új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Zárul az Index mai hírfolyama, melyben beszámoltunk az ukrajnai háború fejleményeiről. A ma történtekről összefoglalónkat itt olvashatja.

    Holnap folytatódnak a béketárgyalások, és mi is jelentkezünk a legfrissebb hírekkel, tartsanak velünk.

    Jó pihenést!

  • Ben Hodges altábornagy az Egyesült Államok hadseregének korábbi parancsnoka szerint a következő tíz nap döntő jelentőségű lesz az orosz–ukrán háború kimenetelében – írja a Sky News.

    Az oroszok bajban vannak, és ezt ők is tudják. Ezért fordultak Kínához segítségért, és ezért toboroznak most szíreket

    – írta az altábornagy. Hozzátette:

    Az orosz tábornokok kifogytak az idejükből, a lőszerből és a munkaerőből. Ez nem alapul semmilyen belső hírszerzésen, ezt világos információkból és saját tapasztalataimból mondom. Lehet, hogy távol állok, de bízom ebben az értékelésben.

    Mint írta: „az Egyesült Államok vezette Nyugatnak fel kell gyorsítania és ki kell terjesztenünk Ukrajnának nyújtott támogatást”. Szerinte Ukrajnának fegyverekre és lőszerre van szüksége, hogy megsemmisítsék a rakétákat, ugyanis azok okozzák a legnagyobb károkat.

    A következő 10 nap a döntő. Ez egy verseny, és nem látok elég gyorsaságot. Most azonnal rá kell taposnunk a gázpedálra

    – fogalmazott Ben Hodges.

  • Az Európai Uniónak a lehető leghamarabb meg kell adnia Ukrajna tagjelölt státuszát – mondta kedden Kijevben Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, miután tárgyalt Ukrajna vezetőivel.

    Az EU-nak gyorsan tagjelölt státuszt kell adnia Ukrajnának, és még többet, meghívnia Ukrajnát az EU-ba

    – idézi a lengyel miniszterelnököt a TASZSZ orosz hírügynökség. Morawiecki szerint Ukrajnának fegyvereket is kellene kapnia a védekezéshez.

  • Az orosz–ukrán háború miatt egyre rosszabb helyzetben van az ukrán gazdaság. A TV21 kárpátaljai magyar televízió adásában kitért arra, hogy a legtöbb vállalkozás áttelepül, az egyik legnépszerűbb célállomás pedig Kárpátalja.

    A vállalkozóknak ehhez Ukrajnában ki kell tölteniük egy formanyomtatványt, amely a gazdasági minisztérium honlapján található. A lehetőség három napja nyílt meg. Ez idő alatt pedig ötszáz kérvény futott be a minisztériumhoz.

    A kistérségek számára a Kárpátaljára települő vállalkozások új munkahelyeket és nagyobb adóbevételeket jelentenek.

  • Az ENSZ szerint már 3 millió ember menekült el Ukrajnából a háború miatt – jelentette be Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa.

    Ma egy újabb szörnyű határt léptünk át: hárommillió menekült menekült el Ukrajnából. A háborúnak véget kell vetni. Most

    – írta Grandi.

  • Az Orosz Föderáció csapatai a háború alatt több mint 950 rakétát lőttek ki Ukrajnára – írja a CNN az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának egyik magas rangú tisztviselőjére hivatkozva.

    Ugyanakkor az orosz és az ukrán erők rendelkezésre álló harci potenciáljuk mintegy 90 százalékát használták fel. Az Egyesült Államok továbbra is úgy értékeli, hogy 

    az orosz szárazföldi erők nem, vagy csak csekély előrehaladást értek el céljaik elérésében.

    Az Egyesült Államok becslése szerint az orosz erők még mindig 15–20 kilométerre északkeletre vannak Kijevtől és körülbelül 20–30 kilométerre keletre.

  • A március 15-i ünnepnapon is folyamatosan fogadták az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság budapesti, Harmat utcai ügyfélszolgálatán az orosz–ukrán konfliktus elől menekülőket – ismertette az MTI a főigazgatóság közleményét.

    A menedékeskénti elismerés iránti kérelem benyújtására személyesen van lehetőség az ügyfélszolgálatokon vagy a kialakított gyűjtőpontok bármelyikén. A kérelmet benyújtók száma napról napra nő. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán konfliktus kezdete óta kedd délig 2550 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált.

    Hozzátették: az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság továbbra is Irányító Törzs működtetésével biztosítja a folyamatos feladatellátást és koordinálást, hogy segítsék az Ukrajna felől érkezőket.

  • Megérkezett Lengyelországba a nagymamájához a kijevi bunkerben éneklő kislány.

    A hétéves Amelia a Jégvarázs című Disney-film betétdalát énekelte egy kijevi óvóhelyen. A videót több millióan nézték meg világszerte, és még a dal eredeti énekesének, Idina Menzelnek is felkeltette a figyelmét – számolt be a BBC.

  • Bár az uniós tagországok egészségügyi felszerelést és gyógyszert küldenek Ukrajnába és a szomszédos országokba, az ostromlott országnak sokkal több orvosi segítségre és egészségügyi felajánlásra van szüksége, köztük betegek átszállítására az uniós kórházakba – jelentette ki az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztos Brüsszelben.

    Sztella Kiriakídisz a tagországok egészségügyi minisztereinek egynapos, rendkívüli tanácskozását követően közölte: a tagállamok eddig több mint tízezer kórházi ágyat ajánlottak fel a segítségre szoruló betegeknek saját egészségügyi intézményekben, ideértve a gyermekgyógyászati szolgáltatások biztosítását is – számolt be az MTI.

    Hozzátette: az első kezelésre szoruló gyermekeket már átszállították Lengyelországból Olaszországba, ahol megkapják a szükséges ellátást. Az EU-országok kórházaiban a gyermekek, az újszülöttek és édesanyjuk, a rákos betegek, az égési sérüléseket szenvedettek számára elérhetővé kell tenni a kezeléseket – tette hozzá az uniós biztos.

  • A francia elit ejtőernyős egység kapucnis pulóverébe, borostásan és farmernadrágban jelent meg munkahelyén Emmanuel Macron francia elnök.

    A Zelenszkij-hatás

    – írta Raphael Grably, a BFM hírcsatorna riportere a Twitteren azokra a fotókra reagálva, amelyeket a francia elnök hivatalos fotósa vasárnap készített és tett közzé az interneten.

    Megfigyelők szerint Macron ezzel a gesztussal szeretné kimutatni ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij melletti szolidaritását – írja a Times. Ugyanis a háború kezdete óta Volodimir Zelenszkij az ukrán hadsereg khakiszínű pólójában és kapucnis felsőjében ül a laptopja és a kamerák elé, hogy beszédet tartson.

  • Az iráni külügyminiszter, Hossein Amir-Abdollahian Moszkvában tett látogatást kedden, és találkozott kollégájával, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

    Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban a miniszterek egyetértettek abban, hogy a jelenlegi problémák gyökere „az Egyesült Államok és a NATO rosszindulatú politikája”.

    Lavrov hangsúlyozta, hogy véleménye szerint „a 2014-ben alkotmányellenes államcsíny eredményeként hatalomra került kijevi rezsim” nyolc éve tartó oroszellenes politikája vált Oroszország „különleges katonai műveletének” indokává – írja a találkozóról közzétett nyilatkozatában az orosz külügyminisztérium.

  • Július 1-jéig elkészülhet az építő ígéretei szerint a Görögország és Bulgária gázhálózatát összekötő interkonnektor, amelynek már nemcsak Bulgária energiaellátása szempontjából van kiemelt jelentősége – jelentette be Rumen Radev bolgár államfő Bukarestben, ahol Klaus Iohannis román elnökkel tárgyalt. Elmondta: az interkonnektor kezdeti kapacitása hárommilliárd köbméter lesz évente, ami valójában Bulgária éves fogyasztásának felel meg, de ezt később évi ötmilliárd köbméterre lehet bővíteni.

    Az interkonnektor beüzemelése lehetővé teszi, hogy a görögországi Alexandrúpoli kikötővárosba hajón érkező cseppfolyósított földgázt a Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián áthaladó BRUA gázvezetéken keresztül más európai országokba is eljuttassák – számolt be az MTI.

  • Ukrajna magyarországi nagykövete, Ljubov Nepop videóüzenetben mondta el ünnepi beszédét. A felvételt a 21TV Ungvár tette közzé kedden.

    A nagykövet kiemelte, hogy míg Magyarország a forradalomra és a szabadságharcra emlékezik, addig Ukrajnában azért indult háború, hogy Oroszország megfossza az ukrán népet a szabadságától.

    Petőfi Sándor versében a kérdésre, hogy rabok legyünk vagy szabadok, a magyar nemzet azt válaszolta: a magyarok istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk. Ma ugyanilyen választ adnak az ukránok is

    – vont párhuzamot Nepop. Hozzátette: bízik benne, hogy ha a magyarok felnéznek a békés magyar égboltra, akkor gondolnak azokra az ukránokra, akik áldozatául estek az orosz inváziónak, valamint azokra, akik félnek az égre nézni, mert onnan orosz bombák hullanak rájuk.

    A nagykövet elmondta, hogy úgy érzi, Magyarország és a magyar nép mellettük áll, továbbá reményét fejezte ki, hogy Magyarországhoz hasonlóan mások is igent mondanak Ukrajna gyorsított uniós előintegrációjára. Végezetül pedig háláját fejezte ki az ukrán nép nevében Magyarország eddigi támogatásáért és segítségéért.

    A mai nap erről is szól: a szabadságról, a szolidaritásról, a jövőnkről

    – tette hozzá a diplomata.

  • Elfogadta az ukrán parlament azt a törvénytervezetet, amely szerint módosítják a vállalkozók adózási kötelezettségeit az országban érvényben lévő hadiállapot miatt – írja a Kárpáti Igaz Szó. Többek között eltörölték az üzemanyag jövedéki adóját is, a termék eladása után fizetendő áfa pedig 20 százalékról 7 százalékra csökken.

    Az ideiglenes kedvezmény értelmében a legfeljebb tízmilliárd hrivnya bevételt szerző magánvállalkozók és jogi személyek a 3. adózási csoportba tartozókhoz hasonlóan 2 százalékos egységes adó befizetésére jogosultak. A dokumentumban meghatározták az egységes szociális hozzájárulás, a föld- és az ökológiai adó háborús körülmények közötti felszámolásának feltételeit.

    A szerződések szerinti kötelezettségek teljesítésének késedelme miatt megszűnik a fogyasztók hitelezőkkel szembeni felelőssége is. A módosítás értelmében azokat a rendelkezéseket is felfüggesztették, amelyek jogot adtak a hitelezőknek a lakosok jelzáloghitelre vásárolt lakásból való kilakoltatására a kölcsön törlesztőrészletének elmaradása miatt.

  • Ma körülbelül 20 ezer ember hagyta el autókkal Mariupolt a humanitárius folyosón keresztül – jelentette be Kirillo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője a Telegram-csatornáján.

    Hozzátette: a várost elhagyó négyezer autóból 570 már megérkezett Zaporizzsjába. A többiek Zaporizzsja és Donyeck régió településein maradnak éjszakára – jelentette az Unian ukrán hírügynökség.

    Timosenko azt is leírta, hogy ma mintegy 29 ezer embert evakuáltak az elzárt városokból humanitárius folyosókon keresztül.

  • Oroszország kedden bejelentette: kilép az Európa Tanácsból. Pjotr Tolsztoj, az orosz parlament alsóházának alelnöke elmondta, hogy Oroszország saját akaratából, megfontolt döntés eredményeként lép ki az Európa Tanácsból, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter erről szóló levelét pedig már átadták a szervezet főtitkárának.

    A Kyiv Independent ukrán hírportál szerint ez azzal is jár, hogy az oroszok nem terjeszthetnek ügyeket az Emberi Jogok Európai Bírósága elé, és az orosz kormány újra bevezetheti a halálbüntetést.

    Oroszország már tavaly tavasszal is kilátásba helyezte az ET-ből történő kilépését amiatt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága tiltakozott Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki orosz politikus ügyében. Moszkva politikai elfogultsággal vádolta meg az intézményt. Korábbi közlés szerint Moszkva az idei tagdíjat nem fizette be.

  • Matteo Bruni vatikáni szóvivő szerint Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere levélben kérte Ferenc pápát, hogy látogassa meg az ukrán fővárost.

    Klicsko március 8-án írt Ferenc pápának. Levelében kijelenti, hogy az egyházfő kijevi jelenléte „kulcsfontosságú az életek megmentéséhez”. Klicsko közös videókonferenciát is javasolt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ha a pápa nem tud személyesen Ukrajnába utazni.

    A vatikáni szóvivő nem közölte, hogy a pápa ellátogat-e Kijevbe, vagy részt vesz-e egy videókonferencián – számolt be a CNN.

  • Kercs központjában megemlékeztek a Donyeckben lezuhant rakéta áldozatairól – közölte Szvjatoszlav Bruszakov, a város vezetője.

    Tegnap szörnyű terrortámadást követtek el civilek ellen Donbaszban. Ma gyertyákat gyújtottak, tisztelegve az ártatlanul elhunytak emléke előtt

    – írta közösségi oldalán Bruszakov, aki szerint Kercs lakóit „közös bánat egyesíti a Donbásszal”.

    Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint hétfőn fél 12 körül az ukrán hadsereg rakétatámadást intézett Donyeck egyik lakónegyede ellen. A szeparatisták által önálló államnak kikiáltott Donyecki Népköztársaság vezetője, Denyisz Pushilin kedden közölte, hogy 21 ember halt meg az ukrán hadsereg Donyeck központja elleni rakétatámadása miatt.

    Március 15-ét a halottak gyásznapjává nyilvánították a Donyecki Népköztársaságban.

  • Az odesszai hatóságok szerint orosz hadihajók ágyúzták az ukrán partokat Odessza megyében, két ember megsérült – írja a Kyiv Independent.

    A műholdfelvételek az orosz flotta 14 hajóját mutatták, amelyek közelednek Odessza városa felé, köztük a 120 méteres Pjotr Morgunov partraszálló hajót.

    A Pjotr Morgunov egyébként 36 páncélozott járművet és háromszáz tengerészgyalogost képes szállítani.

  • A délkelet-ukrajnai Bergyjanszk fokozatosan visszatér a megszokott élethez, a város az orosz fegyveresek irányítása alatt áll – közölte az orosz nemzeti gárda a Telegramon.

    A város helyzetét a nemzetőrség ellenőrzi. Az osztály munkatársai a város területének aknamentesítésével, az elhagyott ukrán katonai felszerelések eltávolításával a város utcáiról és a közrend biztosításáról gondoskodnak

    – olvasható az orosz jelentésben. Megjegyezték, hogy már 36 tonna humanitárius rakományt szállítottak a városba.

  • Hét holttestet találtak egy dél-ukrajnai iskola romjai között, miután orosz légicsapás érte – közölte az ukrán sürgősségi szolgálat.

    Három embert épségben emeltek ki az iskola romjai közül Mikolajiv régióban. A közlemény szerint a mentési és helyreállítási munkálatok a helyszínen befejeződtek – számolt be a Sky News.

  • Az Egyesült Államok 13,6 milliárd dollár értékű katonai, humanitárius és gazdasági segélyt nyújt Ukrajnának – jelentette be Joe Biden amerikai elnök.

    Nemrég írtam alá a finanszírozásról szóló törvényt, amely biztosítja a történelmi jelentőségű, 13,6 milliárd dolláros támogatást Ukrajnának

    – írta az amerikai elnök a közösségi oldalán.

  • A biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokról szóló tárgyalásokat a Nyugattal már aligha lehet a korábban elképzelt formában megtartani, mert a helyzet drámaian megváltozott, ezért újabb tárgyalásokra lenne szükség – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. Közölte: nem kételkedik benne, hogy Vlagyimir Putyin orosz vezető politikai akaratot mutat a Moszkva és Washington közötti kapcsolatok normalizálására, ha az Egyesült Államok konstruktív álláspontra helyezkedik.

    Az MTI tudósítása szerint a szóvivő a Kreml csalódottságának adott hangot amiatt, hogy sem az Európai Unió, sem a NATO tagállamai, sem pedig az Egyesült Államok vezetői és politikusai nem reagáltak arra, hogy az ukrán fegyveres erők Donyeck elleni hétfői rakétatámadása miatt legkevesebb húsz civil életét vesztette, és ennél is többen megsebesültek.

  • Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője azzal viccelődött, hogy Joe Biden elnök és amerikai tisztviselők ellen Oroszország szankciókat vezetett be. Jen Psaki egy washingtoni tájékoztatón hangsúlyozta, hogy az orosz intézkedések nem érintik jelentősen az amerikaiakat – jelentette az Unian hírügynökség.

    Egyikünk sem tervez turistautakat Oroszországba, senkinek nincs bankszámlája ott, amelyhez nem fogunk hozzáférni, ezért haladunk előre

    – mondta Psaki, aki azon is élcelődött, hogy Oroszország szankciós nyilatkozatában nem szerepel, hogy „ifjabb Biden”.

    Talán szankciókat vezettek be az apjával szemben. Isten nyugosztalja

    – mondta a szóvivő.

  • A Svájci Úszó Szövetség kilátásba helyezte, hogy bojkottálja a részvételt a június 18-án kezdődő budapesti vizes világbajnokságon, amennyiben azon orosz és fehérorosz sportolók is elindulhatnak – adta hírül az MTI.

    A vizes sportokat tömörítő, svájci székhelyű nemzetközi szövetség (FINA) sok más szervezettel ellentétben nem zárta ki versenyeiről az orosz sportolókat. A FINA később úgy döntött, hogy a beloruszokhoz hasonlóan ők is elindulhatnak a magyar fővárosban, nemzeti zászlajukat ugyanakkor nem használhatják.

    A svájci szövetség kedden úgy fogalmazott: a jelenlegi körülmények között, a sportolók biztonságát és a tisztességesség elvét szem előtt tartva, nem venne részt a magyar fővárosban két héten keresztül zajló világbajnokságon.

  • Joe Biden amerikai elnök jövő héten Brüsszelbe utazik, hogy találkozzon a NATO és az EU vezetőivel –  jelentette be a Fehér Ház sajtótitkára, Jen Psaki.

    A Guardian szerint a szóvivő elmondta: az amerikai elnök részt vesz a NATO-csúcson március 24-én, hogy megvitassák az orosz invázióval kapcsolatos védelmi erőfeszítéseket. Jen Psaki újságíróknak elmondta:

    Joe Biden csatlakozik az EU csúcstalálkozójához is, ahol megvitatják az ukrajnai helyzetet, beleértve az Oroszország elleni szankciókat és az Ukrajnának nyújtott humanitárius támogatásokat is.

  • Vezetői megrendelésre Belaruszban elkezdtek lefesteni piros és kék színűre egyes vonatokat. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mi a céljuk ezzel.

    Anton Motolyko belarusz újságíró és fotós szerint azonban ha ezt megteszik, akkor a szerelvények semmiben nem fognak különbözni az ukrán vonatoktól.

  • Március 13-ától Izrael korlátozza az ukránok befogadását. Ukrajna meglepődött a döntésen – mondta Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke.

    A tisztségviselő megköszönte Izraelnek azokat a lépéseket, amelyeket azért tesz, hogy segítsen Ukrajnának, de a menekültek befogadásának korlátozása szerinte váratlan döntés volt.

  • Az ukrán fővárosba ért Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfő, valamint Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes – közölte Morawiecki kedd este a Facebookon.

    Minél hamarabb meg kell állítani ezt a Keleten zajló tragédiát. Ezért vagyunk Kijevben Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettessel, Petr Fiala és Janez Jansa kormányfőkkel

    – olvasható Morawiecki bejegyzésében. A lengyel miniszterelnök kifejtette: az ukrajnai háború „egy kegyetlen zsarnok tetteinek eredménye”, Vlagyimir Putyin orosz elnök védtelen civileket támad meg, bombákat dob ukrajnai városokra és kórházakra. A háború miatt „a világ elvesztette a biztonságérzetét, ártatlan emberek halnak meg, és elveszítik egész életük munkájának gyümölcsét” – tette hozzá.

    A lengyel, a cseh és az szlovén vezetők kijevi látogatását reggel a varsói kormányfői hivatal jelentette be. Kijevben Morawiecki, Kaczynski, Fiala és Jansa az ukrán elnökkel és a kormányfővel, Volodimir Zelenszkijjel, illetve Denyisz Smihallal találkozik.

    A varsói kormányfői hivatal közölte: a politikusok az Európai Tanács nevében indulnak Kijevbe, a látogatás célja, hogy megerősítsék az Európai Unió támogatását Ukrajna szuverenitása és függetlensége számára, valamint bemutassák az ukrán államnak és társadalomnak szánt széles körű támogatási csomagot.

  • A mariupoli intenzív osztály személyzete és betegei is a pincében ragadtak, miután az orosz haderők gyakorlatilag lerombolták a kórházat – számolt be Telegram csatornáján Pavel Kirilenko, a Donyecki Regionális Katonai Igazgatóság vezetője.

    Lehetetlen kijutni a kórházból. Erősen lövöldöznek, a pincében ülünk. Már két napja nem tudnak behajtani az autók a kórházba. Sokemeletes épületek égnek a környéken... Az oroszok 400 embert üldöztek a szomszédos házakból a kórházunkba. Nem tudunk kijutni

    – idéz egy dolgozót a Korrespondent.