Az, hogy mit mond Zelenszkij, „attól függ, mit iszik vagy szív”

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index keddi hírösszefoglalója

Index
2022.04.19. 15:25
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Közel ötmillió ukrán menekült el az országból Oroszország inváziója óta – közölte az ENSZ, riadót fújva a gyors elvándorlás miatt, és aggodalmának adott hangot, hogy a helyzet súlyosbodhat – írja az Euronews. Az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR szerint 4 millió 980 ezer 589 ukrán hagyta el az országot február 24-e óta.

    Emellett közel 215 000 harmadik országbeli állampolgár – főként diákok és vendégmunkások – is a szomszédos országokba menekültek, vagyis összesen mintegy 5,2 millió ember menekült el Ukrajnából a háború kezdete óta.

    A tisztviselők szerint ez a második világháború óta a leggyorsabban növekvő menekültválság Európában. „A legfontosabb, hogy a határok nyitva maradjanak, az emberek biztonságban legyenek, és amikor a szomszédos országokba érnek, segítséget kapjanak” – mondta Shabia Mantoo, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője.

    A menekültek kilencven százaléka nő és gyermek, a 18 és 60 év közötti ukrán férfiak katonai behívásra jogosultak, nem hagyhatják el az országot.

  • Ramzan Kadirov csecsen vezető szerint szövetségese, Vlagyimir Putyin orosz elnök csapatai még kedden elfoglalják a mariupoli Azovstal acélgyárat.

    A Mindenható segítségével ma teljesen átvesszük az Azovstal uralmát

    – mondta kedden Ramzan Kadirov.

  • Március elején a Henkel, egy német kozmetikai és háztartási vegyi áruk gyártója bejelentette, hogy leállítja az új befektetéseket Oroszországban, valamint megszünteti az állami médiában folytatott reklámkampányokat és minden szponzori tevékenységet az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt.

    Amíg a folyamat lezárul, a cég 2500 oroszországi alkalmazottja megkapja a fizetését – közölte a Henkel. Egyelőre nem tudják megjósolni a döntés hatását a cég pénzügyi eredményeire. 

    A cégnek három nagy üzletága van: ragasztóanyagok, tisztító- és mosószerek, illetve szépségápolás. A Henkel oroszországi vállalkozása, a Henkel Rus LLC bevétele tavaly orosz számviteli szabvány (RAS) szerint 95,14 milliárd rubel (412 milliárd forint) volt, 13,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Az adózott eredmény 7,48 milliárd rubelt tett ki az egy évvel korábbi 7,84 milliárd rubel után – írja az MTI.

    Az Oroszországot megszorongató többi világcégről ide kattintva olvashat.

  • Egy ukrán férfi a megszálló csapatok által ellopott fülhallgatóin keresztül követte nyomon az orosz csapatok átcsoportosítását – írta meg a Daily Mail

    Vitalij Szemenetsz Apple AirPods-fülhallgatóját a Kijev melletti Hosztomelben lévő otthonából lopták el, nem sokkal a háború kitörése után, amikor az oroszok megpróbálták elfoglalni az ukrán fővárost.

    Ezután az összes Apple-terméken elérhető helymeghatározó funkció segítségével követte a csapatokat kilencszáz kilométeren keresztül. A fülhallgatók először Belaruszba mentek, majd az orosz Belogrod városában kötöttek ki, ahol a keleti front megtámadása előtt az oroszok csapatösszevonást hajtottak végre. 

    A technológiának hála tudom, hol van most a fülesem. Hosztomeli lakásomból nyúlták le a ruszki orkok

    − írta a férfi Twitteren.

  • Franciaország támogatja az orosz olaj importjára kivetendő szankciókat, mondta el Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter, akit a CNN idézett.  

    Most, hogy látjuk, mi folyik Donbászban, még fontosabb, hogy leállítsuk az orosz olaj behozatalát

    − mondta el a politikus. 

    Le Maire szerint az olaj és nem a gáz „Putyin rezsimjének elsődleges bevételi forrása”. Így az olajimport leállítása akadályokat gördíthet a háború finanszírozása elé. 

  • Sir Tony Brenton volt oroszországi brit nagykövet szerint az ukrajnai háború döntő szakaszba lépett, és nem zárható ki teljesen, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket is bevet, írta meg a Sky News

    A Sky műsorvezetőjének, Kay Burley-nek nyilatkozva a diplomata azt mondta, hogy az orosz erők sikerrel járhatnak a Donbász régióban, ami „óriási előny lenne a tárgyalásokon”, vagy „ismét Kijevre támadhatnának”.

    Vlagyimir Putyin elnökkel kapcsolatos korábbi tapasztalatait felidézve azt mondta:

    Úgy emlékszem rá, mint egy nagyon jó képességű, céltudatos, nem túl kedves vezetőre, akit az a vágy vezérel, hogy Oroszországot újra naggyá tegye. Szívesen vállalt kockázatot, de előtte mindent nagyon alaposan kiszámított. Az a Putyin, akivel most szemben állunk, már egy másik ember. Hatalmas kockázatot vállalt ezzel a háborúval.  

  • Mintegy 296 ezer ukrán menekült kapott eddig speciális tartózkodási vízumot Csehországban – közölte kedden a cseh belügyminisztérium. Vít Rakušan belügyminiszter nyilatkozata szerint jelenleg mintegy 310-320 ezer ukrán menekült tartózkodik Csehországban.

    Az orosz agresszió elől menekülő ukránokat a speciális vízum egyéves csehországi tartózkodásra jogosítja fel. Ennek alapján munkát vállalhatnak, hozzájuthatnak a cseh egészségbiztosítók szolgáltatásaihoz, a különféle állami szociális segélyekhez, és gyermekeik iskolába járhatnak.

    Az oktatásügyi tárca kimutatása szerint április közepéig mintegy 26 500 ukrajnai gyermek iratkozott be óvodába és általános iskolába, jelentős részük a számukra megnyílt különleges ukrán osztályokba, ahol a tanítás a lehetőségek szerint az anyanyelvükön folyik. Petr Gazdík oktatásügyi miniszter a közszolgálati televízióban azt nyilatkozta, hogy a cseh állami óvodarendszer mintegy 12 900, míg az általános iskolai hálózat mintegy 150 500 ukrán gyermeket tud befogadni.

    A cseh kormány a múlt héten különleges programtervezetet fogadott el, amelyben meghatározta az ukrán menekültek csehországi helyzetének megoldására irányuló legfőbb feladatokat. Ezek teljesítésére az állami költségvetésből mintegy 54 milliárd koronát (847,8 milliárd forintot) különítenek el. A kormány arra számít, hogy a kiadások egy részét az Európai Unió megtéríti Csehországnak – írja az MTI.

  • Dánia 25 százalékkal növeli a gáztermelését az Északi-tengeren, hogy megszüntesse függőségét az orosz energiahordozótól. Dánia azt tervezi, hogy talán már jövőre teljesen felhagy az orosz földgáz vásárlásával – jelentette be a dán miniszterelnök egy keddi sajtótájékoztatón, írta meg az MTI. 

    Mette Frederiksen azt mondta, hogy

    korlátozott ideig növelni fogjuk a földgáztermelést az Északi-tengeren. Meggyőződésünk ugyanis, hogy jobb gázt termelni az Északi-tengeren, mint Vlagyimir Putyintól vásárolni.

    Hozzátette, hogy Dánia az északi-tengeri erőforrásainak köszönhetően jövőre teljesen függetlenné válhat az orosz gáztól.

    Ugyanezen a tájékoztatón a kormány tagjai azt is elmondták, hogy 2030-ig jelentősen növelik a szél- és naperőművek megújulóenergia-termelését.

  • Az Egyesült Királyság páncélozott légvédelmi járműveket küld Ukrajnába, hogy segítse a kijevi erőket az ország keleti részén megindult orosz támadással szemben, írta meg a Sky News

    A Stormer típusú páncélosok képesek Starstreak légvédelmi rakéták kilövésére, amelyek repülőgépek és helikopterek ellen is bevethetők.

    Boris Johnson kedden várhatóan szövetségeseivel, köztük Joe Biden amerikai elnökkel tárgyal az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatásról. 

  • Egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő szerint jelenleg 76 orosz harci egység, úgynevezett zászlóaljtaktikai csoport van Kelet- és Dél-Ukrajnában, szemben a múlt heti 65-tel. Ez körülbelül 50-60 ezer katonát jelenthet, írta meg az MTI. 

    Eközben Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes kedd reggel azt közölte, továbbra sincs megállapodás a harcok sújtotta városokban és településeken rekedt civilek kimenekítéséről. Emlékeztetett arra is, hogy az orosz fél már harmadik napja elzárkózik a humanitárius folyosók kialakítása elől.

  • Az ukrajnai háború elől húsvéthétfőn 880 ember, köztük 314 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokba – tájékoztatott a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

    A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

  • Joe Biden amerikai elnök jelenleg nem tervez ukrajnai látogatást, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő felhívása ellenére sem – közölte hétfőn a Fehér Ház.

    Nincsenek ilyen tervek – közölte Jen Psaki fehér házi szóvivő, írta meg az MTI. 

    Az amerikai kormány arra összpontosít, hogy katonai felszerelést küldjön Ukrajnának. Ha az amerikai kormány egy tagja Ukrajnába utazik, azt biztonsági okokból csak megérkezése után hozzák nyilvánosságra – írta a dpa német hírügynökség.

    Zelenszkij korábban felszólította Bident, látogasson el Ukrajnába, hogy első kézből tájékozódhasson az ottani helyzetről, közel két hónappal a konfliktus kezdete után.

  • A háború gyors befejezésének egyetlen módja Ukrajna felfegyverzése és Oroszország „kivéreztetése” az olaj- és gázembargó bevezetésével – írta közösségi oldalán Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója, az ukrán tárgyalódelegáció tagja.

    A politikus figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háború elhúzódhat, ami élelmiszerválságot fog kiváltani szerte a világon.

    Ukrajna elhúzódó háborúja élelmiszerválsághoz vezethet szerte a világon, állítják vezető elemzők. A háború gyors befejezésének egyetlen módja, ha felfegyverezzük Ukrajnát, és kivéreztetik Oroszországot az olaj- és gázembargó segítségével

    – írta Podoljak.

  • Az oroszok által támogatott szeparatisták arra készülnek, hogy megrohamozzák a mariupoli Azovstal acélgyárat, ahol még a város utolsó védői tartják magukat, idézi az orosz RIA hírügynökségnek nyilatkozó szeparatista vezetőt, Eduard Basurint a Sky News

    A támadók arra készülnek, hogy amilyen gyorsan csak lehet, „felszabadítják” a gyárat.  

  • A csernobili erőműért felelős állami ügynökség arra figyelmeztetett, hogy az orosz csapatok halálosan radioaktív tárgyakat vittek magukkal, miután március végén kivonultak az atomerőmű térségéből – számolt be a Vice.

    A csernobili atomerőmű 2021. április 26-án
    A csernobili atomerőmű 2021. április 26-án
    Fotó: Ukrainian Presidency / Handout/Anadolu Agency via Getty Images

    A megszállók 133 sugárszennyezett eszközt loptak el, amelyek összesen 7 millió becquerel radioaktív aktivitással rendelkeznek. Ennek már a töredéke is halálos lehet, ha nem szakszerűen vagy megfelelően kezelik – olvasható a csernobili erőműért felelős állami ügynökség hivatalos Facebook-oldalán.

    Az orosz csapatok két laboratóriumot is kifosztottak és megrongáltak, amelyet az ukránok a radioaktív anyagok hatásának vizsgálatára hoztak létre. Bejegyzésükben azt írják, a kivonuló katonák számítógépeket, irodai berendezéseket vittek el és laboratóriumi mérőeszközöket rongáltak meg. 

  • Az MSNBC amerikai televíziócsatorna volt külpolitikai elemzője csatlakozott az ukrán hadsereghez, hogy az orosz megszállók ellen harcoljon, írta meg a Sky News. 

    Malcolm Nance, aki korábban a tengerészetnél szolgált, elmondta, hogy „befejezte a dumálást”, és Ukrajnába utazott, hogy segítsen az ukránoknak „a kiirtásukra indított háborúban”.  

  • Az orosz külügyminisztérium szerint Antonio Guterres ENSZ-főtitkár nem próbált kapcsolatba lépni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Oroszország ukrajnai inváziója kezdete óta – írja a Guardian.

    Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette:

    Senki sem tartotta a kapcsolatot sem Oroszország állandó ENSZ-képviseletén keresztül, sem közvetlenül a külügyminisztériummal.

  • Az ukrán hadsereg éjjel Rubizsnén és Popasznaján visszaverte az orosz offenzívát – mondta a luhanszki regionális katonai adminisztráció vezetője, Szerhij Hajdaj.

    Már súlyosabb a helyzet, de a védőink tartják a védvonalat

    – idézi Hajdajt az Unian. A vezető szerint éjszaka jelentősen megnőtt a támadások, ágyúzások és légicsapások száma, de az ellenség nem járt sikerrel.

  • Hetekkel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, Donald Trump volt amerikai elnök békére szólította fel a harcoló feleket, írta meg a The Hill

    Nem értem, hogy az oroszok és az ukránok miért nem ülnek le, és beszélik meg inkább ezt a dolgot

    − mondta el Donald Trump, aki a támadás indulásakor még „okosnak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt. 

    Ha ezt nem teszik meg hamarosan, akkor nem marad más, mint halál, pusztulás és vérontás

    − tette hozzá. 

  • Joe Biden amerikai elnök kedden telefonon egyeztet szövetségeseivel az ukrán válság ügyében. A megbeszélésen szó lesz arról, hogy miként lehet Oroszországot felelősségre vonni − tudatta a Fehér Ház. 

    Az elnök szövetségeseivel és partnereivel biztosított videókonferencián fog beszélni arról, hogyan nyújthatunk további segítséget Ukrajnának és tehetjük Oroszországot elszámoltathatóvá 

    − idézte a közleményt a Guardian

  • A belgorodi Golovcsino falut Ukrajna irányából találat érte, egy helyi lakos megsérült – mondta a régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov. Hozzátette, hogy a sérült egy helyi civil lakos, aki jelenleg minden szükséges orvosi ellátást megkap.

    A falu Belgorodtól mintegy 50 kilométerre, az ukrán határ közelében található, körülbelül négyezren élnek ott.

    Grajvoroni járás határa, ahol a falu is található, határos Ukrajnával. Délről Harkiv, nyugatról pedig Szumi régiókkal határos.

  • Ukrajnában ismét érvénybe lépett az a norma, amely szerint külföldre történő utazáskor csak útlevéllel lehet átlépni az országhatárt. Bizonyos esetekben azonban maradnak a könnyítések – fejtette ki Andrij Demcsenko, az állami határőrség szóvivője a Kárpáti Igaz Szó alapján. 

    Az 57-es számú kormányrendelet meghatározza a határátlépésre jogosító okmányok listáját. Az ukrán személyi igazolvány nem szerepel ezen a listán

    – mondta Demcsenko.

    Humanitárius katasztrófa volt a határon, emberek és járművek ezrei menekültek a háború elől. Ekkor az állami határőrség az Európai Unióval együttműködve úgy döntött, hogy engedélyezi az állampolgároknak a személyi igazolvány felmutatásával történő határátkelést. Akkoriban a migrációs szolgálatok sem működtek megfelelően, így rendkívül nehéz volt ezeket az okmányokat elkészíttetni

    – magyarázta a szóvivő.

  • Vlagyimir Iljics Lenin volt szovjet vezető szobrát állították fel az oroszok által megszállt ukrajnai Henicseszkben, közel hét évvel azután, hogy egy szobrot eltávolítottak a „dekommunizációs” erőfeszítések keretében – számolt be róla az ukrán média.

    Henicseszk városa az Azovi-tengeren, Herszon megyében található, az oroszok által annektált Krímtől északra.

    Az új Lenin-szobor a regionális tanács épülete előtt látható. Az épület tetején orosz zászló lobog. A kormány épülete előtt álló eredeti Lenin-szobrot a városi tanács 2015. július 16-i rendeletére bontották le. A jelentések szerint Henicseszk volt az egyik utolsó város a régióban, ahol Lenin szobra állt.

    Jurij Szobolevszkij, a Herszon Megyei Katonai Közigazgatás elnökhelyettese közösségi oldalán egy képet is megosztott a szoborról, akkor még „szétszerelt” állapotban.

  • Összesen 7280 háborús bűnt tart nyilván az ukrán ügyészség, aminek 585 orosz gyanúsítottja van. 3326, nemzetbiztonság ellen irányuló vétséget is feljegyeztek, a háború kezdete óta pedig 205 gyermek haláláról tudnak, a sérültek száma 367. 

  • Magas rangú ukrán tisztviselők szerint hétfőn megkezdődött az oroszok korábban megjósolt offenzívája Kelet-Ukrajnában, de katonai szakértők szerint ez még mindig csupán egy sokkal nagyobb támadás előkészítése, írta meg a The New York Times

    Oroszország az egész országban rakétacsapásokat hajtott végre, és fokozta a városok, az infrastruktúra és a katonai állások elleni tüzérségi és rakétatámadásokat a nagyjából 450 kilométer hosszú keleti front mentén, ezzel támogatva a szárazföldi csapatok előrenyomulását. 

  • A civilek elleni támadások Ukrajnában hátráltatták a sikeres, Ankara által közvetített tárgyalásokat Moszkva és Kijev között – mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök.

    A felek kézzelfogható előrehaladást értek el a tárgyalásokon, de a bucsai és irpinyi, valamint a kramatorszki civilek célpontként használása árnyékot vet erőfeszítéseinkre

    – jelentette ki a török elnök.

    Leszögezte, hogy Törökország továbbra is minden szükséges erőfeszítést megtesz az ukrajnai ellenségeskedés befejezése és a tartós béke megteremtése érdekében Moszkva és Kijev között.

    A fegyverszünet, majd a tartós béke elérése két szomszédunk között az egyik legjobb tett lesz az emberiség számára. Ennek a háborúnak nem lesz győztese, mert az egész emberiség veszít. Valójában, ahogy a konfliktus folytatódik, az emberi veszteségek és a gazdasági költségek egyaránt nőnek. Világunk nagy bizonytalanságba sodródik

    – jelentette ki Erdogan, aki meggyőződését fejezte ki, hogy az ukrán válság békés megoldása párbeszéddel, valamint Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzésével lehetséges – írja az Unian.

  • Japán drónokkal és vegyvédelmi felszerelésekkel látja el Ukrajnát – olvasható a japán védelmi minisztérium Twitter-oldalán.

    A japán védelmi minisztérium úgy döntött, hogy az ukrán kormányt NBC-ruhákkal, NBC-maszkokkal és drónokkal látja el. Az ukránok küzdelme országuk megvédéséért még mindig tart, ezért a japán védelmi minisztérium továbbra is maximálisan támogatja Ukrajnát

    – olvasható a bejegyzésben.

  • Magyarország területére 2022. április 18-án 0 óra és 24 óra között az ukránmagyar határszakaszon 4556 fő lépett be. A románmagyar határszakaszon belépők közül 4203 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

    A beléptetettek közül a rendőrség 1061 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

  • Olga Tokarjuk ukrán újságíró küldött egy fotót a Guardian számára, amin egy játékboltban plüssből készült Javelin légvédelmi rakéták, illetve az oroszok által elpusztított Álom (ukránul Mrija) nevű óriásrepülő szintén plüssből készült példányai láthatóak.  

    Ezek az új ukrán játékok. Vettem is egy Mriját a srácomnak, mert minden gyereknek szüksége van egy álomra

    −  írta az újságíró a Twitteren. 

  • Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője hétfő esti jelentése szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők

    • 139 repülőgépet,
    • 483 drónt,
    • 250 légvédelmi rakétarendszert,
    • 2337 harckocsit és páncélozott harcjárművet,
    • 254 rakéta-sorozatvetőt,
    • 1009 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint
    • 2196 speciális katonai járművet veszítettek.