Kiderült, meddig tart a háború?

K EPA20220319093
2022.03.25. 22:42
Már harmincadik napja tart az orosz–ukrán háború. Az orosz védelmi minisztérium szerint a „különleges hadművelet” első szakasza lezárult, az ukránok szerint pedig az oroszoknak már vissza is kellett vonulniuk néhány területről. Pénteki összefoglalónk.

A pénteki nap azzal kezdődött, hogy Volodimir Zelenszkij egy erős üzenetet fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnökhöz beszélve. Az ukrán elnök azt kérte, hogy a magyar kormány döntse el, ki mellett áll a háborúban, és ha az ukránokat támogatja, akkor ne akadályozza az oroszok elleni szankciók bevezetését.

Mindeközben a magyar miniszterelnök a NATO-csúccsal kapcsolatban azt mondta, hogy „sikerült érvényt szerezni a józan észnek”. Az ukrán elnöknek később Szijjártó Péter adott velős választ.

Orbán Viktort azonban nemcsak Zelenszkij kritizálta pénteken, hanem egyik régi szövetsége, Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes is. Kaczynski egy rádiós interjúban azt mondta: elégedetlen a magyar kormány politikájával a háború vonatkozásában, és csak azért nem tett még semmit ebben az ügyben, mert hamarosan országgyűlési választás lesz Magyarországon. 

Menczer Tamás, a külügyminisztérium államtitkára egy interjúban viszont arról beszélt az Indexnek nyilatkozva: ha engedélyeznék a fegyverszállítást, akkor azzal Kárpátalját is bevonnák a háborúba. Mindeközben Benkő Tibor honvédelmi miniszter annak a részleteit árulta el, hogy milyen NATO-csapatok érkeznek Magyarországra a nemzetközi szervezet csütörtöki döntése nyomán.

Ellentámadás amerikai segítséggel, visszavonultak az oroszok

Az ukránok pénteken közölték, hogy ellentámadásba lendültek a kijevi régióban. Ezt erősítették meg azok az amerikai önkéntes katonák is, akik videóban jelentkeztek be Kijev mellől, miután felszabadítottak egy települést.

Napközben az ukrán hadsereg már azt állította: az oroszok több területen is olyan súlyos veszteségeket szenvedtek el, hogy vissza kellett vonulniuk. Később pedig hozzátették azt is, hogy az oroszok több helyen is támadást indítottak, de azok sikertelennek bizonyultak.

Joe Biden az ukrán határnál, amerikai gáz jön Európába

Pénteken Joe Biden is az ukrán határ közelében landolt Lengyelországban. Az amerikai elnök azt mondta, hogy sorsdöntő pillanatban élünk, ugyanis a demokrácia és az autokrácia összecsapása zajlik Ukrajnában.

Ezen kívül Biden arról is beszélt, hogy újabb szankciókat vezethetnek be Oroszország ellen. E vonatkozásban Mateusz Morawiecki lengyel elnök is publikált egy tízpontos tervet, amelynek végrehajtása szerinte nemcsak lehetséges, hanem szükséges is azért, hogy megállítsák Oroszországot.

A pénteki nap fontos fejleménye volt az is, hogy az Európai Unió megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, amelynek értelmében az amerikaiak növelhetik a gázszállítás volumenét kontinensünkre. Ez végső soron azzal járhat, hogy az EU tagállamai kevésbé fognak majd függeni Oroszországtól.

Lezárult a „különleges hadművelet” első része

Az orosz védelmi minisztérium pénteken bejelentette, hogy lezárult az ukrajnai „különleges hadművelet" első szakasza, és azt írták, hogy az eddig kitűzött céljaikat nagyrészt megvalósították. Azt is közölték, hogy innentől kezdve elsődleges céljuk már a Donbasz elfoglalása lesz (mindemellett nem zárták ki, hogy megpróbálják bevenni a blokád alá vont ukrán városokat is). 

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő azt is elmondta az Indexnek, hogy pontosan milyen dolgokat értelmezhettek félre az oroszok az invázió kezdete előtt. Az ukrán hírszerzés egyik magas rangú tisztviselője pedig közölte, hogy miért hitték a háború előtti napokban még ők is azt, hogy az oroszok valójában nem fognak támadni.

Kiderült, meddig tart a háború?

A napokban már felvetődött a híresztelés, miszerint Vlagyimir Putyin legkésőbb május 9-ig, az orosz Győzelem Napjáig véget akar vetni a harcoknak. Most az ukrán hírszerzés azt állította, hogy az orosz elnök valóban kiadott egy ilyen jellegű utasítást a katonáinak.

Dmitrij Medvegyev, Oroszország Biztonsági Tanácsának alelnöke viszont azt mondta: a háború addig tart, amíg Ukrajna nem lesz „normális szomszéd.

Saját katonái ölték meg a dandárparancsnokot, egy tábornok is elesett

Pénteken egy újabb orosz tábornok esett el Jakov Rjazancev altábornagy személyében. Sőt, mi több: a nyugati hírszerzés úgy értesült, hogy egy orosz dandár parancsnokát nemrég a saját katonái ölték meg szándékosan. Ha ez igaz, akkor a morál valóban nagyon alacsony lehet az orosz hadseregben. Erre utal az ukrán hírszerzés egyik bejelentése is, miszerint az oroszok közül egyre többen állnak át az ő oldalukra.

Az orosz veszteségekkel kapcsolatban meglepő kijelentést tett az ukrán védelmi miniszter is. Olekszij Reznyikov ugyanis azt mondta, hogy a sebesült, eltűnt és elfogott katonákat is beleszámolva már 40 ezer fő körül lehet az oroszok vesztesége

Ez viszont azt jelenti, hogy az ukrán hadsereg eddig közölt, az oroszokra vonatkozó veszteségi adatai csak a halottakat foglalták magukban. A legfrissebb adatok szerint mintegy 16 ezer katona halt meg, és – mint kiderült –, a halott katonákat egy arcfelismerő rendszerrel, internetes képek alapján próbálják azonosítani, hogy értesíthessék a rokonaikat.

Pontatlanok az orosz rakéták, és fogynak is

Az amerikai hírszerzés pénteken azt is közölte, hogy információik szerint az orosz precíziós rakéták több mint fele meghibásodik a kilövés után. Hozzátették: ez is okozhatja azt, hogy Oroszországnak nem sikerült elérnie az eredetileg kitűzött hadműveleti céljait.

Ráadásul azt is közölték, hogy az oroszok kezdenek kifogyni ezekből a rakétákból (korábban ezzel összefüggésben már megírtuk, hogy akár ez is indokolhatta a hiperszonikus rakéták bevetését is).

Túszul ejtett és halott civilek

Az ukránok mindeközben azt állítják, hogy az oroszok túszul ejtettek több mint 400 ezer ukrán civilt. Azt, hogy ők Oroszországba mentek/menekültek, az oroszok sem tagadják egyébként, azt viszont igen, hogy erőszakkal deportálták volna őket.

Mindemellett pénteken az oroszok több csapást hajtottak végre civil célpontokkal szemben is. Harkivban az orosz tüzérségiek a segélyért sorban állók közzé lőttek, többen meghaltak.  Az is kiderült, hogy Mariupolban legalább háromszáz ember meghalt a városi színház bombázásában amiatt, hogy az állandó tűzharc közepette nem tudták őket kimenteni a romok alól. 

Ezen kívül napközben Kijev mellett egy üzemanyagraktárat bombáztak le az oroszok, amiről videó is készült. Este pedig az ukrán légierő bázisát is rakétatámadás érte, amely részben sikeresnek bizonyult.

(Borítókép: Ukrán katonák őrt állnak egy ellenőrzőponton Kijevben 2022. március 19-én. Fotó: Atef Szafadi / EPA / MTI)



  • Hírek
  • Bankszámla