új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A Fehér Ház szóvivője, Jen Psaki hétfőn azt mondta, hogy Joe Biden amerikai elnök „szívesen ellátogatna Ukrajnába”, de jelenleg nem tervezi – számolt be a The Guardian

    Psakit azt követően kérdezték az amerikai elnök esetleges Ukrajnába látogatásáról, hogy Nancy Pelosi amerikai törvényhozó és képviselőházi elnök a hétvégén meglepetésszerűen elutazott az országba. 

    Tudom, hogy az elnök szívesen ellátogatna Ukrajnába, de egyelőre ez nincs tervben

    – mondta Psaki.

  • Egy, az Azovstal acélműben tartózkodó katona azt mondta, hogy akár 200 civil is csapdába esett a komplexum alatti bunkerekben – számolt be a Sky News.

    Többnapos sikertelen próbálkozás után a hétfői nap folyamán végre evakuálásra került sor az acélműben. A főként nőkből és gyermekekből álló csoport Zaporizzsja felé tart, ahol viszonylagos biztonságban lesznek. 

    Szvjatoszlav Palamar százados, az ukrán Azov-ezred parancsnokhelyettese azonban azt mondta, hogy harcosai még mindig hallják a bunkerekben rekedt emberek – köztük nők, gyerekek és idősek – hangját.

    Azt terveztük, hogy felnyitjuk a bunkereket, amelyek bejárata el van zárva, de egész éjjel tüzelt a haditengerészeti tüzérség és a hordótüzérség

    – mondta.

  • Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a következő szezonra is fenntartotta az orosz klubcsapatok és válogatottak kizárását a nemzetközi sorozatokból.

    Az UEFA hétfői bejelentése szerint az oroszok ukrajnai háborúja miatti szankció érinti a férfi felnőttválogatottat, amely nem léphet pályára a Nemzetek Ligája B osztályában, ahonnan ki fog esni.

    A női válogatott a júliusban Angliában sorra kerülő Európa-bajnokságon, valamint a jövő évi világbajnokság selejtezősorozatában sem szerepelhet.

    A Bajnokok Ligájában, az Európa-ligában, a Konferencia-ligában, az UEFA Ifjúsági Ligában és a női Bajnokok Ligájában sem lesznek orosz klubcsapatok a következő szezonban.

    Az UEFA visszautasította az oroszok pályázatát a 2028-as vagy a 2032-es férfi Európa-bajnokság megrendezésére.

  • Az ukrán fél megtörte a fegyvernyugvást a mariupoli Azovsztal acélműnél, az üzem területén lévő állásaiból tüzet nyitott, amire a donyecki szakadár fegyveres erők válaszoltak – közölte a RIA Novosztyi hírügynökség hétfő este a Moszkva által függetlennek elismert donyecki entitás belügyminisztériumára hivatkozva.

    A jelentés szerint az Azovsztal közelében most lövések és gránátrobbanások hallatszanak. A korábban kihirdetett csendrendeletnek köszönhetően a RIA Novosztyi szerint „több száz civil” tudott kivonulni Azovsztal területéről és a közeli városrészekből.

    Az orosz védelmi minisztérium hétfőn azt közölte: április 30-án és május 1-jén 126 civilt evakuáltak az acélmű területéről, közülük 69-en kívántak az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területre távozni. 

  • Olaf Scholz német kancellár nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy leülne-e egy asztalhoz Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az Indonézia által idén megrendezésre kerülő G20-csúcstalálkozón – számolt be a The Guardian

    Erről majd akkor döntünk, ha a kérdés felmerül

    – mondta Scholz egy interjúban. Hozzátette: Németország célja az orosz–ukrán háború befejezése.

  • A CIA amerikai hírszerző ügynökség új kampányba kezdett, hogy népszerűsítse jelenlétét a darkneten. Azt mondta, hogy azok, akik nem értenek egyet az invázióval, ezen az úton felvehetik a kapcsolatot az Egyesült Államokkal – számolt be a Sky News

    Az amerikai hírszerző szolgálat arra bátorítja az elégedetlen oroszokat, hogy a darkneten keresztül vegyék fel a kapcsolatot velük. A darknet ugyanazokkal a funkciókkal rendelkezik, mint egy hagyományos honlap, de csak egy speciális internetes böngészőn keresztül érhető el.

  • Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos elmondta, hogy az Európai Bizottságnak nincs információja arról, hogy bármely európai uniós tagország vagy magáncég rubelben fizetne az orosz gázért, vagy hajlandó lenne erre. 

    Simson az EU-tagállamok energiaügyi minisztereinek rendkívüli tanácskozásán elmondta: eddig Lengyelország és Bulgária az a két tagország, amelyektől Moszkva megtagadta a gázszállítást, mert nem hajlandók rubelben fizetni – számolt be az MTI. 

    • A legtöbb ország készen áll függetlenedni az orosz gáztól.
    • Lengyelország készen áll arra, hogy teljes mértékben függetlenedjen az orosz kőolajtól.
    • Ausztria is kész elviselni az Oroszország elleni olajembargó következményeit.
    • Németország kész támogatni az orosz kőolaj bojkottját akkor, ha azt megfelelően előkészítik.

    Az energiaügyi miniszterek EU-tanácsának rendkívüli ülésére azért kerül sor hétfőn, mert a Gazprom orosz olajvállalat úgy döntött, hogy teljes mértékben felfüggeszti a gázszállítást az egyes tagállamokkal kötött szerződései alapján.

  • A helyi kormányzó szerint Odessza kikötővárosát rakétacsapás érte – számolt be a Sky News. Makszim Marcsenko elmondta, hogy több halálos áldozata és számos sérültje van a támadásnak. 

    Egy ukrán állami műsorszolgáltató külön közölte, hogy a csapás megrongált egy vallási épületet is. Odesszában jelenleg egész napos kijárási tilalom van érvényben, csak a katonák hagyhatják el otthonaikat.

  • Az ukrán hatóságok elismerték, hogy a Kijev szelleme néven ismert legendás pilóta csak egy mítosz – írja a Guardian.

    A Kijev szelleme egy szuperhőslegenda, amelynek a karakterét ukránok találták ki!

    – közölte az ukrán légierő a Facebookon.

    A nyilatkozatot azután tették közzé, hogy több médium is olyan híreket közölt, amelyek tévesen Sztepan Tarabalka őrnagyot azonosították a becenév mögött álló emberként. Tarabalka egy valódi pilóta volt, aki március 13-án halt meg légi harc közben, és posztumusz megkapta az Ukrajna Hőse címet – közölte az ukrán légierő a múlt hónapban.

    „De nem ő volt Kijev szelleme!” – áll a haderő szombati közleményében. „A Kijev szelleme haláláról szóló információk tévesek” – írta az ukrán légierő szombaton külön bejegyzésben a Twitteren.

    A Kijev szelleme él, amely megtestesíti a Taktikai Légidandár magasan képzett pilótáinak kollektív szellemét, akik sikeresen védik Kijevet és a régiót.

  • Az ukrán erők számos települést visszafoglaltak Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa északi és keleti részén – számolt be a Sky News

    Az ukrán hadsereg közölte: a kiemelkedő veszteségek ellenére visszafoglalták a várostól északra fekvő Ruska Lozova települést. Emellett ellenőrzés alá vonták a Harkivtól keletre fekvő Verhina Rohanka falut.

    Ukrajna az elmúlt két hétben számos falut foglalt vissza a térségben, megnehezítve az orosz erők dolgát, hogy támadásokat indítsanak a város ellen.

  • A svéd és az olimpiai címvédő finn jégkorong-válogatottba a következő idénytől nem hívnak be olyan játékosokat, akik orosz klubcsapatban szerepelnek.

    A két északi ország jégkorongszövetsége hétfőn az oroszok Ukrajna ellen indított háborújával indokolta a szankciót. A svédek a hivatalos döntést csak a mostani idény vége után hozzák meg, de abban már most biztosak, hogy

    akik a klubcsapatukkal érdekeltek lesznek az orosz bázisú profi liga (KHL) idei rájátszásában, azok nem léphetnek jégre május 13. és 29. között a finnországi világbajnokságon.

    A KHL-ben 31 finn és 30 svéd játékos szerepelt. A finn Jokerit csapata február végén kilépett a mezőnyből, több hokis pedig elhagyta klubját a háború kitörése után.

  • A The Kyiv Independent híradása szerint a két világháborút túlélt liszicsanszki gimnáziumot orosz bombázások pusztították el. A Twitteren azt írták: „Orosz lövedékek rombolják le a luhanszki területen lévő neves iskolát.”

    A több mint 100 éve épült liszicsanszki gimnázium túlélt két világháborút és a 2014-es orosz támadást is.

    Szerhij Hajdaj területi kormányzó szerint Ukrajna 100 legjobb iskolája közé tartozott.

  • Finnország és Svédország között egyre intenzívebbé váltak a tárgyalások egy esetleges közös NATO-tagsági kérelemről – számolt be a Sky News.

    Egy finn lap nemrég arról számolt be, hogy Finnország május 12-én benyújtja tagsági kérelmét a katonai szövetséghez. A lap szerint Sauli Niinistö finn elnök fogja először bejelenteni a jóváhagyását, majd a parlamenti frakciók következnek.

    Bár Finnország és Svédország régóta azt vallja, hogy a békét úgy lehet a legjobban megőrizni, ha nem választanak oldalt, az orosz invázió a NATO-tagság felé terelte őket.

  • Az orosz erők kis tételben és éjszaka mozgatják a halott katonáikat, hogy leplezzék, milyen súlyos veszteségeik vannak – közölte az ukrán biztonsági szolgálat. 

    Az ukránok szerint a holttestek már félig lebomolva érkeznek vissza Oroszországba azonosításra, mivel ez a módszer sokkal lassabb. Az ukrán biztonsági szolgálat szerint ez az orosz megszállók lehallgatott telefonbeszélgetéseiből derült ki. 

    Az egyik beszélgetésben állítólag az hangzott el, hogy a mintegy 200 fős zászlóaljból mindössze 20-22 katona maradt életben, további kilenc pedig nem volt hajlandó folytatni a harcot – írja a Sky News

  • Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök vezetésével magas rangú amerikai kongresszusi küldöttség járt hétfőn Varsóban, hogy köszönetet mondjon Lengyelországnak az Ukrajnának nyújtott humanitárius és egyéb támogatásért.

    Pelosi és fél tucat amerikai törvényhozó Varsóban találkozott Andrzej Duda elnökkel és lengyel parlamenti képviselőkkel.

    Találkozónk középpontjában az is állt, hogy megerősítsük nemzeteink közös elkötelezettségét az amerikai–lengyel partnerség és a NATO-szövetség további erősítése mellett, amelyek létfontosságúak Putyin veszélyes agressziójával szemben

    – derült ki a találkozóról kiadott nyilatkozatból.

    Pelosi elmondta, hogy a megbeszéléseken szóba került a térség humanitárius és gazdasági támogatása, valamint a biztonsági segítségnyújtás.

    Az Egyesült Államok varsói nagykövetével a lengyelországi NATO-bázis bővítésének lehetőségéről is tárgyaltak.

    A lengyel államfői hivatal külügyi irodájának vezetője, Jakub Kumoch elmondta: a lengyel–amerikai kapcsolatokat az amerikai küldöttség „az eddigi legjobbnak” nevezte.

    Duda nagyon egyértelműen jelezte, hogy szerinte az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok kulcsfontosságúak, függetlenül attól, hogy ki kormányoz Varsóban és Washingtonban

    – tette hozzá Kumoch.

    Joe Biden amerikai elnök Pelosi útja előtt két nappal 33 milliárd dollárt kért a kongresszustól Ukrajna Oroszország elleni harcának támogatására. Ez az összeg több mint kétszerese az eredeti 13,6 milliárd dolláros segélyezési intézkedésnek, amely mostanra már csaknem teljesen kimerült.

  • A Kígyó-szigetek egyik védőjét, Valeryt, a 35. tengerészgyalogos-dandár katonáját előbb elrabolták, fogva tartották, majd egy fogolycsere keretében hazatérhetett. Mindezek után pedig feleségül vette barátnőjét, Vladiszlavát – írja az ukrajnai Verkhovna Rada hivatalos Facebook-oldala.

    Mint ismert, az orosz–ukrán háború kezdetén a Kígyó-sziget egyik határőre melegebb éghajlatra küldte a szigetnél megjelenő Moszkva hadihajót. Sokáig úgy lehetett tudni, hogy a határőrök valamennyien hősi halált haltak, később azonban kiderült, hogy életben vannak, és egy fogolycsere keretében hazatérhettek.

  • Egy orosz állami televízió műsorvezetője arra figyelmeztette Nagy-Britanniát, hogy a Kremlnek megvan a hatalma ahhoz, hogy olyan nukleáris rakétával csapjon le az országra, amely „egyszer és mindenkorra” elsüllyesztheti azt – számolt be a Sky News

    A Putyin-párti műsorvezető, Dmitrij Kiszeljov azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök harckészültségbe helyezte az ország nukleáris erőit, miután Boris Johnson brit miniszterelnök egy „Oroszország elleni megtorló csapásról” beszélt. 

    Általában úgy tűnik, hogy Nagy-Britanniában csak hablatyolnak. Miért fenyegetik a hatalmas Oroszországot atomfegyverekkel, amikor ők csak egy kis sziget?

    – vetette fel a kérdést a műsorvezető, aki szerint Nagy-Britannia „olyan kicsi”, hogy egyetlen orosz Szarmat rakéta „elég ahhoz, hogy egyszer s mindenkorra elpusztítsa”.

    Egyetlen kilövés, Borisz, és Anglia már nem létezik

    – tette hozzá.

  • Az ukrán elnök legfőbb tanácsadója nem gondolja, hogy Moszkva nukleáris csapást mérne Ukrajnára, mert az orosz döntéshozók tudják, hogy egy globális nukleáris háborúban akár meg is halhatnak – számolt be a Sky News

    Andrii Yermak  nem hiszi, hogy Oroszország atomfegyvert vetne be. Azonban  Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt mondta, hogy az orosz nukleáris fenyegetés valóban létezik.

    Komoly aggodalmat váltott ki a nyugati vezetőknél, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a háború során többször is beszélt nukleáris arzenáljáról és annak esetleges használatáról. 

  • Az ENSZ emberi jogi hivatala közölte, hogy már több mint 3000 civilt öltek meg Ukrajnában az orosz invázió kezdete óta – számolt be a The Guardian

    Csak péntek óta 254-gyel nőtt a halálos áldozatok száma, így egészen pontosan 3153 civil halt meg Ukrajnában, azonban az ENSZ szerint a valós áldozatok száma ennél valószínűleg jóval magasabb. 

    Az ukrán hatóságok szerint az áldozatok többségét nagy hatóterülettel rendelkező robbanófegyverek, például rakétacsapások és légicsapások öltek meg.

  • Anna Moskwa, Lengyelország környezetvédelmi és éghajlatvédelmi minisztere bejelentette: az országa készen áll arra, hogy teljesen függetlenedjen az orosz kőolajtól – számolt be a Sky News

    A tisztviselő hozzátette: Lengyelország kész támogatni más országokat is abban, hogy csökkentsék az Oroszországból származó fosszilistüzelőanyag-felhasználást.  

    Lengyelország büszke arra, hogy rajta van Putyin barátságtalan országainak listáján

    – mondta Moskwa. 

  • Egy ukrán üzletember szerint az orosz csapatok jelentős mennyiségű mezőgazdasági felszerelést loptak el Melitopol városából – számolt be az Independent

    A hírek szerint az orosz hadsereg korábban két kombájnt, egy traktort és egy vetőgépet is ellopott a környékről. Az elmúlt hetekben közel 27 gépet elszállítottak. 

  • Az amerikai nagykövetség azt reméli, hogy május végéig visszatérhet Kijevbe, miután közel két héttel az orosz invázió előtt távozott – számolt be a Guardian

    Az amerikai diplomatákat először Lviv városába helyeztek át, mielőtt végül a szomszédos Lengyelországba költöztek volna.

    Néhány nyugati ország már visszaköltöztette nagykövetségét Kijevbe, mivel az ukrajnai harcok középpontja a fővárosból az ország keleti és déli részére helyeződött át.

  • A német kormány szóvivője abszurdnak ítélte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nácizmusra vonatkozó megjegyzéseit – számolt be az Independent. Hozzátette: 

    Az orosz propaganda nem érdemel újabb kommentárt.

    Az orosz külügyminiszter azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök akkor is lehet náci, ha zsidó felmenőkkel rendelkezett.

  • A Gazprom napi eladásai a külföldi piacokon az elmúlt három hónap legalacsonyabb szintjére estek áprilisban, mivel az ügyfelek az olcsóbb, azonnali szállítás felé fordultak – írja a Bloomberg.

    Áprilisban a Gazprom átlagosan napi 387 millió köbméter gázt szállított a volt Szovjetunión kívüli országokba, ami 22 százalékkal kevesebb, mint márciusban.

    Emellett az év első négy hónapjában a Gazprom 50,1 milliárd köbmétert exportált, ami 26,9 százalékkal kevesebb, mint 2021 azonos időszakában.

    Az újság azt írja, hogy a meleg időjárás miatt csökkent a fűtési kereslet is Európában, ami hozzájárult az áremelkedés megfékezéséhez, és arra ösztönözte a Gazprom ügyfeleit, hogy kisebb mennyiségű gázt kössenek le szerződések alapján, és inkább a tőzsdén vásároljanak.

  • Mindaz, ami Ukrajnában az Oroszországgal vívott háború alatt a következő két-három hétben történik, több évre meghatározó lesz – mondta Ben Hodges, az Egyesült Államok Európa Hadseregének egykori parancsnoka.

    Most egy döntő szakaszban vagyunk. Minden, ami a következő két-három hétben megtörténik, döntő jelentőségű lesz a következő két-három évben. Biztosan tudom, hogy Ukrajna fog nyerni

    – idézi a tábornokot az Unian hírügynökség.

  • Dánia is újranyitotta nagykövetségét, amit Jeppe Kofod dán külügyminiszter jelentett be – írja a Guardian.

    A dán nagykövetség újranyitása egy erős szimbólum Ukrajna és az ukrán nép felé 

    – fogalmazott a tárcavezető.

    Korábban már Nagy-Britannia, Hollandia, Olaszország, Franciaország és Spanyolország is visszaköltöztette diplomáciai képviseletét Kijevbe. 

  • Az elmúlt két napban 126 civilt evakuáltak a mariupoli Azovsztal acélmű területéről, közülük 69-en kívántak az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területre távozni –közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

    Az MTI a tárca közleménye szerint azt írja: „a Vlagyimir Putyin elnök által kezdeményezett” művelet keretében április 30-án 25 ember jött elő az Azovsztalhoz közeli házakból, további 21 ember pedig az üzem területéről, ők mindannyian azt választották, hogy a de facto Donyecki Népköztársaságban maradnak.

    Május 1-jén nyolcvan embert evakuáltak a létesítményből, közülük a Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint 69-en döntöttek úgy, hogy Ukrajna által ellenőrzött területre távoznak. Őket átadták az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) képviselőinek, és jelenleg Zaporizzsja felé tartanak.

  • Több mint 88 ezer tanuló vált belső menekültté az orosz–ukrán háború kitörése óta – írja az Osvita nevű portálra hivatkozva a Kárpáti Igaz Szó.

    Szerhih Skarlet oktatási miniszter beszámolója szerint ők olyan diákok, akik ideiglenesen áttelepültek és más megyékből csatlakoztak be az oktatásba. Közlése szerint jelenleg mintegy 3,7 millió iskolás kényszerül arra, hogy távoktatásban tanuljon Ukrajnában. 

  • Helyi tisztviselők beszámolója szerint orosz rakétatalálat érte a délnyugat-ukrajnai Odessza régióban a Dnyeszter torkolatát átívelő hidat – írja a Sky News.

    Szerhij Bratcsuk, az odesszai regionális adminisztráció szóvivője Telegram-oldalán számolt be a támadásról, egyéb részleteket azonban nem közölt róla. 

  • Két olyan rendező műveit is levette műsoráról a moszkvai Nagyszínház, a Bolsoj, mert mindkettő nyilvánosan bírálta Oroszország Ukrajna elleni háborúját – adta hírül az MTI.

    A Bolsoj hétfőn jelentette be döntését Telegram-profilján.

    Kirill Szerebrennyikov Nurejev című balettjét és Tyimofej Kuljabin Don Pasquale című operáját hat alkalommal játszották volna májusban.

    A Nurejev helyett a Spartacus című, harci szellemiségű balettet adják elő, amelyet április elején mutattak be Oroszország ukrajnai hadjáratának támogatására, és amelynek minden bevételét a háborúban elesett orosz katonák hozzátartozóinak segélyezésére fordítanak.

    Kirill Szerebrennyikov, az elismert rendező és filmes jelenleg Berlinben tartózkodik. Április végén azt közölte az AFP-vel, hogy lelkiismereti okokból hagyta el hazáját. A rendező élesen kikelt Ukrajna megtámadása ellen.

    A rendezőt 2020-ban három év felfüggesztett börtönre ítéltek állami támogatások állítólagos elsikkasztása miatt.

    Rudolf Nurejevről, a Szovjetunióból nyugatra disszidáló táncosról szóló balettjét 2017 óta játszottak a Bolsojban nagy sikerrel. Mindez annak ellenére történt, hogy a darabban utalás történik a főhős homoszexualitására és a hatóságok növekvő konzervativizmusára.

    Tyimofej Kuljabin rendező korábban Novoszibirszkben dolgozott, de nyugatra távozott Oroszországból, a közösségi médiában pedig többször is elítélte az ukrajnai háborút.