új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Recep Tayyip Erdoğan török államfő bejelentette, hogy tárgyalásokat folytat Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a gabonaszállítmányokról.

    Erdoğan ezt a törökországi Van városában tartott találkozón mondta, ahol fiatalokkal találkozott, írja az Unian hírügynökség.

    A konzultációkon az ukrán mezőgazdasági termékek tengeri exportjára szolgáló biztonságos tengeri folyosó létrehozásáráról lesz szó.

    A jövő héten tárgyalásokat folytatunk Putyinnal és Zelenszkijjel, hogy megvitassuk, milyen lépéseket teszünk a tengeri folyosó ügyében

    – mondta a török vezető.

  • A Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott sajtótájékoztatón Sauli Niinistö köztársasági elnököt arról kérdezték, hogy Finnország akkor is forszírozza-e NATO-tagsági kérelmét, ha Svédország kérelmét ilyen vagy olyan okokból kifolyólag elutasítják vagy késleltetik.

    Svédországban azt mondják, hogy Finnország ügye a miénk. Én azt mondom, hogy Svédország ügye is a miénk. Mi kéz a kézben haladunk

    – válaszolta a finn államfő a Helsingin Sanomat beszámolója szerint. Niinistö arra kérte Stoltenberget, mérje fel, van-e lehetőség a békekötésre az ukrajnai háborúban, és mekkora a veszélye annak, hogy a háború eszkalálódik.

     

  • A Törökország által Finnország és Svédország NATO-tagsági kérelmével szemben felvetett biztonsági aggályok jogosak – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vasárnap finnországi látogatása során a Guardian tudósítása szerint. 

    Ezek jogos aggodalmak. A terrorizmusról, a fegyverexportról van szó

    – jegyezte meg Stoltenberg a finn elnökkel, Sauli Niinistóval közös sajtótájékoztatón, miközben meglátogatta őt a nyári rezidenciáján.

    A NATO főtitkára elmondta, hogy Törökország kulcsfontosságú szövetséges a számukra, mivel a Fekete-tengeren, Európa és a Közel-Kelet között stratégiai helyen fekszik.

    Svédország és Finnország a múlt hónapban kérte felvételét a nyugati védelmi szövetségbe, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára. Törökország azonban azzal vádolja őket, hogy támogatják és bújtatják a kurd fegyvereseket, továbbá más, általa terroristáknak tartott csoportokat.

  • Az orosz erők azzal ünnepelték országuk nemzeti ünnepét, hogy Mariupolból lopott fémet vittek ki – közölte Petro Andrjuscsenko, a város polgármesterének tanácsadója.

    A Telegramon vasárnap közzétett nyilatkozatában Andrjuscsenko hozzátette, hogy Oroszország nemzeti ünnepe, amely június 12-én van, „a gyilkosok és fosztogatók napja”, írja a Guardian.

  • Heves utcai harcok folynak a kulcsfontosságú kelet-ukrajnai városban, Szeverodonyeckben, ahol az orosz csapatok állítólag felrobbantottak egy kulcsfontosságú hidat a Sziverszkij-Donyec folyó felett, elvágva ezzel egy lehetséges civil evakuációs útvonalat.

    Ez a híd kötötte össze a várost a testvérvárosával, Liszicsanszkkal.

    Az orosz bombázás egy több száz civilnek menedéket nyújtó nitrogénműtrágya-üzemet is ért, ami nagy tüzet okozott – közölte Szerhij Hajdaj luhanszki területi kormányzó az Euronews híradása szerint.

    A Donbászon kívüli ukrán tisztviselők arról számoltak be, hogy a hadseregük sikerrel visszaszorította az orosz erőket Herszon régióban, mialatt Ternopilt az éjszaka folyamán bombázták az oroszok.

  • Jan Lipavský cseh külügyminiszter bírálta Emmanuel Macron francia elnök június eleji kijelentését, amely szerint Oroszországot nem szabad megalázni.

    Oroszország agresszor, és nem szabad számolnunk semmilyen megaláztatással vagy meg nem aláztatással. Macron valószínűleg nem nagyon érti a témát, Putyint nem érdekli, hogyan látják Oroszországot Nyugaton

    – mondta a cseh külügyminiszter a Prima Partie című televíziós műsorban vasárnap.

    Jan Lipavský szerint nem engedhető meg az, hogy Ukrajna úgy végezze, mint Csehszlovákia 1938-ban, amikor a müncheni egyezmény értelmében területeket adtak át Németországnak – számolt be az UNIAN.

  • Senki sem tudja, meddig tart az ukrajnai háború, de az ország erői a várakozásokkal dacolva megakadályozzák, hogy az orosz csapatok lerohanják Kelet-Ukrajnát, mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

    Éjszakai videóbeszédében Zelenszkij arról beszélt, büszke arra, hogy az ukrán védőknek sikerül feltartóztatniuk az orosz előrenyomulást az Oroszországgal határos Donbász régióban, ahol a Moszkva által támogatott szakadárok nyolc éve ellenőrzik a terület nagy részét.

    Emlékeznek, hogy május elején Oroszországban azt remélték, az egész Donbászt elfoglalhatják? Már június van, de még mindig nem kerekedtek fölénk. A Donbász kitart

    – idézte az elnököt az Independent.

  • Videón mutatták meg az Ukrán Fegyveres Erők, hogyan teljesítenek az amerikai M777-es tarackok a fronton. A felvételt a Danilo Aposztolról elnevezett 44. tüzérdandár hivatalos Facebook-oldalán tették közzé.

    Az Egyesült Államoktól kapott M777-es tarackokat az ukránok már a Donbászban be is vetették. A 155 milliméteres tarack hatótávolsága csaknem 25 kilométer.

  • Az Oroszországban fogva tartott ukrán katonák édesanyái azt kérik, hogy ne engedjék vissza a fiaikat Ukrajnába – mondta Tatjána Moszkalkova, Oroszország emberi jogi biztosa.

    Moszkalkova elmondása szerint az ukrán édesanyák attól félnek, hogy ha a fiaikat visszaküldik Ukrajnába, akkor újra a frontra küldik őket, vagy elnyomás alá kerülnek. Az emberi jogi biztos arról is beszámolt, hogy két, Oroszországban fogva tartott ukrán hadifogolytól is kaptak hasonló fellebbezéseket – írja a TASZSZ.

  • Az Ukrán Fegyveres Erők egységei egy horlivkai óvoda épületére lőttek. Az ukrán hadsereg ágyúzása miatt a város nyugati részén található Gagarin bányafaluban is megrongálódtak a gázvezetékek – írja a TASZSZ.

    Az ágyúzások következtében megrongálódott a 125-ös számú óvoda épülete a Bolnicsnaja utcában

    – közölte a helyi Területvédelmi Főparancsnokság. Hozzátették, hogy az ukrán erők többször is ágyúzták Horlivkát, aminek következtében a város nyugati részén található bányafaluban is megrongálódtak a gázvezetékek.

  • Az orosz erők cirkálórakétákat lőttek ki egy nagy, amerikai és európai fegyvereket tartalmazó raktár megsemmisítésére a nyugat-ukrajnai Ternopil régióban – jelentette az Interfax vasárnap, miközben utcai harcok dúltak a keleti Szeverodonyeck városában.

    A ternopili terület kormányzója közölte, hogy a Fekete-tenger felől Csortkiv városát ért rakétatámadás részben megsemmisített egy katonai létesítményt, és 22 ember megsérült. Egy helyi tisztviselő szerint ott nem tároltak fegyvereket – írja a Guardian.

    Moszkva többször is bírálta az Egyesült Államokat és más országokat, amiért fegyverekkel látják el Ukrajnát. Vlagyimir Putyin elnök a hónap elején azt mondta, hogy Oroszország újabb célpontokra csapna le, ha a Nyugat nagyobb hatótávolságú rakétákat szállítana Ukrajnának.

    Az ukrán vezetők az elmúlt napokban ismételten arra kérték a nyugati országokat, hogy gyorsítsák fel a nehézfegyverek szállítását, miközben az orosz erők tüzérséggel bombázzák az ország keleti részét.

    Az UNIAN honlapján megjelent egy videó a rettegett, tengeri indítású Kalibr rakéták kilövéséről:

  • Nincs ok arra, hogy kegyelmet adjanak annak a két brit férfinak, akit azért ítéltek halálra, mert Ukrajnáért harcoltak – közölte az Oroszország által támogatott szakadár Donyecki terület (DPR) vezetője, írta meg az Independent.

    Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság bírósága csütörtökön találta bűnösnek Aiden Aslint és Shaun Pinnert – valamint a marokkói Brahim Saadunt – a köztársaság megdöntésére irányuló „zsoldostevékenység” miatt.

    A Donyecket ellenőrző oroszbarát szeparatisták szerint a katonák súlyos bűncselekményeket követtek el, és egy hónapjuk van arra, hogy fellebbezzenek – jelentette a Reuters.

    Nem látok semmilyen indokot, előfeltételt arra, hogy a bíróság ilyen kegyelmi döntéssel álljon elő

    – idézték Gyenyisz Pusilint, a szakadár köztársaság vezetőjét orosz hírügynökségek.

    A nemzetközi közösség megütközött a csak Oroszország által elismert DPR bíróságának döntésén.

  • A herszoni régió megszállt területein az orosz csapatok megszervezték Oroszország napjának megünneplését, és tömegek lövöldözésére készülnek véres provokáció keretében, amiért az ukrán fegyveres erőket okolják – ezt a Pivden hadműveleti parancsnokság jelentette közösségi oldalán.

    Június 12-én program indult a régióban „Oroszország napjának ünnepekkel és tömegrendezvényekkel való” megünneplésére.

    Az ellenség továbbra is erősíti a védelmi vonalakat, és pszichológiai nyomást gyakorol a térségben élő civilekre

    – áll a Pivden jelentésében. Arról is beszámoltak, hogy a kollaboránsok hamis információkat terjesztenek az orosz útlevelek terjesztéséről, aminek következtében  Herszonban állítólag 4000 ember áll értük sorban.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszország napja alkalmából tartott beszédében arra szólította fel az oroszokat, hogy tartsanak össze, és építsenek az Oroszország történelmét átható „mély hazafias érzésekre” és „szellemi alapokra”.

    A nemzeti ünnepet 1992 óta minden évben június 12-én ünneplik, hogy megemlékezzenek az Oroszországi Föderáció szuverenitásáról szóló nyilatkozat 1990. június 12-i hivatalos elfogadásáról, amely kimondta Oroszország „függetlenségét” a Szovjetuniótól.

    Ma különösen élesen tudatában vagyunk annak, hogy mennyire fontos a haza, a társadalom és a népünk számára az egység

    – mondta Putyin a Kremlben tartott beszédében, írja a BBC.

  • Jordan Gatley-t, aki márciusban lépett ki a brit hadseregből, igazi hősként tisztelik hazájában, miután a hírek szerint Szeverodonyeck városában megölték.

    A család elmondása szerint Gatley alapos megfontolás után ment Ukrajnába, miután Oroszország inváziója megkezdődött. A hozzátartozók számos támogató üzenetet kaptak a fronton harcoló bajtársaktól, akik dicsérték a meghalt militarista gazdag tudását, katonaként szerzett képességeit és a munkája iránti szeretetét.

    Szeverodonyeckben, ahol Gatley a hírek szerint meghalt, az elmúlt hetekben a háború leghevesebb harcai zajlottak.

  • Robbanások voltak Bergyanszkban – közölte Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai terület katonai-polgári közigazgatása főtanácsának tagja.

    A délkelet-ukrajnai kikötővárost megrengető robbanásokról Rogov számos videót is közzétett a Telegram-csatornáján – számolt be a RIA Novosztyi hírügynökség.

  • Bejelentették azoknak a tudósoknak és kulturális személyiségeknek a névsorát, akiket Vlagyimir Putyin orosz elnök állami kitüntetésben részesít a Nagy Kreml-palotában. Az államfő a tudomány és technológia, az irodalom és művészet, valamint a humanitárius munka kiemelkedő szereplőit díjazta – írja a TASZSZ.

    Az Orosz Föderáció Állami Díját 1992 óta adja át az orosz elnök, ez a tudósok és a kulturális személyiségek legmagasabb elismerése. Az Állami Díj kitüntetettjei 10 millió rubel pénzjutalmat, oklevelet, díszjelvényt, valamint frakk jelvényt kapnak.

    Az állami kitüntetések átadásának ünnepélyes ceremóniáját hagyományosan június 12-én, Oroszország napján tartják. Kivételt csak 2020-ban kellett tenni a koronavírus-járvány miatt, idén azonban a szokásostól eltérően két héttel később, június 24-én adják át a díjakat.

  • A brit védelmi minisztérium (MoD) legfrissebb katonai értékelése szerint Oroszország megpróbálja tüzérségi fölényét kihasználni, miközben a súlyos harcok folytatódnak Szeverodonyeck városa körül – írja az Independent.

    Oroszország magas rangú tisztjei általában a három zászlóaljukból egyszerre csak kettőt köteleznek hadműveletekre. A britek azonban úgy vélik, hogy Moszkva hamarosan mindhármat bevetheti.

    A dandárokon belüli harmadik zászlóaljak gyakran nem rendelkeznek teljes létszámmal, ezért Oroszországnak valószínűleg újonnan toborzott katonákra vagy mozgósított tartalékosokra kell támaszkodnia, hogy ezeket az egységeket Ukrajnában bevethesse

    – közölte az MoD a Twitter-oldalán.

  • Egy ukrán tinédzser és édesapja a háború első napjaiban kezdték el a magasba küldeni apró drónjukat, hogy orosz tankok és teherautók után kémkedjenek − közölte a Sky News.

    Csapatban dolgoztak, madártávlatból készítettek fotókat a Kijev felé haladó páncélosokról, pontosan meghatározták a koordinátáikat, majd az információkat elküldték az ukrán hadseregnek.

    Perceken belül a tüzérségi ütegek lövedékeket zúdítottak a megszálló erőkre.

    A páros egy teljes héten át többször is „bevetéseket” hajtott végre drónjával − azt is kockáztatva, hogy elfogják őket, vagy rosszabb esetben az orosz csapatok tudomást szereznek a tevékenységükről.

    Ezek voltak életem legijesztőbb pillanatai 

    − mesélte újságíróknak a tinédzser.

    Hozzátette:

    A fotókat és a koordinátákat átadtuk a fegyveres erőknek. Ők pontosították ezeket, és rádión keresztül továbbították, hogy a tüzérséget célra tudják állítani.

  • A magyarok 83 százaléka a béke érdekében mielőbbi tárgyalást és kompromisszum elérését sürgeti az orosz–ukrán háborúban, ugyanakkor a döntő többség úgy látja, hogy az érintett felek nem a békekötésben érdekeltek – közölte a Századvég a legfrissebb közvélemény-kutatása alapján szombaton az MTI-vel.

  • Egy szakértőbanda ukrán történelmi kincseket lopott el az országból, amiket Oroszországba szállítottak – írja a Guardian.

    Brian Daniels antropológus szerint megdönthetetlennek tűnő bizonyíték van rá, hogy ez egy célzott orosz lépés volt Ukrajna identitásának aláásására, ugyanis a tolvajok konkrét festményeket és dísztárgyakat csempésztek át Oroszországba.

    A nyomokból kiderült, hogy különös hangsúlyt fektettek az értékes szkíta aranytárgyakra. Ezek nagy értékű, ősi filigrán darabok, amelyek gyakran állatokat ábrázolnak.

    Daniels szerint nem tudni egyelőre, hogy az oroszok számára a pénzbeli érték volt-e a legfontosabb tényező, vagy a tárgyakat kulturális jelentőségük miatt választották ki.

  • Az ukrajnai orosz invázió kezdete óta négymillió belépést regisztrált a lengyel határőrség Ukrajnából, szombaton 24 900 ember lépte át a határt Lengyelországba – adta hírül az MTI a hatóság közlése alapján.

    Az ellenkező irányban szombaton 28 ezren lépték át a határt Lengyelországból Ukrajnába. A hatóságok szerint többségük ukrán állampolgár volt.

    Arról ugyanakkor nincs hivatalos információ, hogy a háborús menekültek közül hányan maradtak Lengyelországban, és mennyien utaztak tovább más uniós országokba. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő nemrég azt mondta, hogy országa több mint kétmillió ukrajnai menekültet fogadott be.

  • A Vkuszno – i tocska (Finom – és pont) elnevezést kapta az Oroszországot elhagyó McDonald’s helyén megnyíló gyorsétteremlánc – közölte Oleg Parojev, a cég vezérigazgatója a sajtóval.

    Az MTI tudósítása szerint az első 15 gyorsétterem vasárnap fogadta az első vendégeket, hétfőn pedig további félszáz étterem nyit ki újra ott, ahol korábban az „arany” M betűs cégér alatt árulták a kólát, a húspogácsát és az orosz piacról az ukrajnai invázió miatt eltávozott amerikai cég jellegzetes desszertjeit.

    A vállalat hetente 50–100 üzlet megnyitását tervezi.

    A Reuters beszámolójából kiderült, hogy a kínálatban például nem szerepel a Big Mac. Alekszandr Merkulov, az új cég minőségügyi vezetője elmondta, hogy a szendvicsek összetétele nem változott, és az étterem berendezése is ugyanaz maradt. 

  • A Fekete-tengeren tartózkodó orosz erők szombat este négy rakétát lőttek ki a nyugat-ukrajnai Chortkiv egyik katonai támaszpontjára, 22 embert megsebesítve – idézi a régió kormányzóját a New York Times. Az orosz támadások Nyugat-Ukrajnában viszonylag ritkák a konfliktus kezdete óta.

  • Oroszország napja alkalmából üzent az orosz népnek Kim Dzsongun, melyben teljes támogatásáról biztosította a Föderációt – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    A hivatalos üzenetben az észak-koreai vezető kifejtette, hogy szerinte „az orosz nép nagy lépéseket tett országa méltóságának és biztonságának védelmében, továbbá minden egyéb nehézség és az igazságos ügy megvalósításában” .

    Üzenetét azzal zárta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek jó egészséget, míg népének jó közérzetet kívánt. 

  • A kelet-ukrajnai hadműveletek szempontjából döntő pillanat közeleg, amely nagy valószínűséggel az egész háborúra hatással lesz – olvasható a Mandineren megjelent egyik elemzésben.

    Az írás többek között említést tesz arról, hogy a Szeverodonyeckben megkezdődött harcok voltak az első jelei a megerősített orosz haderőről. Az ukrán felet ráadásul több súlyos veszteség is érte, de a nyugati támogatás sem volt megfelelő.

    A cikk arra is kitér, hogy az ukrán politikai elit és a katonai vezetés viszonya is rendkívül feszültté vált, mivel előbbi nem engedte a katonai szempontból észszerűnek tűnő visszavonulást a jelentős tüzérségi fölény.

    A háború tetőpontja azért közeleg az elemzés szerint, mert az ukrán erők már csak a külvárosokat tartják ellenőrzésük alatt Szeverodonyeckben, míg a friss csapatok, a lőszer és a további ellátmány csak egyre nehezebben érkeznek meg.

    Nem véletlen, hogy már múlt héten napi 60–100 főnyi katonai veszteségről beszélt Zelenszkij elnök, amely egy újabb cikk szerint 100–200-ra nőtt. Ha a halottakról szóló, nyilvánvalóan kozmetikázott számokhoz hozzávesszük a körülbelül három-négyszer akkora létszámú sebesültekét is, könnyen belátható, hogy a legalább ezerfős napi veszteséget nem fogja sokáig bírni az ukrán hadsereg

    – olvasható a cikkben. 

  • Oroszország növelni fogja a nagy pontosságú fegyverekkel felszerelt hajók gyártását – írja az Interfax orosz hírügynökség.

    A döntést Igor Muhametsin admirális, az orosz haditengerészet fegyverzeti főparancsnok-helyettese erősítette meg egy újságírói kérdésre válaszolva. Az Interfax azt írja, hogy korábban már több orosz hajót is Kalibr cirkálórakétákkal szereltek fel. 

  • Folytatódnak a harcok a Kelet-Ukrajnában lévő Szeverodonyeckben, a szombati ágyúzások hatalmas tüzet okoztak az egyik vegyi üzemben – írja a Guardian.

    Szerhij Haidai, a terület regionális vezetőjének beszámolója szerint a tűz azután kezdődött, hogy több tíz tonna olaj kiszivárgott az Azov üzem megsérült tartályaiból. Az üzemben több száz civil keresett menedéket.

    A regionális vezető azt viszont nem közölte, sikerült-e megfékezni a tüzet. 

  • A Gazprom orosz gáztermelő vállalat vasárnap csaknem 42 millió köbméter gázszállítmányt juttatott el Európába Ukrajnán keresztül a Szudzsa belépési ponton át.

    Egy másik jelentős csomóponton, Szokhranovkán keresztül történő gázszállításra vonatkozó kérelmet Ukrajna elutasított – közölte a Gazprom.

    Közben Ukrajna továbbra is ellenőrzése alatt tartja a szijjerodonyecki Azot vegyi üzemet, ahol civilek százai húzódnak meg – közölte vasárnap a régió kormányzója.

    Az Azot nincs lezárva, az üzem melletti utcákon folynak a harcok – mondta Szerhij Gaidai az ukrán televízióban, aki arra számít, hogy az orosz erők minden erejükkel megpróbálják elfoglalni a várost.