új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Ukrajna gabonát szállíthat a nyugati államoknak a fegyverekért cserébe – ezt mondta Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet.

    Úgy fogalmazott: az ukránok nagy mennyiségben exportálnak gabonát vasúton, valamint a Dunán is vízi úton.

    Hogy hova viszik? Mi azt gyanítjuk, hogy nem az éhezőknek küldik délre, hanem az európai raktárakba szállítják az árut. Úgy fest, hogy Ukrajna így fizet a nyugati fegyverszállítmányokért

    – mondta Vaszilij Nebenzja.

  • Morgan Freeman az egyike annak a közel ezer amerikai állampolgárnak, akit kitiltottak Oroszországból – számolt be a BBC. A teljes névsort szombaton tette közzé az orosz külügyminisztérium, Joe Biden amerikai elnök és Antony Blinken amerikai külügyminiszter is szerepel rajta.

    A híres színész 2017-ben videóbeszédet mondott, amelyben Oroszországot az Egyesült Államok elleni összeesküvéssel vádolta, és hazánk elleni harcra szólított fel

    – magyarázta az orosz külügyminisztérium. Ez az utalás egy olyan videóra hivatkozik, amelyben Morgan Freeman megvádolta Oroszországot a 2016-os amerikai elnökválasztásba való beavatkozással. 

    A szankciókkal sújtott személyek listáján 963 amerikai állampolgár szerepel, köztük több politikus, orvos, aktivista és újságíró. A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg is szerepel a listán.

  • Az orosz hadsereg megsemmisítette a Szeverodonyeck és Liszicsanszk közti hidat – közölte Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület kormányzója.

    Emlékeztetett arra is, hogy 2014 júliusában – amikor Liszicsanszkot visszafoglalták a szakadároktól – egyszer már megsemmisítették ugyanezt a hidat. Azután 2016-ban újjáépítették, most viszont a történelem megismételte önmagát – írta a kormányzó. 

    Az oroszok az utóbbi időben arra törekedtek, hogy bekerítsék Szeverodonyecket. Elképzelhető, hogy most vissza kellett vonulniuk, és ezért semmisítették meg ismét a hidat.

  • Volodomir Zelenszkij ukrán elnök  elmondta, hogy legalább 2400 ukrán fegyveres megadta magát Mariupolban, és fogságba került. Azonban  a kikötőváros eleste ellenére az ukrán hadsereg komoly károkat okozott az orosz haderőnek.

    Ukrajna eltörte az orosz hadsereg gerincét

    – jelentette ki Volodimir Zelenszkij szombaton egy televíziós interjúban.

  • „Ukrajna és csakis Ukrajna fogja meghatározni, hogy a háború mikor érhet véget” – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

    Szombati közleményében azt írta: Ukrajna az ENSZ 51. cikkelyének megfelelően él az önvédelemhez való jogával, és Volodimir Zelenszkij elnök is világossá tette a céljaikat.

    Nekünk nincs szükségünk mások földjére, de azt sem fogjuk feladni, ami a miénk

    – fogalmazott ezzel kapcsolatban a külügyminiszter.

    Az Ukrinform hírügynökség emlékeztet arra, hogy a New York Times egy nemrég megjelent véleménycikkében azt írta: Ukrajnának fel kell majd adnia bizonyos területeket, ha azt akarják, hogy véget érjen a háború. Véleményük szerint a külügyminiszer most erre reagált a közleményével. 

  • Oroszország fontolóra veszi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök jó barátját, a volt ukrán parlamenti képviselőt, Viktor Medvedcsukot az azovsztáli ukrán foglyokra cseréli – nyilatkozta Leonyid Szluckij, az Állami Duma nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke.

    Megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy Medvedcsukot Azov-katonákra cseréljük

    – mondta Szluckij május 21-én az oroszok által megszállt Donyeckben tartott sajtótájékoztatón. Viktor Medvedcsukot azért fogták el Ukrajnában, mert hazaárulással gyanúsítják. A Kreml kezdetben megkérdőjelezte Putyin barátjának az elfogását, és hamisítással vádolta Ukrajnát – számolt be az Unian ukrán hírportál. 

  • Az ukrán fegyveres erők szokásos esti tájékoztatása szerint Oroszország folytatja erőfeszítéseit a Luhanszki terület fennmaradó részének elfoglalására – számolt be a BBC.

    Az ukrán fegyveres erők beszámolója szerint: 

    • Ukrán katonák és civilek kerültek tűz alá a donyecki régióban, miközben az orosz csapatok megpróbálják elérni a szomszédos Luhanszkot.
    • Az orosz erők előkészítik az offenzívát a donyecki régióban található Szlovjanszk és Limanszk ellen.
    • Az ország északi területén is történtek csapások, többek között a Kijevtől nyugatra fekvő Zsitomiri területen. 
  • A Kijevi Independent szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy országának meg kellene kapnia az EU-tagjelölti státuszt – számolt be a Sky News

    Korábban beszámoltunk róla, hogy Ukrajna április 8-án vette át az EU-tagság iránti kérdőívet Kijevben. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrég azt mondta, hogy az Európai Bizottság a jövő hónapban igyekszik véleményt nyilvánítani Ukrajna uniós tagságáról. 

  • Az orosz biztonsági vezetők úgy érzik, hogy az ukrajnai háború elveszett, és épp ezért úgy látják, hogy most van itt az ideje annak, hogy megpuccsolják Vlagyimir Putyint – állítja a Bellingcat nevű oknyomozó portál újságírója, Christo Grozev.

    Ők a biztonsági erők azon tagjai, akik tudják, hogy milyen veszélyek leselkednek a rezsimre, és ők maguk most a jövőjüket készítik elő

    – mondta Grozev, hangsúlyozva azt is, hogy ezek az emberek pontosan tudják, mennyire súlyos veszteségei vannak Oroszországnak a háborúban, és ennek alapján tudják, hogy „Oroszország már elvesztette ezt a háborút

    Hozzátette: ahhoz, hogy megnyerje a háborút, Vlagyimir Putyinnak tömeges mozgósítást kellene elrendelnie, de ez komoly társadalmi feszültséget eredményezhetne Oroszországban, ezért nem akarják meglépni. Grozev szerint Putyin belső köreiben néhányan azt is mondták, hogy be kellene vetniük taktikai nukleáris vagy vegyi fegyvereket, miközben más bizalmasai úgy vélik, hogy elég volt a háborúból és a veszteségekből. 

    A háború kezdete óta már több alkalommal is híresztelték, hogy puccs készül Vlagyimir Putyin ellen.

    Lehetetlen megállítani

    – mondta az állítólagos puccsról a múlt héten az ukrán hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov. 

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben találkozott António Costa portugál miniszterelnökkel, ahol bejelentették: Portugália pénzügyi segítséget fog nyújtani Ukrajnának.

    A találkozót megelőzően a portugál kormányfő a Kijev közeli Irpinybe látogatott, hogy megnézze, milyen károkat okoztak a városban az orosz megszállók – számolt be az Independent

    A páros további biztonsági segítségnyújtásról, Ukrajna háború utáni újjáépítéséről és az orosz háborús bűnösök bíróság elé állításáról is tárgyalt.

  • A brit munkáspárt szerint ideje, hogy a brit kormány is kövesse Ottawa példáját, és Kanada után szabjon ki szankciókat a KGB-tisztből lett orosz laptulajdonos oligarcha, Alekszander Lebegyev ellen – írja a Guardian.

    A milliárdos orosz üzletember valamivel több mint egy évtizede médiamágnás Nagy-Britanniában (is) olyan lapok tulajdonosaként, mint az Evening Standard vagy az Independent. (Lebegyevnek a Novaja Gazeta nevű orosz lapban is van tulajdonrésze.) Őt a kanadai kormány pénteken sújtotta szankciókkal az orosz vodka, az orosz gyémántok és az orosz kaviár behozatalának tilalma mellett.

    A munkáspárt most ugyanezt a lépést sürgeti Nagy-Britanniában, miután a brit párt már többször is egyértelművé tette: mindenkit szankciókkal kell sújtani, akinek bármi köze van a KGB-hez. Szerintük a konzervatívok túlságosan lassúak és puhák ezen a téren.

  • „Pozitív döntésre számítunk az MLRS-rakétarendszerek szállításának ügyében” – ezt mondta szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy sajtótájékoztatón.

    Arról, hogy Ukrajna kapjon-e ezekből a fegyverekből, egy május 23-ai nemzetközi megbeszélésen hozhatnak döntést. A megbeszélést a németországi Ramstein légibázison tartják, és több mint 40 ország vesz majd részt rajta. Zelenszkij azt mondta: sokan attól tartanak, hogy ha Ukrajnának ezeket a fegyvereket átadják, akkor ezekkel akár Oroszország területét is megtámadhatják.

    Lehet, hogy néhány európai ország hozzászokott ahhoz, hogy a Donbászt megszállta Oroszország. Nekik azt szeretném üzenni, hogy ez nem egy túl jó szokás. Az a mi területünk

    – mondta az ukrán elnök.

  • Rakétatámadást hajtottak végre az oroszok a nyugat-ukrajnai Rivnei területen egy katonai célpont ellen – írja az Ukrinform hírügynökség.

    A csapást még szombat reggel hajtották végre az oroszok, hat ember sérült meg. Vitalij Koval, a régió vezetője azt írta a Telegramon, hogy a sérültek orvosi ellátást kaptak, stabil állapotban vannak. 

  • Három harckocsit, három páncélozott szállító járművet és két drónt semmisítettek meg ukrán katonák – közölte az ukrán hadsereg, amely egy videót is közzétett ezzel kapcsolatban.

    Közlésük szerint a 80. (Lvivi) légi szállítási rohamdandár katonái vettek részt az akciókban. Ennek az egységnek a katonái az utóbbi napokban már több alkalommal is megsemmisítettek orosz harcjárműveket tüzérséggel és rakétavetőkkel. 

  • Az ukrán főügyészség sajtószolgálata szerint az orosz invázió kezdete óta legalább 232 gyermek halt meg Ukrajnában – számolt be az Independent

    A Telegramon közzétett bejegyzésben arról is beszámoltak, hogy a haláleseteken kívül további 430 gyerek megsebesült a háborúban. 

  • „Mariupol. Az utolsó nap az Azovsztalban” címmel egy rövidfilmet tettek közzé az ukránok.

    A két részben látható felvételt Dmitro Kozatszki készítette, akinek a felvételei már az ostrom napjaiban is bejárták a világot. 

  • Tűz ütött ki egy repülésfejlesztési kutatóintézet közelében Oroszországban, a Moszkvai területen – írja a napi.hu.

    A tűz szombat reggel 9 óra körül keletkezet Zsukovszkij településen, a Központi Aerohidrodinamikai Intézet (TsAGI) mellett lévő transzformátorállomáson.

    Az intézményt még 1918-ban alapította Nyikolaj Zsukovszkij (az említett település névadója), az orosz repülés egyik fontos alakja. 1994 óta állami kutatóintézetként működik, önmagukat – a Newsweek szerint – „a világ legnagyobb tudományos kutatóintézeteként” aposztrofálják. A kutatóközpont részt vett többek közt az új generációs orosz repülőgépek, az Il–96 és a Tu–204 fejlesztésében is. 

    A lángok 300 négyzetméteres területre terjedtek ki, de más épület nem gyulladt ki. Az orosz katasztrófavédelem közlése szerint a tüzet egy órán belül eloltották, áldozatok és sérültek nincsenek.

    Az utóbbi időben az Ukrajnával határos oroszországi területekről, valamint időnként az orosz hátországból is érkeztek jelentések tűzesetekről. Egyesek szerint ezek egy része szabotázsakció is lehetett, amiket a háborút ellenző oroszok vagy ukrán diverzánsok hajtanak végre. 

    A Daily Mail listája szerint az alábbi események történtek Oroszországban, illetve Belaruszban (ahol szintén orosz csapatok állomásoznak) az utóbbi egy hónapban: 

    • Április 21.: Orosz tisztviselők szerint 17 ember meghalt a Moszkvától 180 kilométerre északnyugatra fekvő Tverben lévő, Sz–400 AD rendszert és Kalibr rakétát fejlesztő légi-űrvédelmi kutatóintézetben.
    • Április 21.: felrobbant a Dmitrijevszkij vegyi üzem Kineszma városában, 950 kilométerre Ukrajnától.
    • Április 22.: Ivanovóban felgyújtottak öt orosz katonai sorozási irodát.
    • Április 22.: Lángba borult a Koroljov Energia rakéta- és űrvállalat.
    • Április 23.: Összeomlott egy vízerőmű-komplexum Kuban közelében.
    • Április 25.: A Rosznyefty brjanszki olajraktára kigyulladt.
    • Április 25.: Az Uszurijszki katonai légierő bázisa is lángba borult.
    • Április 28.: Tűzvészről készült felvétel egy építkezésen a fehéroroszországi Minszkben.
    • Április 28.: Moszkvában kigyulladtak a nacionalista orosz „Z” szimbólummal jelölt autók.
    • Április 29.: Több épület kigyulladt Oroszországban, miután tűzvész tombolt egy iszhimi bevásárlóközpontban.
    • április 30.: A jelentések szerint szabotázs történt Szahalinban a GRES-2 120 megawattos széntüzelésű erőműben.
    • Május 1.: videókon dokumentálták, hogy üzemanyagolaj-tartályok égnek Mityiscsiben, egy üzemanyagraktárban, mindössze harminc percre a Kremltől.
    • Május 1.: fotók azt sugallták, hogy szabotázs miatt megsemmisült egy vasúti híd az oroszországi Kurszki területen.
    • Május 2.: filmfelvételek készültek róla, hogy tűz ütött ki egy lőszergyárban a Permben, az Urál hegység közelében.
    • Május 3.: Kigyulladt egy négyemeletes, Kreml-közeli raktár a moszkvai régió Bogorodszk városrészében.
    • Május 4.: Felvételek készültek a Nyizsnyij Novgorod-i terület Dzerzsinszkij ipari övezetében keletkezett nagy tűzről.
    • Május 4.: Nyizsnyevartovszkban több Molotov-koktéllal megdobáltak egy orosz katonai sorozási irodát.
    • május 8.: Novoaltájszkban kigyulladt egy raktárépület.
    • Május 8.: Permben kigyulladt a katonai repülési főiskola.
    • Május 11.: Filmfelvétel készült a nagy honvédő háború emlékművének kigyulladásáról Peledujban.
    • Május 13.: Molotov-koktélokkal támadták meg az omszki katonai nyilvántartó és sorozási irodát.
    • május 13.: Nagy tűz ütött ki a szverdlovszki terület rendkívüli helyzetek minisztériumának sajtószolgálatában.
    • Május 13.: Tűz ütött ki az Irkutszki Ifjú Nézők Színháza mellett Oroszországban.
    • Május 15.: Tűz ütött ki a Gloria Jeans vállalat gyártóépületében Sahti városában.
    • Május 16.: A moszkvai DM Tower üzleti központban lángoló épületről készült felvétel.
    • Május 17.: Tűz ütött ki egy műanyagot előállító vegyi üzemben Berdszkben.
  • Több mint 1,3 millió embert, köztük csaknem negyedmillió gyermeket deportáltak orosz területre egy ukrán tisztviselő szerint – számolt be az Independent.

    Ljudmila Gyenyiszova, az ukrán parlament emberi jogi biztosa elmondta, hogy csak az elmúlt 14 órában 17 306 embert hurcoltak el erőszakkal. 

    Május 21-én reggelig Oroszország 1 377 925 embert deportált a területére, köztük 232 480 gyermeket 

    – mondta. 

  • Az orosz–ukrán háború miatt elveszített vasútvonalak körülbelül 90 milliárd dollár kárt okoztak Ukrajnának – írja a Glavcom ukrán hírportál. 

    Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter elmondta, hogy az orosz invázió kezdete óta 6300 kilométernyi vasútvonal, 23 573 kilométernyi út, 289 közúti híd és 41 vasúti híd rongálódott meg az országban. 

  • Az orosz kormányzat „külföldi ügynökké” nyilvánította Garri Kaszparov világbajnok sakkozót, valamint Mihail Hodorkovszkijt, a Putyin-ellenességéről ismert korábbi olajmágnást.

    Az utóbbi hetekben mindketten kritizálták Vlagyimir Putyin kormányzatát Ukrajna megtámadása miatt. Garri Kaszparov egyenesen „őrült diktátornak” nevezte az orosz elnököt a háború kezdete után.

  • A litván energiaügyi minisztérium bejelentette, hogy vasárnaptól kezdve egyáltalán nem vásárolnak olajat, gázt és elektromos áramot Oroszországtól.

    Ez nemcsak Litvánia energetikai függetlensége szempontjából minősül egy rendkívül fontos mérföldkőnek, hanem Ukrajna mellett is kimutatjuk szolidaritásunkat. Abba kell hagynuk az orosz hadigépezet pénzelését

    – mondta Dainius Kreivys energiaügyi miniszter.

    Az orosz gázt a litvánok elsősorban az Egyesült Államoktól érkező cseppfolyósított földgázszállítmányokkal fogják pótolni, míg az áramot a saját termelés mellett uniós országokból fogják importálni. Az olajimportot pedig a gyakorlatban már több mint egy hónapja beszüntették Oroszországból.

  • „Ahhoz keresünk szövetségeseket, hogy a fegyverekkel vívott háborút elkerülhessük, s abban az ideológiai hadviselésben, ami a teremtés rendjét akarja felforgatni, a családot megőrizhessük családnak, a férfit férfinak, a nőt nőnek, és a nemzet maradjon együttélésünk természetes éltető tere” – mondta Novák Katalin Gyulafehérváron szombaton. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

  • Az orosz külügyminisztérium, válaszul az amerikai szankciókra, listát tett közzé, amelyen 963 amerikai állampolgár neve áll. Őket „véglegesen” kitiltották Oroszország területéről – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    A minisztérium a dokumentumhoz csatolta a 963 fős listát is.

    Hangsúlyozzuk, hogy Washington ellenséges lépései továbbra is adekvát választ kapnak

    – szögezte le az orosz külügyminisztérium.

    Közölték továbbá, hogy Oroszország ellenszankciói arra irányulnak, hogy magatartásuk megváltoztatására kényszerítsék az amerikai hatóságokat. A minisztérium hozzátette, hogy Oroszország nem keresi a konfrontációt, és nyitott az őszinte párbeszédre.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hálás Joe Bidennek, amiért az amerikai elnök szombaton aláírta azt a támogatási csomagot, amely közel 40 milliárd dollár, azaz körülbelül 14 560 milliárd forint támogatást nyújt Ukrajnának.

    Zelenszkij elmondta:

    Biden elnök és az amerikai nép vezető szerepe az orosz agresszor elleni harcban döntő fontosságú. Várjuk az új, erőteljes védelmi segítségnyújtást. Ma nagyobb szükség van rá, mint valaha.

  • Az ukrán külügyminisztérium szerint a Luhanszki területen található Rubizsnye település is Mariupol sorsára juthat.

    A minisztérium Twitteren tett közzé megrázó fotókat a korábban 60 ezer lakosú városról. 

    Szergej Hajdaj, a luhanszki regionális államigazgatás vezetője szerint az orosz csapatok teljesen elpusztították a Luhanszki területen található Rubizsnyét

    – írták a posztban.

  • Az ukrán védelmi minisztérium jelentése szerint több mint 1200 harckocsit pusztított el az ukrán haderő a háború kezdete óta.

    A hadijelentés szerint február 24-e óta megsemmisült 205 orosz repülőgép, és 28 850 orosz katona esett el a harcokban. 

  • Az Egyesült Államok és több más ország képviselője kivonult az APEC egy bangkoki kereskedelmi tanácskozása kezdetén, amikor Oroszország minisztere kezdett el beszélni, tiltakozásul Oroszország ukrajnai háborúja ellen.

    Az egyik, meg nem nevezett diplomata azt mondta,

    a kivonulás tiltakozás volt Oroszország törvénytelen ukrajnai háborúja és amiatt, hogy az milyen súlyos hatással van a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (APEC) 21 tagországa alkotta térség kereskedelmére.

    Az amerikai kereskedelmi miniszter mellett Kanada, Új-Zéland, Japán és Ausztrália képviselője vonult ki a teremből, amikor az orosz gazdasági miniszter, Makszim Resetnyikov felszólalt.

    Egy másik, thaiföldi diplomata azt mondta,

    az öt tiltakozó ország azt szeretné, ha a kétnapos tanácskozás vasárnapi zárónyilatkozatában erős szavakkal ítélnék majd el Oroszországot a háború miatt.

    A thaiföldi kereskedelmi miniszter pedig kijelentette újságíróknak, attól még nem lesz kudarc a találkozó, ha nem lesz közös zárónyilatkozat, és a tanácskozás sikeres a tiltakozás ellenére, mert a kivonulók később visszatértek – írja az MTI.

  • Oroszország május 21-ig 1,3 millió ukránt deportált, akik közül 232 ezer gyermek – jelentette be Facebook-oldalán Ljudmila Gyenyiszova, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának emberjogi biztosa.

    Az elmúlt napon 17 ezer embert deportáltak Oroszországba. Nem igazak Oroszország állításai az ukránok állítólagos önkéntes áttelepítéséről. Vitathatatlan bizonyítékaink vannak a kényszerű és előre megtervezett deportálásra

    – írta a biztos posztjában, hozzátéve: szerinte a megszálló ország tetteivel megsérti a polgári személyek háború idején történő védelméről szóló genfi egyezmény 49. cikkét, amely tiltja személyek erőszakos kitelepítését vagy kitoloncolását a megszállt területekről – írta az Unian.

  • A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton pénteken 198 menekülőnek segítettek, az éjszakát 80 ember töltötte a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala szombaton az MTI-t.

    A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.

    A tranzitpontról továbbutazókat a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre buszokkal viszik, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában.