Köszöntjük kedves olvasóinkat!
Az Index ma is figyelemmel kíséri az orosz–ukrán háború fejleményeit. Kövesse velünk a nap legfontosabb eseményeit.
Arról, hogy mi történt a háború 42. napján, szerdán, részletesebben ide kattintva olvashat. Tudósítónk, Kiss Dániel továbbra is Kijevben tartózkodik, ahonnan folyamatosan jelentkezik helyszíni beszámolókkal és riportokkal.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk pénteken is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal!
Vörösre festették a Vilniusban, a litvániai orosz nagykövetség melletti tavat, és „Putyin vértavának” nevezték el – írta meg a Daily Mail.
A város lakói fürdőznek a tóban, és Ruta Meilutyé litván olimpikon úszó is átúszta, hogy felhívja a figyelmet a háború szörnyűségeire.
Szerhij Haidai, a luhanszki régió katonai adminisztrációjának vezetője csütörtökön közölte, hogy az orosz erők csapást mértek egy vasúti felüljáróra Barvinkove közelében, elzárva a kelet-ukrajnai civilek evakuálási útvonalát – írja a CNN.
Az ellenség légicsapása eltalálta a donyecki vasút Barvinkove állomása közelében lévő felüljárót. A luhanszki régióból csaknem 500 evakuált egy vasútállomáson rekedt
– mondta Szerhij Haidai a Telegramon.
A tisztviselő szerint a vasútvonal „az egyetlen ukrán irányítású vasúti kijárat Szlovjanszkból, Kramatorszkból és Lymanból. Most polgáraink tízezreinek az életet jelentő útja”.
Három evakuációs vonatot ideiglenesen blokkoltak Szlovjanszkban és Kramatorszkban, mindkettőt a donyecki régióban – tette hozzá.
Négy orosz diplomatát utasított ki az országból Montenegró csütörtökön – adta hírül a Pobjeda című napilap az internetes oldalán külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva.
A négy orosznak a beszámoló szerint „a diplomáciai normák megsértése” miatt kell távoznia az Adria-parti országból. A diplomaták kiutasítására vonatkozó dokumentumot Oroszország podgoricai nagykövetének adták át csütörtökön, és a nagykövetségen szolgálatot teljesítők egy hetet kaptak arra, hogy távozzanak az országból.
A 620 ezres Montenegró a NATO tagja, és folynak vele az európai uniós csatlakozási tárgyalások is. Podgorica a közelmúltban csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz. A montenegrói külügyminisztérium márciusban ugyanilyen indoklással már kiutasított egy orosz diplomatát az országból – írja az MTI.
Az utóbbi hetekben Észak-Macedónia és Szlovénia is nemkívánatos személlyé nyilvánított orosz diplomatákat a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménnyel össze nem egyeztethető tevékenységük miatt.
Pénteken 28 év után adja ki első új dalát a Pink Floyd – írja a New Musical Express.
A Hey, Hey, Rise Up című nótában Andrij Klivnyuktól, az ukrán Bloombox zenekar énekesétől is felhasználnak felvételeket. A teljes befolyt bevételt egy Ukrajnát segítő humanitárius alap fogja megkapni. A zenekar gitárosa, akinek menye és unokáinak édesanyja ukrán, úgy nyilatkozott:
mint annyian mások, mi is dühöt és csalódást érzünk e miatt az aljas támadás miatt. Egy békés, demokratikus országot lerohant, és annak polgárait gyilkolja a világ egyik legerősebb hatalma.
A dalban David Gilmour gitáros, Nick Mason dobos és Guy Pratt basszusgitáros mellett – a 2008-ban meghalt Rick Wright billentyűs posztján – Nitin Sawhney fog játszani.
1/3 Tonight at midnight, Pink Floyd will release a new song, 'Hey Hey Rise Up', which sees David Gilmour and Nick Mason joined by Guy Pratt & Nitin Sawhney, with an extraordinary vocal by Andriy Khlyvnyuk of Ukrainian band Boombox.
— Pink Floyd (@pinkfloyd) April 7, 2022
Listen/download at https://t.co/i1l92D3AYU
2/3 Gilmour, who has a Ukrainian daughter-in-law & grandchildren: "We, like so many, have been feeling the fury and the frustration of this vile act of an independent, peaceful democratic country being invaded and having its people murdered by one of the world's major powers".
— Pink Floyd (@pinkfloyd) April 7, 2022
3/3 All proceeds from the song will go to Ukrainian Humanitarian Relief. https://t.co/i1l92D3AYU
— Pink Floyd (@pinkfloyd) April 7, 2022
26 ember holttestére bukkantak két romos épület alatt a kijevi régióban található Borodianka városában – közölte Irina Venediktova ukrán főügyész.
Egy televíziós tájékoztatón Irina Venediktova azzal vádolta az orosz erőket, hogy légitámadásokat hajtottak végre a város ellen, mielőtt átvették volna az irányítást felette. Azt azonban nem árulta el, hogy a hatóságok megállapították-e a halál okát – írja a Sky News.
Az áldozatok számának bizonytalansága és a pusztítás szempontjából Borodianka van a legrosszabb állapotban
– fogalmazott a főügyész.
Az Európai Parlament (EP) biztonságos kiutat kér az ukrajnai háború elől menekülő gyerekeknek, és segítséget vár az országon belül menekülők és az ostrom alatt álló településeken maradtak számára – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.
Az EP-képviselők az erőszak elől menekülő gyerekek és fiatalok védelméhez és az őket befogadó közösségekbe történő befogadáshoz szükséges intézkedéseket sürgettek.
Felszólították a tagállamokat, hogy nyújtsanak védelmet a hozzájuk érkező ukrajnai gyerekeknek a gyerekkereskedelem, az illegális örökbefogadások és a bántalmazás más fajtái ellen.
A tagállamoknak továbbá az uniós forrásokat a lehető legjobban kell használniuk a menekültek társadalmi és gazdasági integrációjának támogatására és arra, hogy megvédjék őket a diszkriminációtól és a társadalmi kirekesztéstől.
Az NBC News információi szerint több száz ember – akik elmenekültek az ukrajnai háború elől – most visszatér az országba.
Az Ukrán Állami Határőrség arról számolt be, hogy csak vasárnap több mint 22 ezer ukrán lépte át a határt vissza Ukrajnában, szemben a távozó 33 ezerrel. A háború kezdete óta több mint négymillió ember hagyta el Ukrajnát.
A lengyel határőrség szerint több mint 421 ezer ember lépte át a határt Ukrajnába a háború kezdete óta. A segélyszervezetek szerint az ukránok problémái különösen válságosak Magyarországon, mivel nehéz megtanulni a nyelvet, az infláció emelkedik, és kevés a munkalehetőség.
Gennagyij Kuzmin, Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese jelentette be:
Felhatalmazásom van a következő bejelentést tenni: az Oroszországi Föderáció döntést hozott arról, hogy idő előtt, 2022. április 7-i hatállyal lemond tagságáról az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában
– mondta Kuzmin a világszervezet közgyűlésének szavazását követően, amelyen határozatot fogadtak el Oroszország tagságának felfüggesztéséről az Ukrajnát megtámadó orosz katonai csapatok által elkövetett „emberi jogi visszaélésekről, valamint az emberi jogok jelentős és szisztematikus megsértéséről” szóló jelentések miatt.
Kuzmin illegálisnak és politikailag motiváltnak nevezte a szavazáson elfogadott döntést, amely
egy szuverén – független bel- és külpolitikát folytató – ENSZ-tagállam demonstratív megbüntetését szolgálja.
Személyi beutazási korlátozásokkal sújtotta csütörtökön Oroszország az ausztrál és az új-zélandi politikai vezetést – közölte az orosz külügyminisztérium.
A tájékoztatás szerint 228 ausztrál kormányzati tisztségviselő és parlamenti képviselő, köztük Scott Morrison kormányfő, illetve Új-Zéland esetében 130 tisztségviselő és honatya, Jacinda Ardern miniszterelnököt is beleértve, került szankciós listára.
Az orosz diplomáciai tárca kiemelte, hogy mindez tükörintézkedés Canberra és Wellington „barátságtalan lépéseire”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője szerint nagyon sok hamis információ terjed világszerte az Ukrajnában folyó orosz hadműveletekről. Dmitrij Peszkov a Sky News brit hírtelevíziónak adott csütörtöki interjúban mindenekelőtt a Kijevhez közeli Bucsa település civil lakossága elleni atrocitásokról szóló beszámolókat nevezte álhíreknek, elismerte ugyanakkor, hogy az orosz hadsereg komoly veszteségeket szenvedett a háború kezdete óta – számolt be az MTI.
Peszkov – aki az interjúban végig a hivatalos orosz szóhasználatban szereplő „különleges hadműveletnek” nevezte a háborút – kijelentette: lehetséges a fegyveres konfliktus belátható időn belüli befejezése.
Reméljük, hogy a következő napokban ez a hadművelet eléri a kitűzött célokat, vagy az orosz és az ukrán küldöttségek közötti tárgyalásokon sikerül véget vetni (a harci cselekményeknek)
– fogalmazott.
Peszkov határozott igennel válaszolt arra kérdésre, hogy a háborút tárgyalásos úton le lehet-e zárni, hozzátéve: ez erőteljesen függ attól is, hogy az ukrán fél milyen mértékben hajlandó teljesíteni az orosz feltételeket.
Az amerikai szenátus csütörtökön egyhangúlag megszavazta a különleges amerikai–orosz kereskedelmi kapcsolatok, azaz a legnagyobb kedvezmény elvének felfüggesztését, valamint az Egyesült Államok orosz kőolajimportját megszüntető két törvényjavaslatot, tovább szigorítva az Ukrajna orosz katonai megszállása miatt kivetett amerikai büntetőszankciókat – írta meg az MTI.
Az amerikai törvényhozás felsőháza 100:0 arányban fogadta el mindkét törvényjavaslatot, amelyet terv szerint és formálisan még a képviselőháznak is támogatásáról kell biztosítania, mielőtt az Joe Biden amerikai elnök íróasztalára kerülhet aláírásra a Fehér Ház Ovális Irodájában.
A legnagyobb kedvezmény elvének felfüggesztése lehetővé teszi az amerikai elnök számára, hogy magasabb vámokkal sújtsa a különböző orosz importárukat, például egyes acél- és alumíniumtermékeket, tovább gyengítve ezzel Vlagyimir Putyin orosz elnököt és az orosz gazdaságot.
Az elfogadott jogszabály alapján Belarusz is kedvezőtlenebb kereskedelmi megítélés alá kerül majd az Egyesült Államokban.
Az utazási ágazat is besegített az ukrajnai konfliktus elől menekülő több millió ember elszállásolásában: a szállodák és nyaralótulajdonosok Európa-szerte szobákat ajánlottak fel a rászorulóknak.
Most egy tengerjáró hajó is megnyitotta kapuit a menekültek előtt. A Holland America Line Volendam nevű, 237 méter hosszú, 10 fedélzetű, a hollandiai Rotterdamban kikötött tengerjáró hajóját toborozták, hogy akár 1500 ukránnak nyújtson ideiglenes menedéket.
Legénységünk igazi megtiszteltetésnek tekinti, hogy a Volendamot kényelmes és gondoskodó környezetté tehetjük olyan családok számára, akik annyi mindenen mentek keresztül
– mondta a hajó kapitánya, Ryan Whitaker a CNN-nek.
Svájc az Oroszország ellen elrendelt szankciók keretében eddig 7,5 milliárd svájci frank (632 milliárd forint) értékben zárolt orosz vagyont – ismertette csütörtökön Erwin Bollinger, a svájci gazdasági államtitkárság (Seco) vezető tisztségviselője a Bernben tartott sajtótájékoztatóján – írta meg az MTI.
A büntetőintézkedések végrehajtásának felügyeletével megbízott hatóság illetékese elmondta: többnyire befagyasztott bankszámlákon lévő pénzről van szó, illetve tizenegy ingatlanról négy kanton területén.
Más államok még nem zároltak annyi pénzt, mint Svájc
– közölte Bollinger, hozzátéve: két hete a befagyasztott orosz vagyon mértéke még 5,75 milliárd svájci frank volt.
Hivatalosan is felfüggesztette Oroszország tagságát az ENSZ Közgyűlése a világszervezet Emberi Jogi Tanácsában – közölte a BBC. A Tanács tagjai erről a New Yorkban tartott közgyűlésen szavaztak.
A szavazás előtt Ukrajna ENSZ-nagykövete, Szergij Kiszlicja felszólalásában „borzalmas” visszaélésekkel vádolta Oroszországot, többek között a Bucsában történt állítólagos civilgyilkosságok ügyét is felemlegetve.
Oroszország képviselője, Gennagyij Kuzmin ugyanakkor elítélte a szavazást, az álláspont mögött Észak-Korea és Szíria is felsorakozott.
Oroszország Donbász térségében várható offenzívája a nagyszabású hadműveleteivel, harckocsik, repülőgépek és páncélozott járművek ezreivel a második világháborút foga idézni – figyelmeztetett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Brüsszelben, a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását követően csütörtökön.
Dmitro Kuleba sajtótájékoztatóján arra szólította fel a NATO-t, hogy biztosítson több fegyvert Ukrajnának, és segítsen a háború sújtotta országának megakadályozni Oroszország további atrocitásait – írja az MTI.
Kijelentette: ha a Nyugat napokon belül nem nyújt segítséget Ukrajnának, túl késő lesz.
Vagy most kapunk segítséget, és most napokról beszélek, nem hetekről, vagy a segítség túl későn érkezik, és sokan meg fognak halni
− fogalmazott az ukrán külügyminiszter.
Borisz Filatov, Dnyipro polgármestere arra szólította fel a nőket, gyerekeket és időseket, hogy hagyják el a várost, mert Oroszország várhatóan fokozza offenzíváját a keleti régiókban – írja a Sky News.
Hasonló figyelmeztetéseket adtak a hatóságok a várostól keletre fekvő luhanszki régióban is, ahol minden lakost felszólítottak, hogy meneküljenek ki.
Fokozatosan felmelegszik a helyzet a Donbászban, és úgy tudjuk, hogy az április meglehetősen intenzív lesz. Mindazoknak, akiknek lehetőségük van rá, mint már mondtam, távozniuk kell. Ez magában foglalja a nőket, gyerekeket, időseket, azokat, akik nem ... közvetlenül integrálódnak a gazdaságba
– mondta Borisz Filatov online videóbeszédében.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vegyi fegyveres támadásra is felkészült Ukrajnában – közölte a szervezet egyik tisztviselője a Sky News szerint.
A mostani helyzet bizonytalanságát tekintve semmi garancia nincs arra, hogy a háború nem lesz még a mostaninál is súlyosabb
– mondta Hans Kluge, a WHO európai igazgatója.
Hozzátette: a WHO igyekszik minden eshetőségre, lehetséges forgatókönyvre felkészülni Ukrajnában, köztük arra is, hogy megnő a veszteségek aránya, és hosszú időn át kell ellátniuk rengeteg pácienst, vagy hogy valamelyik fél vegyi fegyveres támadást hajt végre.
Rövid és hosszú távon is fenntartja az Ukrajnának nyújtott támogatást a NATO, hogy Kijev képes legyen megvédeni magát az orosz agresszióval szemben – jelentette ki Jens Stoltenberg csütörtökön Brüsszelben.
A NATO főtitkára a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozása utáni sajtótájékoztatón elmondta: a NATO a humanitárius segítségen felül kibertámadás, valamint vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez is biztosít eszközöket – számolt be az MTI.
A katonai erők átcsoportosítása után Oroszország valószínűleg újra megtámadja Kijevet, amennyiben sikerül teljes ellenőrzést szereznie a Donyecki és a Luhanszki régió felett – jelentette ki az ukrán szárazföldi erők vezérkarifőnök-helyettese, Olekszandr Gruzevics.
Brigadier General of the Armed Forces of #Ukraine Gruzevich believes that after the regrouping of troops, #Russia can go on a second offensive against #Kyiv. pic.twitter.com/ayWQFyGPEV
— NEXTA (@nexta_tv) April 7, 2022
A Guardian beszámolója szerint Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese arról beszélt, hogy Oroszország rövid távú célja Ukrajna keleti területének elfoglalása, a hosszú távú pedig Ukrajna elfoglalása.
Az Orosz Föderáció fő célja Ukrajna teljes területének elfoglalása volt, és most az is.
Oroszország ezt gyorsan eltervezte, a villámháború azonban kudarcot vallott. Oroszország ennek ellenére nem hagyott fel azzal a tervével, hogy Ukrajna egész területét elfoglalja
– idézi a lap a politikust.
Minszket nem szabad kihagyni az ukrajnai konfliktus lezárását célzó tárgyalásokból − szögezte le Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök csütörtökön.
Hozzátette: a napokban megbeszélést folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Nem lehet Fehéroroszország háta mögött külön egyezményeket kötni. Miután belerángattatok minket ebbe – főként a nyugati országok –, természetesen Fehéroroszország álláspontját is meg kell hallgatni ezeken a tárgyalásokon
− idézte az elnököt a Belta állami hírügynökség.
Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter egyenesen azt követelte, hogy Lukasenkának is biztosítsanak helyet a végső tárgyaláson.
Belarusz belarusz rubelben fizeti a Világbankkal (WB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), valamint a Nordic Investment Bankkal (NIB) szemben fennálló kötelezettségeit – írja az MTI.
A csütörtökön ismertetett kormányközlemény szerint Belaurusz a Világbanktól, az EBRD-től, az NIB-től kapott devizakölcsönök tőkéjét és kamatait fehérorosz rubelben rendezi úgy, hogy a fizetés esedékességének napján érvényes devizaárfolyamot veszi alapul.
A közlemény szerint
ez egy kényszerintézkedés, mivel Belaruszt korlátozzák abban, hogy a nyugati hitelezőkkel történő elszámolást amerikai dollárban és euróban rendezze a bevezetett szankciók miatt.
Az Európai Parlament többsége megszavazta, hogy a REACT-EU-alapok (azaz kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás) tízmilliárd eurójából 3,4 milliárdot azonnal felszabadítsanak, és azt a tagállamok menekültekkel kapcsolatos kiadásokra költhessék – számolt be az MTI a testület közlése alapján.
Az új szabályok alapján valamennyi uniós tagállam a szokásos 11 százalék helyett 15 százalékos előfinanszírozáshoz jut a REACT-EU forrásaiból. Az Ukrajnával szomszédos tagállamok (Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia) és a lakosságuk egy százalékánál több ukrán menekültet befogadó tagállamok (Ausztria, Bulgária, Csehország és Észtország) a források 45 százalékát kapják meg azonnal, számlák benyújtása nélkül.
A finanszírozás a menekültügyi infrastruktúra fejlesztésére, a menekültek lakhatására, foglalkoztatására, oktatására, társadalmi befogadására, valamint egészségügyre és gyermekgondozásra fordítandó.
Nemcsak az orosz katonák adatait célozzák a hackerek egy korábbi hír szerint, hanem az ukránokét is. A Facebook anyavállalata, a Meta csütörtökön ismertette az Oroszországhoz kötődő csoportok ukrán katonák és civilek elleni támadásra használt kibertaktikák sorát.
A csoportok a Meta szerint újságíróknak és független hírügynökségeknek adják ki magukat az interneten.
Álcázva terjesztenek oroszbarát híreket, több tucat ukrán katona Facebook-fiókját próbálják feltörni, és összehangolt kampányokat folytatnak, hogy megpróbálják eltávolítani az Oroszországot bírálók bejegyzéseit a közösségi médiából.
A Meta szerint a Ghostwriter nevű hackercsoport, amely a kiberszakértők szerint Fehéroroszországhoz köthető, több tucat ukrán katona Facebook-fiókját próbálta feltörni. A hackerek néhány esetben sikerrel jártak és „megadásra felszólító videókat tettek közzé”.
Blokkoltuk ezeknek a videóknak a megosztását
– írja a Meta. Azt is megjegyezte, hogy az orosz és fehérorosz kormányhoz kapcsolódó csoportok akciói röviddel az invázió előtt felerősödni látszottak. A vállalat megfigyelte, hogy a fehérorosz KGB-hez kapcsolódó fiókok „hirtelen lengyel és angol nyelven kezdtek el posztolni arról, hogy az ukrán csapatok harc nélkül megadják magukat, és a nemzet vezetői február 24-én, azon a napon, amikor Oroszország megkezdte a háborút, elmenekültek az országból”.
A Meta eltávolított egy körülbelül kétszáz fiókból álló, Oroszországból működtetett hálózatot, amely hamis feljelentéseket tett ukrán és orosz személyek ellen, hogy eltávolítsa őket és posztjaikat a platformról. A fiókok rendszeresen hamisan jelentették a Metának, hogy a személyek megszegték a vállalat gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályait és más irányelveit. A tömeges jelentések célja, hogy az ellenfél közösségimédia-fiókjait bezárják.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) az orosz–ukrán háború kitörése óta – 2022. április 7. reggel 6 órai adatok alapján – eddig 12 824 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált, ebből 6948 fő 18 év alatti kérelmező – számolt be az MTI.
A kérelmet benyújtók döntő többsége család – édesanyák és gyermekeik. Ügyfélszolgálatainkon gyermeksarkot is biztosítunk, kiemelten a budapesti Harmat utcai ügyfélszolgálatunkon, és törekszünk arra, hogy a kisgyermekesek mihamarabb sorra kerüljenek – áll az OIF közleményében.
Az Oroszország ukrajnai háborúja elől menekülőknek mindig biztonságos menedéket kell találniuk, függetlenül faji, etnikai hovatartozástól, származástól, bőrszíntől, vallástól, illetve szexuális irányultságtól – jelentette ki az Európai Bizottság csütörtökön, a romák április 8-án esedékes nemzetközi napja alkalmából kiadott nyilatkozatában.
Az uniós bizottsági közlemény Věra Jourovát, az átláthatóságért és értékekért felelős biztost, Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztost, valamint Várhelyi Olivért, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagját idézte, akik kijelentették: szolidaritásra van szükség mindenkivel, aki menekül Oroszország ukrajnai háborúja elől, köztük az ukrajnai romákkal és valamennyi rászorulóval – írja az MTI.
Emlékeztettek: az ukrajnai háború miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülők száma drámaian növekszik, az Európai Unióban és a szomszédos országban menedéket kereső több millió ember közül legalább százezren vannak romák. Kiemelték: a biztonságos menedék biztosítása különösen fontos a romák számára, akik közül többen hontalanok, sokan nem rendelkeznek a megfelelő személyes dokumentumokkal sem.
Nem egyedi, elszigetelt esetek, hanem az orosz katonai stratégia szerves részei lehetnek az ukrán polgári lakosságot megtizedelő vérengzések – véli a német szövetségi hírszerző szolgálat (Bundesnachrichtendienst, BND) elfogott rádióüzenetek alapján a Der Spiegel csütörtöki jelentése szerint.
A német hírmagazin beszámolója szerint a külföldi hírszerzéssel foglalkozó nemzetbiztonsági szolgálat a Kijev melletti Bucsát február végétől április elejéig megszállva tartó orosz erők olyan rádióadásait rögzítette, amelyekben civilek meggyilkolásáról volt szó. Az üzenetek egy része közvetlen kapcsolatba hozható az oroszok visszaszorítása után a településen talált holttestekkel – írja az MTI.
Így például elfogtak egy adást, amelyben egy katona elmondja a másiknak, hogy ő és társai lelőttek egy kerékpározó embert – írta hírportálján a Der Spiegel, rámutatva, hogy bejárta a világsajtót egy felvétel, amely éppen egy kerékpár mellett fekvő holttestet ábrázol.
A megdöbbentő részleteket tartalmazó felvételeket már ismertették a szövetségi parlament (Bundestag) illetékeseivel. Az anyagokból az is kiderül, hogy katonák mellett zsoldosok, például a Szíriában és egyes afrikai országokban aktív, kegyetlenkedéseiről hírhedt Wagner orosz biztonsági magánvállalkozás emberei is részt vettek a gyilkosságokban.
A Der Spiegel szerint szerdán további, nehezen lokalizálható felvételeket is elemeztek, amelyek nagy aggodalmat keltenek, mert arra utalnak, hogy az oroszok nem csak Bucsában tizedelték meg a polgári lakosságot. Hasonló bűncselekményekre utaló jeleket tártak fel az ostromlott és nagyrészt már lerombolt dél-ukrajnai nagyváros, Mariupol térségéből is – írta a hírmagazin a BND adataira hivatkozva.
Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter csütörtökön ismét berendelte hivatalába Oroszország párizsi nagykövetét, egy, az ukrajnai Bucsában a civil lakosság ellen elkövetett atrocitásokkal kapcsolatos Twitter-üzenet miatt – írja az MTI.
Oroszország franciaországi nagykövetsége kommunikációjának provokációja és illetlensége után a bucsai atrocitásokról úgy döntöttem, hogy berendelem ma reggel a külügyminisztériumba Alekszej Meskov orosz nagykövetet
– írta Twitteren a francia diplomácia vezetője.
A nagykövetség Forgatási helyszín címmel tett közzé, majd visszavont egy bejegyzést fotó kíséretében, amelyen újságírók csoportja látható feltételezhetően az egyik bucsai utcán, azt sugallva, hogy a civilek lemészárlása a kijevi városban ténylegesen nem történt meg, hanem megrendezett jelenet volt.
Az Olimpikon Világszövetsége (WOA) nem ért egyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azon ajánlásával, amely szerint a világszövetség megtiltotta a nemzetközi versenyeken való részvételt az orosz és belorusz sportolóknak – adta hírül az MTI.
A több mint százezer olimpikont képviselő szervezet honlapján közzétett állásfoglalásában leszögezte, hogy megérti és tiszteletben tartja a NOB ajánlását.
Azonban szilárd meggyőződése, hogy minden sportolónak egyénileg és az olimpiai charta alapelvei szerint kell döntenie a versenyzésről, a sporteseményeken pedig joguk van részt venni.
A NOB még február 28-án tett javaslatot a sportági szövetségeknek, hogy ne engedjék indulni versenyeiken Oroszország és az ukrajnai háborúban őt támogató Belarusz sportolóit.
Ha a külföldi országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának, azzal hátráltatják a kibékülési folyamatot – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Ha telepumpálják Ukrajnát különböző fegyverekkel, azzal nem segítik az orosz–ukrán béketárgyalásokat. Ez csak negatív hatással járhat
– mondta, utalva arra, hogy a nyugati országok egyre komolyabb fegyveres segítséget adnak Ukrajnának.
Peszkov azt is hozzátette, hogy a legújabb amerikai szankciók, amelyek Vlagyimir Putyin lányai ellen irányulnak, „nehezen érthetők és megindokolhatók”.