Korábban sem volt mentes a kétes eredetű külföldi pénzektől a francia elnökválasztás

GettyImages-463681124
2022.04.21. 20:49
Marine Le Pen esete nem az első, amikor megkérdőjelezhető megállapodások alapján finanszíroznak francia elnökjelöltet külföldről. Az MKB mellett az orosz, a líbiai és a gaboni kormányzat is érintett volt a radikális jobboldali jelölt, valamint két korábbi francia elnök, Nicolas Sarkozy és Jacques Chirac kampányfinanszírozásaiban.

Április 10-én, vasárnap lezajlott a 2022-es francia elnökválasztás első fordulója, ahonnan a várakozásoknak megfelelően a jelenlegi francia elnök, Emmanuel Macron és a radikális jobboldal jelöltje, Marine Le Pen jutott a második körbe. A verseny azonban ezúttal egyáltalán nem tűnik annyira lefutottnak, mint öt éve, emiatt az is jobban előtérbe kerül, hogy kiktől kapják a pénzt a jelöltek a kampányukra.

Marine Le Pen októberben járt Orbán Viktornál a Karmelita kolostorban, majd februárban a francia RTL már arról értesült, hogy egy magyar banktól jutott hitelhez a Nemzeti Tömörülés pártjának jelöltje. Ezt követően március elején derült fény arra, amikor a jelölteknek le kellett adniuk a vagyonnyilatkozatukat, hogy Le Pen 10 691 775 eurót, azaz mostani árfolyamon körülbelül 4 milliárd forint hitelt kapott az elnöki kampányára egy magyar banktól, amely történetesen az MKB volt.

A hír elég gyorsan körbejárta a francia sajtót, azonban nem ez volt az első eset az ottani elnökválasztások történetében, amikor az egyik – nemegyszer a későbbi győztes – jelöltet nagy összegekkel támogatták külföldről.

Hogy működik a kampányfinanszírozás Franciaországban?

Először is fontos kiemelni, hogy a kampánykiadások mértéke törvényileg szabályozva van Franciaországban. Akik az első fordulóban érdekeltek, azok legfeljebb 16,85 millió eurót, azaz körülbelül 7 milliárd forintot költhetnek a kampányukra. Azoknak a jelölteknek, akik bejutnak a második fordulóba, további 5,66 millió euró felhasználását engedélyezik.

Az MKB által nyújtott hitel egyúttal azt is jelenti, hogy a magyar kormányzati körökhöz közel álló bank

az egyáltalán nem esélytelen Le Pen első fordulós kampányának nagyjából 63,5 százalékát finanszírozta.

Fontos azonban kiemelni azt is, hogy magánszemélyek maximum 4600 euróval támogathatják a jelölteket, és csak francia állampolgárok vagy ottani lakosok tehetik ezt meg. Emellett csak olyan bankok vagy politikai pártok nyújthatnak hitelt, amelyeknek regisztrált irodájuk van Európában. Így nyújthatott hitelt az MKB is, azonban a 2017-eshez hasonló orosz hitelek már nem megengedettek a szankciók miatt.

Ugyanakkor állami támogatás is jár a jelölteknek, azonban ez az eredményességhez van kötve. Azok a jelöltek, akik az első fordulóban elérik az öt százalékot, 8 millió eurós visszatérítést kapnak az államtól. Azoknak viszont, akik ezt nem tudják megugrani, csupán 800 423 eurót biztosítanak. Emellett minden első fordulóban elinduló jelölt 200 ezer eurós támogatást kap.

A második fordulóba jutó két jelölt további visszatérítést kap, ami az első fordulóval együtt elérheti a 10,7 millió eurót. Fontos kiemelni, hogy

általában a legtöbb anyagi forrást felhasználó jelölt lesz a győztes.

Így volt ez Macron 2017-es, Nicolas Sarkozy 2007-es, valamint Jacques Chirac kampányainál is. Az egyedüli kivétel a közelmúltból François Hollande, aki 2012-ben kevesebb anyagi befektetéssel győzte le Sarkozyt.

Sarkozyt egyébként a 2012-es kampányfinanszírozással kapcsolatos visszaélések miatt ítélték egy év börtönre, amit végül házi őrizetben tölt jelenleg is Franciaország korábbi elnöke. És akkor itt jutunk el a kétes ügyletekig, amelyek az elmúlt időszakban szinte mindegyik francia elnökválasztási kampányt beárnyékoltak.

Fekete- és szürkezónás támogatások Afrikából és Kelet-Európából

2022-ben a magyar kormányzati körökhöz közel álló MKB adott hitelt Marine Le Pen kampányához, a 2017-es választások előtt pedig Oroszországból segítették a radikális jobboldali politikust. 2014-ben például 11 millió eurós hitelt kapott Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés orosz forrásoktól, ebből 9 millió eurót az Első Cseh–Orosz Banktól, amely a Kreml közvetlen érdekeltségébe tartozik.

Bár Jean-Luc Schaffhauser – aki lebonyolította az ügyletet – szerint ez nem politikai, hanem kereskedelmi kölcsön volt, mégis utóbbit valószínűsíti az, hogy az említett 9 millió eurós hitelt azután kapta meg a párt, hogy

Le Pen az európai nagypolitikában szinte egyedüliként nem ítélte el a Krím félsziget orosz annexióját.

Ezt erősíti az is, hogy hasonlóan a magyarországi hitel előtti budapesti látogatáshoz, Le Pen a 2017-es kampány hajrájában Vlagyimir Putyin vendége volt Moszkvában. Nehéz elképzelni, hogy a felvett hiteleknek ne lettek volna politikai vetületei.

De nem Le Pen az egyetlen, akit azzal vádoltak, hogy biztonságpolitikai szempontból kockázatos módon jutott kampánypénzekhez. Nicolas Sarkozyt, bár végül azért ítélték el, mert 2012-ben túllépte a törvényileg előírt limitet, de amiatt is eljárás alá vonták, mert a 2007-es kampány során állítólag a korábbi líbiai diktátortól,

Moammer kadhafitól kapott támogatást.

Márpedig ahogy azt már említettük, csak francia magánszemélyektől vagy Európában bejegyzett bankoktól és politikai pártoktól vehetnek föl hitelt az elnökjelöltek.

Ez a botrány egyébként még 2012-ben tört ki, Sarkozy pedig a vádak szerint 50 millió eurót kapott Kadhafitól, amelynek a nagy része készpénzzel teli táskákban érkezett meg. Érdekesség, hogy miután a NATO által támogatott erők eltávolították a líbiai diktátort, annak legkisebb fia, Saif al-Islam az Euronews csatornáján keresztül megüzente az akkori francia elnöknek, hogy

Sarkozynek először is vissza kell adnia azt a pénzt, amit Líbiából vitt ki és használt föl a választási kampányához.

Sarkozy természetesen mindvégig tagadta a vádakat.

Sarkozy azonban nemcsak Líbiából, hanem Gabonból is forrásokhoz juthatott. 2010-ben jelent meg a hír a Gabonban működő amerikai nagykövetségre hivatkozva, hogy Omar Bongo gaboni diktátor és közvetlen köre körülbelül 28 millió eurót sikkasztott el, és annak egy részét francia politikusok felé továbbította.

A WikiLeaks szerint a Közép-afrikai Államok Bankjának (BEAC) egyik tisztviselője 2009-ben, a diktátor halála után nem sokkal fogalmazta meg a vádakat Omar Bongo és köre ellen az amerikai nagykövetségen. A neve elhallgatását kérő személy azt nyilatkozta, hogy a gaboni tisztviselők a bevételt saját vagyonuk gyarapítására használták fel, és Bongo utasítására francia politikai pártoknak juttattak pénzeket, többek között Nicolas Sarkozy támogatására.

Emellett egy 2009-es titkosított közlemény szerint a BEAC vezetője, a gaboni állampolgárságú Philip Anzembe titokban 500 millió eurót helyezett el egy magas kockázatú befektetésben a francia Société Générale banknál.

A tisztviselő egyébként Sarkozy elődjét, Jacques Chirac korábbi francia elnököt is a támogatottak között említette.

Chirac 2011-ben kétéves felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mivel a vád szerint még Párizs főpolgármestereként visszaéléseket, többek között sikkasztást követett el a rendelkezésére álló közpénzzel.

(Borítókép: Marine Le Pen 2015. február 17-én. Fotó: Chesnot / Getty Images)

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Eladnék
  • Hírek