új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A Kárpáthír szerint szombat éjjel a 128. (Kárpátaljai) gépesített hegyivadászdandár katonái lelőttek egy Ka-52 Alligator típusú orosz harci helikoptert.

    A harci helikoptert több kilométerről, egy közepes távolságú légvédelmi rakétával találták el. A gép a rakéta becsapódását követően lezuhant, és mindkét benne tartózkodó katona meghalt. 

    Az irányított tankelhárító rakétákkal felszerelt Alligator helikoptereket 2012-től rendszeresítették az orosz hadseregben. Értékük meghaladja a 16 millió dollárt.

  • Görögország mariupoli főkonzulja, Manolis Androulakis volt az utolsó uniós diplomata, aki elhagyta az ostromlott ukrán kikötővárost – számolt be a Reuters. A város elhagyása után a diplomata vasárnap azt mondta, hogy Mariupol csatlakozik azon helyek közé, amelyek a múlt háborúiban elpusztultak.

    Androulakis több tucat görög állampolgárnak segített elmenekülni a romvárosból Oroszország ukrajnai inváziója óta, mielőtt kedden elhagyta Mariupolt. 

    Amit láttam, azt remélem, soha senki nem fogja látni

    – mondta, amikor vasárnap megérkezett az athéni nemzetközi repülőtérre. 

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton kijelentette, hogy Mariupol orosz ostroma olyan terror volt, amelyre évszázadokig emlékezni fognak.

  • Ukrajna és Oroszország hétfőn a béketárgyalások újabb körét kezdte meg – írta meg a Sky News

    A tárgyalódelegációk 90 percig beszéltek egymással, és a nap folyamán az egyes munkacsoportok végig megbeszéléseket fognak folytatni. 

    „Ma egész nap dolgozni fogunk” – mondta el David Arakhamia ukrán parlamenti képviselő, a delegáció tagja.

  • Az ukrán külügyminisztérium azzal vádolja a Kremlt, hogy több ezer gyereket kényszerített el a donbászi régióból – számolt be az Independent

    Oroszország 2389 gyermeket telepített át erőszakkal Donbászból

    – mondta Oleg Nikolenko, a külügyminisztérium szóvivője egy tweetben, amihez hozzátette: civilek elrablását szigorúan tiltja a nemzetközi humanitárius jog. 

    A szóvivő szerint az orosz hadsereg megfosztja az ukrán gyermekeket a szülői gondoskodástól, és veszélyezteti az életüket Oroszországban. 

    Az orosz hadsereget korábban már vádolták azzal, hogy ukránokat Oroszország távoli részeire költöztetett, hogy ott rabszolgamunkához hasonló körülmények között dolgozzanak.

  • Naftali Bennett izraeli miniszterelnök szerint előrelépés történt Kijev és Moszkva között a tárgyalások során, azonban hozzátette, hogy még mindig nagy köztük a különbség – közölte a The Times of Israel hírét az MTI.

    Az izraeli vezető elmondta azt is: szerinte nem szabad semmihez sem hasonlítani a  holokausztot – miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő este az üldözött zsidókhoz hasonlította az ukránok helyzetét. 

    Más országokkal együtt továbbra is megpróbálunk véget vetni a háborúnak

    – mondta az izraeli kormányfő hétfőn egy konferencián, hozzátéve, hogy még hosszú út áll a béke előtt, mert vannak vitás kérdések.

    Az utóbbi időben történt előrelépés a felek között, de még mindig nagyon nagyok a különbségek

    – hangsúlyozta.

    Bennett szerint az oroszok Zelenszkij eltávolítását és Ukrajna hadseregének lefegyverzését követelték, de ezek később lekerültek a napirendről. A másik oldalról Ukrajna alapvető követelése a NATO-hoz való csatlakozás volt, de erről is lemondtak, és ezért történt némi előrelépés.

  • A közösségi médiában terjeng egy felvétel, amelyen látszik, ahogy orosz csapatok gránátot dobnak a tüntető ukránok közé, majd tüzet nyitnak a békés tömegre az Ukrajna déli részén található Herszonban – számolt be a The Guardian

    Bár Herszon volt az egyik első város, amely orosz irányítás alá került, a lakói azóta nap mint nap tiltakozásokat tartanak az utcákon. Az ukrán stratégiai kommunikációs központ közölte, hogy az orosz erők nemrég gránátokat dobtak egy ukrán demonstráción részt vevő emberekre.

    A jelentések szerint legalább ketten megsérültek a támadásban. 

  • Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala közleményéből kiderült, hogy március 20. éjfélig 2421 civil áldozatot regisztráltak Ukrajnában. Közülük 925-en meghaltak, és 1496-an megsérültek – számolt be a Sky News

    Azonban a mariupoli tisztviselők legalább 2400 ember haláláról számoltak be a városban a háború kezdete óta. Ennek alapján az ENSZ adatai alábecsülik az áldozatok számát Ukrajnában. 

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította az európai vezetőket, hogy hagyjanak fel az Oroszországgal való kereskedelemmel – annak ellenére is, hogy a Kreml arra figyelmeztetett: ezek olyan következményekkel járnának, amelyeket mindenkit sújthatnak – írja a Guardian.

    Kérem, ne szponzorálják ennek a háborúnak a fegyvereit. Ne adjanak pénzt a megszállóknak. Zárják be előttük az összes kikötőt. Ne exportáljanak nekik árut. Tagadják meg az energiaforrásokat. Kényszerítsék Oroszországot arra, hogy hagyja el Ukrajnát

    – fogalmazott Volodimir Zelenszkij legutóbbi videóüzenetében. Majd Németországnak azt üzente: „Megvan hozzá az erőd. Európának megvan hozzá az ereje”.

    Németország ellenezte az orosz energiaimport teljes leállítását, annak ellenére, hogy több uniós ország, köztük a balti államok is embargót kértek az orosz olaj- és gázimportra.

  •  

    Oroszország már 15 ezer katonát vesztett az invázió kezdete óta az ukrán külügyminisztérium szerint. Közlésük szerint az orosz hadsereg 1535 páncélozott járművet is elvesztett. 

    A számokat mérvadó hírforrások egyelőre nem tudták megerősíteni, de a Sky Newsnak nyilatkozó szakértők elmondták, hogy egy háborús helyzetben a hadviselő feleknek érdekükben áll minél magasabb számokat közölni az ellenség által elszenvedett veszteségekről. 

    Konzervatív amerikai becslések szerint kevesebb mint három hét alatt több mint 7000 orosz katona halt meg. 

  • Nagy-Britannia belügyminisztériuma vasárnap délután 5 óráig 10 200 vízumot állított ki a már az országban élő ukránok Ukrajnából menekülő családtagjai számára – közölte a belügyminisztérium. 

    Mint arról az Index is beszámolt, a brit belügyminiszter, Priti Patel bejelentése szerint péntekig 8600 családegyesítési vízumot állítottak ki. A korábbi tájékoztatások szerint legalább 43 ezren kérelmezték a vízumot Nagy-Britanniában. 

  • Volodimir Klicsko volt nehézsúlyú bokszvilágbajnok a Yahoo Newsnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a megszállók elleni harc élete küzdelme, és az oroszok soha nem foglalják el a hazáját.

    Én harcos vagyok, ez pedig harc a javából. Életem harca. Milliónyi honfitársam harca. Az orosz imperializmus és Vlagyimir Putyin vissza akarja hozni a Szovjetuniót, de ez nem történik meg

    – mondta el a kijevi polgármester, Vitalij Klicsko testvére.    

    Körbezár minket az orosz hadsereg? Hát zárjanak körbe! Mi 45 millióan vagyunk. És ellenállunk, ahogy eddig is ellenálltunk. Nincsenek és soha nem is lesznek orosz tankok Kijevben. A városunk erős, az emberek erősek és az akaraterőnk is nagyon-nagyon erős

    – tette hozzá.   

  • Az odesszai hatóságok azzal vádolták az orosz erőket, hogy hétfő kora reggel lakóépületek ellen intéztek rakétatámadást az ukrán város külterületén – írja a Sky News.

    Ez volt az első ilyen támadás a fekete-tengeri kikötőváros ellen. A város polgármestere szerint halálos áldozatok nincsenek.

    Ezek lakóépületek, ahol békés emberek élnek

    – mondta Gennagyij Truhanov, Odessza polgármestere. Oroszország tagadja, hogy civilekre támadt volna.

    Ukrajnának nincs más nagy kikötője, amelyre támaszkodhatna – ezért Odessza elfoglalása azt jelentené, hogy Oroszország uralja a Fekete-tenger egész északi partvidékét.

  • A hétéves kislányt egy kijevi óvóhelyen vették videóra, amint a Jégvarázs című Disney-film betétdalát énekelte. Amelia Anizovics hat napot töltött a kijevi óvóhelyen, ahonnan még március elején menekült el a családjával, és azóta már megérkezett Lengyelországba a nagymamájához. 

    Vasárnap este Amelia Anizovics több ezer ember előtt énekelte el az ukrán himnuszt a lódzi Atlas Arénában az „Együtt Ukrajnával” elnevezésű jótékonysági koncerten – írja a Sky News

  • Halífa Haftar líbiai hadúr zsoldosokat ígért Moszkvának. A zsoldosok a tervek szerint az orosz csapatokat segítenék az ukrajnai harcokban – közölte helyi idő szerint vasárnap a Libyaobserver című tripoli hírportál az ukrán védelmi minisztériumra hivatkozva.

    A tárca szerint a Kelet-Líbia nagy részét ellenőrzése alatt tartó Haftar a napokban tett moszkvai látogatásakor ígért zsoldosokat, akiknek szállítását a védelmi tárca szerint a Wagner orosz magánbiztonsági cég intézi majd, az orosz légierő repülőgépeivel.

    Haftar magángépe szerdán landolt az orosz fővárosban, majd pénteken indult tovább Ausztriába, ezt követően pedig Olaszországba – tudósított a Libyan Observer.

    A korábban Haftar tanácsadójaként működő, majd ellene forduló Nomán Benothmán líbiai politikai elemző a lapnak elmondta: a magángépen a tábornok fiai utaztak, akik értesülése szerint az elmúlt tíz napban háromszor is Moszkvába látogattak.

  • A Szumiból jelentett ammóniaszivárgásról hétfő reggeli hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt állította, hogy az ukrán „nacionalistáknak” a Szumihimprom üzemében éjszaka elkövetett provokációja volt. Kijelentette, hogy a lakosokat nem fenyegeti veszély. Emlékeztetett arra, hogy az orosz védelmi tárca még pénteken figyelmeztetett a készülő provokációra, amelynek célja szerinte az volt, hogy alapot szolgáltasson Oroszország vegyi fegyverek bevetésével történő megvádolásához.

    A tábornok szerint az orosz fegyveres erők nem támadják a mérgező anyagok tárolására vagy előállítására szolgáló ukrán létesítményeket. Azt mondta, hogy az ukrán nemzeti gárda 4. dandárjától lefoglalt dokumentáció tartalmazza az összes ilyen objektum koordinátáit és a bennük tárolt mérgező anyagokra vonatkozó adatokat. 

    A tábornok azt is közölte, hogy az orosz erők a Donyec-medencében az éjszaka négy kilométert nyomultak előre, és elfoglalták Szolodke falut. Mint mondta, az ukrán erők ebben a térségben mintegy félszáz fegyverest, három harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két tüzérségi ágyút és négy terepjárót veszítettek.

    Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos a faji megkülönböztetés felszámolásának világnapja alkalmából megjelent Telegram-bejegyzésében nehezményezte, hogy az oroszok jogainak példátlan megsértése zajlik az egész világon. Rámutatott egyebek között világhírű előadóművészek és a paralimpiai csapat elleni bojkottra, valamint arra, hogy az orosz diákokat eltanácsolják a külföldi egyetemekről, az orosz állampolgárokat kitiltják az éttermekből, és megtagadják tőlük az orvosi ellátást.

    A ruszofóbia olyan példátlan méreteket öltött, hogy már neoholokausztnak nevezhető. Amikor minden arra irányul, hogy lábbal tiporják a kultúránkat, a hagyományainkat, magát az embert

    – írta.

  • Oroszországban egymás után jelentik be nagyobb iparvállalatok és pénzintézetek, hogy átalakul az igazgatóság. Sok külföldi topmenedzser távozik, vagy erre készül. Máris új arcok jelentek meg helyettük, vagy ilyenek érkezését jelentették be az elmúlt néhány napban. A külföldiek majdnem mindig az Ukrajna elleni orosz támadással indokolták, hogy kilépnek. Csak nem így fogalmazták meg, hanem úgy, hogy „a kialakult világpolitikai helyzet miatt” – írja a Privátbankár.

    Az egyik legismertebb főigazgató Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár, aki a Lukoil orosz hátterű, de nemzetközivé lett olajvállalat igazgatóságát hagyja ott. Szintén lelépett innen Toby Trister Gati, aki egyébként a TTG Global elnöke, valamint Roger Munnings, az Orosz–Brit Kereskedelmi Kamara igazgatótanácsának az elnöke. 

    A világ egyik legnagyobb bányaipari cége, a Norilszk Nikkel három független, külföldi állampolgárságú igazgatóját fogja nélkülözni, mindannyian otthagyják az igazgatóságot.

    Megújulóban van a Polymetal fémipari óriás felső vezetése is. Korábban hat független igazgató ment el, és csak Giacomo Baisini maradt a cégnél.

  • Az Olaszországba eddig érkezett közel 56 ezer ukrajnai menekült többsége ismerősöknél vagy más családoknál talált szállásra, egy részüket pedig a korábban illegális bevándorlóknak fenntartott táborokban helyezik el – számolt be a Domani című napilap hétfőn.

    A belügyminisztérium adatai szerint az érkezők majdnem kivétel nélkül Szlovénián és Ausztrián keresztül léptek be Olaszország területére. Több mint kétharmaduk nő és gyerek. A felnőtt kíséret nélküli gyerekek száma csaknem 170.

    A menekültek jelentős többsége a 240 ezres olaszországi ukrán közösség segítségével rokonoknál, ismerősöknél talált szállásra.

    Mintegy 16 500 hely áll rendelkezésre az úgynevezett rendkívüli befogadó táborokban (CAS), valamint az önkormányzatok fenntartotta diffúz befogadási rendszerben (SAI). Utóbbiak esetében a menekülteket számukra bérelt lakásokban, szállodákban, korábbi Covid-hotelekben, önkéntes családoknál helyezik el. További mintegy 15 ezer szálláshelyet biztosítanak egyházi intézményekben.

    Az önkormányzatok lehetőségeitől függően a menekülteknek egészségügyi ellátást, pszichológiai támaszt, olasz nyelvkurzusokat, szakmai képzést biztosítanak.

  • A CNN szerint már legalább nyolc halottja van a kijevi tüzérségi támadásoknak, amelyek célpontja lakóházak és egy bevásárlóközpont volt Podil városrészben.

    A bevásárlóközpont és a mellette lévő parkolóban álló autók kigyulladtak, 63 tűzoltó dolgozott a lángok eloltásán, amelyek az épület harmadik és negyedik emeletet is elérhették.

    A pusztításról és arról, hogy mi maradt a támadás után, a Sky News közölt videót (az alábbi felvételen 22 másodperctől):

  • Az orosz oligarchák vagyonának befagyasztását kérte Svájctól a lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki, aki erről az Ignazio Cassis svájci elnökkel folytatott varsói megbeszélését követően számolt be hétfőn – közölte az MTI.

    Az Ignazio Cassisszal közös sajtóértekezleten Morawiecki elmondta: a tárgyalás során elítélték az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűnöket, és megbeszélték, hogyan vehetne részt Svájc – amely nem az Európai Unió tagja – „az emberi jogokat eltipró, brutális katonai erővel szembesülő kollektív cselekvésben”.

    Ebben az összefüggésben elsősorban különféle szankciós mechanizmusokat vitattak meg, amelyek az Európai Tanács e heti brüsszeli értekezletén is napirendre kerülnek – számolt be Mateusz Morawiecki.

    Megfelelő módon kell hozzáállni az orosz oligarchák Svájcban elhelyezett vagyonához, vagyis be kell fagyasztani, el kell kobozni őket

    – szorgalmazta, hozzátéve: azt kérte a svájci elnöktől, hogy országa „nagyon határozottan” kezelje az ügyet.

  • Garri Kaszparov Twitter-oldalán arra hívja fel a figyelmet, hogy a Nyugat megint semmibe veszi a baljós jeleket, mint 2014-ben, a Krím annektálásakor. A sakklegenda szerint Vlagyimir Putyin csapatai nem állnak meg Ukrajnában, és van esély egy nukleáris katasztrófára is.

    Háborús uszítóként bélyegeztek meg 2014-ben, amikor azt mondtam, hogy Putyin nem áll meg a Krímnél. Most mindenki elismeri, hogy igazam volt, de ugyanazt a hibát követik el ezúttal is. Putyinnak hagyni azt, hogy romba döntse Ukrajnát, tovább emeli egy nagyobb, akár atomháború esélyét

    – írja Kaszparov, akinek emberi jogi aktivistaként az az álláspontja, hogy Európa és az Egyesült Államok azért nem segít Ukrajnának, mert a Nyugatnak kényelmes a saját korrupciójában tespedni, kiosztani néhány szankciót és hirdetni a demokrácia igéjét.

    Kaszparov szerint a jelenlegi szankcióknál sokkal komolyabb lépésekre van szükség Oroszország ellen, és amellett, hogy humanitárius folyosókat kell nyitni Ukrajnában, jelentős fegyverszállítmányokat kell eljuttatni az ukrán hadseregnek, amelyekkel képes lenne nagyobb távolságban is csapást mérni az oroszokra.

  • Kibertámadás érte az orosz VKontakte közösségi hálózat biztonsági kódjait, majd 12 millió orosz felhasználónak küldtek valós információkat az orosz–ukrán háborúról – írja a HVG.

    A hekkerek által küldött üzenetekben az orosz hadsereg háborús bűneiről, valamint arról írtak, hogy mekkora károk keletkeztek Ukrajnában a légicsapások következtében. 

    Arról is beszámoltak, hogy az „orosz agresszor” több ezer célpontot támad, azonban az ukrán ellenállók miatt nem járnak sikerrel. Továbbá Oroszország veszteségeiről is tájékoztatást adtak. 

  • Az északkelet-ukrajnai Szumi városának egyik vegyi üzeméből erősen mérgező ammónia szivárgott ki.

    Az ukrán hatóságok közlése szerint a Szumihimprom vegyi üzem egy 50 tonnás tárolója rongálódott meg egy orosz bombatámadásban, és ammóniafelhő szabadult ki az üzemből – írja a BBC

    A szennyezés körülbelül két és fél kilométeres területet érint. Az üzem egyik dolgozója megsérült, több sérültről egyelőre nincs információ. A szélirány miatt a közeli Novoszelitszja városának lakóit arra kérik, hogy maradjanak zárt térben. 

    Az ammóniát széles körben használják fertőtlenítőként és ipari maróanyagként. Belélegzésekor égési sérüléseket okozhat a légutakban, és komoly szemkárosodást is okozhat. 

    Dmitro Sivickij, az ukrán regionális katonai parancsnok Telegram-oldalán figyelmeztette az embereket, hogy a Szumihimprom öt kilométeres körzetében élők lehetőleg a pincékben vagy a földszinten tartózkodjanak, mert a szúrós szagú gáz könnyebb a levegőnél, ezért felfelé száll. 

  • James Waterhouse, a BBC kijevi tudósítója Twitter-oldalán közölte, hogy 35 órás kijárási tilalmat jelentettek be Kijevben, Ukrajna fővárosában.

    A kijárási tilalom hétfő este 8 órától szerda reggel 7 óráig tart. Aki külön engedély nélkül tartózkodik az utcán, vagy nem menedékhelyre készül, azt ellenségnek tekintik.

  • Ahogy arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor az orosz–ukrán háború és az Ukrajna irányából érkező menekülthullám miatt három napot a keleti országrészben töltött.

    „Mindenki a gáton! Köszönöm!” – írja Facebook-oldalán a miniszterelnök, a három napról szóló összefoglaló videó kíséretében.

  • A földgáz és a villamos energia iránti igényeket is maradéktalanul fedezik a hazai rendszerek – mondta a Magyar Nemzetben hétfőn megjelent interjúban Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese, jelezve azt is: Magyarország kiváló infrastruktúrával rendelkezik, és földgáztartalékai is megfelelőek. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

  • Több mint 4 százalékkal drágult az alumínium jegyzése a londoni fémtőzsdén (LME) hétfőn arra a hírre, hogy Ausztrália a Moszkva elleni szankciók részeként betiltotta az Oroszországba irányuló timföld és bauxit exportját – írja az MTI. 

    Három hónapos határidőre az alumínium jegyzése 4,1 százalékkal, tonnánként 3519 dollárra emelkedett. Hétfői piacnyitáskor a növekedés nagyobb, 4,8 százalék volt.

    Az ausztrál kormány közlése szerint az Oroszországba szállított timföld közel 20 százaléka Ausztráliából származik, és az alumíniumgyártáshoz szükséges nyersanyagok exportleállítása korlátozza az orosz alumíniumgyártási kapacitást, ami egyebek között az orosz hadiipart is sújtja. Oroszország részesedése a globális alumíniumkínálatban mintegy 6 százalék.

  • A kínai Vöröskereszt további 10 millió jüan (mintegy 532 millió forint) humanitárius segélyt küld Ukrajnának – közölte a kínai külügyminisztérium.

    Pénteken Joe Biden amerikai elnök két órán át tárgyalt a kínai elnökkel. Az amerikai elnök figyelmeztette Kínát annak következményeire, ha segítséget nyújtanának Oroszországnak. 

    Ez arra kényszerítheti Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy válasszon a Nyugattal fennálló, régóta jövedelmező kereskedelmi kapcsolat és a Moszkvával folyamatosan növekvő stratégiai partnerség között – írja a Sky News.

  • Az Európai Unió kormányai megfontolják, hogy olajembargót vetnek ki Oroszországra, amikor a héten közös csúcstalálkozót tartanak, melyen Joe Biden amerikai elnök is részt vesz, írta meg a Reuters hírügynökség

    Dolgozunk az ötödik szankciós csomagon, számos új név is felmerült, akikre korlátozásokat vethetünk ki,

    mondta el egy név nélkül nyilatkozó Európai Uniós vezető diplomata.  

    A közösség kormányai hétfőn tartanak megbeszélést. Joe Biden csütörtökön érkezik Európába, hogy részt vegyen a NATO, az Európai Unió és a G7 országok csúcstalálkozóin. 

  • A lengyel határőrség hétfői közlése szerint eddig 2 114 000 ember menekült el Ukrajnából Lengyelországba.

    Vasárnap 33 800-an lépték át a határt, ami 16 százalékkal kevesebb, mint szombaton, míg hétfő reggel 7 óráig 5700-an mentek át Lengyelországba, ami 17 százalékos csökkenés a szombati, azonos időszakhoz képest.

    A lengyelek szerint a menekültek egy része továbbment, és jelenleg körülbelül 1,2 millióan maradtak Lengyelországban.

  • A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitpontot hétfőtől a kormány a karitatív szervezetekkel együttműködve az ukrajnai menekültek számára – jelentette be a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára.

    György István közölte, a Keleti és a Nyugati pályaudvaron ezt követőn csak információs pontok működnek, a háború elől menekülőket pedig buszokkal szállítják át a két pályaudvarról, illetve Kőbánya felső vasútállomásról a BOK csarnokba, ahol kulturált körülményeket alakítottak ki.

    A csarnokban többek között étel, ital, orvosi ellátás, tisztálkodási lehetőség várja a menekülteket, a kisgyermekes anyák számára baba-mama sarkot, a gyermekeknek játszósarkot alakítottak ki, illetve az emberek információt kaphatnak a szállás- és további utazási lehetőségekről – tette hozzá György István.