Az orosz tömegmészárlás lett a háború legfőbb témája

2022-04-02T232645Z 1115810612 RC21FT9MD34R RTRMADP 3 UKRAINE-CRI
2022.04.04. 21:23
Hétfőn továbbra is a Bucsában és más Kijev környéki településeken az oroszok által elkövetett tömegmészárlásról szólt a nap, amellyel kapcsolatban újabb bizonyítékok kerültek napvilágra. Napi összefoglalónk az orosz–ukrán háború 40. napjáról.

A szörnyű incidens már vasárnap is jelentős nemzetközi sajtóvisszhangot váltott ki, és a folyamat hétfőn is folytatódott. Bucsában és más településeken – Irpinyben, Hosztomelben és Motizsinben – még mindig kerülnek elő újabb és újabb holttestek, és már az is felmerült, hogy a nemzetközi szerveknek kellene vizsgálatot folytatniuk az ügyben. Oroszország azonban tagadja, hogy ők tömeggyilkosságot követtek volna el, és „ukrán provokációnak” minősítik az eseményeket.

Zelenszkij is erre hivatkozva érvelt a Nyugatnak, „embertelen teremtmények” az orosz katonák

Az ukrán elnök – aki napközben a helyszínen is járt – már hétfő hajnali beszédében szintén a bucsai mészárlásra hivatkozott. Azt mondta: a nyugatiak is pontosan tudhatták, hogy milyen szörnyűségeket hoz magával a megszállás, ezért kérés nélkül is fegyverekkel kellett volna támogatniuk az ukránokat.

Volodimir Zelenszkij ezután „embertelen teremtményeknek” nevezte az orosz katonákat, és azt is hozzátette, hogy szerinte még a bucsainál is szörnyűbb incidensekre derülhet fény azokon a területeken, amelyek még mindig orosz megszállás alatt állnak.

Az amerikai elnök szintén megszólalt a bucsai mészárlással kapcsolatban. Joe Biden azt mondta: ő korábban már többször is beszélt arról, hogy Putyin gyilkos, mészáros, háborús bűnös, és ez most beigazolódott.

Mindemellett az ENSZ becslései egyelőre óvatosak a civil veszteségekkel: a világszervezet mindössze 1400 polgári áldozatról tud a háborúval összefüggésben, mivel sok helyről – például a Kijev-közeli településekről vagy Mariupolból – még nincsenek hiteles, részletes adataik.

Újabb szankciók jönnek, az ukrán külügyminiszter kevesli

Több európai országban is orosz diplomatákat utasítottak ki, valamint az Európai Unió is egy újabb szankciós csomagot jelentett be a mészárlás miatt. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a szankciókról azt mondta: ezek a lépések még mindig nem elegek, ennél többre – egyebek mellett az orosz olaj, gáz és szén embargójára – lenne szükség az oroszok megállításához.

Orbán Viktort emlegették a háborúval összefüggésben

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hétfőn azt mondta: nem Orbán Viktor és Magyarország, hanem Németország a legfőbb ellenzője az oroszok elleni, az eddigieknél is szigorúbb szankcióknak. 

Az ukrán külügyminisztérium szintén üzent Orbán Viktornak, akinek gratuláltak ugyan a sikerhez, de azt cáfolták, hogy Volodimir Zelenszkij vagy Ukrajna beavatkozott volna a magyarországi választásba (amint azt a magyar kormányfő állította). Hozzátették: a magyar miniszterelnöknek inkább hálásnak kéne lennie, hogy nem Magyarországon zajlanak a harcok, és azt remélik, hogy a magyar kormány a választási siker után már hajlandó lesz fellépni az oroszok ellen. 

Folytatódtak a harcok, Oroszország tovább erősít a Donbaszban 

Hétfőn derült ki, hogy az ukrán elnök Azovi-tengeri dácsáját is kifosztották az orosz csapatok. Mindeközben Odesszát is rakétával lőttek a tenger felől, a kormányzó szerint ez egy stratégiai csapás volt most, a vetési időszak kezdetén.

Az Anonymus nevű hekkercsoport pedig újabb akciót hajtott végre, amelynek részeként 120 ezer, Ukrajnában harcoló orosz katona személyes adatait szivárogtatták ki. A brit hírszerzés pedig arról számolt be, hogy Oroszország folytatja a csapatai átcsoportosítását a Donbaszba, többek közt a Wagner Group zsoldosait is oda viszik.

Kiderült, mekkora az ukrán GDP-veszteség

Az ukrán gazdasági minisztérium szerint Ukrajna GDP-je már az első negyedévben 16 százalékkal esett vissza, és a háború éves szinten – mostani előrejelzésük szerint – akár 40 százalékos visszaesést is eredményezhet majd.

(Borítókép: Katonák állnak egy megsemmisült orosz tank mellett Ukrajnában, Bucsában 2022. április 2-án. Fotó: Reuters / Zohra Bensemra)