új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A UNICEF szerint Ukrajna 7,5 milliós kiskorú lakosságának több mint fele, 4,3 millió gyermek elmenekült a lakhelyéről. 

    A világszervezet közölte, hogy 1,8 millióan az országot is elhagyták, 2,5 millióan pedig Ukrajnán belül menekültek át máshova.

    Ez egy szomorú mérföldkő, és generációkon keresztül érezhető hatásai lehetnek 

    – mondta Catherine Russell, a UNICEF vezérigazgatója, hozzátéve: a második világháború óta ritkán kellett ilyen sok gyermeknek ilyen rövid idő alatt elmenekülnie.

  • Miután Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy a „barátságtalan országoknak” ezentúl rubelben kell fizetniük a szállított gázért, írta meg a Guardian. Olaf Scholz német kancellár egy sajtótájékoztatón közölte, hogy 

    igen valószínűtlen hogy ez így fog történni. 

    Ahogy fogalmazott:

    az érvényes szerződésekben meg van határozva, hogy milyen pénznemben kell a kifizetéseket teljesíteni. Ebben az esetben ez euró és dollár.  

  • A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége összeállított egy rövid listát arról, hogy mi mindent érdemes először adni a Magyarországra érkező menekülteknek. Felhívták a figyelmet arra, hogy utat követően az azonnali folyadékpótlás a legfontosabb, de fontos a fokozatosság. „Adjunk inkább több, kisebb, maximum félliteres kiszerelésű folyadékot a kezükbe” – írták, hozzátéve hogy a gyümölcslevek is sokat segíthetnek.

    Közölték azt is, hogy a „házi koszt” helyett érdemes a boltban kapható termékekkel segíteni, mivel ezek az érkezőknek is ismerősebbek lehetnek, így kevésbé lesznek bizalmatlanok. Érdemes olyan dolgokat adni nekik, amelyeket könnyen elfogyaszthatnak bárhol és magukkal is vihetnek. 

  • Több mint 4300 ház pusztult el és 121 gyerek halt meg az orosz invázió kezdete óta az ukrán parlament közlése szerint – írta meg a Sky News

    A törvényhozás adatai szerint eddig 6,5 millió ukrán kényszerült elhagyni otthonát.

    A számokat a csatornának eddig nem sikerült független forrásból megerősítenie. 

     

  • Olekszandr Kniga a Herszoni Regionális Akadémiai Színház művészeti igazgatója. „A dél-ukrajnai Herszon városát elfoglaló orosz csapatokat azzal vádolják, hogy elrabolták Olekszandr Knigát, az ország egyik legismertebb színházi rendezőjét, a helyi színház direktorát, és ismeretlen helyre vitték” – közölte Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter hivatalos Twitter-oldalán.

    Kniga Ukrajna egyik legfontosabb és legelismertebb színházi alakja. 1989 óta a herszoni színház művészeti igazgatója. A hírt az 1988 óta Moszkvában élő író-fordító John Freedman jelentette be.

    Beszámolója szerint az eset március 23-án reggel 7 órakor történt, amikor kilenc orosz katonai jármű érkezett a művész otthona elé,

    és az akció negyven perce alatt a rablók figyelmeztették a szomszédokat, hogy ne jöjjenek ki a házukból, mert különben lerombolják. A hírt a Színház Online hozta le.

  • Ukrajna és Oroszország kicserélt tíz-tíz foglyul ejtett katonát – jelentette be csütörtökön Facebookon Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, az ukrán szóhasználatban „ideiglenesen megszállt területeknek” nevezett vidékek reintegrációjáért felelős tárca vezetője.

    Hozzátette, hogy a fogolycserét az ukrán fél Volodimir Zelenszkij elnök utasítása alapján hajtotta végre. Verescsuk elmondta, hogy ezenfelül visszaadtak Oroszországnak tizenegy kereskedelmi tengerészt is, akinek a hajója Odessza partjainál süllyedt el, az orosz fél pedig elengedte egy ukrán mentőhajó 19 főnyi legénységét.

    Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy március 11-én az ukrán hatóságok Melitopol polgármesterét cserélték ki kilenc orosz sorkatonára, március 1-jén pedig az északkeleti Szumiban egy orosz parancsnokot öt ukrán katonára. Moszkva állítása szerint mintegy ötszáz ukrán katona esett orosz fogságba, míg az ukrán vezérkar azt állítja, hogy mintegy ezer orosz foglyot tart számon.

  • Az ukrajnai háború támogatásának vádjával etikai vizsgálatot indított a Nemzetközi Jégkorong-szövetség (IIHF) az orosz szövetség, valamint az IIHF korábbi elnöke, René Fasel ellen.

    Az IIHF egy független bizottságra bízza, hogy megállapítsa: az orosz szövetség, illetve Fasel – aki az IIHF tiszteletbeli elnöke maradt tavalyi távozását követően – vétett-e a nemzetközi szövetség etikai szabályzata ellen.

    Az ukrajnai háború miatt az IIHF felfüggesztette az orosz és a belarusz szövetség nemzetközi szerepvállalását, ezenkívül megfosztotta Oroszországot attól, hogy nemzetközi hokis eseményeknek adjon otthont.

    A vádak szerint az orosz szövetség elrendelte az orosz bázisú profiliga (KHL) rájátszásában, hogy a klubok az ukrajnai háborút támogató transzparenseket függesszenek ki a csarnokokba – írta az MTI.

    René Fasel úgy véli, hogy

    Ebben a feszült helyzetben a sportnak a béke üzenetét kell hordoznia, és azt, hogy miként lehetne összehozni az embereket.

  • Lengyelország befagyasztotta a varsói orosz nagykövetség bankszámláit – írta meg a Reuters hírügynökség

    Varsó arra hivatkozott, hogy a számlákat pénzmosásra vagy terrorcselekmény finanszírozására használnák.

    Szergej Andrejev varsói orosz nagykövet szerint a döntés a lengyel pénzügy-minisztériumból érkezett, amelyet azt követően az ügyészség is alkalmazott.

  • Az Egyesült Államok nem hagyná válasz nélkül, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna Ukrajnában – jelentette ki az amerikai elnök Brüsszelben az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozóját követően csütörtökön.

    Joe Biden a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az Egyesült Államok válaszának jellege a vegyi fegyverek orosz bevetése esetén a vegyi fegyver alkalmazásának természetétől függ.

    A válaszunk arányos lenne

    – hangsúlyozta.

    Felvetettem annak lehetőségét is, hogy Oroszországot ki kellene zárni a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoportból (G20)

    – közölte. Azt mondta, ha azonban olyan országok, mint Indonézia és mások nem értenek egyet Oroszország eltávolításával, véleménye szerint Ukrajnának is meg kell engedni, hogy részt vegyen a G20-ak találkozóin – írta az MTI. 

    Közölte továbbá: az Európai Unió és a NATO rendszert hoz létre annak ellenőrzésére, hogy Kína megsérti-e az Oroszország elleni szankciókat. Azt mondta: világossá tette Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy következményei lesznek, ha úgy dönt, támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni agresszióhoz. 

  • Megnyílt Moszkvában a Ványa Bácsi nevű új orosz gyorsétteremlánc első étterme. Az étterem szabadalmi kérelmét bő két héttel ezelőtt adták be  Oroszországban. A Ványa Bácsi logója úgy jött létre, hogy a McDonalds ikonikus „M betűjét 90 fokban elforgatták és kicsit átalakították, így lett belőle egy B betűhöz hasonlító dolog, amely a cirill ábécé V [mint Ványa] betűjének felel meg.

    A fenti, az étterem megnyílásáról videón ezen kívül hallható egy olyan dallam is, amely a McDonalds „I'm lovin it– jére hasonlít, valamint szintén az amerikai étteremláncot idézi az is, hogy az étterem ablakán a hagyományos M betűs logó látható. 

    A McDonalds a háború kezdete után nem sokkal jelentette be, hogy felfüggeszti működését Oroszországban. Az utolsó napokon kígyózó sorok álltak az éttermeik előtt, és ebbe a piaci résbe próbál most benyomulni az orosz Ványa Bácsi.

  • Az ukrán külügyminisztérium angolul tette közzé az arra vonatkozó legfrisebb becsléseket, hogy hány katonát és harceszközt vesztettek eddig az oroszok.

    A grafika szerint többek közt körülbelül 15800 katonát, 530 tankot és 1597 harci szállítójárművet, valamint 108 repülőt és 124 helikoptert vesztettek az oroszok. 

  • Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy 2022 végéig 15 milliárd köbméterrel növeli az Európai Uniónak szállított cseppfolyósított gáz (LNG) mennyiségét – tudta meg a Financial Times.

    A megegyezésnek az a célja, hogy az Európai Unió csökkenteni tudja az orosz energiahordozóktól való függőségét. 

    A közösség azt tervezi, hogy még idén az eddigi mennyiség kétharmadával csökkenti az Oroszországból érkező importot. 

  • Az orosz haderő oldalán harcoló csecsen csapatok kezére került a hetek óta ostromlott dél-ukrajnai Mariupol városházája, amelynek épületére kitűzték a zászlajukat is – közölte csütörtökön Ramzan Kadirov Csecsenföld vezetőjének Telegram-oldalán.

    A fiúk rádión jelentették, hogy felszabadították a mariupoli városházát, és kitűzték rá a zászlónkat

    – írta Kadirov, akit a Vedomosztyi című orosz gazdasági napilap idézett.

    Kadirov közölte azt is, hogy további csecsen alakulatok jelenleg több irányból haladnak a városban – mint fogalmazott – „megtisztítva azt az azovi szennytől”. Kadirov ezzel az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő Azov ezredre utalt.

    Kadirov közzétett egy telefonbeszélgetésről készült videófelvételt is, amely állítólag Adam Delimhanov orosz parlamenti képviselő és „a bátor” csecsen harcosok között készült.

  • Az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint az orosz csapatok a megszállt területeken lévő könyvtárakban elkezdték azoknak a történelmi és szépirodalmi könyveknek a megsemmisítését, amelyek tartalma 

    nincs összhangban az orosz propaganda állításaival. 

    A „szélsőséges” munkák között szerepelnek iskolai tankönyvek, valamint tudományos és ismeretterjesztő történeti művek – írta meg a Telegraph.  

  • Karl Nehammer osztrák kancellár kijelentette, hogy országa nem fog beleegyezni, hogy embargóval sújtsák az orosz gáz- és olajszállításokat – közölte a Bloomberg hírügynökség

    A politikus Brüsszelben újságíróknak elmondta, hogy az orosz energiahordozókra kivetendő szankciók nem csupán Ausztria, hanem más európai tagországok, így Magyarország, Csehország és Szlováki számára is valószerűtlenek.

    Véleménye szerint a közösségnek a jelenlegi szankciók alóli kibúvók megszüntetésére kellene koncentrálnia. 

  • A Sky News szakírója, Sam Coates azt írja, hogy a mai NATO-csúcs nem az ukrán elnök szájíze szerint alakult.  Kifejtette: a brüsszeli tárgyalás elsősorban arról szólt, hogy a NATO-tagállamok politikusai kifejezték, hogy támogatják Ukrajnát. Ennek ellenére az ukrán elnök egy fontos kérését nem teljesítették:

    nem adtak vadászrepülőket és harckocsikat az ukránoknak.

    Volodimir Zelenszkij az ülés előtt – a realitáshoz igazodva – már nem azt kérte, amit eddig, hogy rendeljenek el légtérzárat az országban, hanem csak azt, hogy segítsék őket ezekkel a harceszközökkel, annak érdekében hogy felmenthessék Mariupolt.  

    Joe Biden és Boris Johnson a találkozó után ugyan többször elmondta, hogy kiállnak Ukrajna mellett, ennek ellenére Zelenszkij kérését – a konfliktus további kiterjedésétől tartva – a NATO nem teljesítette. 

    Valóban tankokat és repülőgépeket kért (…) Logisztikailag azonban most nagyon nehéz lenne harckocsikat és repülőgépeket leszállítanunk

    – ismerte el Boris Johnson, hozzátéve, hogy ehelyett védelmi rakétákat tudnak csak az ukránoknak adni.

    Zelenszkij videóban reagált

    Az ukrán elnök csütörtök este tett közzé egy videót, amelyben azt mondta: a nyugatiak jobban járnak, ha most odaadják Ukrajnának „azokat a fegyvereket, amelyekre szükségük van”, mert ha nem így tesznek, később más országokat is megtámadhatnak az oroszok. 

    Grúziára, Moldovára, a balti államokra, Lengyelországra és a közép-ázsiai országokra gondolunk 

    – fejtette ki Volodimir Zelenszkij.

  • Az orosz űrügynökség vezetője bejelentette, hogy azokat a rakétákat, amelyeket európai űreszközök feljuttatására használtak volna, ezután orosz vállalatok és „baráti országok” műholdjainak kilövésére fogják használni, írta meg a The Telegraph

    A TASZSZ hírügynökség közlése szerint Dimitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője azt állította, hogy az intézkedés körülbelül tíz rakétát érint. 

  • Az orosz külügyminisztérium is reagált a mai NATO-csúcsra, szerintük az Ukrajna támogatásáról szóló döntések azt mutatják, hogy a nyugati szövetségesek azt szeretnék, hogy folytatódjon az orosz–ukrán konfliktus – számolt be a BBC

    A minisztérium szerint a Nyugat nagy hibát követett el Ukrajna felfegyverzésével, ugyanis ezzel arra ösztönözte az ukrán kormányt, hogy erőszakot alkalmazzon az oroszok által támogatott területekkel szemben. 

  • Több mint száz európai parlamenti képviselő arra szólította fel az EU tagállamait, hogy vezessenek be teljes kereskedelmi embargót Oroszországgal és Belarusszal szemben, beleértve az energiakereskedelem tilalmát is.

    A képviselők azt mondják, hogy üdvözlik az EU által az elmúlt hetekben gyorsan meghozott, Oroszország elleni példátlan intézkedéseket, azonban elégtelennek tartják, és felszólítják az Európai Uniót, hogy haladéktalanul és sürgősen erősítse meg az Orosz Föderációval szemben bevezetett szankciókat.

    Aláírtuk az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni teljes és azonnali kereskedelmi embargóra vonatkozó felhívást, beleértve az olaj-, gáz- és szénkereskedelem tilalmát.

    Felszólítjuk továbbá az úgynevezett SWIFT-szankciók azonnali kiterjesztését minden orosz, és belarusz pénzintézetre, ezzel bezárva az esetleges kiskapukat – áll a közleményben a Pravda szerint. 

    Sürgetjük, hogy a szankciós listára vegyék fel az orosz tisztviselők, kormányzók és polgármesterek szélesebb rétegét, akik ragaszkodnak Putyin jelenlegi rezsimjéhez, és részesülnek abból” – fejtik ki a közleményükben. 

  • Egy hónapja tart az ukrajnai háború, ez katonai szempontból kudarc Oroszország számára, mivel Moszkva úgy gondolta, hogy gyorsan le tudja rohanni Ukrajnát – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője az EU-csúcsra érkezve.

    Elmondása szerint

    Oroszország még csak száz kilométerre sem tudott eltávolodni katonai bázisától, az orosz erők nem tudják bevenni a városokat, ehelyett bombázzák őket, civileket mészárolnak le és romba döntenek mindent.

    A főképviselő hangsúlyozta, hogy az EU-nak most Ukrajna felfegyverzésére kell összpontosítania, ez ugyanis eldöntheti a háború kimenetelét, és kiemelte: az uniós tagállamok vezetői az EU-csúcson megvitatják, hogyan folytassák az európai fegyver- és katonai felszerelés szállítmányozását Ukrajnába.

    Amit tennünk kell, az az ukrán hadsereg további támogatása. A következő két hét dönti el, hogy melyik oldal kerül ki győztesen a háborúból" – vélekedett.

    Mark Rutte holland miniszterelnök nem számít arra, hogy az EU-tagállamok vezetői további szankciókban állapodnak meg Oroszország ellen, bár, mint mondta, Hollandia ezt támogatná, közölte az MTI.

  • Joe Biden amerikai elnök csütörtökön sajtótájékoztatót tartott a NATO-ülést követően, ahol elmondta: soha, de soha nem volt még ennyire egységes a NATO – számolt be a Sky News. A kormányfő hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ezzel pont az ellenkezőjét kapta, mint amire számított. 

    Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke is megszólalt a világhatalmak találkozója után, és az amerikai elnökhöz hasonlóan megerősítette a NATO sikeres összetartását az orosz–ukrán háború alatt. 

  • A harkivi önkormányzat vezetőjének bejelentése szerint hatan meghaltak és 15 ember megsérült, amikor az orosz hadsereg támadást intézett egy postahivatal ellen – írta meg a New York Times.

    A postán a város lakói humanitárius segélycsomagokat vettek át.

    Egy, az esetről készült videófelvétel, amely alapján a CNN-nek sikerült azonosítania a helyszínt, megerősíti az értesülést. A környéket törmelék borítja, fényképek tanúsága szerint egy rakéta csapódott be. 

  • Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a különleges katonai művelet a tervek szerint halad – számolt be a Sky News. Ezt az állítást egyébként több nyugati ország és szakértő cáfolta, mondván, hogy Oroszország tervei egyáltalán nem a tervek szerint haladnak. 

    Zakharova ezután hozzátette, hogy egyes ukrán területek fel lettek szabadítva, ezeken a helyeken az élet visszaállt a normális kerékvágásba. 

    Az azonban kérdés maradt, hogy a szóvivő asszony mely területekre utalt.

  • Az Ökumenikus Segélyszervezet közleményben tájékoztatta az MTI-t, hogy az átfogó segélyprogram részeként folytatja a szállítmányok rendszeres indítását, havonta mintegy 250 tonna segélyárut szállít majd Magyarországról Ukrajnába a rászorulóknak.

    A segélyszállítmányok továbbra is legnagyobb arányban (átlagosan hetven százalékban) tartós élelmiszert tartalmaznak majd, kisebb részben pedig higiéniai és gyermekápolási cikkeket. Hozzátették, hogy a gyógyszersegélyezés előkészítését is megkezdték. 

    Közleményükben azt írták: a nagyszabású segélyprogram Kárpátalján hat járást érint, ott mintegy száz helyszínen támogat majd menekülteket befogadó helyeket és közösségeket a segélyszervezet a szállítmányokból. Kárpátalján túl pedig a segélyprogram kiterjed Lviv, Ternopil, Ivano-Frankivszk, Csernyivci, Dnyipro, Zaporizzsja, Harkiv, Poltava, Cserkaszi városra, illetve a térségükre.

  • Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert utoljára március 11-én lehetett látni a médiában, azóta mintha nyoma veszett volna; többen azt feltételezték, hogy a kormánytag súlyos beteg,

    de voltak olyanok is, akik szerint letartóztatták. 

    Azonban csütörtökön újra feltűnt az orosz tévé adásában, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök Biztonsági Tanács-ülést tartott a tisztségviselőkkel – számolt be a BBC. A RIA Novosztyi hírügynökség közzétette a videót, amelyen Sojgu is látható.

    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban azt mondta újságíróknak, amikor Sojgu hollétéről kérdezték, hogy a miniszternek „sok dolga van, hadművelet van. Nincs ideje a médiatevékenységre.”

  • Az orosz gázszállító nem módosíthat a Jamal-gázvezetékről szóló szerződésben rögzített fizetési feltételeken, Lengyelország az érvényes kötelezettség-vállalásaival összhangban tartja be a megállapodást – közölte csütörtökön a PGNiG lengyel állami gázszolgáltató.

    Pawel Majewski, a PGNiG vezérigazgatója arra a bejelentésre reagált nyilatkozatában, amely szerint Moszkva a földgázszállításoknál rubelelszámolásra térne át egyes államok esetében – írta meg az MTI. 

    Majewski szerint Lengyelország részéről nemigen van lehetőség az áttérésre. Hozzátette: nem bocsátkozhat a Jamal-vezetékről szóló, a fizetési feltételeket is rögzítő szerződés részleteibe.

    Hozzátette egyúttal:

    Ez nem úgy van, hogy a szerződtetett fél (adott esetben a szállító) tetszőlegesen módosíthat a fizetés módszerein.

    Hangsúlyozta, hogy a PGNiG úgy fogja megvalósítani a szerződést, „ahogy arra kötelezettséget vállalt”.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán jelentette be, hogy Oroszország a barátságtalan országokkal rubelelszámolásra tér át. Az érintett országok között az Európai Unió tagállamai szerepelnek.

  • Az ukrán haditengerészet azt állítja, hogy megsemmisített egy nagy orosz partra szálló hajót a délkelet-ukrajnai Berdianszk város közelében – számolt be a Guardian.

  • Viszont ez az elszállásolás nem megfelelő, és a miniszterek arra szólítanak fel, hogy sürgősen tisztázzák a Nagy-Britanniába vízum nélkül belépő ukrán menekültek jogait.

    Az Egyesült Királyság kormánya két programot vezetett be az ukránok megsegítésére: az egyik lehetővé teszi számukra, hogy rokonaikhoz csatlakozzanak Nagy-Britanniában, a másik pedig azt, hogy az országba jöjjenek, ha ismernek egy olyan angolt, aki képes és hajlandó elszállásolni őket.

    A jelentkezési folyamat azonban mindkét rendszer esetében tele volt késésekkel, ezért arra késztette az ukránok egy részét, hogy vízum nélkül induljanak el az Egyesült Királyságba – közölte az Independent. 

  • Törvényt hozott az ukrán parlament arról, hogy büntetőjogi felelősségi terheli azokat az állampolgárokat, akik az ukrán csapatok elhelyezkedéséről tesznek közzé információt.

    Az erről szóló törvényjavaslat kedden került a parlament elé, azt követően, hogy vasárnap éjjel egy ukrán tiktoker videója miatt bombáztak le egy, a hadsereg által is használt bevásárlóközpontot Kijevben.

    A most elfogadott törvény értelmében azok, akik elárulják, hol helyezkednek az ukrán csapatok, akár tizenkét év börtönbüntetést is kaphatnak. 

  • A Reuters arról számolt be, hogy lemondott az ukrán mezőgazdasági miniszter, Roman Lescsenko. Az okot egyelőre nem közölték.

    Roman Lescsenko 2020 decembere óta töltötte be a tisztséget, és március 23-án azt mondta, hogy a háború miatt idén több mint a felére csökkenhet Ukrajna tavaszi vetésterülete. Ez komoly élelmiszer-ellátási problémákat okozhat a világ más részein, mivel Ukrajna jelentős gabonaexportőr.

    A parlamentnek valószínűleg már ma, március 24-én azonnali hatállyal szavaznia kell a lemondás elfogadásáról.

    Oroszország az ukrán mezőgazdasági infrastruktúrát támadja, és mint tudjuk, a kiéheztetés ismert orosz módszer” – jelentette ki Janusz Wojciechowski mezőgazdasági, és vidékfejlesztési uniós biztos.