Zelenszkij: Gyermekek fekszenek a mariupoli kórház romjai alatt

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szerdai hírösszefoglalója

Vége
ukrajna eu csatlakozas v2

A legfontosabbak

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

  • Óva inti az ukrán jegybank az állampolgárokat, hogy készpénzben vigyék ki vagyonukat az országból. Nem kevesen ugyanis a feketepiacon próbálják értékesíteni nyugati valutáért mozdítható vagyontárgyaikat, avagy átváltani arra az ukrán pénznemben lévő megtakarításaikat. Ám ott a hrivnya árfolyama jelenleg alulértékelt.

    Az Ukrán Nemzeti Bank ezért azt javasolja: a kitelepülni szándékozók tegyék a pénzüket ukrajnai pénzintézeti számlájukra – írta a karpatinfo.net. Külföldön pedig bankkártyával fizethetnek. Avagy készpénzben vehetik fel a szükséges összegeket az adott ország devizájában.

    Ráadásul az ukrán jegybank elnökhelyettese szerint az átváltási árfolyam sokkal jobb lesz, mint a feketepiaci árfolyam. Az ilyen tranzakciók átváltása ugyanis az ukrán kibocsátó bank által meghatározott árfolyamon történik, nem pedig a készpénz átváltási árfolyamán.

  • Az amerikai kereskedelmi miniszter felszólította a kínai cégeket, ne próbálják meg kijátszani az Oroszország ellen bevezetett szankciókat. Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió is megtiltotta a fejlett technológiai termékek exportját Oroszországba és Fehéroroszországba, ideértve a fejlett félvezetőket is. Az exportkontroll valamennyi olyan céget érint, amely amerikai szoftvert vagy technológiát használnak termékeik előállításához, ez számos kínai cégre is igaz.

    Washington egyszerűen elvághatja ezeket a kínai társaságokat a termeléshez szükséges felszerelésektől és szoftverektől. Így sanyarú sorsra juthat például a legnagyobb kínai chipgyártó cég, a Semiconductor Manufacturing International Corporation is – közölte a napi.hu. Ez akkor következhet be, ha a kínai vállalat a szankciókat megsértve mégis értékesítene például chipeket Moszkvának.

    A Semiconductor a legnagyobb kínai chipgyártó cég, ám nem képes a félvezetők legújabb generációinak előállítására. Ennek ellenére tavaly szép profitot produkált, ami annak köszönhető, hogy a koronavírus járvány miatt chiphiány volt a piacon, a kínai cég terméke pedig több szektornak is megfelelő.

  • Az utóbbi 24 órában mintegy 40 ezer civil hagyta el az oroszok által ostromolt ukrán városokat a humanitárius korridorokon keresztül – közölte David Arakhamia parlamenti képviselő, az ukrán békedelegáció tagja. 

    A lakosok Kijev elővárosaiból, valamint Szumiból, Izjumból, Volnovahából és Enerhodarból menekültek ki, amint azt egy korábbi térképen is megmutattuk. Harkivban és Mariupolban azonban nem volt sikeres az evakuáció, ezeket a városok gyakorlatilag senki sem tudta elhagyni. 

    David Arakhamia hozzátette: becsléseik szerint e városokat összesen körülbelül 100 ezer ember akarta volna elhagyni, emiatt csak részben mondható sikeresnek az akció.

  • A Pentagon egyik magas tisztviselője közölte, hogy a közelmúltbeli fejlemények alapján úgy látják: az oroszok gyakorlatilag irányítatlanul, vaktában bombázzák az ukrán városokat.

    Kifejtette: az számukra sem teljesen egyértelmű, hogy az orosz hadsereg direkt csinálja-e ezt, vagy szimplán csak nincsenek tisztában azzal, hogy hol vannak az ukrán katonai célpontok, vagy esetleg a célzóberendezéseik nem működnek megfelelően. 

    A tisztviselő azt is közölte, hogy a Pentagon szerint az oroszok több mint 710 nagy hatótávolságú rakétát lőttek ki a háború kezdte óta, ezek közül 70-et belarusz területről. A katonáik azonban az utóbbi napokban nem tudtak „számottevően” előrenyomulni.

    Mindemellett az amerikaiak úgy értesültek, hogy a kelet-ukrajnai Harkivban „nagyon kemény harcok” folynak jelenleg is, de az ukránok egyelőre tartják a várost. Ezenkívül az orosz katonák MIkolajiv térségében is előrenyomultak valamelyest, és már csak 15 kilométerre vannak a várostól (utóbbi városban hétfőn már a repülőtérért folyt a harc).

  • Valerij Zsaluzsnyij, az ukrán hadsereg főparancsnoka közölte, hogy szerdán Kijev közelében egy rakétacsapással hét tankot semmisítettek meg a katonáik.

    Bejegyzése elején azt írta, hogy az ukrán hadsereg a háború előtt felkészült arra, hogy szükség esetén rajtaütéseket hajtson végre, és partizánharcot vívjon az ellenséggel, most pedig a gyakorlatban is kipróbálták, hogy ez működik-e: szerdán ugyanis a kijevi területvédelmi erők egyik egysége egy ilyen akció keretében hét tankot semmisített meg egy rajtaütés alatt.

    Zsaluzsnyij szerint az akciót RK-3 Korszar, illetve Sztugna-P (ez utóbbit az „ukrán javelinnek” is nevezik) rakétákkal hajtották végre. A főparancsnok erről egy videót is közölt, bár azon a robbanást leszámítva nem sok minden látszik.

  • A Mozdonyvezetők Szakszervezete eláll a március 10-étől tervezett sztrájk megtartásától az orosz–ukrán háborús helyzetre, a háborús menekültek növekvő számára tekintettel és a humanitárius célú segítségnyújtás érdekében – közölte a szakszervezet szerdán.

    A közleménye szerint a sztrájkkövetelések teljesítéséről szóló folyamatos tárgyalásokat fenntartják a munkáltatóval. Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.

  • Tiltakozásul Ukrajna Oroszország általi megtámadása miatt lemondott orosz állampolgárságáról Leonyid Nyevzlin Izraelben élő orosz milliárdos, Mihail Hodorkovszkij egykori üzlettársa – jelentette a Háárec című újság honlapja szerdán.

    Minden, amihez (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) hozzáért, halott

    – írta a Facebookon a Jukosz olajtársaság egyik egykori alapítója, aki a húsz évvel ezelőtt menekült Oroszországból Izraelbe. 

    A háború ellen vagyok. A megszállás ellen vagyok. Ellenzem az ukrán nép elleni népirtást. Izrael állampolgára vagyok, és ha egy második állampolgárságra gondolok, büszke lennék az ukrán útlevélre

    – írta Nyevzlin, akinek Irina nevű lánya Juli Edelsteinnek, az izraeli Likud párt politikusának, a kneszet (parlament) volt házelnökének a felesége.

    A Háárec című újság negyedét is tulajdonló, 62 éves orosz–izraeli üzletember 2003-ban hagyta el Oroszországot, és vándorolt Izraelbe. Később távollétében gyilkossági összeesküvés vádjával eljárást indítottak ellene, és 2008-ban, távollétében életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

    Az orosz kormány a kiadatását kérte Izraeltől, de az izraeli igazságügyi minisztérium tiltakozott, és úgy határozott, hogy a kiadatási kérelemben szereplő összes bizonyíték elfogadhatatlan. A legfelsőbb bíróság szintén foglalkozott az üggyel. Határozatában megerősítette az igazságügyi minisztérium álláspontját, és szintén kimondta, hogy a Nyevzlin elleni bizonyítékok csak szóbeszédeket tartalmaznak, és nem indokolják a kiadatását – írja az MTI.

  • Az ukrán first lady elítélte az orosz inváziót, kárhoztatva az orosz csapatokat ukrajnai civilek elleni „tömeggyilkosságért”.  Olena Zelenska nyílt levelében megemlített három gyermeket, akik bombatámadásban haltak meg. Volodimir Zelenszkij államfő felesége felidézte: egy nyolcéves kislány az utcán veszítette életét, hiába próbálta őt védelmezni a nagymamája. Egy másik kislány gránáttámadásban lelte halálát, szüleivel együtt – írja a BBC. Egy 14 éves fiúra egy épület omlott rá, a kórházban nem tudták már megmenteni az életét.

    Olena Zelenska hangsúlyozta: Ukrajna békét akar, de képesek megvédeni az ország szuverenitását, határait és identitásukat. Szerinte az orosz elnök lebecsüli az ukrán nemzetet és az emberek hazaszeretetét.

    Az ukrán államfő felesége úgy véli: ha nem állítják meg Putyint, aki nukleáris háborúval fenyegetőzik, senkinek sem lesz nyugalma a földkerekségen.

  • Mark Rutte holland kormányfő – aki az Orbán-kormány egyik legvehemensebb uniós kritikusának számít – szerdán azt mondta: „irracionális lépés” lenne, ha az EU tagországai leállítanák az orosz olaj és gáz importját.

    Mint megírtuk, kedden az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is szankciókat vezetett be e tekintetben, az Európai Unión belül azonban még komoly vita várható arról, hogy az energetikai területre is kiterjesszék-e az importkorlátozást. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a minap azt mondta, szerinte szükség van ilyen jellegű szankciókra is.

    Orbán Viktor ezzel szemben az utóbbi napokban azt hangsúlyozta: Magyarország egy ilyen lépést nem fog támogatni, mivel a gazdaság ezt nem bírná el. Ezzel kapcsolatban szólalt fel most Mark Rutte holland miniszterelnök is, aki a Reuters szerint azt mondta:

    Nem javasolnám azt, hogy most vágjuk el az Oroszországból érkező gáz- és olajszállítmányokat. Ezt nem lehet megtenni, mivel szükségünk van ezekre, ez a kellemetlen igazság. 

    Mark Rutte mindeközben elismerte, hogy hosszú távon csökkenteni kell az oroszoktól való függőséget az energetika terén, szerinte ebben a környezetvédő technológiák is segíthetnek. 

  • Gondban van Kassa az ukrajnai menekültek miatt: a felvidéki város polgármestere szerint humanitárius katasztrófa van kibontakozóban. Úgy véli: megfelelő állami koordinációs csapat, hatékony támogatás, tájékoztatás és menedzselés híján már nem bírják a rájuk nehezedő nyomást. Pedig ideiglenes szállást is kialakítottak a szlovákiai városban, jelenleg ez 400 férőhelyes.

    Kassán keresztül menekültek tízezrei áramlanak Szlovákia belsejébe – írta az Infostart. A nyugat-szlovákiai idegenrendészeti kirendeltségeken sokan adnak be kérelmet menedékes státuszra. Mindenekelőtt Pozsonyban, Nagyszombatban, Dunaszerdahelyen, Érsekújváron és Nyitrán szaporodott meg az ilyen beadványok száma.

    Szlovákiába a háború kitörése óta 153 ezer menekült érkezett Ukrajnából.

  • A Sky News meg nem nevezett „nyugati tisztviselőktől” úgy értesült: egyre többen aggódnak közülük amiatt, hogy Vlagyimir Putyin vegyi fegyverek bevetését rendelheti el az ukrán fővárosnál. A brit portál azt írta: a szakértők szerint fennáll a veszély, hogy az oroszok rendkívül nagy pusztítással járó csapást hajthatnak végre Kijevben akkor, ha a „hagyományos fegyverekkel” nem sikerül bevenniük a fővárost. 

    Azt hiszem, jó okunk van arra, hogy amiatt aggódjunk: az oroszok nem konvencionális fegyvereket is bevethetnek, különösen azután, amit más hadszíntereken láttunk korábban

    – mondta egyikük, utalva arra, hogy Szíriában is láttak már erre példát, ahol az oroszok által támogatott kormányerők vetettek be hasonló fegyvereket a városokban.

    Hozzátette: a közelmúltban már láttak olyan jeleket is, amelyek arra utalhatnak: az oroszok megpróbálják előkészíteni a terepet ahhoz, hogy ezeknek a fegyvereknek a bevetésével később az ellenségüket vádolják meg. A tisztviselő vélhetően arra utalt ezzel, hogy az oroszok egyre határozottabban állítják: az ukránok biológiai fegyverekkel kísérleteznek, és ezeket ellenük akarják bevetni. 

  • Szerda este hadműveleti tájékoztatót közölt az ukrán hadsereg, amelyben azt írták: úgy értesültek, hogy a belarusz katonákat megkérdezték arról, hogy részt vennének-e egy Ukrajna elleni hadműveletben.

    A közleményben lényegében azt írták, hogy az orosz csapatok morálja egyre romlik, és továbbra sem sikerül áttörniük a védelmen. Az orosz hadsereg ezért most leginkább a civil lakosság ellen hajt végre csapásokat azért, hogy ezzel aláássák az ukrán kormányba vetett bizalmat.

    Ezenkívül közölték azt is, hogy úgy értesültek: kedden a belarusz katonákkal kitöltettek egy anonim kérdőívet, amelyben megkérdezték őket, mennyire érzik késznek magukat arra, hogy az oroszok oldalán belépjenek a háborúba.

    Az eredmények azt mutatták, hogy a személyzet jelentős része nem áll készen arra, hogy beszálljon az Ukrajna elleni háborúba

    – áll az ukrán hadsereg közleményében. 

    Arról, hogy a belaruszok belépnek-e a háborúban, már a múlt hét elején is egymásnak ellentmondó híresztelések merültek fel. Ez végül nem történt meg, de a napokban lemondott a védelmi miniszter helyettese, Viktor Gulevics vezérőrnagy, aki a hadsereg vezérkari főnöke is. A lemondásról szóló levelében a katona állítólag szintén arra hivatkozott, hogy a katonái nem akarják megtámadni az ukránokat. 

    Belarusz katonák tömegesen tagadják meg a harcot, így nem tudjuk összeállítani azokat a csapásmérő zászlóaljakat, amelyeket eredetileg irányítani akartunk. Hiába cseréljük le a parancsnokokat, az sem hoz eredményt. Ezekre tekintettel kérem, hogy fogadja el a lemondásomat.

  • Volodimir Zelenszkij interjút adott a német Bildnek, és azt mondta: úgy véli, hogy a háborúnak csak az vethet véget, ha négyszemközt ülnek le tárgyalni Vlagyimir Putyinnal.

    Eddig az elnökök nem beszéltek egymással, de úgy látom, hogy ennek a háborúnak csak azáltal lehet véget vetni, ha a két elnök négyszemközt beszél egymással 

    – mondta, hozzátéve: arról, hogy milyen feltételek mellett vethetnek véget a háborúnak, még nem tud beszélni, de „kész a kompromisszumokra” abban az esetben, ha azok nem jelentik „a nép elárulását”, illetve ha a másik fél is hasonló készséget mutat az engedményekre.

    A dolog nem azon múlik, hogy én mire vagyok hajlandó. Az én célom bármilyen párbeszédben az lesz, hogy véget vessünk ennek a háborúnak.

    – Ezt már arra a kérdésre válaszolva mondta az elnök, hogy hajlandó-e elismerni a donbaszi népköztársaságok függetlenségét, valamint azt, hogy a Krím félsziget Oroszországhoz tartozik. 

    Szerdán az orosz békedelegáció egyik tagja azt mondta: a tárgyalások kezdete óta a felek álláspontja nem közeledett, de ennek ellenére ők „egy millimétert sem fognak engedni” a követeléseikből.

  • Jászberényi Sándor író, újságíró, a 24.hu ukrajnai haditudósítója a Facebookon közölte, hogy „Isten kegyelméből” ma megpróbálják elhagyni Kijevet.

    Minden rendben lesz

    – tette hozzá.

    Az Index tudósítója, Kiss Dániel még mindig az ukrán fővárosban tartózkodik. Legutóbb azt jelentette, hogy a kijeviek felkészültek arra, hogy a végsőkig ellenálljanak, amennyiben az oroszok megindulnak a város ellen.

  • Nikolaj Pankov, az orosz védelmi miniszter helyettese azt mondta, hogy ukrán nacionalisták hajtottak végre egy szabotázsakciót, és ez okozta azt, hogy a csernobili erőmű áram nélkül maradt.

    Sajnálatosan közölnöm kell, hogy az ukrán nacionalisták újabb provokációt hajtottak végre, ezúttal egy rendkívül veszélyeset. Eltaláltak egy állomást és az ahhoz kapcsolódó vezetékeket, amelyek a csernobili erőművet látják el árammal

    – mondta Pankov, hozzátéve: az orosz specialisták nem sokkal a történtek után bekapcsolták a dízeles tartalék generátorokat. A miniszterhelyettes emellett azt mondta, hogy szerinte az ukránok „szándékosan kerülik” azt, hogy megszervezzék az erőmű javítását, ami szerinte bizonyítja, hogy provokálni akarják az oroszokat. 

    Mindeközben Pavel Szorokin, az orosz energiaügyi miniszterhelyettes arról számolt be: megegyeztek a belaruszokkal arról, hogy a segítségükkel tartósan árammal látják el a csernobili erőművet a jövőben.

    Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerda délután közölte: az említett tartalék generátorok csak 48 óráig működhetnek, és utána nukleáris szivárgás következhet be az erőműben. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azonban nem sokkal később azt írta, hogy ettől nem kell tartani, ők nem aggódnak amiatt, hogy baj történhetne Csernobilban. 

  • Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma szerint Oroszország megerősítette, hogy termobárikus fegyvert, más néven vákuumbombát alkalmaztak Ukrajnában. Az orosz forrás szerint bevetették a TOS-1A rakéta-sorozatvető fegyvert. A Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma szerint a rendszer termobárikus rakétákat használ, ami gyújtó- és robbanáshatásokat okoz.

    A termobárikus fegyverek a területen lévő összes oxigént elszívják a levegőből, és magas hőmérsékletű robbanást indítanak be, amitől az egész olyan lesz, mint egy szétterjedő tűzgolyó. A robbanás jellemzően lényegesen hosszabb ideig tart, mint egy hagyományos bomba felrobbanása.

  • Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester interjút adott a CNN-nek, amelyben azt mondta: ha az oroszok teljesen be is kerítenék Kijevet, utána egy ideig még tudnák tartani a fővárost.

    A városvezető közölte, hogy a város elvágása esetén egy-két hétig még mindenképpen ki tudnának tartani, ehhez van elegendő ellátmány a városban. Hozzátette azt is, hogy orosz oldalról nézve „semmi értelme” nincs a háborúnak, az ukránok azonban „az országukat, városukat, családjukat és a jövőjüket” védik, ezért kell kitartaniuk. 

    A kijevi főpolgármester arra is reflektált az interjúban, hogy Lengyelország közvetve vadászrepülőket ajánlott fel Ukrajnának. A lengyelek az amerikaiak számára tették azt a javaslatot, hogy átadják a vadászgépeiket, ha ők utána egy németországi légibázison keresztül Ukrajnába viszik a gépeket.

    A javaslatot azonban a Pentagon visszautasította, mondván „nem hiszik, hogy Lengyelország javaslata végrehajtható”, mivel „az egész NATO-szövetség számára” komoly veszélyt jelentene, ha ezek a gépek berepülnének Ukrajnába. Vitalij Klicsko ezzel kapcsolatban most azt mondta: szükségük van fegyverekre és támogatásra, köztük a lengyelek vadászrepülőire is, és azt kérte, hogy az amerikaiak segítsenek ebben. 

    Készek vagyunk harcolni. Kérlek, segítsetek nekünk

    – mondta az interjúban. 

  • Leonyid Szluckij parlamenti képviselő, az orosz békedelegáció tagja szerdán arról beszélt egy rádiós interjúban, hogy nem haladnak az orosz–ukrán béketárgyalások, de ennek ellenére ők nem fognak engedni a követeléseikből. Az adásban úgy fogalmazott:

    Arra való tekintettel, hogy a tárgyalások nem haladnak jól, inkább nem beszélnék róluk. Ez nem egy PR-kampány, hanem a célunk az, hogy közös nevezőre jussunk kulcsfontosságú katonai, politikai és humanitárius kérdésekben. Ez nem egy egyszerű feladat, de az orosz delegáció nem fog feladni semmit a megfogalmazott követelésekből. Jelképesen mondva: nem fogunk egy millimétert sem engedni

    – mondta Leonyid Szluckij.

    A béketárgyalások első fordulóját február 28-án, a másodikat pedig március 3-án tartották. A harmadik megbeszélés március 7-én, hétfőn volt, ezután viszont mindkét fél elismerte, hogy nem sikerült érdemben előrelépniük a kezdet óta (leszámítva a humanitárius korridorok megnyitásáról szóló megegyezést). 

    Mindemellett mindkét fél közölte azt is, hogy készek folytatni az egyeztetéseket. Azt nem tudni, hogy erre mikor kerülhet sor, de Leonyid Szluckij ezzel kapcsolatban most azt mondta, hogy szerinte „a közeljövőben” ismét összeülhetnek a felek Belaruszban.

  • Spanyolország eddig több mint ezer ukrán menekültet fogadott be – közölte Jesús Perea bevándorlásügyi államtitkár szerdán Madridban, ismertetve az ukrajnai háború elől menekülők spanyolországi befogadásának tervezetét.

    Mint mondta, az állami rendszer egyelőre 12 ezer férőhelyet biztosít számukra, amelynek részeként három befogadóközpont nyílik meg hamarosan Madridban, Barcelonában és Alicantéban.

    Az államtitkár emlékeztetett: az Európai Unió múlt héten életbe léptetett irányelvének köszönhetően az ukrán menekültek azonnali, egy évre szóló tartózkodási engedélyt kapnak, amely három évre hosszabbítható, és hozzáférést biztosít az egészségügyi, illetve szociális ellátáshoz, az oktatáshoz, továbbá lehetőséget teremt a munkavégzésre.

    Az önkormányzatok szövetségének (FEMP) felhívására szerda délben számos spanyol városban ötperces néma csenddel fejezték ki a szolidaritást a háború sújtotta Ukrajnával.

    A spanyol fővárosban pedig közteret neveznek el Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről. José Luis Martínez Almeida, Madrid polgármestere szerint így kívánnak tisztelegni az államfő „hősiessége és példamutatása” előtt.

  • Az ukrajnai helyzet politikai és diplomáciai rendezésének lehetséges változatairól, a valamint a konfliktus humanitárius aspektusairól tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár – közölte szerdán a Kreml sajtóosztálya.

    Vlagyimir Putyin elmondta Olaf Scholznak, hogy az „ukrán nacionalisták” akadályozzák a civil lakosság távozását az orosz erők által ostromgyűrűbe vont ukrán városokból, a számukra megnyitott humanitárius folyosókon keresztül.

    Az orosz védelmi tárca közölte, hogy Ukrajna az öt ukrán város lakossága számára szerdán megnyitott 10 humanitárius folyosó közül csak hármat hagyott jóvá. A tárca szerint Mariupolban a „nacionalisták” és a városvezetés hibájából a humanitárius helyzet „katasztrofálissá” vált.

    Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője „hazugságnak” nevezte az ukrán hatóságok állítását, miszerint a humanitárius folyosókon át Oroszországba senki sem akar távozni. A tábornok szerint Ukrajna 1917 településéről 2 589 910 ember kérte evakuálását az orosz féltől.

    Az orosz hadsereg a minisztérium beszámolója szerint szerdán több mint 5400 embert, köztük több mint 1100 gyereket evakuált Ukrajnából és a Moszkva által függetlennek elismert Donyec-medencei „köztársaságokból”. A Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett háború kezdete óta 179 ezer embert, köztük 45 436 gyereket evakuáltak Oroszországba – számolt be az MTI.

  • A Mariupoli terület kormányzója szerint 17 ember, köztük egy vajúdó nő is megsérült abban a gyermekkórházban, amelyet szerda délután bombáztak le az oroszok.

    Pavlo Kirilenko azt mondta, hogy az oroszok akkor hajtották végre a légitámadást, amikor fegyverszünet volt érvényben a városban és környékén. A kormányzó közleményéből a Sky News szerint nem derült ki, hogy a sérültek közt van-e halálos áldozat.

    Mindeközben a város polgármester-helyettese közölte, hogy becsléseik szerint 1200 ember halt meg eddig Mariupolban. A városban katasztrofális a helyzet, és a sok áldozat miatt már tömegsírokat kell ásni

    Az eredeti tervek szerint kedden és szerdán megnyílt volna egy humanitárius korridor Mariupolnál is, de ez végül nem valósult meg, mert állandóan kiújultak a harcok. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerda délután azt írta ezzel kapcsolatban, hogy az oroszok „400 ezer embert ejtettek túszul a városban”, köztük 3000 újszülött csecsemőt is, akik most nem jutnak hozzá a szükséges élelmiszerekhez és gyógyszerekhez.

  • Kira Rudik ukrán parlamenti képviselő tett közzé egy képet egy nőről, aki – állítása szerint – 17 kilométeren keresztül cipelte magával az öreg, magatehetetlen kutyáját, miközben átkeltek a határon.

    Arról, hogy miként mentik háziállataikat az ukránok, itt közöltünk egy képes összeállítást

  • Az AFP hírügynökség térképet közölt arról, hogy jelenleg mely területen állnak nyitva azok a humanitárius korridorok, amelyeken a civilek elmenekülhetnek a harc közeléből.

    A térképen ezeket a területeket zöld nyilak jelölik. Kijev és elővárosai közt azonban több, a fenti térképen részleteiben nem látható útvonal is megnyílt, ezek itt láthatók:

    Az orosz erők moszkvai idő szerint szerda délelőtt tíz órától nyitották meg a humanitárius korridorokat, amelyek este 9-ig még nyitva maradnak.  

    Nagy hiányosság azonban, hogy éppen abban a városban, Mariupolban nem sikerült megnyitni egy ilyen folyosót, ahol most a legrosszabb a humanitárius válság egész Ukrajnában. Az ukránok szerint az oroszok itt állandóan megszegik a fegyverszünetet, délután pedig lebombáztak egy gyermekkórházat is.

  • Az ukrán férfi kézilabda-válogatott az országban fennálló háborús helyzet miatt nem áll ki Finnország ellen a jövő januári világbajnokság selejtezősorozatában. Az ukránok a jövő héten találkoztak volna a finnekkel, akik így játék nélkül a második fordulóba jutottak, ahol áprilisban Horvátország lesz az ellenfelük.

     Ennek a párharcnak a győztese jut ki a jövő januári, lengyel–svéd közös rendezésű világbajnokságra.

  • Mintegy hatvan vagon humanitárius segély jutott el Kárpátaljáról Ukrajna háború sújtotta pontjaira – írja a karpatalja.ma. Eddig csaknem 3,6 ezer tonna adomány ért célba. Élelmiszer, higiéniai cikkeket, meleg ruhákat, takarókat, matracokat és egészségügyi felszerelést is küldtek. Szállítmányokat Csehországból, Horvátországból és Magyarországról is továbbítottak.

    A határ menti reformátusok busznyi adománnyal mentek a hétvégén Kijevbe, és menekültekkel tértek vissza, tucatnyi, magára hagyott árva gyermeket mentettek ki. Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke a minap azt mondta az InfoRádiónak: Beregszászban talán 15 ezerre tehető a menekültek száma, a kárpátaljai falvakban ötven–százezer közötti lehet. Már több helyről érkezett a szervezethez is kérelem, hogy szükség lenne lábbelire, ruhára, pelenkára.

  • Nem küld harci repülőgépeket Ukrajnának Németország. Ezt Olaf Scholz német kancellár közölte. Hozzáfűzte: Berlin évek óta pénzügyi segítséget nyújt Kijevnek, jelenleg humanitárius támogatást is ad. A kancellár megjegyezte: fegyvereket is szállítottak Ukrajnának, ám ez harci repülőgépeket nem érint.

    A kancellár szerint az Ukrajna elleni orosz agresszió nem csupán a nemzetközi jog kirívóan súlyos megsértése, hanem korszakforduló Európa történelmében, így „a világ, amelyben élünk, már nem ugyanaz”, mint előtte. Olaf Scholz úgy fogalmazott: a háború „katasztrófa az ukrán népnek, és az orosz nép is megszenvedi” – írja az MTI.

    A német kancellár felszólította az orosz elnököt, hogy vessen véget a vérengzésnek, és rendelje vissza csapatait. Szerinte legelső lépésként meg kell állapodni a fegyverszünetről.

  • Alexander Gorelov, az orosz Központi Epidemiológiai Kutatóintézet igazgatóhelyettese a TASZSZ szerint zölte, hogy az Oroszország elleni szankciók ellenére is folytatják majd a vakcinák gyártását.

    A kutató elismerte, hogy a szankciók megnehezítik a már kifejlesztett oltóanyagok készítését, ugyanakkor azt mondta: készen állnak arra, hogy a nehézségeket tudományos úton, új fejlesztésekkel orvosolják. 

    Azt hiszem, meg tudjuk majd oldani ezt a feladatot. Megvan ehhez a kellő tudományos alapunk, nem kell mindent legelölről kezdenünk

    – fogalmazott Gorelov, aki azt is elmondta: mindez az Egészségügyi Pajzs nevű kormányzati projektet sem hátráltatja majd, amelynek a célja az, hogy egy átfogó intézkedéscsomag által csökkentsék a járványveszélyt az országban. A projektről korábban ebben a cikkünkben írtunk még röviden.

  • Az ENSZ adatai szerint a háború kezdete óta már 516 civil halt meg, 908-an pedig megsebesültek a harcok következtében.

    A szervezet hozzátette: a valóságban ennél jóval nagyobb lehet az áldozatok száma. A legtöbb civil áldozat a tüzérségi bombázások, illetve légicsapások következtében halt meg.

  • Igor Konasenkov vezérőrnagy, a moszkvai katonai tárca szóvivője azt hangoztatta, hogy „sajnos kiderült több olyan eset”, amikor az Ukrajnában elindított „különleges hadműveletben” részt vevő orosz katonai egységekben sorkatonák voltak. Közülük másokkal együtt többen fogságba estek, amikor az egyik hadtámogatást biztosító orosz alegységet „egy nacionalista zászlóalj diverziós csoportja” megtámadta.

    Igor Konasenkov azt mondta, hogy „gyakorlatilag az összes” sorállományú katonát elszállították Ukrajnából.

    Korábban az orosz védelmi minisztérium tagadta, hogy orosz sorkatonák lehetnek Ukrajnában. Nőnapi köszöntőjében kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök azt ígérte, hogy besorozott és tartalékos katonákat nem fog bevetni az ukrajnai háborúban. Azt mondta, „a kitűzött feladat megoldásával kizárólag hivatásos katonák foglalkoznak”.

    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök megkapta a jelentést annak az utasításának a végrehajtásáról, amelyben még a háború elindítása előtt elrendelte, hogy sorállományú katonák semmiképp ne lássanak el feladatot Ukrajna területén. Az anyagot Putyin a katonai főügyészségre küldette, hogy a történtekben vétkes tisztségviselőket felelősségre vonják.