új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • A volt ukrán elnök sajtószolgálata szerint Petro Porosenkónak a litvániai Vilniusba kellett volna utaznia, hogy részt vegyen a NATO parlamenti közgyűlésének ülésén mint az ukrán delegáció állandó tagja. A közlemény szerint Porosenkónak minden formális engedélye megvolt ahhoz, hogy elhagyja az országot, ám a határon feltartóztatták.

    A történtekről beszámoló AFP hírügynökség nem tett említést arról, hogy a politikust milyen indokkal nem engedték át a határon. A közlemény megjegyezte:

    Megvan a kockázata annak, hogy e döntésükkel a hatóságok éppen háborús időkben hagytak fel az ellenzéki erőkkel kötött politikai tűzszünettel, holott ez az egyik tartóoszlopa az orosz agresszióval szembeni nemzeti egységnek.

    Porosenkónak találkozója lett volna Gitanas Nauseda litván elnökkel, majd Vilniusból Rotterdamba utazott volna egy európai politikusokat vendégül látó pártrendezvényre.

  • Spanyolország légvédelmi rakétákat és mintegy száz katonát küld Lettországba, hogy a NATO missziójának keretében erősítse a balti ország védelmét.

    A NASAMS típusú föld-levegő rakéták szállításáról azt követően döntött a madridi kormány, hogy az Oroszországgal határos NATO-tagállamok az ukrajnai háború miatt kérték, hogy az észak-atlanti szövetség erősítse meg jelenlétét területükön.

    Margarita Robles spanyol védelmi miniszter leszögezte, hogy Spanyolország maximálisan elkötelezett a NATO mellett, és hozzátette, hogy Lettországban és Litvániában is állomásoznak spanyol katonák, a Földközi-tengeren pedig hajókkal vannak jelen, és mindig készen állnak csapataik megerősítésére az elrettentés érdekében.

  • Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója hivatalos Twitter-oldalán arra szólította fel a nyugati országokat, hogy küldjenek nagy hatótávolságú rakéta-sorozatvető rendszereket Ukrajnának. 

    Ha a Nyugat valóban Ukrajna győzelmét akarja, talán itt az ideje annak, hogy nagy lőtávolságú MLRS-t adjanak nekünk. Nehéz harcolni, ha 70 kilométeres távolságból megtámadnak, és nincs mivel visszalőni. Ukrajna visszahozhatja Oroszországot a vasfüggöny mögé, de ehhez hatékony fegyverekre van szükségünk. Itt és most

    – fogalmazott Mihajlo Podoljak.

  • A Chelsea FC eladása várhatóan hétfőn lezárul, miután végleges megállapodás született a Todd Boehly amerikai üzletember által vezetett konzorciummal – írja a BBC.

    A Chelsea-t márciusban bocsátották árverésre, miután a tulajdonos Roman Abramovicsot szankciókkal sújtották Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fűződő kapcsolatai miatt, aki elrendelte Ukrajna lerohanását.

    A Premier League és az Egyesült Királyság kormánya jóváhagyta a 4,25 milliárd fontos felvásárlást.

    A klub eddig különleges kormányzati engedély alapján működött, amely május 31-én jár le. Abramovics, aki még 2003-ban vásárolta meg a Chelsea-t, örült annak, hogy a tulajdonoskeresés most sikeresen lezárult.

  • A német kormány az elmúlt kilenc hétben minimálisra csökkentette az Ukrajnába irányuló fegyverszállítást. Erről szombaton a Welt am Sonntag lap számolt be a rendelkezésére álló dokumentumokra hivatkozva.

    A lap szerint Németország március vége óta nem szállított jelentősebb könnyűfegyvereket Kijevnek.

    Május közepén 3000 páncéltörő aknát és további 1600 speciális irányított páncéltörő aknát szállítottak Kijevnek. Mindeddig Olaf Scholz (SPD) német kancellár a NATO-szövetségesekkel kötött megállapodásokra hivatkozva megtagadta a harckocsik és páncélosok szállítását Kijevbe.

    Az ukrán fél szerint március 25-én került sor a légvédelmi és páncéltörő fegyverek utolsó szállítására Németországból. Ez 2000 rakétát tartalmazott a Panzerfaust 3 kézi páncéltörő gránátvetőhöz és 1500 Strela MANPADS-t.

    Korábban a Bild arról számolt be, hogy a német kormány blokkolja a Marder gyalogsági harcjárművek Ukrajnába történő szállítását. A kulcsfontosságú minisztereket tömörítő Szövetségi Biztonsági Tanács egy hónapja nem hozott döntést a Rheinmetall konszern által gyártott száz darab Marder kiviteléről.

  • Két haditengerészeti Kaliber cirkálórakéta áll bevetésre készen a Fekete-tengeren – közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara a hivatalos Facebook-oldalán. 

    A vezérkar arról is beszámolt, hogy Szlovjanszk irányában egy orosz csapat az offenzíva újraindítására készül. A megszállók fegyvereket, katonai felszereléseket és egyéb eszközöket szállítanak vasúton Oroszországból a Harkivi területre. 

    Harkiv irányában az ellenséges egységek fő erőfeszítéseiket pozícióik megtartására és az ukrán csapatok további előretörésének megakadályozására összpontosítják – olvasható a közleményben. 

  • Oroszország megkezdte az ellopott fémtermékek elszállítását Mariupolból, az első hajón 3000 tonnát szállítottak Rosztovba Ljudmila Gyeniszova ukrán ombudsman szerint – írja a Kyiv Independent.

    A kikötőben a megszállás előtt mintegy 200 ezer tonna fém és öntöttvas volt közel 160 millió euró értékben 

    – mondta Gyeniszova.

    A város Azovsztál fémfeldolgozó erőműve Ukrajna egyik legnagyobb acélhengerlő vállalata volt. Az üzem a jelentések szerint szinte teljesen megsemmisült a déli kikötőváros hónapokig tartó ostroma során.

  • Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár sürgeti Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy engedje szabadon azt a 2500 ukrán katonát, aki az azovsztáli acélművet védte – közölte az Élysée-palota az Independent szerint. 

    A két európai vezető arra is sürgeti Putyint, hogy fogadja el a közvetlen tárgyalást Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Valamint ahhoz is ragaszkodtak, hogy sürgősen oldják fel az odesszai kikötő orosz blokádját, hogy Ukrajna exportálhassa az ott felhalmozódott gabonát. 

    A Kreml szerint az orosz elnök telefonon azt mondta Macronnak és Scholznak, hogy hajlandó megvitatni a gabonaszállítás újraindítását a fekete-tengeri kikötőkből. 

  • Az Ukrán Fegyveres Erők páncéltörő védelmének megerősítése a szövetségesek egyik fő feladata. Ezért kap Ukrajna folyamatosan Javelin páncéltörő rendszereket, amikhez minden valószínűség szerint a BGM–71 TOW is csatlakozhat. Ez az egyik fő páncéltörő rendszer az Egyesült Államok hadseregében.

    A TOW páncéltörő rakétarendszer első változatát még 1970-ben vehette át az amerikai hadsereg. 

    1983-ban megjelent a TOW–2 robbanófejjel és egy biztonságosabb vezérlőrendszerrel. Az 1987-re kifejlesztett TOW–2A akár egy 900 mm-es páncélzaton is képes áthatolni.

    A Javelinnel ellentétben a TOW nehéz páncéltörő rendszer, amelyet a legtöbb esetben járművekre szerelnek fel. A teljes komplexum össztömege 93 kg. A TOW az egyik legelterjedtebb páncéltörő rakétarendszer a világon, a világ több mint 50 országában használják. Egy ilyen típusú rakéta ára 55 000 dollár.

  • Árulásért börtönbe zártak egy férfit, aki segített az orosz csapatoknak Donyeckben. Az ukrajnai bíróság 15 évre ítélte el.

    A hírek szerint a negyvenéves férfi információkat adott a Harkiv városában lévő ukrán katonai létesítmények elhelyezkedéséről, amelyeket az oroszok később lőttek.

    Ungváron vették őrizetbe, ahova azért költözött az ügyészek szerint, hogy folytassa tevékenységét.

  • Litvánok százai gyűjtöttek pénzt, hogy katonai drónt vásároljanak Ukrajnának az oroszok elleni háborúhoz. Így akarják kifejezni szolidaritásukat – írja a Reuters.

    Az adománygyűjtést kezdeményező, litván internetes műsorszolgáltató szerint a szükséges ötmillió euróból körülbelül 4,4 millió euró (1,7 milliárd forint) gyűlt össze három nap alatt.

  • Négyszázezren indulhatnak el az észak-afrikai partokról Olaszország felé, ha az ukrajnai és oroszországi gabona- és élelmiszer-szállítmányok nem indulnak el a világ szegényebb országaiba – idézte az olasz titkosszolgálat előrejelzéseit a Corriere della Sera szombaton.

    A lap értesülései szerint a titkosszolgálat már áprilisban figyelmeztette a római kormányt arra, hogy ha a „gabonadiplomácia” kudarcot vall, az Afrikában és Ázsia legszegényebb térségeiben kialakuló éhínség „precedens nélküli migrációt” indít el Európa felé, mindenekelőtt a Földközi-tenger partján fekvő országokba.

    A Corriere della Serának nyilatkozó – neve elhallgatását kérő – kormányforrás úgy számolta, hogy Olaszország esetében négyszázezer bevándorlóról lehet szó.

    A nemzetbiztonságért felelős parlamenti bizottság (COPASIR) folyamatosan egyeztet a nemzetbiztonsági hivatalt (DIS) vezető Elisabetta Bellonival, valamint Luciana Lamorgese belügyminiszterrel, aki pénteken „nagyon súlyos humanitárius válságról” beszélt, melynek következménye a migrációs nyomás folyamatos és jelentős növekedése lesz – számolt be az MTI.

  • Több mint 50 ukrán katona holttestére bukkantak egy mariupoli park tömegsírjában – jelentette be Dmitrij Kalasnyikov, a Donyecki Népköztársaság Egészségügyi Minisztériuma Igazságügyi Orvostani Vizsgálati Irodájának vezetője.

    A tömegsírt a Mettalurg Stadion közelében, egy parkos területen találták meg, gyakorlatilag a várost központjában. A TASZSZ forrása szerint a helyszínen az ukrán katonai alakulat parancsnoka által aláírt listákat is találtak, amelyek neveket és beosztásokat tartalmaztak. A listákon összesen 52 személy szerepelt.

    Kalasnyikov szerint minden holttesten golyók és repeszek okozta sebek találhatóak. A halottak közül sokukon orvosi kezelések nyomai is felfedezhetőek. 

  • Ukrajna közölte legfrissebb adatait az orosz veszteségek számáról a háború kezdete óta. 

    Kijev állítása szerint 30 ezer orosz katona halt meg, továbbá megsemmisült 3258 páncélozott harcjármű.

    Az elpusztított katonai eszközök között

    • 207 repülőgép,
    • 174 helikopter és
    • 1330 harckocsi is szerepel. 

    A Sky News még nem tudta ellenőrizni ezeket az állításokat.

  • A hírt Vadim Gutcajt ukrán ifjúsági és sportminiszter jelentette be, aki a minisztérium sajtószolgálata szerint megjegyezte, hogy a sportolóik fegyverrel a kezükben védik Ukrajnát.

    Mindenki jön, hogy megvédjen minket. Van, aki a védelemben van, van, aki az ukrán fegyveres erőknél, és van, aki Kelet-Ukrajnában. Szeretnék köszönetet mondani Ukrajna minden védelmezőjének

    – mondta a miniszter.

    Amint arról az UNIAN korábban beszámolt, meghalt Viktor Ponyatenko ukrán ökölvívó az orosz megszállókkal vívott csatákban. Szumiban egy légicsapás során életét vesztette a többszörös országos szambóbajnok, Artem Primenko is.

    A vegyes harcművészetek híres ukrán harcosát, Jegor Birkunt a támadók Mariupol védelme közben ölték meg. Ugyanitt ölték meg az orosz megszállók az ukrán vízilabda-válogatott egykori szövetségi kapitányát, Jevgenyij Obedinszkijt.

  • Az orosz védelmi minisztérium szerint a Donyec-medencében fekvő Liman teljes mértékben orosz fennhatóság alá került.

    A Donyecki Népköztársaság népi milíciái és az orosz haderő közös műveleteinek nyomán Liman városa teljes egészében felszabadult az ukrán nacionalisták uralma alól

    – olvasható az orosz védelmi minisztérium szombati közleményében.

    A körülbelül húszezer lelket számláló Liman vasúti csomópont, a kelet-ukrajnai két nagyváros, Szlovjanszk és Kramatorszk felé vezető úton fekszik, s az orosz haderő és a donyeci szakadárok napokig tartották bekerítve. Ez volt az utolsó nagyobb település a a Donyecki területen, amely még az ukrán fegyveres erők kezén volt.

  • Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója azt üzente azoknak, akik szerint a háború befejezéséhez az országnak fel kellene adnia a területeit, hogy szerinte egy életre szóló általános alapot kellene létrehozni 13 millió kényszermenekült támogatására. 

    Senki sem tér haza addig, amíg egy orosz barbár is a közelben van

    – fogalmazott az elnöki tanácsadó a Twitter-bejegyezésében. 

  • Németország és Franciaország vezetője szombaton telefonbeszélgetést folytattak Vlagyimir Putyinnal: sürgették az orosz elnököt, hogy egyezzen bele az azonnali ukrajnai tűzszünetbe, és vonja ki az orosz csapatokat az országból – közölték német tisztviselők a CNN híradása szerint.

    Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök saját kezdeményezésükre 80 percet beszéltek Putyinnal – közölte a német kormány sajtóhivatala.

    A német kancellár és a francia elnök azonnali tűzszünetet és az orosz csapatok kivonását sürgette. Felszólították az orosz elnököt, hogy kezdjen közvetlen tárgyalásokat az ukrán elnökkel, és találjon diplomáciai megoldást a konfliktusra.

    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken azt mondta, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások befagytak. Egyúttal azzal vádolta Kijevet, hogy „ellentmondásos” nyilatkozatokat tesz, amelyeket Moszkva nem ért.

    Csütörtökön Peszkov kijelentette: Moszkva azt várja Kijevtől, hogy fogadja el a status quót, és teljesítse területi követeléseit, miután Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter megjegyzései arra utaltak, hogy Ukrajnának bele kell egyeznie a Krím és a Donbász régió nagy részének átadásába.

  • A délnyugat-ukrajnai Mikolajiv kikötővárost szombaton orosz ágyúzás érte – közölte a regionális tanács vezetője egy nyilatkozatban a CNN tudósítása szerint.

    Mikolajiv az ukrán kormány ellenőrzése alatt áll, de nincs messze az ukrán és orosz erők közötti harcok frontvonalától. Mintegy 60 kilométerre helyezkedik Herszon városától, amely az invázió kezdete óta orosz ellenőrzés alatt áll.

    Az oroszok egy lakónegyed udvarát találták el húsz méterre egy óvodától. A lövések következtében többen megsebesültek

    – áll a közleményben.

  • Érkeznek a hajók ellen bevethető Harpoon rakéták Dániától és az önjáró tarackok az Egyesült Államoktól – közölte szombaton Olekszij Reznikov ukrán védelmi miniszter.

    Hazánk partmenti védelmét nemcsak a Harpoon rakéták erősítik meg, hanem a képzett ukrán csapatok is

    – írta Facebook-oldalán Reznikov. Elmondása szerint a hajó ellen bevethető rakétákat az ukrán Neptun rakétákkal együtt működtetik az ország partjainak védelmében, beleértve Odessza déli kikötőjét is.

    A védelmi miniszter arról is beszámolt, hogy az amerikai gyártmányú, M109-es önjáró tarackok lehetővé teszik az ukrán hadsereg számára, hogy nagyobb távolságból csapjon le a célpontokra – számolt be a Reuters

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely eltörli az oroszok és a külföldiek számára az orosz fegyveres erőknél (RF) az első szolgálati szerződés aláírásának felső korhatárát. A dokumentumot a jogi információk hivatalos portálján tették közzé.

    Korábban az első katonai szolgálati szerződést 18 és 40 év közötti állampolgárok és 18 és 30 év közötti külföldiek köthették meg. Az új törvény eltörli a munkaképes korú állampolgárok számára azt a korhatárt, amelytől kezdve jogosultak az első katonai szolgálati szerződés megkötésére – írja a TASZSZ.

    A kezdeményezés szerzői Andrej Kartapolov, az Állami Duma védelmi bizottságának vezetője és első helyettese, Andrej Krasov. Ők úgy vélik, hogy

    a felső korhatár eltörlése segít abban, hogy szerződéses katonai szolgálatra szakembereket vonzzanak keresett, elsősorban civil szférához kapcsolódó területeken, többek között a kommunikáció, a mérnöki és az orvosi ellátás területén.

    Nyikolaj Pankov, az RF államtitkára elmondta, hogy az oroszok és a külföldiek 50 éves korukig köthetnek majd katonai szolgálati szerződést. Pankov emlékeztetett arra, hogy az oroszok, akik közlegényként és őrmesterként a tartalékosok között vannak, 50 éves korukig szerepelnek a katonai nyilvántartásban. Az Állami Duma szerdán egyszerre három olvasatban fogadta el a vonatkozó törvényjavaslatot.

  • Az Egyesült Államok és Ukrajna elnökének, Joe Bidennek és Volodimir Zelenszkijnek meg kell értenie az ukrajnai történések következményeit, különben nagyon rossz emlékezetű elnökökként vonulnak be a történelembe. Ezt Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma elnöke mondta szombaton a TASZSZ hírközlése szerint.

    Bidennek és Zelenszkijnek fel kell ismernie az ukrajnai történések következményeit. Gabonát semmiképpen sem lehet exportálni. Ezt az ukránok is megszenvedik. Biden és Zelenszkij, ha elérik céljukat, olyan elnökökként vonulnak be a történelembe, akik éhínséget okoztak a bolygón

    – írta Vologyin a Telegram-csatornáján.

    Vologyin megjegyezte, hogy Ukrajnában a helyzet nem egyszerű, mert számos régióban nem végezték el teljes mértékben a tavaszi terepmunkát.

    Ez élelmiszerhiányhoz vezethet. Az Európai Unió, miután megtiltotta a műtrágya beszállítását Oroszországból és Belaruszból, máris szembesült annak hiányával. Az elfogadott szankciók átgondolatlanok

    – összegzett a Duma elnöke, aki szerint mindez a világ számos országában éhínséget válthat ki az év végén.

  •  

    Volodimir Zelenszkij elnök tárgyalásokat folytatott Boris Johnsonnal Ukrajna „védelmi támogatásának megerősítéséről” és a „kikötők feloldásáról” a háború előrehaladtával.

    Zelenszkij Twitter-üzenetében azt írta: „beszéltünk Ukrajna védelmi támogatásának megerősítéséről, a biztonsági garanciákkal kapcsolatos munka fokozásáról, valamint Ukrajna üzemanyag-ellátásáról.” 

    Az ukrán elnök hozzátette: a két országnak együtt kell működnie az élelmiszerválság megelőzése érdekében. 

  •  

    Oroszország sikeresen tesztelt egy hiperszonikus cirkon cirkálórakétát a Barents-tengerről egy „fehér-tengeri célpont” felé Oroszország északnyugati partján.

    A Kreml védelmi minisztériuma közölte, hogy a cirkálórakétát körülbelül 625 mérföld (1005 kilométer) távolságra lőtték ki egy hajóról.

    Vlagyimir Putyin elnök a cirkont a páratlan fegyverrendszerek új generációjának részeként jellemezte.

    A hiperszonikus fegyverek a hangsebesség kilencszeresével képesek haladni, és Oroszország az elmúlt évben korábban is végrehajtotta a cirkon próbaindításait hadihajókról és tengeralattjárókról.

  • Az Egyesült Államok és szövetségesei egyre inkább fokozzák erőfeszítéseiket, hogy korlátok közé szorítsák Oroszországot – mondta el Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz régiók kormányzóinak találkozóján. 

    A külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy 

    a Nyugat totális háborút hirdetett ellenünk, és ezt már nem is próbálják tagadni.  

  • A McDonald’s Oroszországban új lehetséges márkaneveket jegyeztetett be az ottani gyorséttermeit átvevő cég számára. Ezek között szerepel a „Fun and Tasty” (Szórakoztató és Finom) és a „The Same One” (Ugyanaz) – derült ki a pénteki szabadalmi bejelentésekből.

    A cég pénteken közölte, hogy az orosz Roszpatent ügynökségnél bejegyzett védjegyek között, amelyekből végül egy márkát terveznek választani, a „Just Like That” (Pont olyan) és az „Open Checkout” (Nyitott kassza) is szerepel − írta meg a CNN

    A világ legnagyobb gyorsétteremláncának közel 850 étterme van Oroszországban. Ezeket a helyi franchise tulajdonosa, Alekszandr Govor vásárolja meg, aki jelenleg 25 éttermet üzemeltet. Govor új néven üzemelteti majd a márkát Oroszországban, a többi franchise-vállalkozó pedig lehetőséget kap arra, hogy az új márkanevet használja.

  • Az ukrán hadsereg létszámának egyötöde nő − közölte Olena Zelenszka, az ukrán elnök felesége. 

    Az ukrán first lady szerint ez a szám még a NATO-tagországoknál is magasabb − írta Zelenszka a Telegram-oldalán a hősök napja alkalmából, melyet május 23-án tartanak az Ukrajna szabadságáért és függetlenségéért küzdő ukrán katonák tiszteletére − írta meg a Kárpáthír

    „Ma ünneplik a hősök napját Ukrajnában. És – a hősnőkét is. Ezen a napon köszöntjük azokat, akik hősiesen harcoltak Ukrajna függetlenségéért, és küzdenek most is” − írta, megemlítve több olyan nőt, aki az orosz invázió első napján puskára cserélte a hivatását. Így szólt Jarina Csornoguzról, aki a Forbes szerint Ukrajna 100 legbefolyásosabb nőjének egyike, és a filológusi pálya helyett a tengerészgyalogos-uniformist választotta.

    Olena Geraszimjukot is megemlítette, aki 2017-ben mentősként ment a háborúba a Hospitallers önkéntes egészségügyi zászlóalj tagjaként, és Kelet-Ukrajna legveszélyesebb területein mentette a sebesültek életét.

  • Petro Porosenko a NATO parlamenti közgyűlésére szeretett volna elutazni az ukrán delegáció tagjaként. A közgyűlés május 29-én kezdődik Vilniusban.

    Petro Porosenko volt ukrán államfő, az Európai Szolidaritás párt elnöke tegnap este a Lvivi területi Rava-Ruska ellenőrző ponton keresztül megpróbálta elhagyni Ukrajnát − közölte Irina Herascsenko parlamenti képviselő.

    Elmondása szerint Porosenkónak részt kellett volna vennie a NATO parlamenti közgyűlésén, és az ország elhagyását engedélyező igazolást Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke ugyan aláírta, de az exállamfő indoklás nélkül nem léphette át a határt. A határőrök megkérdőjelezték a dokumentum hitelességét, és félreállították a volt államfőt − írja a Kárpáti Igaz Szó

    Az Európai Szolidaritás párt frakcióvezetője egész éjszaka próbálta felvenni a kapcsolatot a Legfelső Tanács elnökével, hogy megtudja, mi az oka annak, hogy nem engedélyezik a határátlépést, de nem sikerült kapcsolatba lépni vele

    − írta bejegyzésében Herascsenko.

  • Semmilyen Oroszországgal kötött megállapodásban nem lehet megbízni, Moszkva invázióját pedig csak erőszakkal lehet megállítani – írja Telegram-bejegyzésében Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök elnök tanácsadója.

    Bármilyen megállapodás is születik Oroszországgal, az semmit sem ér. Lehetséges-e tárgyalni egy olyan országgal, amely mindig cinikusan és propagandisztikusan hazudik? Oroszország bebizonyította, hogy barbár ország, amely veszélyezteti a világ biztonságát, egy barbárt pedig csak erőszakkal lehet megállítani

    – idézte a Guardian a tanácsadót.