új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Köszönjük megtisztelő figyelmüket, zárul az Index napi hírfolyama, melyben beszámoltunk az orosz–ukrán háború fejleményeiről. A nap legfontosabb történéseit összefoglaló cikkünket itt találja.

    Holnap ismét jelentkezünk a legfrissebb hírekkel, tartsanak velünk.

    Jó pihenést!

  • Az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a javaslatot, amellyel az EU további 500 millió euróval (mintegy 200 milliárd forint) összesen egymilliárd euróra egészíti ki az Ukrajnának nyújtott finanszírozását – számolt be az MTI.

    Az Európai Békekerettel (EPF) elfogadott segítségnyújtási intézkedés lehetővé teszi az EU számára, hogy tovább támogassa az ukrán fegyveres erők képességeit az ország területi egységének és önállóságának védelme, valamint a polgári lakosság biztonságának szavatolása érdekében az orosz katonai agresszióval szemben – közölte az uniós tanács.

    Az intézkedések olyan felszerelések és eszközök biztosítását finanszírozzák, amelyek halálos fenyegetéssel szemben nyújthatnak védelmet. A támogatási intézkedés időtartama 12 hónap.

    Az uniós tanács közleményében leszögezte, Oroszország katonai agressziója Ukrajna ellen súlyosan sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányának elveit, továbbá aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást.

    Oroszország és bűntársa, Belarusz teljes felelősséggel tartozik a háborúért, melynek felelőseinek felelniük kell az elkövetett bűncselekményeikért

    – fogalmaztak.

  • Az ukrajnai háború miatt megszakadt az együttműködés Oroszországgal az Északi-sarkvidéken, ezért a kanadai kormány „a NATO északi határának” megerősítését szorgalmazza – számolt be az MTI Mélanie Joly kanadai külügyminiszter szerdai nyilatkozata alapján.

    Többet kell tennünk. Jobban fel kell szerelnünk a katonáinkat, mert a fenyegetés valós

    – fogalmazott Joly, aki szerint február 24., az Ukrajna elleni orosz támadás megindítása óta megváltozott a világ.

    Az Északi-sark a NATO északi arcvonala

    – emelte ki Eyre, felidézve, hogy Oroszország a térségben ismét elfoglalt olyan bázisokat, amelyek legutóbb a hidegháború korszakában üzemeltek, és utána leszerelték őket.

    Anita Anand kanadai védelmi miniszter a kanadai haderő modernizálását ígéri. Kanada 2021-ben bruttó hazai termékének 1,4 százalékát fordította védelmi célokra, ezt a miniszter 2 százalékra szeretné emelni. Ez egyébként minden NATO-tagállam számára megfogalmazott elvárás.

  • „Most az Amerikai Egyesült Államok nyomást gyakorol az európaiakra, hogy tagadják meg energiaforrásaink ellátását. Kérdés: reális-e az a forgatókönyv, amelyben Európa megtagadja az orosz gázt?” – tette fel a kérdést Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes.

    Novak szerint lehetséges, hogy az európai vezetés lemondjon az orosz gázról, ugyanakkor úgy véli, hogy ez egy „apokaliptikus forgatókönyv”.

    A politikus megjegyezte, Oroszország mintegy 200 milliárd köbméter gázzal látja el Európát, míg Európa 500 milliárd köbmétert fogyaszt – jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség.

  • Az Európai Unió legalább tízezer kórházi ágyat bocsát rendelkezésre a sürgős orvosi ellátásra szoruló ukrán menekültek számára – írja a New York Times. Hozzátették: több mint három és fél millió ember menekült el Ukrajnából. A menekültek fele iskoláskorú gyerek.

    Az Európai Bizottság szerint azok az ukrajnai menekültek, akik az EU-tagországok területén keresnek menedéket, egészségügyi ellátását kapnak. Ezen kívül segítenek nekik a munkakeresésben, a gyerekek oktatásában és a lakhatásban.

    Az EU az Oroszország inváziója elől menekülő ukránoknak jogot biztosított arra, hogy három évig bármely EU-tagországban éljenek, tanuljanak és dolgozzanak. A döntést a tagországok többsége jóváhagyta, most a tagországok vezetőin múlik, hogy végrehajtsák, és felállítsák a menekülteket támogató rendszereket.

  • Hamis anyakönyvi kivonattal szerette volna elhagyni Ukrajnát egy 28 éves, katonaköteles harkivi férfi – írja a mukachevo.net. Az Ukrán Állami Határőrség beszámolója szerint a férfi a határátlépéskor azt közölte az ellenőrrel, hogy három gyermeke van. Ezután felmutatta a Gyija telefonos alkalmazásban szereplő két gyermekének anyakönyvi kivonatát és egy harmadik gyereket igazoló papíralapú dokumentumot.

    A harkivi lakos ezzel mentesült volna a 18–60 év közötti ukrán férfiakra vonatkozó országelhagyási tilalom alól. De a határőrszolgálat munkatársának gyanús lett a harmadik, papíralapú igazolás, így leellenőrizte a dokumentum hitelességét. Az ellenőrzésből pedig kiderült, hogy az okirat hamis.

    A férfi beismerte, hogy ezer dollárért vásárolta a nem létező harmadik gyermekéről szóló anyakönyvi kivonatot. Közokirat-hamisítás és mozgósítás elkerülésének bűntette miatt indítottak eljárást ellene – közölte a Beregszászi Járási Rendőrkapitányság sajtószolgálata.

  • Bekérette az orosz külügyminisztérium az amerikai nagykövetség egyik magas rangú diplomatáját, akinek átadták az Oroszországból kiutasítandó amerikai diplomaták listáját, válaszul arra, hogy nemkívánatos személynek nyilvánították az orosz ENSZ-képviselet munkatársait – számolt be az MTI.

    Az amerikai féllel határozottan közölték, hogy az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni bármilyen ellenséges fellépése határozott és megfelelő választ fog kapni

    – áll a külügyminisztérium közleményében.

    Február végén az Egyesült Államokból kiutasították az orosz ENSZ-képviselet 12 alkalmazottját és a világszervezet titkárságának egy tagját. Az orosz külügyi tárca akkor megjegyezte: mindez az ENSZ-titkárság nyilvánvaló beleegyezésével történik, és felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel a további eszkalációval.

  • Szerződésszegés rubelben kérni az orosz földgáz árát – jelentette ki Robert Habeck német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter a Kreml által barátságtalannak minősített országokra vonatkozó új elszámolási rendszerről.

    Az Európai Unió összes tagállamára vonatkozó moszkvai döntés „kevéssé ijeszt meg”, mert Németország földgázellátása a tavasz végéig biztosított – mondta a Zöldek politikusa egy más ügyben tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva.

    Szerinte már tavaly decemberben, Oroszország Ukrajna ellen indított „pusztító háborúja” előtt világos volt, hogy Moszkva „nem stabil partner”, ezt jelezte a németországi földgáztározók alacsony töltöttsége. A kormány időközben gondoskodott a tározók utántöltéséről, és továbbra is komoly erőfeszítésekkel igyekszik cseppfolyósított földgázt (LNG) keresni a világpiacon.

    Hangsúlyozta: szerződésszegést jelent Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentése, miszerint a földgázszállítások ellenértékének elszámolására használt rendszert átállítják orosz rubelre. Németország az európai partnereivel konzultál a megfelelő válaszról – számolt be az MTI.

  • Az orosz erők 58 ukrán mentőautót vettek tűz alá az Ukrajna elleni háború kezdete óta, és hat egészségügyi alkalmazott vesztette életét, ezért golyóálló mellényekkel látják el közülük azokat, akik a harcok követlen közelében dolgoznak – közölte Viktor Ljasko egészségügyi miniszter az Unian ukrán hírügynökség szerint.

    A tárcavezető kifejtette, hogy szerdán átadták az első golyóálló mellényeket olyan mentősöknek, akik „golyózáporban mentik az ukránokat a harci cselekmények övezetének határvidékein”. Ljasko ugyanakkor biztosított afelől, hogy egyelőre van elegendő egészségügyi dolgozó és gyógyszer Ukrajnában – számolt be az MTI.

  • Súlyosan megrongálták Csernyihivet az ágyúzások – erről Oleksij Honcsarenko képviselő tett közzé egy videót a közösségi oldalán.

    A felvételen a képviselő Vlagyiszlav Atrosenko polgármesterrel körbeutazik a városban. A polgármester elmondja és bemutatja az ellenség ágyúzásának következményeit – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.

  • Moszkva „a megfelelő módon” fog válaszolni arra, hogy Varsó kiutasította 45 diplomatáját – idézi az MTI Marija Zaharova orosz külügyi szóvivőt. A Rosszija 24 hírtelevíziónak Zaharova azt mondta: Varsó azért utasított ki ilyen nagyszámú diplomatát, hogy szándékosan akadályozza a Lengyelországból Oroszországba távozni szándékozó ukrajnai menekülteknek nyújtott konzuli támogatást. A szóvivő szerint a kiutasítottak száma meghaladja azokét, akik diplomata-útlevéllel rendelkeznek a nagykövetségen.

    Jevgenyij Ivanov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak elmondta, hogy a tárca szervezi a kiutasítottak hazajuttatásának logisztikáját. Szergej Andrejev varsói orosz nagykövet a Rosszija 24-gyel közölte, hogy a képviselet a munkatársainak mintegy háromnegyedét veszíti el. Mint mondta, Lengyelország gyakorlatilag lenullázza a kapcsolatait Oroszországgal.

  • Romániában elkészültek a „nukleáris incidens” esetére előkészített jódtabletták, amelyeket a családorvosokon keresztül juttatnak el a lakossághoz – jelentette be szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.

    Az MTI szerint a jászvásári Antibiotice gyógyszergyár már húszmillió kálium-jodid tablettát juttatott el a megyei közegészségügyi igazgatóságokhoz, és további tízmilliót szállít le a héten.

    A miniszter hangsúlyozta: a jódtablettákat szigorúan csak hatósági javaslatra szabad bevenni, megelőzésszerű alkalmazásuknak semmi értelme, sőt, kifejezetten veszélyes.

    Ezeket a tablettákat semmiképpen sem szabad bevenniük az embereknek, se s gyermeküknek beadni, csak kifejezett hatósági javaslatra, meghatározott időpontban, nukleáris incidens esetén

    – nyomatékosította Rafila.

    Romániában március elején rendelt jódtablettákat az egészségügyi minisztérium a jászvásári gyógyszergyártól, miután az emberek pánikszerűen felvásárolták a gyógyszertárak jódtablettakészleteit az ukrajnai atomerőművek körüli harcok hírére.

    Az Antibiotice keddi közleménye szerint a harmincmillió, 65 milligrammos kálium-jodid tablettát rekordidő alatt, három műszakban, 13 nap alatt gyártották le, a továbbiakban pedig más európai uniós országoktól érkezett kormányzati megrendelésekre is gyártanak jódtablettákat.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök „már átlépte a barbárság küszöbét” – mondta Boris Johnson brit miniszterelnök.

    A kormányfő szerdán a minisztereinek kijelentette, hogy a Nyugatnak „nem szabad habozni, tovább kell menni a szankciók szigorításában, és további katonai segítséget kell nyújtani Ukrajnának”, tekintettel a Kreml megnövekedett agressziójára – írja az Independent.

  • Csernyihivben a megszállók rálőttek egy élelmiszeripari gyárra, és megrongáltak egy ammóniavezetéket – jelentette Vjacseszlav Csausz, a Csernyihivi Regionális Katonai Igazgatóság vezetője.

    A megszállók rálőttek arra a területre, ahol a város egyik élelmiszeripari vállalkozása található. 18 óra 50 perckor egy lövedék csapódott az épületbe, és megrongált egy ammóniavezetéket, valamint károsodást okozott az egyik tartályon

    – jelentette a katonai vezető. Csausz szerint az ammóniagőzök koncentrációja jelenleg az elfogadható határokon belül van. Az incidensnek nincsenek áldozatai.

    A késztermékek és konténerek raktárában keletkezett tűz elhárítása folyamatban van. A város ágyúzása folytatódik

    – tette hozzá. Megjegyezte, hogy az ammónia színtelen, szúrós szagú gáz, könnyebb a levegőnél, ezért gyorsan felemelkedik.

  • Vitalij Klicsko kijevi polgármester egy müncheni városi tisztségviselőkkel folytatott videókonferencián kijelentette:

    Oroszország népirtást követ el Ukrajnában.

    A korábbi profi ökölvívó bajnok városvezető arra kérte a müncheni hivatalnokokat: fejtsenek ki nagyobb nyomást a német szövetségi kormányra, hogy szakítson meg mindenfajta gazdasági kapcsolatot Oroszországgal – számolt be az MTI.

    Elpusztítják a polgári lakosságot. Elpusztítják az országunkat

    – tette hozzá az ukrán polgármester, aki szerint az orosz hadsereg által használt bombák 500 méteres körzetben mindent elpusztítanak, ennek megfelelően inkább a polgári lakosság, semmint az ukrán hadsereg elleni fegyvernek lehet őket nevezni.

    Már meg sem tudjuk számolni a halottakat. Rémálom, ami itt történik 

    – mondta a konferencián.

  • Az ukrán biztonsági erők arra szólítják fel azokat az ukránokat, akik a háború miatt kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat, hogy ne siessenek a visszatéréssel – mondta Jevhenyij Jenin belügyminiszter-helyettes.

    Szeretnék mindenkit arra kérni, hogy legyen óvatos, higgadt, és kerülje el az elhagyott épületekbe való elhamarkodott visszatérést, mert előfordulhatnak kellemetlen „meglepetések”: elhagyott fegyverek, lőszerek, aknák és sok minden más, amit az átlagpolgár, felkészületlen ember szeme képes nem észrevenni

    – idézi a kyiv.media a belügyminiszter-helyettest.

    Jenin hozzátette: várják meg a települések feletti teljes ellenőrzést a helyi hatóságok részéről, valamint a városok és falvak megtisztítását az orosz erőktől az Ukrán Országos Rendőrség és más ukrán védők által.

  • Okszana Baulina, az Insider orosz lap újságírója szerkesztői feladat teljesítése közben halt meg egy orosz támadásban Kijevben – közölte az Insider.

    A nő akkor vesztette életét, amikor felvételt készített az orosz pusztításról a főváros Podolszkij negyedében. Egy másik civil meghalt vele, és további két kísérője megsebesült és kórházba került.

    Baulina, mielőtt csatlakozott volna az Insiderhez, egy oroszországi Korrupcióellenes Alapítványnál dolgozott. Miután a szervezet felkerült a szélsőséges szervezetek listájára, kénytelen volt elhagyni Oroszországot. Ezután ment tudósítóként Ukrajnába, ahol több riportot is készített Lvivből és Kijevből.

  • Elérte a 79,6 százalékot Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatottsága, ami az egyik legmagasabb érték az elmúlt 20 évben – jelentette ki Valerij Fjodorov, a VCIOM állami közvélemény-kutató intézet vezérigazgatója a Govorit Moszkva rádiónak.

    Fjodorov elmondta: 2014-ben, a Krím félsziget Ukrajnától való elcsatolása idején Putyin támogatottsága 64 százalék körüli volt, amihez képest a jelenlegi 79,6 százalékos érték 10-15 százalékpontos növekedést jelent, „ami nagyon nagy ugrás”. A vezérigazgató szerint a támogatottság ilyen mértékű emelkedése elsősorban az elnök tevékenységének köszönhető – számolt be az MTU.

    Ő nagyszerű, jó döntést hozott (Ukrajna megtámadásával), és jó irányba vezet

     – nyilatkozott Fjodorov.

    Szerinte a támogatottság emelkedése azt mutatja, hogy a társadalom konszolidációja megtörtént, az oroszok jelentős része úgy véli, hogy jó irányba haladnak.

    Hogy meddig tart ez a konszolidáció, mi ingathatja meg, nem tudni, mert a katonai műveletek a legkiszámíthatatlanabbak

    – tette hozzá.

    Növekszik azoknak az aránya, akik helyeslik az elnök döntését az ukrajnai „különleges hadművelet” végrehajtásáról. Amíg az első erre vonatkozó felmérésben, február 25-én a válaszadók mintegy 65 százaléka támogatta az elnök döntését a csapatok bevetéséről, addig ma már 74 százalék az arányuk. Az ellenzők aránya ezzel szemben 25-ről 17-re csökkent. Fjodorov szerint nagyon alacsony azoknak az aránya, akik nehezen tudnak válaszolni.

    Szerinte ez a dinamika azzal magyarázható, hogy egyre kevesebb a konfliktusról szóló „hamisítvány” a weben – írta az MTI.

  • A világ- és Európa-bajnokságok pénzdíjainak megfelelő szintű lesz az orosz sportolók anyagi elismerése a hazai versenyeken – jelentette ki az orosz sportminiszter.

    Oleg Maticin az orosz sportszövetségek vezetőivel folytatott megbeszélése után leszögezte: a szankciók miatt nemzetközi nívójú díjazással igyekeznek megőrizni a sportolók motiváltságát.

    Nem arról van szó, hogy egyenlőségjelet teszünk az oroszországi versenyek, illetve a világ- és Európa-bajnokságok közé, hanem arról, hogy legalább egy évig fenntartsuk sportolóink motivációs szintjét a pénzdíjakkal

    – idézte a tárcavezetőt az MTI.

  • Összesen 946 menedékeskérelmet nyújtottak be egy nap alatt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál, ami az eddigi legtöbb a háború kitörése óta – közölte a szervezet az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.

    Mint írják, az Ukrajnából menekülők a határ mentén kialakított gyűjtőponton, illetve a Főigazgatóság bármely ügyfélszolgálatán benyújthatják a szükséges tartózkodásra jogosító okmányok megszerzésére irányuló kérelmeiket.

    Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kitörése óta szerda délig 5915 fő menedékeskénti elismerés iránti kérelmét regisztrálta.

  • Elítélte Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter, hogy Oroszország lebombázta a harkiv–pjatyihatki temetőt, ahol a szovjet Belügyi Népbiztosság által kivégzettek, köztük az 1940-es katyni mészárlás lengyel áldozatai nyugszanak – számolt be az MTI.

    A halottak iránti tisztelet az emberségünk mércéje, és a civilizációnk alapját képezi

    – fogalmazott Glinski a Twitter-oldalán közzétett bejegyzésben.

    Kiemelte: a harkivi emléktemető lebombázása „egy következő, Oroszországot a civilizált világból kitaszító bűntett”.

    A PAP hírügynökség harkivi tudósítója szerda reggel számolt be arról, hogy orosz kazettás bomba találta el a Harkiv melletti Pjatyihatki temetőjét.

  • A közösségi oldalakon kering egy videó, amelyen egy orosz férfi látható, aki Molotov-koktélt dob a Kreml falára.

    A rövid felvételt kezdetben a TikTokon osztották meg, ahol több mint 250 ezer megtekintést ért el. A fegyver a falat találta el, amelyen egy kis tűz keletkezett, rövid ideig égett, és nagy égési nyomot hagyott maga után.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök megsértette a nemzetközi jog alapvető szabályait, a kórházak és lakóépületek lebombázásával pedig ártatlan civileket gyilkol meg – jelentette ki szerdán a kanadai miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésén.

    Justin Trudeau beszédében támogatásáról és barátságáról biztosította az európaiakat. Azt is elmondta, hogy Kanada mindent megtesz Európa védelméért, az ország négyezer fős NATO-erőt küldött Lettországba elrettentés céljából az orosz határra.

    A kanadai miniszterelnök a jelenlévők előtt az Ukrajna számára biztosított katonai felszerelések további biztosítására is felszólított, és közölte: Oroszországgal és Belarusszal szemben még keményebb szankciók alkalmazására van szükség.

  • Itt az ideje, hogy minden, Magyarországnak és Lengyelországnak járó uniós forrást az Európai Unió azonnal a két ország rendelkezésére bocsásson, hiszen új, különleges és veszélyes helyzet állt elő az Ukrajnában zajló háborúval – jelentette ki Hidvéghi Balázs Brüsszelben.

    A Fidesz EP-képviselője magyar újságírók előtt azt mondta, hogy a két ország elleni támadássorozat és az uniós források visszatartásával történő fenyegetés már az Ukrajna elleni orosz invázió előtt sem volt elfogadható, de – mint fogalmazott – a háború kitörése óta már botrányos. A politikus hangsúlyozta: a közép-európai országok fogadják és segítik az Európai Unióba érkező, valaha látott legnagyobb menekülthullámmal érkezőket.

    Hidvéghi Balázs hozzátette: tárgyalásos rendezésre, minél hamarabb megvalósuló tűzszünetre és békemegállapodásra van szükség. Álláspontja szerint minden olyan lépést vagy nyilatkozatot kerülni kell, amely a háborús konfliktus kiszélesedéséhez vezethet.

    Fontos, hogy minden erőfeszítésünkkel a békét segítsük

    – idézte a kormánypárti politikus szavait az MTI.

  • A NATO becslése szerint az orosz hadsereg vesztesége Ukrajnában 7–15 ezer ember között mozog, a teljes veszteség pedig a sebesültekkel, eltűntekkel és foglyokkal együtt akár 40 ezer is lehet.

    Az erről nyilatkozó NATO-képviselő ukrán adatokra is hivatkozott, így „ez a kijelentés valószínűleg nem tekinthető új, pontos és független értékelésnek” – számolt be a BBC.

  • Már a magyarországi OTP Bank is elindította a készpénzes hrivnya átváltási lehetőségét fiókjaiban – számolt be az Interfax az Ukrán Bankok Független Szövetség (NABU) sajtószolgálatának közlése alapján.

    A jelentés szerint az ukránok Ausztriában is válthatnak hrivnyát a Raiffeisen Bank és az Erste Bank Oesterreich fiókjaiban. De a hrivnyaváltási szolgáltatás Moldovában az OTP Bank fiókjaiban, Romániában a Banca Comersiala Romana fiókjaiban is elérhető.

  • Az ukrán fegyveres erők ostromgyűrűbe zárták Kijev megyében Irpiny, Bucsa és Hosztomel körül az orosz erőket, az orosz tüzérség viszont változatlanul folyamatosan lövi a településeket – számolt be az MTI helyi forrásokra hivatkozva. A bucsai tanács közösségi oldalán azt írta, hogy a megyében számos falut megszálltak az oroszok, és humanitárius katasztrófa fenyeget ezeken a településeken.

    Az ukrán rendőrség szerdán a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy Irpinyben a Kijev megyei rendőrezred hozzálátott a város megtisztításához a szabotőröktől, de elsősorban a helyi lakosok segítése és evakuálása a fő feladatuk.

    Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök tájékoztatása szerint az orosz tüzérség továbbra is folyamatosan lövi Irpiny lakónegyedeit. A településen a lakóházak és a többemeletes épületek jelentős része megrongálódott vagy romba dőlt. Áldozatokról ugyanakkor nem hozott nyilvánosságra adatokat.

    Az ukrán légierő keleti parancsnoksága közölte, hogy Harkiv megye fölött a légvédelem lelőtt újabb két orosz repülőgépet. A pilóták sorsa egyelőre ismeretlen.

    Az ukrán állami vasúttársaság közlése szerint az orosz erők szerdán a Donyeck megyei Ocseretine vasútállomását lőtték. A vasúttársaság szerint személyi sérülés nem történt.

    Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint az ukrán katonák megsemmisítettek 103 orosz repülőgépet, 125 helikoptert, öt hadihajót, 525 harckocsit és 1590 egyéb páncélost.

  • A katasztrófavédelem a fővárosi és a megyei védelmi bizottságokkal együttműködve eddig 7028 ember, köztük 3809 gyermek és 2150 nő elhelyezéséről gondoskodott – tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerdán az MTI-t.

    Tizenegy megye (Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna) 173 befogadóhelyén kaptak biztonságos elhelyezést az otthonukat elhagyni kényszerülők – számoltak be.

  • Az oroszországi Belgorod térségében felrobbant egy Ukrajnából indított rakéta, az esetnek vannak áldozatai, két faluban veszélyhelyzetet vezettek be – közölte Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója.

    Ukrajnából lövés érkezett felénk. Felrobbant egy lövedék a faluban, vannak áldozatok. Ezért Zsuravlevka és Nyehotyevka lakóinak biztonsága érdekében a belgorodi régió közigazgatása vészhelyzetet hirdet ebben a két faluban

    – írta Gladkov. Elmondása szerint az áldozatok megkapják a szükséges segítséget.

    Zsuravlevkában egy ház megrongálódott, amelyben két család él. A fal egy része leomlott

    – mondta a TASZSZ egyik forrása. A falvak lakóit evakuálják. Anton Ivanov belgorodi polgármester tájékoztatása szerint a falvakból kitelepített mintegy 120 embert a városban helyezik el, velük a helyszínen orvosok és pszichológusok dolgoznak majd.

  • A svéd parlament pénzügyi bizottsága kezdeményezte, hogy a törvényhozás hagyja jóvá, hogy a kormány aknamentesítő berendezéseket és ötezer eldobható páncéltörő gránátvetőt adjon Ukrajnának 21,7 millió dollár értékben – írta közleményében a Riksdag.

    A bizottság annak fényében terjesztette elő a javaslatot, hogy Ukrajna nem fér hozzá katonai felszerelésekhez. A bizottság úgy véli, hogy Svédország érdekelt berendezések szállításában Ukrajnának – áll az üzenetben.

    A kérdésről március 24-én, csütörtökön dönt a svéd országgyűlés.