Ez a poszt a következő Percről percre része:

Kibertámadások Zelenszkij beszéde alatt

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A háború egyet jelent a családok felbomlásával – írta Varga Judit, az igazságügyi miniszter a saját Facebook-oldalára. 

    Varga Judit bejegyzését egy családi képpel tűzdelte meg, ami alatt kitért arra, hogy

    Magyar nőként és anyaként a legfontosabb, amit tehetünk a jelenlegi helyzetben, hogy elmondjuk mindenkinek: Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból.

    Kihangsúlyozta, hogy „mi nem katonákat látunk, hanem apákat és fiakat, gyászoló édesanyákat. Ezért kell azon dolgoznunk rendíthetetlenül, hogy Európába mihamarabb visszatérjen a béke, és ezért nem engedhetjük, hogy a felelőtlen baloldali összevissza beszéd veszélybe sodorja hazánkat."

    Három gyermek édesanyjaként kérem: döntsünk a családok békéje és biztonsága mellett,"

    zárta le bejegyzését az igazságügyi miniszter.

  • A befejezéséhez közeledik a Donbasz ukrán nacionalista zászlóaljnak az orosz hadsereg általi felszámolása, az orosz egységek a nap folyamán 12 kilométert nyomultak előre – jelentette ki hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. 

    Konasenkov szerint az orosz hadsereg elérte Nikolszke helység vonalát, és a donyecki egységeivel együtt három oldalról blokád alá vették Szolodke (Szladkoje) falut.

    A vezérőrnagy szerint a nacionalisták" mintegy 60 fegyverest, két harckocsit, három páncélozott harcjárművet, hat tüzérségi ágyút és aknavetőt veszítettek el.

    Harcok folynak a Donbasz zászlóalj maradékával és az ukrán fegyveres erők 54. önálló gépesített dandárjának alegységeivel Szolodke, Novoukrajinka és Sahtarszke települések birtoklásáért. Konasenkov bejelentette, hogy Novoszelivka II. irányában a donyecki egységek beékelődtek az ukrán 25. légideszant-dandár védelmi vonalába, és harcot folytatnak Kamianka és Novoszelivka II. települések elfoglalásáért.

     

  • A helyiek tiltakozása miatt visszavonult az orosz hadsereg egyik teherautója a dél-ukrajnai Herszonban. A felvételt az Euromaidan Press tette közzé a Twitteren.

  • Boris Johnson miniszterelnök beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, adta hírül a Sky News, de maga Johnson is kiírta a Twitter-oldalára a következőket:

    Beszéltem az ukrán elnökkel ma délután, hogy elmondjam neki, hogyan fogok dolgozni Ukrajna érdekeinek érvényesítése érdekében a NATO, illetve a G7 e heti találkozóján. Az Egyesült Királyság továbbra is biztosítja katonai, gazdasági és diplomáciai támogatását Ukrajnának, hogy minél hamarabb segítsen véget vetni ennek a szörnyű konfliktusnak.

    Mindkét vezető hangsúlyozta, hogy a Putyinra gyakorolt nyomásgyakorlásban fontos szerepet kell hogy játsszanak a folyamatos szankciók, elítélték továbbá az ártatlan civilek elleni támadásokat Mariupolban. 

  • Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajnának március 21-én a hajnali órákig kell választ adnia Mariupol átadásáról – írja a RIA orosz hírügynökség. Zelenszkij elnök határozottan kitart amellett, hogy Ukrajna nem fogad el olyan békefeltételeket, amelyek veszélyeztetik a területi integritását, írta meg a Sky News. 

    Mihail Mizincev vezérezredes, az Orosz Nemzeti Védelmi Irányítóközpont igazgatója fegyverletételre szólította fel a mariupoli ukrán ellenállást. Az ezredes szerint a térségben szörnyű humanitárius katasztrófa alakult ki.

    Mindenkinek, aki leteszi a fegyvert, garantált a biztonságos kijutás Mariupolból 

    – mondta a katonai vezető, mondván, moszkvai idő szerint hétfőn délelőtt 10 órakor nyitják meg a humanitárius folyosókat Mariupolból.

  • Egy hollandiai bíróság a hétvégén úgy döntött, hogy szabadon enged két, előzetes letartóztatásban lévő ukrán állampolgárt, hogy visszatérhessenek hazájukba harcolni – írta a Dutchnews hírportál.

    Az Északnyugat-Ukrajnából származó két fiatal férfi hat hónapja van előzetes letartóztatásban, a hatóságok embercsempészettel gyanúsítják őket, amire hollandiában 18 év szabadságvesztés is kiszabható.

    Tavaly szeptemberben tartóztatták le őket, amikor egy vízi járművel albán állampolgárok egy csoportját próbálták Nagy-Britanniába juttatni.

    A két gyanúsítottat a bíróság ügyvédjük kérésére engedte szabadon.

    A testület úgy indokolta a döntést, hogy „a rendkívüli körülmények az előzetes letartóztatás feloldását indokolják, különös tekintettel arra, hogy az ukrán kormány előzőleg minden férfit a haza megvédésére szólított fel”.

  • Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter „bosszúállónak” és „autokratának” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki véleménye szerint mindenáron meg akarja nyerni az ukrajnai háborút – írta az NLTimes hírportál. Kijelentette, a 2008-as georgiai orosz invázió és a Krím félsziget 2014-es elcsatolása óta az orosz elnök jellemzői egyre inkább szembetűnőek,

    célja mindenáron úgy alakítani a dolgokat, ahogy véleménye szerint szükséges, ha kell, emberéletek árán is.

    A védelmi miniszter szerint az a tény, hogy Oroszország a hétvégén hiperszonikus rakétákat vetett be Ukrajna ellen, rámutat arra, hogy Putyin milyen messze hajlandó elmenni.

    Ezeknek az új, nagyon drága fegyvereknek a bevetéséből is látszik, hogy mindent meg akar mozgatni a háború megnyerése érdekében.

  • Vasárnap este az izraeli parlament és kormány tagjaihoz intézett beszédet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, ahol komoly és azonnali lépéseket követelt a zsidó államtól az orosz–ukrán konfliktus kezelésére.

    A Sky News beszámolója szerint az ukrán vezető online elmondott beszédét többször is megpróbálták megzavarni. Az Israeli Public Broadcasting Company jelentései szerint a Knesszet és az Izraeli Nemzeti Kiberigazgatóság azonban minden ilyen jellegű kísérletet sikeresen elhárított. 

  • Több mint három hétig nem engedték ki az orosz csapatok a csernobili atomerőmű dolgozóit. Az erőműben tartózkodó 64 dolgozó vasárnap azonban végre távozhatott az objektumból – írja a BBC. Az alkalmazottakat 46 másik dolgozó váltotta az üzemben, akik önként jelentkeztek az üzembe. Korábban az Index is beszámolt arról, hogy a csernobili atomerőműben ismét megszakadt az áramellátás. 

  • Peking semmilyen katonai segítséget nem nyújt Oroszországnak az ukrajnai háborúban, így az ezzel ellentétes információk hamisak – jelentette ki a CBS amerikai hírtelevíziónak adott interjújában Kína washingtoni nagykövete.

    Csin Kang a csatornának elmondta, hogy országa csak élelmiszert, gyógyszert, hálózsákot, valamint tejport szállít a fegyveres konfliktusban részt vevő két fél számára, fegyvert azonban nem.

    A diplomata egyúttal azt is leszögezte: Kína továbbra is minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy enyhüljön a szembenállás. Az AFP hírügynökség szerint a nagykövet ugyanakkor arra nem tért ki, hogy Peking a jövőben is tartaná-e magát ezen álláspontjához.

  • Hosszú távú energetikai partnerségi megállapodást köt Németország és a világ legnagyobb földgázkitermelői közé tartozó Katar, amely hozzájárul Németország Putyin-mentes” energiaellátásának kiépítéséhez – nyilatkozott a német gazdasági és klímavédelmi miniszter Dohában.

    Robert Habeck a katari emírrel, Hamim bin Hamad Ál Szánival folytatott megbeszélése után elmondta, azért látogatott a közel-keleti országba, hogy lendületet adjon annak a tárgyalási folyamatnak, amelyet német vállalatok kezdtek ottani cégekkel.

    Hozzátette, a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjában világelső ország uralkodója a várakozásokat messze felülmúló támogatást biztosít az együttműködéshez.

    A hosszú távú energetikai partnerség nemcsak LNG-szállításokról szól, hanem a megújuló energiaforrások kiaknázásának fejlesztéséről és az energiahatékonyságról is – emelte ki Habeck, és hozzátette:

    Katar ugyan eddig főleg a földgázra támaszkodott, de változtatásokra készül.

  • Megölték Andrej Palij orosz fekete-tengeri flottaparancsnok-helyettest Ukrajnában – erősítette meg Oroszország, ezt Yaroslav Trofimov, a Wall Street Journal külpoltikai újságírója írta egy Twitter-bejegyzésben. Állítólag a mariupoli régióban vívott harcok során halt meg. A Guardian információja szerint Palijt ellentengernaggyá akarták előléptetni. 

  • Eddig 8500 menekült érkezett Horvátországba az ukrajnai háború miatt – közölte Davor Bozinovics belügyminiszter vasárnap. A tárcavezető tájékoztatása szerint az érkező menekültek 48 százaléka nő, 40 százaléka gyermek és mintegy 12 százaléka férfi.

    Hozzátette: többségük családoknál vagy barátoknál lelt menedékre, míg 827 embert befogadóközpontokban szállásoltak el. Bozinovics egyik korábbi kijelentését megismételve leszögezte: Horvátország kész akár 20 ezer, a lakóhelyét elhagyni kényszerült emberről is gondoskodni.

    Az ukrajnai fejleményektől függően pedig akár bővíteni is tudják a kapacitásokat – idézte a horvát belügyminisztert az MTI.

  • A felek közös megegyezése alapján az Ukrajnában kitört háború miatt elhalasztják a lengyel–magyar barátság napjának lengyelországi ünnepségét – tartalmazza a lengyel Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye, amelynek tartalmáról a magyar Köztársasági Elnöki Hivatal vasárnap tájékoztatta az MTI-t.

    Az idei évben a lengyel–magyar barátság napot március 18–19-én tartottuk volna Bochniában, de az Ukrajnában kitört háború miatt mindkét fél egyetértésével későbbi időpontra halasztottuk

    – fogalmaztak lengyel részről a dokumentumban.

    Közösen úgy gondoltuk, hogy miközben az ukránok heroikus küzdelmet folytatnak a megszállt szülőföldért, ez most nem megfelelő idő arra, hogy mi boldogan ünnepeljünk

    – fűzték hozzá.

    Ugyanakkor – folytatódik a közlemény – Andrzej Duda lengyel államfő szorgalmazza, hogy a biztonsági helyzet függvényében a barátságnapot az első adandó alkalommal tartsák meg, hiszen Áder János magyar köztársasági elnökkel és feleségével a lengyel államfői házaspár baráti viszonyt ápol.

  • „Gyakorlatilag megmerevedtek” a frontvonalak az ukrajnai háborúban, ugyanis  Oroszországnak nincs elég harci ereje a további előretöréshez – közölte az ukrán elnök tanácsadója.

    Olekszij Aresztovics egy vasárnapi videóüzenetében arról beszélt, hogy az elmúlt egy napban az oroszok gyakorlatilag egyetlen várost sem támadtak meg rakétával. 

    Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala (OHCHR) szerint már legkevesebb 902 civil vesztette életét a háborúban, a sebesültek száma pedig 1459. 

    A hivatal ugyanakkor azt közölte, hogy az adatai ukrajnai idő szerint vasárnap 0 órára vonatkoztak. A szóban forgó emberek zöme tüzérségi vagy légijármű-robbanólövedék, rakéta, gránát áldozata lett – számolt be az MTI. 

  • Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán videóüzenetben jelentette be legújabb intézkedését.

    Az Ukrajnából menekülők ellátásában nagyon fontos partnerünk az Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat, akikkel együttműködve szombati iskolát szerveztünk az ukrajnai gyermekeknek. Az iskolában a Fővárosi Önkormányzat 150 diák élelmezését fogja megoldani.

  • A Kyiv Independent egyik újságírója, Illia Ponomarenko tett közzé egy videót a Twitter-oldalán, amiben ukrán katonák táncmozdulatokkal rapzenére mozognak, majd egyikük ritmusra többször is elsüti saját fegyverét.

    Ukrajna ostroma hetek óta tart, és katonák tízezrei vették fel a kesztyűt az orosz erőkkel szemben, de a véres harcok közepette egy kis szórakozásra is jutott idő. 

  • Az orosz védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy ismét kilőttek egy hiperszonikus Kinzsal-rakétát.

    Az orosz minisztérium szerint ezúttal egy üzemanyag-tározót semmisítettek meg a rakétával. Kora délután már Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó is azt írta, hogy Oroszország bevetette ezeket a rakétákat, amivel lényegében az ukrán fél először ismerte el, hogy ez valóban megtörtént. 

    A rakétát az oroszok – állításuk szerint – először egy fegyverraktár megsemmisítésére használták fel. Azt, hogy pontosan mit is tudhat ez a fegyver, ebben a cikkünkben fejtettük ki.

  • Folyamatosan érkeznek Szlovákiába a Németország és Hollandia által az ország rendelkezésére bocsátott Patriot légvédelmi rendszer elhelyezését megvalósító egységek – közölte az MTI a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség értesülése alapján.

    A Patriot légvédelmi rendszert korábban Németország és Hollandia bocsátotta ideiglenesen Szlovákia rendelkezésére abból a célból, hogy megerősítse a NATO keleti szárnyát az ukrajnai konfliktussal összefüggésben. 

    Jaroslav Naď szlovák védelmi miniszter közösségi oldalon közzétett bejelentésében tudatta, hogy a következő napokban további egységek érkeznek az országba.

  • Döntő fontosságú kérdésekben közeledett az orosz és az ukrán fél álláspontja – jelentette ki Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter vasárnap a Hürriyet című török napilapban megjelent interjúban.

    A tárcavezető elmondta, hogy a felvetett hat ügy közül négyben megegyezés született, s úgy vélte, tűzszünetre is van kilátás, amennyiben a felek nem gondolják meg magukat a már eddig eldöntött kérdéseket illetően, írta meg az MTI. 

    Ibrahim Kalin, a török elnöki hivatal szóvivője korábban – szintén a Hürriyetnek nyilatkozva – azt mondta, a megbeszéléseken Ukrajna semlegessége, a demilitarizálás és kölcsönös biztonsági garanciák, az orosz fél által „nácitlanításnak” nevezett eljárás, az orosz nyelv használata Ukrajnában, valamint a Donbasz és a Krím státuszának megállapítása van terítéken.

    A szóvivő az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak azt mondta, tartós tűzszünetre csak Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes találkozóját követően látnak esélyt, de hozzátette, Putyin ezt egyelőre elutasította a Krím és a Donbasz mind ez idáig szerinte nem rendezett ügye miatt.

    Çavuşoğlu szombaton japán hivatali partnerével, Hajasi Josimaszával tartott közös antalyai sajtótájékoztatóján elítélte és a nemzetközi jog súlyos megsértésének nevezte Ukrajna orosz lerohanását.

  • Az ukrán védelmi minisztérium vasárnap déli hadműveleti tájékoztatójában közölte, hogy a Belarusz Köztársaság támadásra készülhet Ukrajna ellen.

    Az erről szóló hírek már a háború kezdete óta vissza-visszatérnek. Most azt írták, hogy látják a „támadási előkészületek jeleit is: már nemcsak az orosz csapatok készülnek támadni – mint eddig –, hanem a belaruszok is.

    A belarusz csapatok közvetlen csatlakozása Oroszország Ukrajna elleni agressziójához az egyszerű katonák és a belarusz emberek többségének akarata ellenére történik. Ez végzetes hiba lesz Aljakszandr Lukasenkától

    – írták. 

    Az ukrán hadsereg korábban azt állította, hogy a belarusz katonák nem akarják megtámadni őket, és ezért nem indult még meg az offenzíva.

  • David Beckham átadta a közösségimédia-fiókjai feletti irányítást Irinának, az északkelet-ukrajnai harkivi regionális perinatális központ (a fogantatás, a várandósság, a születés és szülés, a gyermekágyi kor, a csecsemőkor és a fiatal családok pszichológiájával foglalkozó szakterület – a szerk.) vezetőjének. Beckham egy videóban közölte a hírt követőivel. A videó alatti szövegben arra is biztatta őket, hogy aki teheti, adakozzon az UNICEF javára.

    Irina az Instagram-oldalon leírja, hogy az Oroszországgal vívott háború első napján a kórházában lévő összes terhes nőt a pincébe evakuálták, „szörnyű három óra volt” – mondta. Hozzátette,

    az első napok voltak a legnehezebbek. Meg kellett tanulnunk együtt élni a bombázásokkal és a támadásokkal. 

    „Valószínűleg az életünket kockáztatjuk, de egyáltalán nem gondolunk rá. Szeretjük a munkánkat” – közölte Irina, aki hangsúlyozta, „az itt lévő orvosokkal és nővérekkel együtt aggódunk, sírunk, de egyikünk sem adja fel”.

  • Összesen mintegy 10 millió ember menekült el Ukrajnából a február 24-én kirobbant háború kezdete óta – közölte Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. A tájékoztatás szerint ezek az emberek vagy menekültként léptek be valamelyik szomszédos országba, vagy Ukrajnán belül helyezték ki őket.

    A tisztviselő azt is hozzátette: „az otthonaikat elhagyó civilek szenvedése a világon mindenhol a háborút vívók felelőssége”. 

    Az ENSZ legfrissebb becslése szerint Ukrajnát mintegy 3,3 millió ember hagyta el február 24. óta. A menekültek többsége Lengyelországban tartózkodik, de sokan menekültek Romániába, Magyarországra és Szlovákiába is – írja a Guardian.

  • Az oroszok lebombáztak egy mariupoli művészeti iskolát, ahol 400 civil lakos keresett menedéket, írta meg a Guardian. 

    Az ukrán Verhovna Rada a hivatalos Telegram-csatornáján tette közzé a közleményét, amiben közli, hogy a mariupoli tanács szerint nők, gyerekek és idősek tartózkodtak a város bal parti kerületében, a lerombolt G12 művészeti iskolában, és „még mindig a romok alatt vannak”.

    Az áldozatok számáról nincs még pontos információ. 

  • A Nyugat még mindig naponta százmilliókat fizet Oroszországnak az energiahordozó-szállításokért, és Vlagyimir Putyin orosz elnök ebből finanszírozza az ukrajnai háborút – mondta vasárnap megjelent nyilatkozatában Boris Johnson brit miniszterelnök.

    Johnson a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lapnak adott interjúban kijelentette azt is, hogy nagy-britanniai menedéket ajánlott fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek.

    A brit kormányfő szerint az ukrajnai háború a fogyasztók és az autósok számára is rettenetes következményekkel járhat, de a briteknek el kell fogadniuk „a Putyinnal szembeni kiállásból” eredő magasabb költségeket.

  • Vasárnap délelőtt a Mariupolban harcoló Azov-ezred közzétett egy videót a mariupoli utcai harcokról. 

    Mindeközben a közösségi médiában terjednek olyan videók is, amelyek szerint az Azov tagjai terrorizálják és verik azokat a civileket, akik el akarnak menekülni a városból.

  • Olha Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes a Sky News adásában azt mondta: az oroszok rengeteg háborús bűnt követtek el a lakosság ellen.

    Azt mondta: a háború első öt napjában nagyon sok rémtörténetet hallottak arról, hogy „több órán keresztül erőszakoltak nőket, utána meg is ölték őket”, valamint hogy gyerekeket gyilkoltak meg az orosz katonák. Ezek miatt egészen biztos abban, hogy ami Ukrajnában zajlik, az kimeríti a népirtás fogalmát.

    Biztosítjuk, hogy minden háborús bűnös el legyen számoltatva

    – mondta, hozzátéve azt, hogy az ukrán ügyészségen már több mint 2000 bűnügyi esetet nyitottak meg, és a nemzetközi szervezetekkel is felvették a kapcsolatot. 

    Tudjátok meg, orosz katonák: mindent láttunk, és az ukrán nők kiállnak egymás mellett. Győzni fogunk

    – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

  • Az ukrán biztonsági hivatal (SZBU) úgy értesült, hogy a Ramzan Kadirov által Ukrajnába küldött csecsen katonák többsége már el is hagyta Ukrajnát.

    Úgy tudják, hogy a csecsenek már a háború első napjaiban is több száz katonát vesztettek, és emiatt már egy héttel ezelőtt, március 13-án elhagyták Kijevet és környékét, majd visszatértek Csecsenföldre. Az SZBU szerint megrendezett videó volt az a felvétel is, amelynek alapján korábban azt állították, hogy Kadirov Ukrajnában lehet egy pincében.

    Mindeközben Ruszlan Levjev, a Conflict Intelligence Team nevű szervezet elemzője azt mondta: a csecsen katonák nagyon sok fotót és videót készítettek és tettek közzé arról, hogy Ukrajnában vannak, és fegyverekkel pózolnak. Ehhez képest viszonylag keveset lehet tudni arról, hogy hol és mikor harcoltak ténylegesen

    Mi már csak úgy hívjuk őket, hogy PR-katonák

    – mondta.

  • Ferenc pápa értelmetlen mészárlásnak nevezte az orosz–ukrán háborút, és arra kérte a világ vezetőit, hogy vessenek véget a harcoknak.

    Az Ukrajna elleni agresszió sajnos nem lassul. Az egész értelmetlen mészárlás, embertelen és szentségtörő

    – mondta több tízezer ember előtt a Szent Péter téren vasárnap.

  • Egymillió ember menekülhet Németországba Ukrajnából az orosz invázió miatt a szövetségi kormány frissített előrejelzése szerint – írta a Bild am Sonntag (BamS) című német vasárnapi lap.

    A BamS az Ukrajna elleni háborút elindító orosz elnökre, Vlagyimir Putyinra utalva azt írta, hogy a „Putyin-invázió” miatt Németországba menekülő emberek száma a szövetségi kormány új helyzetértékelése alapján nagyságrendekkel meghaladhatja a első becslésekben jelzett 340 ezret, és elérheti az egymilliót, közölte az MTI. 

    Annalena Baerbock külügyminiszter szerint egyelőre nagyjából tízmillió ukrajnai menekült fogadására kell felkészülnie a nemzetközi közösségnek, de ha még tovább tart az orosz inváziós erők egyre inkább lakóövezeteket is sújtó „bombazápora”, akkor jóval több ukrán állampolgár kényszerülhet a hazája elhagyására, és Németországban is sokkal több embernek kellene menedéket biztosítani.

    A berlini vezetés azzal számol, hogy a Kreml agressziója elől Németországba menekülő emberek hosszabb ideig maradnak, hiszen

    nem látszik a háború vége, és számos ukrajnai városban súlyos károk keletkeztek, így például Mariupolban az orosz rakéták már a lakások 80 százalékát megsemmisíthették

    – írta a Bild am Sonntag.