Mégis magyar vétó nélkül fogadhatják el az olajembargót az uniós csúcson?

Index Olajembargo
2022.05.27. 12:25
A francia uniós elnökség és maga az Európai Parlament elnöke, Charles Michel is bizakodik abban, hogy a hétfőn kezdődő állam- és kormányfői találkozóig sikerül kialakítani egy olyan embargótervezetet, amelyhez valamennyi tagállam megadja a támogatását.

A Politico című brüsszeli uniós hírportál arról ír, hogy diplomaták és uniós vezetők egy csoportja szerint mégis van lehetőség arra, hogy megállapodás szülessen a tagállamok vezetőinek hétfőn kezdődő csúcstalálkozóján anélkül, hogy Magyarország megvétózná az Oroszország ellen tervezett olajembargót. A diplomaták között pénteken és vasárnap is lesz komoly háttéregyeztetés, és amennyiben van politikai akarat, akkor hétfőn bármi lehetséges.

Charles Michel arról beszélt a Politicónak, hogy reménykedik abban, hogy sikerül megoldást találni a jövő heti csúcsig. A gordiuszi csomót azzal lehetne átvágni, ha az embargót úgy vezetnék be, hogy az ne vonatkozzon a szárazföldi vezetékeken érkező kőolajra. 

A szállítás kérdését kellene kétfelé bontani, vagyis a csővezetéken és a tengeren érkező kőolajra. Ez jelentősen segítené a magyar álláspontot, és támogatná azon uniós országokat is, amelyek szintén nem rendelkeznek tengeri kijárattal. Számos tagállam viszont ellenzi, hogy Magyarországra külön szabályok vonatkozzanak az olajembargó esetében.

A hét elején a német alkancellár még azt mondta, Berlin hajlandó lenne támogatni, hogy az Európai Unió tagországai Magyarország nélkül vezessenek be embargót az orosz kőolajra. Robert Habecket azután faggatta a német média, hogy előzőleg az egyik kormányzó párt, a szociáldemokraták részéről Katarina Barley, az Európai Parlament egyik alelnöke azt mondta, hogy Magyarország nélkül kellene megvalósítani az Európai Bizottság által május elején bemutatott tervet. Ezt azzal indokolta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az embargó akadályozásával „az orránál fogva akarja vezetni az EU-t”, és ezt nem kellene eltűrni.

A háttérben folyt az egyeztetés, amit jól jelez a német alelnök egy nappal későbbi megszólalása, amelyben már arról beszélt, hogy m ár csak néhány tagállam, „mindenekelőtt Magyarország jelez problémákat”. Hozzátette: tudomásul kell venni, hogy országonként eltérő a függőség az orosz kőolajimporttól, ezért lehetséges olyan megoldás, amely figyelembe veszi ezeket a különbségeket, de ehhez „Magyarországon is történnie kell valaminek”.

Csütörtökön Habeck, a világ legnagyobb ipari államait összefogó G7-csoport energiaügyekért és környezetvédelemért felelős minisztereinek berlini konferenciája előtt azt mondta, természetesen lehetséges a megállapodás az uniós orosz olajembargóról. Kifejtette: ismert, hogy a tagországok energiaellátási helyzete eltérő, és jelentős és valós kihívás, hogy egyes kelet-európai országok erősebben függenek az orosz energiaimporttól, mint a nyugat-európai országok.

Ismét jelezte, az Európai Tanács következő, május 30-án kezdődő üléséig van mód a tárgyalásra, addig

vagy megállapodásra kell jutni, vagy fontolóra kell venni más eszközöket.

A politikus nem részletezte, hogy melyek lehetnek ezek az egyéb eszközök, de egy másik nyilatkozatában jelezte: elképzelhetőnek tartja azt a megoldást is, hogy a 27 tagország együttes, közösségi szintű lépése helyett Magyarország kivételével az összes tagállam egyénileg, külön-külön, nemzeti szinten vezet be embargót az orosz kőolajra. Ugyanakkor az Európai Bizottság elnöke a héten Davosban, a Világgazdasági Fórumon ugyancsak szkeptikus volt az egységes kőolajembargó kérdésében.

Az olajembargó kérdése

Az embargó eredetileg része lenne az Oroszország ellen tervezett hatodik uniós szankciócsomagnak. Meghirdetése után több állam – köztük Magyarország is – jelezte, gondot jelent számára az azonnali leszakadás az orosz kőolajról, mert ilyen rövid idő alatt nem tudja átállítani a finomítókat. Olyan országok jeleztek kifogást, amelyeknek nincs tengeri kijáratuk. Ezért Magyarország és Szlovákia 2024 végéig kapott haladékot a leválásra.

A hónap elején már maga a bizottság elnöke jött Budapestre egyeztetni Orbán Viktorral, amikor világossá vált, hogy a magyar vezetés nem fog beállni a kőolajembargó támogatóinak sorába. Ursula von der Leyen nem ért el áttörést, amit ő maga közösségi oldalán ismert el.

Május 12-én Szijjártó Péter külügyminiszter jelezte, hogy az országnak mintegy 700 millió eurójába kerülne leválni az orosz kőolajról és átállni nem orosz olajra. Néhány nappal később a külügyminiszter már arról beszélt, hogy a magyar energiaszerkezet teljes modernizációja 15-18 milliárd euróba kerülne. Brüsszel jelezte, kész kétmilliárd eurós alapot felállítani infrastrukturális beruházásokra azon országok számára, amelyeket leginkább érintett az orosz kőolajszállítás embargója. 

Orbán Viktor kormányfő az embargót Magyarország esetében gazdasági atombombával tette egyenértékűvé.

Mindenfajta átgondolatlan intézkedésekkel, olyan szankciókkal Oroszország ellen, amelyek tönkreteszik a magyar gazdálkodást, és egy atombombával érnek föl, ezekkel nem szabad megterhelni a magyar gazdaságot.

Az olajembargó kérdése előkerült a csütörtöki Kormányinfón is, ahol Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kérdésre válaszolva azt mondta, a kormány nem menne bele olyan embargóba, amely érintené a vezetékes szállítást is, illetve garanciákat sürgetett, ha előre nem látott események következnének be.

Vélhetően a miniszter itt arra a belengetett ukrán fenyegetésre utalt, amely burkoltan, de éreztette, ha Magyarország sokáig vonakodik beállni az uniós kőolajembargó mögé, akkor bármi megtörténhet az Ukrajna felől érkező Barátság kőolajvezetékkel. Ezt erősíti Olena Zerkal finom utalása a szerdán online tartott Kijevi Biztonsági Fórumon. Az ukrán energiaügyi miniszter tanácsadója azt hangsúlyozta, hogy egyszer már végre olyan nyelven kellene Orbán Viktorral beszélni, amit meg is ért. 

(Borítókép: Index)



  • Hírek
  • Lakáshitel