új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Köszönjük egész napi figyelmüket, holnap is jelentkezünk az orosz–ukrán háború legfrissebb fejleményeivel, viszontlátásra!

  • Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az ukrán különleges szolgálatok felrobbantottak egy tonna ammónium-nitrátot a Donyeck-medencei Mazanivka közelében, aminek következtében körülbelül egy kilométer magas mérgező felhő keletkezett, amely Kramatorszk felé vonul − írta meg az MTI. 

    A tárca emlékeztetett rá, hogy május 11-én hasonló „provokációt” hajtott végre az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Harkiv megyei Dolhrenke falu közelében, hogy az orosz hadsereget vegyi fegyver bevetésével vádolják meg: akkor egy műtrágyát, feltehetően ammónium-nitrátot tartalmazó tartálykocsit robbantottak fel.

    A donyecki „népi milícia” este közölte: az az ukrán hadsereg a nap folyamán több mint 150 lövedéket és aknát lőtt ki hat településre az entitás területén. A támadások következtében egy civil megsebesült.

  • Csökkenti júniustól Oroszország a kivitelre szánt kőolaj vámját. Az orosz pénzügyminisztérium hétfői közlése szerint a jövő hónaptól 4,8 dollárral és mintegy 9,7 százalékkal 49,6 dollárra csökken az exportvám – adta hírül az MTI.

    Tavaly júniusban az exportvám magasabb volt, akkor 58,8 dolláron állt.

    Oroszországban a kormány havonta vizsgálja felül a vámkulcsot, egyebek között az orosz Urals típusú nyersolaj világpiaci ára alapján, rendre a hónap közepén. A május közepéig tartó egy hónapban az Urals átlagára 73,24 dollár volt az egy hónappal korábbi 79,81 dollár után.

    Az Urals gyengébb minőségű az északi-tengeri Brent olajfajtánál, mert magasabb a kéntartalma.

  • Összesen 2,5 milliárd dollárt különít el az Egyesült Államok az ukrajnai háború miatt veszélyeztetett globális gabonaellátás biztosítására – közölte Tom Vilsack amerikai mezőgazdasági miniszter Varsóban.

    Vilsack lengyel és ukrán hivatali partnerével, Henryk Kowalczykkal és Mikola Szolszkijjal, valamint Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős európai uniós biztossal tárgyalt a lengyel fővárosban.

    Közös sajtóértekezletükön az amerikai miniszter hangsúlyozta: Washington elítéli, hogy Moszkva „háborús fegyverként használja fel az éhínséget”, valamint „jelentős mértékű gabonarablást” követ el Ukrajnában.

    Mindent megteszünk azért, hogy Oroszország ne húzhasson hasznot ebből a lopásból

    – idézte az MTI az amerikai minisztert.

    Tom Vilsack azt is elmondta: az általa irányított tárca 2,5 milliárd dollár értékű pénzalapot hoz létre gabonafelvásárlás céljából, ebből támogatnák a globális piacon kialakult gabonahiány pótlását.

  • Az eddigi 10 ezerről 50 ezer dollárra emelte a magánszemélyek külföldre történő átutalásának havi limitjét az orosz jegybank – adta hírül az MTI.

    A jegybank közleménye szerint egy naptári hónapban az oroszországi lakosok, valamint a „baráti országokból” származók maximum 50 ezer dollárt vagy ennek megfelelő összeget utalhatnak át más devizában egy orosz bankban vezetett számlájukról a saját külföldi számlájukra vagy más magánszemélynek külföldre.

    Korábban 10 ezer dollár volt a limit.

    A jegybank arról is döntött, hogy az Oroszországban munkaszerződéssel dolgozó, „barátságtalan országokból” származók orosz számlákról külföldre a bérüknek megfelelő összeget utalhatnak át, illetve a munkavégzésért vagy a szolgáltatásokért kapott fizetség erejéig terjedő összeget.

  • A Bloomberg amerikai hírtelevíziónak adott interjút Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. A tárcavezető ebben elmondta: Ukrajnának „nincs más választása, mint a háború megnyerése”. 

    A Sky News tudósítása szerint Kuleba „létünkért folytatott háborúnak” nevezte a jelenlegi konfliktust, majd hozzátette: fontos, hogy Ukrajna megállítsa az orosz erőket. 

  • Petro Andrusenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója Telegram-csatornáján számolt be arról, hogy az orosz megszállók a város kikötőjének újranyitásán fáradoznak, hogy helyreállítsák a teherhajózást − írta meg a Kárpáthír.

    A tanácsadó szerint a kikötő megnyitását komolyan hátráltatja, hogy továbbra sem sikerült kiemelni a Meotida nevű ukrán kotróhajót, amely az öbölben süllyedt el, és akadályozza a hajóforgalmat a kikötőben.

    Andrusenko arról is írt, hogy az oroszok már majdnem befejezték a térség aknamentesítését. Vasárnap kiemelték a vízből a határőrség hajóját, amelyet a háború első napjaiban süllyesztettek el.

  • Garantálja Ukrajna győzelmét a háborúban az Egyesült Királyság egyik legmagasabb rangú katonatisztje, aki szerint az ország „túl fogja élni” a háborút – írja a BBC.

    Sir Tony Radakin admirális Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelmét is „Ukrajna győzelmeként” értékelte. A tábornok egyúttal azt is elmondta: Ukrajnának már garantált a jövője független országként.

  • Az orosz megszállók két halott testvérével együtt élve temettek el egy Észak-Ukrajnában élő férfit – írja a Sky News

    Mikola elmondása szerint az orosz katonák mindkét testvérét lelőtték, azonban a neki szánt golyó csak a száját találta el, így túlélte a támadást. Az oroszok a kivégzés után egy mező szélére ásott gödörbe dobták a testeket, mit sem tudva arról, hogy egyikük életben maradt. 

    Mikola azután tért eszmélethez, miután elkezdtek földet lapátolni rájuk, majd amikor befejezték a betemetést, kiásta magát, és hazament.

  • Az amerikai Háborús Kutatóintézet elemzést közölt Oroszország ukrajnai mozgásairól. Az erők valószínűleg feladták azt a célt, hogy bekerítsék az ukrán egységeket Donyeckben és Izjumban, ezért most Luhanszk tartomány elfoglalásának befejezésére összpontosítanak – írja az intézet.

     A jelentés hozzáteszi:

    Az orosz erők valószínűleg kifogytak a harcképes tartalékosokból, ami arra kényszeríti az orosz katonai parancsnokságot, hogy sok különböző elemből – köztük katonai magáncégekből és proxy milíciákból – származó katonákat olvasszon össze látszólag reguláris katonai egységekbe és haditengerészeti gyalogságba. Az orosz erők valószínűleg megerősítik a megszállt dél-ukrajnai településeket, ami arra utal, hogy az oroszok állandó ellenőrzésre törekednek a régióban.

  • Oroszország kilép a Balti-tengeri Parlamenti Konferenciából, amely az oroszellenes politika eszközévé vált − jelentette be Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház, az Állami Duma elnöke.

    A házelnök közölte: a döntést az Állami Duma Tanácsának ülésén hozták meg. A konferencia állandó résztvevői az oroszon kívül Dánia, Észtország, Finnország, Izland, Dánia, Lettország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, Finnország, Svédország és Norvégia parlamentjei. Ez azt jelenti, hogy a finn és a svéd NATO-csatlakozást követően Oroszország lenne a szervezet egyetlen olyan tagja, amely még nem tagja az észak-atlanti katonai szövetségnek − írta meg az MTI. 

  • Finnország és Svédország skandináv szomszédjai hétfőn közös közleményt adtak ki, amely szerint máris készen állnak Helsinki és Stockholm támogatására, ha támadás érné őket − írta meg az MTI. 

    Norvégia, Dánia és Izland azt követően adta közre a nyilatkozatot, hogy Magdalena Andersson svéd miniszterelnök bejelentette: az ország úgy döntött, hogy benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Múlt héten hasonló bejelentést tett Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin finn kormányfő.

    Ha a NATO-tagság elnyerése előtt Finnországot vagy Svédországot a saját területén külső agresszió éri, minden szükséges módon támogatni fogjuk őket − emelték ki a norvég, a dán és az izlandi kormány képviselői.

  • Az ukrán csapatok kedvét javította az ország szombat esti győzelme az eurovíziós dalversenyen.

    Egyesek szerint a Kalush rap-folk együttes sikere a várható harctéri győzelmek jele.

    Győzelmet arattunk: ma az Eurovízión, de hamarosan győzelmet aratunk az ukrán–orosz háborúban is

    – mondta a katonaorvos Tetyana a Sky News értesülései szerint.

    Vitalij, egy Kijevtől északra bunkerbe vonult katona pedig azt mondta:

    Megmutattuk, hogy nemcsak harcolni tudunk, hanem nagyon szépen tudunk énekelni is.

  • Megkezdődött a mariupoli Azovsztal acélgyárat védő sebesült ukrán katonák evakuálása – írja a RIA Novosztyi orosz hírügynökség az orosz védelmi minisztérium közlése alapján.

    A tájékoztatás szerint az áldozatokat a Donyecki Népköztársaságban lévő novoazovszki kórházba szállítják.

    Az MTI tudósítása szerint az orosz védelmi minisztérium az ukrán katonák képviselőivel állapodott meg a mariupoli Azovsztal acélgyárban lévő sebesültek elszállításáról.

    A tárca szerint a vállalat területén fegyvernyugvás lépett életbe. Nyikolaj Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese a közléssel kapcsolatban annyit jegyzett meg egy sajtónyilatkozatban, hogy a különleges művelet sikere érdekében hivatalos tájékoztatás csak később hangzik el arról, hogy ki és milyen körülmények között adta meg magát.

    Korábban Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy az Azovsztal területén több mint ezer katona van, köztük több százan megsebesültek. Azt mondta, hogy sokuknak sürgős evakuálásra és orvosi ellátásra van szükségük.

  • Kaotikus a helyzet a prágai főpályaudvaron, ahol több száz ukrán menekült, részben magyar állampolgársággal is rendelkező kárpátaljai roma tartózkodik. Ellátásuk, elszállásolásuk komoly gondot okoz a cseh hatóságoknak. Erről Vít Rakusan cseh kormányfőhelyettes, belügyminiszter beszélt. Azt mondta: a cseh államnak a jövőben nem lenne szabad készpénzt adni a menekülteknek, hanem közvetlenül kellene finanszírozni az ellátásukat és a szállásukat. Jelenleg ugyanis fejenként havi 5000 koronát, azaz 83 ezer forintot kapnak, míg például Magyarországon ez a támogatás 1900 koronának felel meg.

    A belügyminiszter szerint  sürgősen ellenőrizni kellene, hogy a menekültek az ukrán mellett rendelkeznek-e magyar állampolgársággal. Ha igen, akkor a schengeni szabályok szerint Csehországban nem jogosultak semmiféle segélyre.

    A prágai sajtóban az elmúlt napokban felmerült, hogy a kárpátaljai, részint magyar romákat bűnszervezetek szállítják Csehországba.  A prágai belügyminisztérium becslése szerint Csehországban jelenleg több mint 200 ezer ukrán menekült tartózkodik. Pontos adat nem ismert, mert Csehország nem tartozik a schengeni övezet határországai közé. A cseh idegenrendészet eddig mintegy 345 ezer speciális – egyéves tartózkodásra, munkavállalásra, egészségügyi ellátásra, szociális támogatásra és az oktatási rendszer igénybevételére feljogosító – vízumot adott ki az ukránoknak. A sajtóban idézett becslések szerint a menekültek közül mintegy 140 ezren részben visszatértek Ukrajnába, részben más országba távoztak a schengeni övezeten belül, többségük a pénzsegély felvétele után.

  • Jótékonysági árverésre bocsátják Joe Biden amerikai elnök tollát – közölte az Ukroboronprom State Concern a Telegramon

    Az amerikai elnök májusban hasonló tollal írta alá a 2022-es ukrajnai demokráciavédelmi kölcsönbérleti törvényt. A tollat az Ukroboronprom állami konszern vezérigazgatója, Jurij Huszjev kapta ajándékba Joe Bidentől, amikor az elnök 2017-ben Ukrajnában járt. 

    Az árverésből származó bevételből az ukrán fegyveres erők újonnan létrehozott 47. külön zászlóalját fogják támogatni. Az egység két hét múlva indul a donyecki és luhanszki régióba – számolt be az Ukrinform.

  • Teljes támogatásáról biztosította Svédországot a NATO-hoz való csatlakozás ügyében Emmanuel Macron francia elnök – adta hírül az MTI.

    A francia elnöki hivatal nem sokkal azután adott ki közleményt a témáról, hogy Magdalena Andersson svéd miniszterelnök – a parlament vitáját követően – bejelentette Stockholm határozatát.

    Emmanuel Macron úgy fogalmazott: teljes mértékben támogatja Svédország „szuverén döntését a gyors NATO-csatlakozásról”. A francia elnök az elsők között üdvözölte Finnország hasonló döntését is még a múlt héten. 

  • A Greenpeace aktivistái akadályozták meg egy görög tankerhajó belépését egy dél-angliai kikötőbe, mert orosz üzemanyagot szállított − írta a Guardian

    A hatóságok több embert letartóztattak. 

    A szervezet elmondása szerint tizenkét aktivista vasárnap este elfoglalt egy mólót a Navigator Terminals temzei telephelyén, Essexben, ahol a görög zászló alatt közlekedő Andromeda olajtermékeket szállító tartályhajó várhatóan kirakta volna rakományát.

    A brit kormány szóvivője elmondta, hogy a Greenpeace akcióira nincs mentség, azok teljesen elfogadhatatlanok.

  • Az ukrán oldalon fennálló informatikai hiba miatt szünetel a gépkocsiforgalom a tiszabecsi közúti határátkelőhelyen 2022. május 16-én 15 óra 15 perctől. A határátkelőhelyen a gyalogosforgalom zavartalanul haladhat − közölte honlapján a rendőrség

    A rendőrség felhívja az Ukrajnába utazók figyelmét, hogy az átkelésre és a várakozás elkerülése érdekében válasszák a barabási vagy a beregsurányi közúti határátkelőhely valamelyikét.

  • A G7-országok soha nem fogják elismerni azokat az erővel megváltoztatni tervezett határokat, amelyeket az orosz agresszió nyomán csatolnának Oroszországhoz − jelentette ki az iparilag legfejlettebb hét országot tömörítő csoport a háromnapos németországi találkozóját lezáró, szombati nyilatkozatában − közölte az MTI. 

    A külügyminiszterek, akik az észak-németországi Wangelsben tanácskoztak, leszögezték, hogy folytatják Ukrajna megsegítését fegyverekkel és más hadi eszközökkel mindaddig, amíg szükséges.

    A csoport soros elnökségét betöltő Németország külügyminisztere, Annalena Baerbock hozzátette, hogy a határkérdésekről csak maga Ukrajna dönthet, mivel a saját területéről van szó. 

  • Az uniós blokknak több időre van szüksége ahhoz, hogy megállapodásra jusson – közölte Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter az újságírókkal, mielőtt Brüsszelben találkozott volna kollégáival – írja a Guardian.

    Tényleg nincs mentség arra, hogy a csomagot ne hozzuk tető alá.

    Eközben Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter azt mondta:

    Bízom benne, hogy a következő napokban sikerül összehozni a hatodik szankciós csomagot. Nyilvánvaló, hogy még mindig van némi vitaszükséglet, de úgy vélem, arra kell törekednünk, hogy ezeket a vitákat ott folytassuk le, ahová tartoznak, a tanácsban, hogy ne keltsük széthúzás benyomását a nyilvánosság előtt. Oroszország figyel minket.

  • Svédország diplomáciai megbeszéléseket kezdeményez Törökországgal, hogy tisztázza, milyen fenntartásai vannak Ankarának a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban – írja a Sky News.

    Peter Hultqvist védelmi miniszter a harminctagú szövetséghez való csatlakozásra vonatkozó hivatalos döntés előtt fedte fel a tervet.

    Arról, hogy mekkora katonai erőt hozna a NATO-ba Finnország és Svédország, ebben a cikkünkben írtunk részletesen. 

  • A svéd miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány benyújtja az ország csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Magdalena Andersson kormányfő az ügyben tartott parlamenti vitát követően tett bejelentésében elmondta: arra számítanak, hogy a csatlakozás folyamata egy éven belül lezárulhat.

    A stockholmi parlamentben csaknem az összes párt támogatta Svédország NATO-tagságát.

  • Az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének csúcstalálkozóján mondott beszédet Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök – írja a Guardian.

    Mint fogalmazott, Oroszországnak nincs problémája Finnországgal és Svédországgal, de a területükön történő katonai infrastruktúra bővítése és az északi országok közeledése a NATO-hoz reakciót követel Moszkvától.

    A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) többek között Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Belarusz és Tádzsikisztán is tagja. Ez volt az a szervezet, amelyen keresztül Kazahsztán korábban az oroszok bevonulását kérte, amikor zavargások törtek ki az ázsiai országban januárban.

  • A hétvégén jelent meg egy videó a Telegramon, amelyen az látható, hogy ukrán katonák egy lövészárokban védekeznek az oroszok ellen. 

    Így védekezik a katonaságunk a megszállók ellen, miközben állandóan bombázzák őket  – írta a felvételt a Telegramon megosztó parlamenti képviselő, Jurij Misjahin.

    A videóban az látható, hogy az ukrán katonák pozícióit állandóan bombázzák az oroszok. A felvétel egy pontján, 2:20-nál a közvetlen közelükben csapódik be egy lövedék, a kamera is elhomályosodik a por miatt néhány másodpercre. 

    Múlt héten a mariupoli Azovsztalból jelent meg egy ehhez hasonló felvétel, amelyen testkamerás és drónfelvételeken látható a küzdelem.

  • A Renault Rosszija részvényeit Moszkva város, a Renault-nak az Avtovazban lévő részesedését pedig az orosz ipari és kereskedelmi minisztériumnak alárendelt Központi Járműipari Kutatóintézet (NAMI) kapja meg, az orosz fővárosban ismét megkezdődik a Moszkvics gyártása – jelentette be Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester.

    A minisztérium szerint a moszkvai önkormányzat a Renault Rosszija száz százalékát fogja birtokolni, az Avtovaz részvényeinek 67,69 százaléka pedig az Oroszországi Föderációhoz kerül, amelyet a NAMI képvisel. A fejlett technika exportjával foglalkozó állami cég, a Rosztyeh meg fogja tartani a Lada gépkocsikat gyártó Avtovaz fennmaradó részvényeit.

    Az ipari tárca szerint az üzlet feltétele, hogy a Renault-nak a következő hat évben opciója van az Avtovazban lévő részesedésének visszavásárlására, amelyeket az ukrajnai háború miatt kialakult helyzetben adott fel.

    Szobjanyin moszkvai polgármester bejelentette, hogy a fővárosban található Renault Rosszija gyár Moszkvics márkanéven fog autót gyártani. Mint mondta, a KAMAZ az üzem technológiai partnere lesz. Célkitűzésként a lehető legtöbb autóalkatrész gyártásának meghonosítását jelölte meg.

  • Az Európai Bizottság új pénzügyi segélycsomagot javasol Ukrajnának, beleértve az azonnali fizetőképességet biztosító új hiteleket Kijev számára, valamint az ország újjáépítésének hosszú távú finanszírozására vonatkozó kötelezettségvállalásokat – közölték tisztviselők.

    A rövid távú pénzügyi támogatás mértékét még nem határozták meg, de két, a megbeszéléseket ismerő tisztviselő elmondta, hogy várhatóan nagyjából két hónapig fedezi Ukrajna pénzügyi szükségleteit, nagyrészt hitelek formájában.

    Egy harmadik tisztviselő szerint a pénz az EU költségvetéséből és az uniós kormányoktól származik majd, elutasítva azokat a korábbi híreket, amelyek szerint a forrásokat az EU költségvetése által fedezett közös kötvények kibocsátásával lehetne a piacról előteremteni.

    A Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisi becslése szerint Ukrajnának legalább három hónapig

    havonta mintegy ötmilliárd dollárra van szüksége ahhoz, hogy az orosz invázió okozta azonnali pénzügyi hiányt pótolja.

    Az alap vezetője, Kristalina Georgieva kérte, hogy ez a támogatás inkább támogatások, mint hitelek formájában történjen.

    Az uniós támogatás mértéke attól is függ, hogy a G7-országok mennyivel hajlandók hozzájárulni. Az iparilag legfejlettebb hét ország pénzügyminisztereinek találkozóját a hét második felére tervezik, közvetlenül azután, hogy a bizottság várhatóan bemutatja javaslatait – írja a Guardian.

  • Az Ukrajnán keresztül érkező gáztranzit volumene mintegy negyedével csökken hétfőn – közölte a Gazprom.

    A RIA Novosztyi szerint az orosz cég szóvivője, Szergej Kupjanov azt mondta: hétfőn már csak 46,8 millió köbmétert szállítanak Ukrajnán keresztül, a vasárnapi 62,7 millióval szemben.

    Múlt héten derült ki, hogy az egyik gázvezetéknél teljesen leállítják az Ukrajnán keresztül történő orosz gázszállítást. 

    a miatt a leállás miatt már szintén 24 millió köbméterrel csökkent az Európába szállított gáz mennyisége.

    Az oroszok és az ukránok egymást okolták a szállítás leállása miatt. 

  • „Az egész uniót túszul ejtett egy tagállam” – fogalmazott Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter az oroszok elleni olajembargóról és Magyarországról beszélve.

    A magyar kormány egyértelművé tette, hogy ellenzik az embargót, amely az unió legújabb szankciós csomagjának részét képezné. Múlt héten Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is tárgyalt erről Orbán Viktorral, de nem sikerült megegyezniük. 

    Gabrielius Landsbergis ezzel összefüggésben szólalt fel most, és azt mondta:

    az unió nem hagyhatja, hogy túszul ejtsék, meg kell egyezni ebben a kérdésben. 

    Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője korábban azt mondta: bízik abban, hogy legkésőbb az EU külügyminisztereinek hétfőn esedékes találkozójáig sikerül rendezni a kérdést. Eddig azonban ez elmaradt, így Szijjártó Péter külügyminiszter most nehéz napra számíthat Brüsszelben – amint azt ő maga is leírta

  • A McDonald’s úgy döntött, végleg elhagyja az orosz piacot. Az orosz sajtó szerint a gyorsétteremlánc már az üzlethelyiségek értékesítését is megkezdte – számolt be Telegram-csatornáján Andirj Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője. 

    Ez nagyon fontos jelzés. Minél több üzlet hagyja el Oroszországot, annál jobban megszenvedi a gazdaságuk

    – írta posztjában a vezető. 

    Azok az üzletek (mintegy 850), amelyek közvetlenül az amerikai multinacionális céghez tartoztak, már márciusban lehúzták a rolót. Most azonban azok is bezárnak, amelyek orosz franchise-tulajdonosok kezében voltak.