Ez a poszt a következő Percről percre része:

A gyerekek is fegyvert fogtak, a célpont Putyin

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Andrij Sevcsenkóval, Ukrajna egyik legjobb focistájával találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

    Andrij munkájával és sportteljesítményével hatalmas bizalmat nyert nemzetközi színtéren. És most új, fontos küldetése van, hogy beszámoljon a világnak az ukrajnai eseményekről, és növelje a nemzetközi segítség mértékét államunknak

    – írta közösségi oldalán az ukrán vezető.

    Bejegyzésében azt is elárulta, hogy a focista lesz az első nagykövete az U24 kezdeményezésnek, amelyen keresztül jótékonysági adományokat gyűjtenek Ukrajna támogatására.

  • Londoni makrogazdasági elemzők szerdán ismertetett új alapeseti előrejelzése szerint az idén 40 százalékot megközelítő mértékben zuhanhat az ukrán hazai össztermék (GDP), de a helyzet bizonytalansága miatt több alternatív – ennél jobb, illetve rosszabb – forgatókönyv is elképzelhető.

    A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató konglomerátum feltörekvő piacokkal foglalkozó londoni elemzőstábja 25 oldalas helyzetértékelésében közölte: központi prognózisa elhúzódó, de idővel gyengülő intenzitású konfliktust valószínűsít.

    Ez az előrejelzési forgatókönyv azt is feltételezi, hogy Oroszországnak egyetlen nagyobb ukrajnai várost sem sikerül elfoglalnia, de drasztikusan megváltozik az ukrán gazdaság szerkezete: az ukrán üzleti vállalkozások az ország biztonságosabb nyugati térségeibe húzódnak, és a gazdaság alapvetően a háborús szükségletek kiszolgálására áll át.

  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatójával, Tedrosz Adhanom Gebrejeszuszszal folytatott telefonbeszélgetésében rámutatott, hogy el kell kerülni az olyan „átpolitizált döntéseket”, amelyek veszélyt jelenthetnek az egészségügy terén folytatott nemzetközi együttműködésre.

    Az orosz külügyminiszter jelezte, hogy kiemelt figyelmet fordítottak a civilek egészségügyi szükségleteit negatívan befolyásoló konfliktushelyzetekre, különösen Afrikában és a Közel-Keleten. Szóba került az ukrajnai és a donbászi egészségügyi szektor helyzete is.

    Az orosz fél konkrét tényeket közölt a humanitárius válság okairól, amelyek a 2014-es alkotmányellenes puccs és a kijevi rezsim Donbász lakossága elleni agressziója, valamint a donyecki és luhanszki köztársaságok teljes blokádja következtében alakult ki

    – olvasható a közleményben.

    Szergej Lavrov ezek után – az orosz külügyminisztérium közleménye szerint – részletesen felvázolta a civilek szenvedésének enyhítésére irányuló különleges katonai művelet részeként napi szinten végrehajtott akciókat, és felszólította a WHO-t, hogy befolyásolja a kijevi rezsimet, hogy az ne zavarja az e célból javasolt intézkedések végrehajtását.

  • Nőtt az áldozatok száma a Donyeck megyei Bahmutban, ahol lakóépületeket ágyúztak. A törmelékek közül egy 35 éves nő és egy 2 éves gyermek holttestére bukkantak a mentőegységek.

    A halottak száma ezzel ötre nőtt, négyen megsebesültek. A helyszínen a kutatási és mentési műveletek folytatódnak.

  • Egy 21 éves orosz katona bűnösnek vallotta magát egy 62 éves civil meggyilkolásában Északkelet-Ukrajnában, a konfliktus első háborús bűnökkel kapcsolatos perében.

    Egy kijevi kerületi bíróság szerdán ült össze, hogy megkezdje az első, háborús bűnökkel kapcsolatos per tárgyalását Vagyim Siszimarin ellen, aki részt vett Oroszország február 24-i inváziójában. 

    Az Ukrajnában fogva tartott 21 éves orosz tankparancsnokot azzal vádolják, hogy február 28-án meggyilkolt egy 62 éves civilt az északkelet-ukrajnai Csupahivka faluban. 

    A férfi a bíróság előtt elmondta, hogy bűnösnek vallja magát. Ha elítélik, Siszimarinra akár életfogytiglani börtönbüntetés is várhat – számolt be a Sky News.

  • A brit katonai hírszerzés legfrissebb értesülései szerint több ezer csecsen fegyveres harcolhat az orosz haderő oldalán az ostromlott Mariupolnál – közölte az MTI. 

    A brit katonai hírszerzési adatok arra vallanak, hogy az ukrán ellenállás megtörésére Oroszország jelentős létszámú „segéderőt” is bevet, és ebből kifolyólag valószínűleg több ezer csecsen is harcol a helyszínen. 

    A brit védelmi minisztérium szerint az Ukrajnában Oroszország által bevetett csecsenek között egyénileg jelentkező önkéntesek és a csecsen nemzeti gárdaezred tagjai is jelen lehetnek.

  • Ukrajna valamennyi megszállt, ideiglenesen orosz megszállók által ellenőrzött területén bevezetik a rubelt mint fizetőeszközt – jelentette be Marat Hisznullin orosz miniszterelnök-helyettes.

    Elmondása szerint a zaporozzsjei régióban a lakosok már ebben a hónapban orosz rubelben kapják meg a nyugdíjat és a fizetést, így fokozatosan a rubel váltja fel a hrivnyát – írja az Unian.

    A folyamat Hisznullin szerint akár négy hónapig is eltarthat.

  • Óriási tűz van a csernobili erdőben, 1500 hektáron ég a növényzet – közölték ukrán hivatalos források.

    A közlemény szerint a száraz, szeles időjárás, valamint az orosz megszállók által felrobbanó, nagyszámú taposóakna és jelzőrakéta jelenléte miatt jelentősen megnőtt a tűzveszély mértéke.

    A tűz oltását nehezíti az ország üzemanyaghiánya, valamint az aknarobbanás veszélye is. A sugárzás jelenleg a kritikus szint alatt van.

  • Moszkva válasza Helsinki NATO-csatlakozási döntésére „meglepetés” lesz, és elsőként a katonaság hoz döntést róla – mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

    Finnország és Svédország NATO-nagykövetei, Klaus Korhonen és Axel Wernhoff szerdán hivatalosan is átadták Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak országaik szervezethez való csatlakozási kérelmét.

  • A cseh védelmi minisztérium bejelentette, hogy 15 Leopard 2A4-es harckocsit kap Németországtól adományként, miközben saját szovjet korabeli tankjait szállítja Ukrajnának – számolt be a Sky News

    A csehek emellett tárgyalásokat kezdenek Németországgal arról, hogy az elkövetkező években további 50 darab Leopard 2A7+ harckocsit vásároljanak meg. Az adományozott harckocsik még idén megérkezhetnek.

  • Ukrajna legfelsőbb tanácsa közösségi oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyen egy Kalasnyikovot szorongató kislány látható. Vélhetően nem idősebb tízévesnél. A bejegyzés szerint a felvétel Lviv utcáján készült.

    Mint írják:

    Mindenki a maga módján oldja a stresszt: valakinek csoki kell, valakinek egy szoros ölelés vagy egy alvás. Ugyanakkor a lviviek megtalálták a módját, hogy kiengedjenek néhány golyót Putyinra.

    A bejegyzés szerint nők és gyerekek is kipróbálták, milyen az orosz elnököt célba venni. Hozzátették: egy papír célponttal kezdik, de majd az „igazin” fejezik be a gyakorlást.

  • Egy ukrán rendőrfőnök szerint az orosz invázió kezdete óta mintegy 1288 civil holttestét találták meg a kijevi régióban.  Április végén ez a szám valamivel több mint 1000 volt – számolt be a BBC

    Jelenleg 1288 megölt ember holttestét találtuk meg. Hangsúlyozom: civilekét

    – mondta Andrij Nyebytovot, aki szerint a legtöbbjüket automata fegyverrel lőtték le.

  • A brit fegyveres erők minisztere szerint több mint 20 ezer orosz katona halt meg Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziójában – számolt be az Independent.  James Heappey elmondta: az orosz elnök erői súlyos veszteségeket szenvedtek a kelet-ukrajnai Donbász régióban.

    A védelmi minisztérium április végén úgy becsülte, hogy az ukrajnai konfliktusban az oroszok halálos áldozatainak száma mintegy 15 ezerre tehető. Ez a szám vélhetően jelentősen megemelkedett.

  • Petro Andrusenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója Telegram-csatornáján számolt be arról, hogy a megszállók 500 mariupoli lakost hurcoltak szűrőtáborokba, hogy onnan deportálják őket.

    Az elmúlt 24 órában 539 embert, köztük 55 gyereket vittek Mariupolból a Novoazovszkij járásbeli Bezymyannoye faluban lévő szűrőtáborba. Minden személyt a deportálásra készítenek elő

    – fogalmazott a tanácsadó. Elmondása szerint a szűrőtáborokból 67 embert, köztük gyerekeket deportáltak Oroszországba. 

  • Recep Erdoğan török elnök kijelentette, hogy Törökország nem fogja jóváhagyni Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, és a svéd és finn delegációnak nem kellene Ankarába jönnie, hogy meggyőzze, támogassa a pályázatukat – számolt be a Sky News

    Mindez azután történt, hogy a két északi ország ma reggel hivatalosan is beadta a csatlakozási szándékát a katonai szövetségbe.

    Törökország azzal vádolta meg Svédországot és Finnországot, hogy olyan embereknek adnak menedéket, akik szerintük kapcsolatban állnak az általuk terroristának tartott csoportokkal.

  • Oroszország külügyminisztériuma közölte, hogy harmincnégy francia diplomatát utasít ki. Mindez azután, hogy Franciaország áprilisban harmincöt diplomáciai státuszú orosz állampolgárt utasított ki az országból – számolt be a Sky News

    Áprilisban egyébként több mint háromszűz orosz állampolgárt küldtek haza európai fővárosokból. A francia külügyminisztérium elítélte Oroszország szerdai döntését. 

  • Ukrajna first ladyje szerint az országban több millió embernek lesz szüksége pszichológiai segítségre az orosz invázió miatt. Olena Zelenszka az izraeli first ladyvel, Michal Herzoggal folytatott telefonbeszélgetés során tette ezt a megjegyzést – számolt be a Sky News

    Az orosz hadsereg brutalitása, amely mélyen megrázta az egész civilizált világot, azt jelenti, hogy ukránok milliói is sürgős szakmai pszichológiai segítségre szorulnak

    – mondta. A nyilatkozat szerint Olena Zelenszka egy országos pszichológiai program élére áll.

  • Hazugsággal és propagandával vádolta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az orosz külügyminisztérium szóvivője. Maria Zaharova azt kifogásolja, hogy Zelenszkij korábban az ukrán fél által kezdeményezett mentőakciónak minősítette azt, hogy a Mariupolt védő katonákat átadták az orosz erőknek.

    A BBC tudósításából kiderül, hogy Moszkva közel ezer katonát evakuált azokra a területekre, amelyeket az oroszok által támogatott lázadók felügyelnek.

    Zaharova a Szputnyik orosz állami rádiónak nyilatkozva elmondta: az ukrán hatóságok azt állítják, hogy egy Kijev által szervezett humanitárius akcióról van szó.

    Hazugságaik és propagandájuk ugyanazokon a hazugságokon alapulnak, amelyeket eddig is használtak

    – fogalmazott az orosz külügyi szóvivő, aki szerint „Ukrajna az amerikaiaktól és a NATO specialistáitól tanult meg hazudni”. 

  • Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja súlyos zavart okozott a globális energiapiacon és nagy feladatok elé állította az Európai Uniót, amiből az következik, hogy a lehető leggyorsabban csökkenteni kell Európa energiafüggőségét Oroszországtól – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben szerdán.

    Az Európai Bizottság szerdán mutatja be a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiafelhasználás elérését célzó, REPowerEU nevű közös európai tervre vonatkozó javaslatát

    – közölte  Ursula von der Leyen.

    Kijelentette: az energiamegtakarítás a leggyorsabb és legolcsóbb módja a jelenlegi energiaválság kezelésének. Ezért az EU 2030-ra vonatkozó energiahatékonysági célját kilenc százalékról 13 százalékra emeli, valamint negyven százalékról 45 százalékra emeli az EU megújuló energiáira vonatkozó 2030-as célértéket – számolt be az MTI.

  • Az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy 34 francia diplomatát utasít ki „egyenértékű megtorló lépésként”. A francia diplomatáknak a jegyzék átadásától számított két héten belül kell elhagyniuk Oroszország területét – írja a BBC.

    Áprilisban Franciaország 35 diplomáciai státuszú oroszt utasított ki – ez része volt annak az európai fővárosokból való kiutasítási hullámnak, amelyben több mint háromszáz orosz diplomatát küldtek el.

    Még abban a hónapban a francia külügyminisztérium hat, magát diplomatának kiadó orosz ügynököt nemkívánatos személynek nyilvánított, ami általában azt jelenti, hogy visszavonják diplomáciai státuszukat. Ez azután történt, hogy a francia hírszerző szolgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy az oroszok a francia nemzeti érdekek ellen dolgoztak.

    Oroszország nem csak a franciákat sújtotta megtorló válaszlépéssel. A RIA állami hírügynökség a külügyminisztérium szerdai közleményére hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország 24 olasz diplomát is kiutasít – számolt be az Independent. 

  • A Csernyihivi régió elleni légitámadásban már legalább tizenegy ember meghalt, és tizennégyen megsérültek – közölte az Állami Sürgősségi Szolgálat Főigazgatóságának sajtószolgálata szerdán az Unian szerint.

    Vjacseszlav Csausz, a régió kormányzója kedden azt nyilatkozta, a támadás Desna falut érte, ahol egy katonai kiképzőtábor található.

  • A hadiállapot kiterjesztését javasolja Ukrajnában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az információ a Verhovna Rada honlapján jelent meg – írja az UNIAN ukrán hírportál.

    A 739. számú törvénytervezetet, amely az ukrajnai hadiállapot kiterjesztéséről szóló elnöki jóváhagyásról szól, május 18-án jegyezték be a parlamentben.

    A mostani hadiállapot május 25-ig tart, amit a háború február 24-i kitörése óta többször is meghosszabbított a parlament Zelenszkij kezdeményezésére. 

  • Vlagyimir Putyin azt tervezi, hogy idén megtartja hagyományos éves élő sajtótájékoztatóját − közölte a Kreml.

    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem jelezte, hogy mikor kerül rá sor, de azt mondta, hogy „az előkészületek folyamatban vannak” − írta meg a Sky News.

    Az esemény általában órákig tart, és a nagy állami tévécsatornák közvetítik.

  • A Nexta értesülései szerint a megszállók megsemmisítették Ukrajna egyetlen növénybankját Harkivban.

    Az intézmény több mint 160 ezer, a világ különböző részein fellelhető növényfajtát és hibridet őrzött.

    A növénybank a második világháborút is túlélte. 

  • Izrael kétezer sisakot és ötszáz védőmellényt szállított az ukrajnai sürgősségi és civil szervezeteknek – közölte az izraeli védelmi minisztérium.

    Izrael múlt hónapban közölte, hogy felszerelést küld Ukrajnának, ezzel jelezve, hogy megváltozott az álláspontja. Izrael elítélte a háborút, de csak humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának.

    Ukrajna korábban csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Izrael nem hajlandó védelmi segélyt nyújtani Oroszország ellen – írja a Sky News

  • Az Európai Bizottság szerdán olyan tervet terjeszt elő, amelynek értelmében segíthetné a tagállamokat növekvő katonai kiadásaik koordinálásában − írta meg a Politico.

    Oroszország ukrajnai inváziója gyökeres változásokat indított el az európai védelmi politikában, Svédországot és Finnországot a NATO-tagság felé terelte, és arra kényszerítette az országokat, hogy növeljék hadászati kiadásaikat. Történelmi jelentőségű változás, hogy még Németország is – amelyet sokáig a NATO-n belüli alacsony védelmi kiadások miatt bíráltak – megígérte, hogy növeli katonai költségvetését, és úgy döntött, nehézfegyvereket küld az oroszokkal harcoló ukrán erőknek.

    Tisztviselők és diplomaták szerint a védelmi terv lényege az, hogy Brüsszelnek szerepet adjon a fegyverkiadások nagyobb hatékonyságának biztosításában, lehetővé téve az európai vásárlók számára, hogy a piaci előnyök érdekében összefogjanak. Az Európai Unió tisztviselői hangsúlyozták, hogy a csomagnak – összhangban Európa szélesebb körű „stratégiai autonómiára” irányuló törekvéseivel – erős ipari összetevője is lesz. A bejelentés középpontjában várhatóan az európai „védelmi beruházási hiányosságok” bizottsági értékelése áll majd.

  • Az ukrán hadsereg közlése szerint a háború 12 hete alatt eddig 28 300 orosz katona halt meg − írta meg az The Independent.

    Az ukránok arról számoltak be, hogy az orosz erők összesen 1251 harckocsit és 167 helikoptert vesztettek.

  • Egyéves eltiltást szabott ki a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) Ivan Kuljak orosz tornászra, mert márciusban a háborús szimbólumként emlegetett Z betűt viselte a mezén az egyik dohai világkupaversenyen – adta hírül az MTI.

    A FIG döntése értelmében a húszéves orosz tornászt megfosztották a korláton szerzett bronzérmétől, és vissza kell fizetnie az 500 svájci frankos (185 ezer forintos) pénznyereményét is.

    Ivan Kuljaknak 21 nap áll rendelkezésre, hogy fellebbezzen.

  • Összesen 202, Ukrajnából menekülő embernek segítettek kedden a budapesti BOK Sportcsarnokban üzemelő humanitárius tranzitponton. Az éjszakát 74-en töltötték a létesítményben – olvasható Budapest Főváros Kormányhivatalának honlapján.

    A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK-csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot és internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány. 

  • Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy hétfő óta 959, az Azovsztal acélműt védő ukrán katona adta meg magát.

    A közlemény szerint az elmúlt 24 órában 694 harcos adta meg magát, közülük 29 sebesült. Május 16. óta 959 harcos, köztük 80 sebesült adta meg magát. Közülük 51-en kórházi ápolásban részesülnek az orosz ellenőrzés alatt álló „Donyecki Népköztársaság” Novoazovszk kórházában – írja az Euronews.