, Oroszország pénzügyi kapcsolatai és az orosz elittel kapcsolatban álló magánszemélyek ellen jelentett be szankciókat. 

  • Az Európai Unió, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán és Kanada úgy döntött, hogy kizár több jelentős orosz bankot a nemzetközi SWIFT fizetési rendszerből, így nehezítve meg Moszkva számára a határokon átnyúló zökkenőmentes és gyors pénzügyi tranzakciókat. 
  • Az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Egyesült Királyság megtiltotta pénzügyi cégei számára, hogy az orosz bankszektor egyes tagjaival üzleteljenek és feldolgozzák azok devizatranzakcióit, továbbá néhány orosz pénzintézet vagyonát is zárolták. 
  • Kizárták a nyugati tőkepiacokról az orosz államot és tizenhárom nagy orosz vállalatcsoportot, köztük a nagy energiacégeket, a Gazpromot, a Lukoilt, a Rosznyeftet, valamint a gázvezeték-üzemeltetésben utazó Transznyeftet és a Rosztelekom telekommunikációs céget is. 
  • Az Európai Unió, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada azt ígérte, meggátolja az orosz jegybankot abban, hogy nemzetközi tartalékainak felhasználásával kivédje a pénzügyi szankciók hatásait.
  • Az Európai Unió, az Egyesült Királyság és Kanada lezárta légterét az orosz légitársaságok előtt.
  • Az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Egyesült Királyság személyi szankciókról is döntött Vlagyimir Putyin elnökkel, Szergej Lavrov külügyminiszterrel és további 351 orosz politikai szereplővel szemben. 
  • Az Európai Unió szankciókat fogadott el Oroszország néhány oligarchája ellen, köztük Aliser Uszmanov fémmágnás, az Alfa csoport tulajdonosai, Mihail Fridman és Petr Aven, valamint Alekszej Mordasov acélmágnás ellen.
  • Németország leállította az orosz Északi Áramlat 2. gázvezeték jóváhagyását, amely Oroszország és az európai vállalatok jelentős beruházása, és azzal a céllal jött létre, hogy Ukrajna megkerülésével, a Balti-tenger alatt szállítsa a gázt közvetlenül Oroszországból Németországba.
  • A BP, a Shell és az Exxon Mobil is közölte, hogy a beszünteti oroszországi olaj-és gázipari tevékenységét, továbbá felfüggeszti az új beruházásokat.
  • A Boeing felfüggeszti az alkatrészek szállítását, a karbantartást és a technikai támogatást az orosz légitársaságoknál és leállítja moszkvai tevékenységét. Az Airbus szintén leállította az orosz légitársaságok támogatását és nem küld már alkatrészeket Oroszországba.
  • A Harley-Davidson felfüggesztette az értékesítéseket Oroszországba, azokat a szállítmányokat, amelyeket Oroszországba küldött volna, máshová szállítja.
  • Az Apple bejelentette, hogy szünetelteti az összes termékének értékesítését Oroszországban.
  • A Nike közölte, hogy leállítja a weboldalán és az alkalmazásban történő értékesítést Oroszországban.
  • A Warner Bros. azt jelentette be, hogy a héten bemutatásra kerülő "The Batman" című filmet visszavonta az orosz mozikból. A Walt Disney ugyancsak szünetelteti a mozifilmjeinek oroszországi bemutatását. A Sony szintén leállította a Morbius című Marvel-adaptáció bemutatását Oroszországban. A Netflix azt közölte, hogy nem kíván megfelelni az új orosz szabályoknak, amelyek szerint az államilag támogatott csatornákat kellene sugároznia.
  • A Visa és a Mastercard fizetési szolgáltatók több orosz pénzintézetet kizártak a hálózatukból.
  • Az Európai Unió Tanácsa ideiglenesen felfüggesztette a Kreml szócsövének tekintett Szputnyik és a Russia Today (RT) orosz állami tulajdonú médiavállalat műsorszórási tevékenységét az Európai Unióban. A YouTube  pedig azt közölte, hogy blokkolta az orosz állami médiát Ukrajnán belül.
  • A nemzetközi labdarúgóvilág vezérkara úgy döntött, hogy Oroszország minden válogatottját kizárja a világfutball vérkeringéséből. Ennek megfelelően a Szpartak Moszkva nem szerepelhet tovább az Európa-ligában, a Szbornaja nem léphet pályára a vb-pótselejtezőn, és elvették Szentpétervártól a BL-döntő rendezését is. Az UEFA azonnali hatállyal véget vetett a Gazprommal kötött szponzorációs szerződésnek.
  • Nem lesz Orosz Nagydíj idén Szocsiban. A Formula–1-es Haas megváltoztatta autójának festését az első téli kollektív teszt utolsó napjára. Az istállónak ugyanis az orosz káliumtrágya-termelő és -exportőr Uralkali a főszponzora.
  • A finn jégkorongszövetség állásfoglalása szerint az ukrajnai orosz hadműveletek miatt lehetetlen az orosz csapat részvétele a világbajnokságon, amelyet május 13. és 29. között rendeznek Finnországban. A házigazdák hasonlóképpen nem kívánatosnak tartják a belorusz válogatott vb-szereplését.
  • A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azt javasolja a nemzetközi sportági szövetségeknek és a versenyek házigazdáinak, hogy ne engedjék indulni az orosz és belorusz sportolókat, továbbá tiltsák meg a két ország hivatalos személyeinek részvételét is.

Van-e diplomáciai kiút?

A béketárgyalások első fordulójában nem született konkrét megállapodás, de sokan haladásként értékelik, hogy a felek újra tárgyalóasztalhoz ülnek. Kijev fegyverszünetet kívánt elérni, de ez olyannyira nem jött össze, hogy a tárgyalások befejezése után azonnal felerősödött a Kijev elleni támadás.

Abban minden fél egyetért, hogy a háború lezárásán túl az egyezménynek ki kell terjednie Kelet-Ukrajna státuszára, valamint a Nyugattal kötött fegyverzet-ellenőrzésre.

A BBC szerint továbbra is intenzív diplomáciai tárgyalások folynak a helyzetről. Oroszország olyan szerződést akar az Egyesült Államokkal, amely megtiltja nukleáris fegyverek területükön kívüli telepítését. Az Egyesült Államok felajánlotta, hogy tárgyalásokat kezd a rövid és közepes hatótávolságú rakéták korlátozásáról, valamint az interkontinentális rakétákról szóló új szerződésről. Bár Oroszországot nem nyűgözte le a nyugati válasz, a portál szerint pozitívan állt hozzá a rakétabázisok kölcsönös ellenőrzésének "átláthatósági mechanizmusához".

A legfrissebb hírek szerint ma, március harmadikán újra tárgyalóasztalhoz ülnek a felek Belaruszban. Minden európainak az az érdeke, hogy ne a tűzszünetről, hanem a békéről egyezzenek meg. Addig is marad számunkra a világirodalom egyik legnagyobb regényírója, az orosz Lev Tolsztoj tanácsa, miszerint nincs erősebb, mint ez a két harcos: a türelem meg az idő; ezek mindenre képesek. 

(Borítókép: Vlagyimir Putyin tengerész sapkában 2000. április 6-án. Fotó: Laski Diffusion / Liaison / Getty Images)

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Eladnék
  • Hírek