új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ukrajna a semlegesség különleges változatát követeli magának jogilag ellenőrzött és nem protokolláris biztonsági garanciákkal – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja.

    Megértjük partnereink arra irányuló törekvését, hogy kezdeményező felei legyenek a tárgyalási folyamatnak. Tőlük származnak a svéd vagy az osztrák típusú semlegességi modellekről szóló kijelentések. Ukrajna azonban most nyílt háborúban áll Oroszországgal, ezért a modell csakis ukrán lehet, és csakis jogilag szavatolt biztonsági garanciákkal együtt lehet róla szó

    – fejtette ki a tisztségviselő az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.

    Kihangsúlyozta: Ukrajna „valódi, nem pusztán protokolláris biztonsági garanciákat” követel magának. Hozzátette, hogy ez azt jelenti, hogy a garanciák aláírói nem állnak félre egy Ukrajna elleni támadás esetén, mint most, hanem aktívan részt vesznek Ukrajna oldalán a konfliktusban, és hivatalosan is biztosítják számukra a szükséges mennyiségű fegyver azonnali szállítását.

    Ukrajna többé nem akar függeni azoktól a bürokratikus eljárásoktól, amelyek nem tudják eldönteni, hogy lezárják-e Ukrajna légterét, megóvva az országot a rakétatámadásoktól. Hangsúlyozta azt is, hogy Ukrajna erős szövetségesbázisra vágyik, világosan meghatározott biztonsági garanciákkal.

  • Oroszország ukrajnai inváziója miatt napi hárommillió hordónyi orosz olaj mehet veszendőbe. Ekkora mennyiséget még nem kötöttek le április eleji határidővel – közölte a Nemzetközi Energiaügynökség szerdán.

    A szervezet szerint az emelkedő olajárak és a büntetőintézkedések jelentősen visszavethetik a globális gazdasági növekedést, ráadásul növeli az infláció mértékét, írta a Reuters. Az orosz olajexport napi mennyisége csökken, hét- és nyolcmillió hordó között ingadozik.

    Az olaj ára drasztikusan drágult az ukrajnai invázió óta. Míg január derekán még 86 dollárba került egy hordónyi Brent-nyersolaj, addig szerdán már 106 dollárt kértek el ugyanezért. 

    Tavaly hetven, tavalyelőtt negyven dollár körül mozgott a Brent átlagára.

  • Jusup Kabulzhanov, az üzbég külügyminisztérium szóvivője szerint majdnem 5900 üzbég állampolgár hagyta el Ukrajnát az orosz invázió kezdete óta. A civileket Lengyelországon keresztül menekítették ki az Uzbekistan Airways különleges járatai segítségével, amelyek onnan hazaszállították őket – számolt be az Interfax

     2022. február 28. és 2022. március 15. között 26 repülőjárat menekítette az üzbég állampolgárokat. Összesen 5884 polgártársat szállítottak haza a diplomáciai képviseletek aktív erőfeszítéseinek köszönhetően

    – mondta Kabulzhanov.

    A szóvivő szerint a Kijevből ideiglenesen Lvivbe költözött ukrajnai üzbég nagykövetség segítséget nyújt az ország távoli vidékein tartózkodó üzbég állampolgárok evakuálási pontokra történő szállításában.

  • Szerdán újabb adatokat közölt az ukrán hadsereg arra vonatkozóan, hogy az invázió kezdete óta mi mindent veszítettek az oroszok.

    • Körülbelül 13 800 katonát vesztett az orosz hadsereg,
    • tankok közül 430-at, páncélozott szállítójárművek közül 1375-öt lőttek ki az ukránok,
    • repülőgépekből 84-et, helikopterekből 108-at semmisítettek meg,
    • ezenkívül 190 löveget és tüzérségi rendszert, hetven föld-föld alapú és 43 föld-levegő alapú rakétarendszert, valamint három hadihajót semmisítettek meg. 

    A harcok intenzitása az utóbbi napokban valamelyest csökkent, így az előző napokhoz képest csak minimális növekedés látható az adatokban. 

  • Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága rendkívüli ülésén úgy határozott, hogy azonnali hatállyal megszünteti Oroszország tagságát a szervezetben. Ezzel a lépéssel Oroszország 26 éves tagsága szűnik meg.

    Az Európa Tanács parlamenti közgyűlési ülésén javasolta Oroszország kizárását a szervezetből, megítélése szerint ugyanis egy másik tagország, Ukrajna megtámadásával Oroszország súlyos jogsértéseket követett el, és nem tesz eleget kötelezettségvállalásainak.

    Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden arról értesítette a szervezetet, hogy Oroszország kilép az Európa Tanácsból.

  • Az UNIAN hírügynökség szerint a háború kezdete óta 10 683 házasságot kötöttek Ukrajnában. 

    A házasságkötésekre vonatkozó adat az ukrán igazságügyi minisztériumtól származik, amely közölte azt is, hogy a háború alatt is biztosítják a házasságkötés lehetőségét azoknak, akik összekötnék az életüket. 

    Az UNIAN szerint a házasságkötések számát kicsivel haladja meg az újszülötteké: azt írták, hogy 10 767 csecsemő született az országban február 24. és március 15. közt.

  • Február végén, az Ukrajna elleni orosz támadás kezdetén, a migrációs hullám megindulása előtt összesen 714 529 külföldi állampolgár dolgozott a 10,7 milliós Csehországban – írja a Právo című országos prágai napilap a munkaügyi és népjóléti minisztérium statisztikai kimutatásaira hivatkozva.

    Országokra lebontva a külföldi munkások legnagyobb részét 209 658 fővel az ukrán állampolgárok teszik ki. A második helyen a szlovákok vannak 207 059 fővel. Rajtuk kívül több tízezer lengyel, román, bolgár és magyar állampolgár dolgozik Csehországban. A központi hivatalos statisztikák a csehországi vállalatok vonatkozó statisztikai jelentéseit összegzik, a vállalkozóként Csehországban tevékenykedő külföldiek adatait nem tartalmazzák. Ezek száma megközelíti a százezret.

    Várható, hogy a közeljövőben tovább emelkedik az ukrán munkavállalók száma. Az orosz invázió elől menekülve eddig már több mint kétszázezer ukrán állampolgár érkezett Csehországba, s egy részük már érdeklődött a munkalehetőségek iránt. A cseh kormány döntése alapján az ukrán menekültek a munkaügyi hivatalok nyilvántartásába vétele után három hónapig havonta fejenként ötezer korona (78 ezer forint) segélyt kapnak, és egyelőre engedély nélkül vállalhatnak munkát Csehországban.

  • Kék ruhában és napraforgó-koszorúval a fején ment be a novoszibirszki önkormányzat ülésére az egyik képviselő, Helga Pirogova.

    A kék ruha és a napraforgók (amelynek Ukrajna az egyik legnagyobb termelője a világon) egyértelműen az ukránok melletti kiállás szimbóluma volt. A kormánypárti képviselők ezért azt követelték, hogy Pirogovát zárják ki az ülésről (sőt egyikük azt mondta, hogy szíve szerint munkatáborba küldené).

    A kormánypárti képviselők közül többen egyébként az orosz hadsereg egyik jelképévé vált Z betűt viselték a pólójukon. A jelzésről és annak (lehetséges) jelentéséről először itt írtunk részletesen (azóta már más magyarázat is született arra, hogy mit jelenthet).

  • NATO-egységeket szeretne látni tartósan országa területén minden második cseh, 45 százalékuk ellenzi ezt az elképzelést, míg öt százalékuknak nincs kialakult véleménye a kérdésben – derült ki abból a felmérésből, amelyet a prágai Median közvélemény-kutató intézet készített a múlt héten országos mintán, a Mladá Fronta Dnes című napilap megbízásából.

    A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 67 százaléka bízik a NATO-ban, és a válaszadók 73 százaléka úgy véli, hogy egy ellenséges támadás esetén a szövetség megvédené Csehországot – írja az MTI.

    A felmérés résztvevőinek 56 százaléka támogatná, hogy Csehország a bruttó hazai termék (GDP) NATO által megkövetelt két százalékánál magasabbra emelje védelmi kiadásait.

    Arra a kérdésre, hogy be kellene-e kapcsolódnia a NATO-nak Ukrajna védelmébe, a megkérdezettek 26 százaléka válaszolt igennel, míg 35 százalékuk elutasította ezt. A többiek nem foglaltak állást.

    A felmérés készítői rámutattak, hogy az utóbbi másfél évtizedben megváltozott a csehek véleménye a NATO-ról, illetve az Egyesült Államokról. Emlékeztetnek: 2007-ben, amikor felmerült, hogy amerikai radartámaszpontot építenének Prága közelében, a lakosság kétharmada elutasította az elképzelést. Általános vélemény, hogy jelenleg egy külföldi katonai támaszpont elfogadása az ország területén nagymértékben az Ukrajna elleni orosz támadás következménye.

  • Kedden, a Kijevtől keletre lévő Boriszpilben elbúcsúztatták Valerij Fedorovics Gudz ezredest, aki a kelet-ukrajnai harcokban halt meg március 12-én.

    A Kyiv Independent szerint az 51 éves katona a Luhanszki területen vesztette életét. 2014-ben még szakaszvezető volt, a következő években azonban ezredessé léptették elő, és több katonai kitüntetésben részesült. 

    Nagyon bátor volt. Mindig személyesen ellenőrizte le a frontvonalban az állásokat, a magas rangja ellenére is. Vigyázott a katonáira, olyan volt számukra, mint az édesapjuk

    – mondta egyik barátja, az önkéntesként szolgáló Natailja Szicsova. Mivel Boriszpiltől 30 kilométerre keletre már az oroszok vannak, így a búcsúceremónián az ágyúzás hangját lehetett hallani. 

    Az ukrán hadsereg egyik szóvivője, Olena Mokrencsuk szerint Valerij Gudz egy parancsnoki kiképzésről, az invázió kezdete után tért vissza a Donbaszba, ahol nagyon súlyos helyzetbe kerültek az ukrán erők, mivel a bekerítés veszélye fenyegette őket. Az ezredes korábban az egyik ott állomásozó gépesített dandár parancsnoka volt, így jól ismerte az egységet és a környéket is. 

    Nem azt csinálta, hogy megérkezett és kicsomagolt, majd beült egy kényelmes parancsnoki székbe, hanem egyből harcolni ment. Ez megmutatja, hogy milyen ember is volt ő 

    – mondta a szóvivő, aki szerint a parancsnok így esett el a fronton. 

  • Az ENSZ legfrissebb adatai szerint már 1,5 millió gyermek menekült el Ukrajnából, ezáltal kijelenthető, hogy az utóbbi 20 napban másodpercenként egy kiskorú hagyta el az országot.

    Az ENSZ szerint ez naponta 75 ezres átlagnak felel meg, ami egyben azt is jelenti, hogy 

    percenként átlagosan 55 gyermek menekült el az országból.

    A világszervezet szerint 10-ből 9 menekült vagy kiskorú, vagy felnőtt nő, akik közül sokan ki lehetnek téve az embercsempészeknek is.

  • Az NBC News szerint Joe Biden kormánya azt fontolgatja, hogy az eddigi fegyvereken kívül új eszközöket, Switchblade 300-as és 600-as drónokat is küldenének Ukrajnába. 

    Ezek a robbanószerrel megpakolt drónok – amelyek lényegében irányított rakéták, és egy hátizsákban elférnek – taktikailag nagyon hasznos eszközök, ugyanis akár kilométerekről is képesek megsemmisíteni az ellenséges célpontokat. A 300-as változat emberek ellen, a 600-as viszont tankok, tüzérség és rakétarendszerek ellen is bevethető. 

    A Switchblade 300-as változat működését a fejlesztő, az AeroVironment tavaly decemberben ebben a videóban mutatta be:

    A Switchblade 600-as működésére az AeroVironment szerint azért nincs még videó, mert az amerikai kormányzat megtiltotta, hogy azzal elvégezzék ugyanezt a gyakorlatban.

    Az NBC Newsnak most az amerikai kongresszus két tisztviselője árulta el, hogy ezeket az eszközöket is Ukrajnába küldhetik most. Hangsúlyozták: a Fehér Ház még nem döntött, szerdán azonban erről is szó esik majd azzal a katonai segéllyel kapcsolatban, amelyről aznap fog dönteni Joe Biden elnök. Az AeroVironment részéről egyelőre nem kívánták kommentálni a hírt.

    A drónokat az amerikaiak eddig csak a briteknek adták el, és egyes jelentések szerint ugyan bevetették már őket élesben is Afganisztánban, de ezt hivatalosan nem ismerték még el. Így ha most Ukrajnában bevetnék őket, akkor lényegében ez lehetne az első igazán komoly tűzpróbájuk.

  • Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója és az ukrán békedelegáció tagja szerda reggel azt írta, hogy az ukrán fegyveres erők több műveleti területen is ellentámadásba kezdtek.

    A politikus nem fejtette ki, hogy pontosan mely területeken történik mindez, viszont azt írta, hogy a fejlemény

    radikálisan megváltoztathatja a felek hozzáállását a béketárgyalásokhoz.

    Podoljak hozzátette: az oroszok kifáradására utal az is, hogy az orosz tévében is a háború leállítását követelték, valamint hogy az oroszoknak külföldön kell katonákat keresniük

    A béketárgyalások hatodik fordulóját szerdán kezdik meg, ezzel kapcsolatban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is pozitívan nyilatkozott hajnalban.

  • A RIA Novosztyi az orosz Nemzeti Gárdára hivatkozva közölte, hogy „ukrán neonácik” támadták meg a Nova Kakovában lévő vízerőművet.

    Mint megírtuk, a várost még az invázió első napjaiban foglalták el az oroszok. Nova Kakovka stratégiai jelentőségét az adja, hogy innen indulnak ki azok a déli irányba haladó csatornák, amelyek a Krím félsziget településének vízellátását biztosítják. 

    Az orosz hírügynökség szerint most „ukrán neonácik” megpróbálták visszafoglalni az erőművet, de a Nemzeti Gárda és az orosz hadsereg fegyveresei emberveszteség nélkül visszaverték őket. 

  • Tíz ember meghalt Csernyihivben, amikor az orosz tüzérség lövedékei egy pékség közelében csapódtak be.

    Az eset a város egyik lakónegyedében történt szerda reggel, az áldozatok éppen kenyérért álltak sorba (a videó megtekintését csak erős idegzetűeknek ajánljuk).

    Az ukrajnai háború rengeteg civil áldozatot követel: maguk az ukránok korábban azt mondták, hogy eddig több polgári áldozat volt, mint katonai. Hétfőn pedig már a brit hírszerzés is arról számolt be, hogy legalább 1700 körül lehet a civil áldozatok száma. 

    A rakéták kétharmada civilekre irányul

    Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó szerda délben azt mondta: az orosz rakéták többsége civil célpontokat talál el.

    Az orosz propaganda szerint a hadsereg sebészi pontossággal céloz, ennek ellenére a rakéták kétharmada civil célpontokat talál el. És nyilvánvaló, hogy szándékosan csinálják

    – mondta a politikus. 

  • Vlagyimir Megyinszkij, az orosz elnök tanácsadója és az orosz békedelegáció vezetője azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek: Ukrajna felajánlotta nekik, hogy egy „demilitarizált, de saját hadsereggel rendelkező” államot hoznának létre.

    Megyinszkij szerint jelenleg arról tárgyal, hogy Ukrajna semleges státuszban, demilitarizálva működhetne tovább egy független államként.

    Ukrajna azt ajánlotta, hogy osztrák, svéd mintára semleges, demilitarizált állam marad, amelynek azonban saját szárazföldi és tengeri hadereje van. Ezekről a kérdésekről tárgyal az orosz és az ukrán védelmi minisztérium vezetése is

    – mondta a politikus. Vlagyimir Megyinszkij azt is hozzátette, hogy az oroszok számára a Krím és a Donbasz státusza, valamint a humanitárius kérdések, Ukrajna „nácimentesítése”, valamint az orosz nyelvű kisebbségi jogok is fontosak még.

    A TASZSZ hírügynökség szerint a politikus mindeközben elismerte, hogy a tárgyalások lassan, nehezen haladnak ugyan, de Oroszország tényleg békét szeretne kötni, „amint csak lehet”.

    Államunk célja és az elnök által kijelölt feladat az, hogy legyen béke ukrán földön, és egy békés, semleges, baráti állami jöjjön létre, amely nem a NATO erődje, és nem azoknak az erőknek a fellegvára lesz, amelyek kárt okoznának Oroszországnak

    – mondta Vlagyimir Megyinszkij, aki azt is hozzátette: a tárgyalóknak rengeteg komplex kérdéskört kell még átnézniük és belefoglalniuk a létrehozandó megegyezés szövegébe. 

  • A család kétségbeesetten igyekezett Varsóba menekülni, miután Kijevet a héten számos orosz támadás érte. Gyenyisz és élettársa, Olga azon iparkodtak, hogyan lehetne elmenekülni az ukrán fővárosból – írja a Skynews.

    Tervüket megnehezítette, hogy van egy ötéves kislányuk, Inga, öt macskájuk és két kutyájuk, akikről szintén gondoskodni kell.

    Gyenyisz pedig teljesen vak, Olgának pedig 1 százalékos a látása.

    Fizikailag nem sikerült volna felszállnunk a vonatra – magyarázta a férj.

    Személy szerint még mindig nagyon szerettem volna maradni Kijevben, de légi csata zajlott közvetlenül a házunk fölött. Miután minden elpusztult, és semmi sem működik igazán, egyre nagyobb terhet jelentettünk másoknak.

    Emiatt a távozás mellett döntöttek, pedig tudták, számukra szinte lehetetlen, hogy vonattal vagy busszal egy szomszédos országba menjenek. Az egyetlen lehetőség az volt, hogy autóval menjenek. Gyenyisz elmondta, hogy két napig ültek a bőröndjeiken, de a sofőr nem érkezett meg.

    Egy volt szomszéd rokona viszont felajánlotta, hogy elviszi őket az ukrán határhoz. Mostanra Olga – aki hat hónapos terhes – kétségek közepette már elhagyta Ukrajnát:

    Nem tudom, ki miatt aggódtam jobban abban a pillanatban, az ötéves gyermekemért vagy a még mindig a pocakomban lévő kicsiért.

    A sofőr csak egyfajta senki földjére vihette őket Ukrajna és Lengyelország között, ahol a határőrök először nem voltak hajlandók nekik segíteni. Az ukrán oldalról viszont segítséget kaptak, majd egy lengyel sofőr Varsóba vitte őket, egy jóakarójuk pedig ingyenlakást ajánlott fel nekik. Az új szomszédjaik bevásárlásokkal segítik Gyenyisz családját.

  • Szerdán és csütörtökön találkoznak egymással a NATO tagországainak védelmi miniszterei Brüsszelben, hogy megtárgyalják válaszaikat Európa „megváltozott biztonsági környezetére”, és egyértelművé tegyék Oroszország számára, hogy valamennyi szövetségesüket meg fogják védeni, amennyiben a konfliktus átnyúlna Ukrajna határán, írja a Financial Times

    Az orosz invázió olyan megváltozott környezetet hozott létre, amelynek hosszú távú következményei lesznek a biztonságunkra

    – mondta el Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Hozzátette:

    Meg fogjuk vitatni, hogyan tudunk hosszú távon alkalmazkodni a megváltozott helyzetre, hogyan tudjuk még jobban fokozni a szövetség elrettentő és védelmi erejét, és megelőzni Moszkva bármilyen téves számítását vagy félreértését arra vonatkozóan, hogy készek vagyunk valamennyi szövetségesünket megvédeni.   

  • A folyamatos emberveszteségek miatt az orosz hadsereg az egész országból átirányít csapatokat Ukrajnába, hogy utánpótlást biztosítsanak a harcoló alakulatoknak, jelentette be hírszerzési forrásokra hivatkozva az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma – írja a CNN.

    Oroszország egyre erősebben készül arra, hogy újabb csapatokkal tudja helyettesíteni eddig elszenvedett emberveszteségeit. Egyértelműen küzdenek azzal, hogy folytatni tudják a hadműveleteket az elhúzódó ukrán ellenállás közepette

    – írták értékelésükben. 

    Elmondásuk szerint olyan távoli területekről is átcsoportosítanak haderőt, mint a kínai határnál lévő Habaroszvszk városának központjával működő Keleti Hadászati Körzet, a Csendes-Óceáni Flotta, valamint Örményország. Közben folyamatosan próbálnak zsoldosokat toborozni, többek között Szíriából.  

  • Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes arra szólított fel, hogy küldjenek nemzetközi békefenntartó csapatokat Ukrajnába – írja a CNN

    Úgy gondolom, hogy egy NATO-békemisszióra vagy egy szélesebb körű nemzetközi tárgyalómisszióra szükség van, olyanra, amely meg tudja magát védeni, és Ukrajnán belül működik

    – mondta el a politikus. 

  • Megköszönte az együttérzést az ukrán elnöknek Brent Renaud családja. 

    A New York Times korábbi munkatársa vasárnap halt meg Kijev közelében, Irpinyben. Az eset után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök levelet írt a családnak, és együttérzését fejezte ki. Ezt köszönte most meg a család egy Twitter-posztban. 

    Köszönjük kedves, őszinte levelét, amelyben részvétét nyilvánította. Brent családjaként nagyra értékeljük, hogy időt szánt arra, hogy együttérzéséről biztosítson minket akkor, amikor az ukrán nép hazájáért, a demokráciáért vívott harcát vezeti. Ön és az ukrán nép mellett állunk

    – írták. Brent Renaud halála óta már egy másik nyugati újságíró is meghalt Ukrajnában: a Fox news operatőrét, Pierre Zakrzewskit ugyancsak egy Kijev közeli településen, Horenkánál lőtték le. 

  • Az ukrán ügyész friss információkat közölt a háború alatt elhunyt gyermekek számáról, e szerint a február 24. óta tartó orosz invázióban 103 gyermek halt meg, több mint 100-an pedig megsérültek.

    Az orosz erők több mint 400 iskolát vettek célba, és közülük 59-et megsemmisítettek – mondta Irina Venediktova főügyész.

    Fontos, hogy az ENSZ szakosodott intézményei azonnal döntsenek az ukrajnai fegyveres konfliktus feltételei között a gyermekjogok megsértésének kiértékelésére irányuló misszió elindításáról

    – zárja posztját az ukrán főügyész.

  • Oroszország az invázió kezdete óta először vette célba a polgári infrastruktúrát a délkeleti Zaporizzsja városában – közölte az ukrán regionális katonai igazgatás vezetője. Olekszandr Sztarukh a Telegramnak közzétett üzenetében azt írta, hogy a város egyik vasútállomását és egy közparkját találták el orosz rakéták.

    A reggel nem volt jó… A rakéták a Zaporozsje 2 pályaudvar környékén landoltak. Az előzetes adatok szerint senki sem halt meg. A második rakéta a botanikus kert területén szállt le

    – írta Sztarukh, aki azt állította, hogy a támadások akkor történtek, amikor az ostromlott Mariupol városából menekülők Zaporizzsjába érkeztek. Hozzátette: a regionális tisztviselők már „több mint 3000 embert telepítettek át a kikötővárosból, köztük 772 gyermeket”.

  • Dmyito Kuleba ukrán külügyminiszter kedden nyilatkozatban reagált Szijjártó Péternek arra a kijelentésére, miszerint továbbra sem szabad engedélyezni azt, hogy Ukrajnába Magyarországon keresztül szállítsanak fegyvereket. 

    Szijjártó Péter kollégám nyilatkozatait olvasva kezdek kételkedni benne, hogy emlékszik-e az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcra, amikor az orosz hadsereg leverte a magyarok küzdelmét, vagy 1956-ra, amikor Budapest utcáin szovjet tankok taposták el szabadságukat, a magyarok pedig a Nyugat segítségét kérték, amit nem kaptak meg

    – írta az ukrán külügyminiszter, aki hozzátette: „A magyar állampolgárok biztonságára való törekvés nem azt jelenti, hogy szemet hunyunk az ukrán állampolgárok meggyilkolása felett.”

    Felszólítom a magyar hatóságokat, hogy határozottan álljanak Ukrajna mellé, és adjanak meg minden támogatást, amire szükségünk van

    – fogalmazott Dmitro Kuleba, majd azt is hozzátette: „Tévedés abban reménykedni, hogy a behízelgő politika megállítja Putyint.”

    A külügyminiszter végül arról beszélt, hogy az ukránok a háborúban nemcsak magukat, hanem közvetve „a NATO keleti szárnyát is védik”.

    Segítve minket, különösen fegyverekkel, partnereink elsősorban saját magukon segítenek. […] Kossuth Lajos azt mondta, hogy a szabadság mindenkié. Úgy gondolom, hogy ő ma határozottan Ukrajna mellett állna

    – zárta nyilatkozatát az ukrán külügyminiszter.

  • A Zaporizzsjai terület kormányzója jelentette, hogy az előző éjjel több mint 3 ezer ember – köztük 772 gyermek – menekült el Mariupolból. 

    A városban kedden kezdődött meg az evakuáció, napközben már több mint 20 ezer ember – mintegy négyezer autóval – elhagyta Mariupolt.

     

  • A Harkivi terület kormányzója, Oleg Szinehubov jelentette, hogy az orosz csapatok kedd este támadást intéztek a város ellen. Azt írta: az orosz katonák a tüzérségi előkészítés után Harkiv északi külvárosában, Pjatihatkiból indítottak támadást, de az ukránok végül visszaszorították őket „az eredeti pozíciójukba”.

    Szégyenteljes vereséget szenvedtek

    – összegezte a kormányzó.

    Már legalább ötszázan meghaltak a városban

    Mindeközben az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy az invázió kezdete óta már legalább 500 embert halt meg a közel másfél milliós Harkivban.

    A várost már az első nap óta, a földről és a levegőből egyaránt támadják az oroszok.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megköszönte, hogy három NATO-tagország, Lengyelország, Csehország és Szlovénia miniszterelnöke elutazott az ostromlott ukrán fővárosba.

    Az ukrán vezető meghívta a világ többi vezetőjét, hogy ők is látogassanak el Kijevbe. 

    Ukrajna valamennyi barátját meghívom Kijevbe. Tudom, hogy itt nincsenek tökéletes biztonságban, mert a légterünk még mindig nincs lezárva. De azzal is tisztában vagyok, hogy a világ minden emberének szeme most Kijevre és az ukrán emberekre szegeződik

    – írta Volodimir Zelenszkij hivatalos Telegram-csatornáján, közölte a New York Times.   

  • Nem könnyű tárgyalások folynak Oroszország és Ukrajna között, de van remény a kompromisszumra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán az orosz RBK tévécsatornának nyilatkozva.

    Lavrov szerint Oroszország a jövőben is kész lesz a kapcsolattartásra az ukrán féllel, de látnia kell, hogy ez milyen „hozzáadott értéket” képvisel. Azt mondta, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nem terjesztett elő új elképzeléseket kettőjük múlt csütörtöki, antalyai tárgyalásán – írja az MTI.

    Lavrov sürgette, hogy az orosz és az ukrán tárgyaló félnek adják meg a lehetőséget arra, hogy nyugodt légkörben, a „hisztéria fokozása” nélkül dolgozzanak.

  • David Petraeus nyugalmazott tábornok, aki az iraki és az afganisztáni háborúban az amerikai erőket irányította, azt állítja a CNN-nek adott interjúban, hogy az oroszok egy rendkívül elszánt, meglepően tehetséges és innovatív ukrán hadsereggel állnak szemben, amely saját területén harcol a túléléséért. Ezzel szemben az orosz megszállók számos gyengesége tárult fel:

    • hibás tervezés;
    • túlságosan optimista titkosszolgálati előrejelzések a konfliktus kimeneteléről;
    • az ukrán erők és nemzet alábecsülése;
    • nem megfelelő utánpótlás és logisztika;
    • hatástalan felszerelés;
    • a sorkatonákra épülő invázió és a hatékony kiberhadviselés elégtelensége.

    A korábban a CIA-t is vezető Petraeus szkeptikus a tekintetben, hogy az oroszok elegendő erővel rendelkeznek-e ahhoz, hogy elfoglalják, és főleg, hogy irányítsák majd az ukrán fővárost és egyéb nagyvárosokat, hiszen a városi harcok általában a honvédő ukránoknak kedveznek.

    Mindazonáltal azt is megjegyzi, hogy az oroszoknak óriási kapacitásuk van a városok, a polgári létesítmények és a lényegi infrastruktúra lerombolására, hogy átvegyék az irányítást. Petraeus méltatta a Biden-kormányzat és szövetségesei elmúlt hetekben tett lépéseit, és hozzátette:

    Vlagyimir Putyin ahelyett, hogy Oroszországot ismét naggyá tette volna, most a NATO-t teszi azzá.

    Előrejelzése szerint az ukrajnai háború legvalószínűbb rövid távú kimenetele az lesz, hogy folytatódik ez a „véres ingovány” orosz részről, még akkor is, ha egyre nagyobb veszteségeket okoz az ukrán népnek. Reális lehetőség nyílhat viszont a tárgyalásos megoldásra, mivel Moszkva és Kijev is belátja az okozott gazdasági károkat és infrastrukturális pusztításokat.

  • A Budapesti Rendőr-főkapitányság jelentése szerint a társszervekkel március 15-én, kedden az ukrajnai háború elől 2571 ember, köztük 849 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

    m3 11
    Fotó: police.hu

    A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 46 ember, köztük 26 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.