új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Miután büntetése jogerőre emelkedett, szigorúbban őrzött büntetőtelepre szállították Alekszij Navalnij orosz ellenzéki aktivistát.

    Az űrutazás folytatódik – hajóról hajóra költöztem. Nos, üdv mindenkinek a szigorú zónából

    – kezdte Instagram-posztját az aktivista, hozzátéve, tegnap a Melekhovo 6-os büntetőtelepre szállították. 

    Navalnij büntetése jogerőre emelkedett csalás címen, ezért került át a Pokrov börtöntelepről. Ügyvédje szerint a mostani Oroszország legrémisztőbb börtöne, ahol kínozzák és megölik a foglyokat.

  • Négy helyett csak három Mars II rakétavetőt ad át Ukrajnának Németország – számolt be Christine Lambrecht német védelmi miniszter.

    A miniszter hozzátette, a következő hetekben megkezdődik az ukrán katonák kiképzése is, amelyen a rendszerek használatát sajátítják majd el – írta az Unian ukrán hírügynökség. 

  • Június végig megérkeznek az Amerikai Egyesült Államok által küldött HIMARS rakétavetők Ukrajnába – számolt be az ukrán vezérkar elnöke, Mark Millie.

    A fegyverek kezelésére hatvan ukrán katonát képeztek ki. Millie elmondása szerint a rakétavetők az érkezés utáni néhány héten belül lesznek használhatók a hadszíntéren – írta az Unian ukrán hírügynökség.

  • A Donyecki Népköztársaság a közeljövőben akár Oroszország részévé is válhat – ezt mondta Gyenisz Pusilin, a szakadár állam vezetője szerdán a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

    Pusilin úgy fogalmazott, hogy a „köztársaság” szót megtartanák a nevükben, és így válhatnának az Orosz Föderáció részévé. Hangsúlyozta, hogy mindezt csak akkor tudnák elképzelni, ha népszavazással is legitimálnák a döntést, de ezt csak akkor lehet kiírni, ha elérik az alkotmányukban rögzített határokat, vagyis elfoglalják a teljes Donyecki területet.

    Máskülönben, ha nem kérdezik meg a nép véleményét, legitim módon, amint csak lehet, akkor ezt az egészet csak megszállásnak lehetne hívni

    – fogalmazott Pusilin.

    Orosz részről Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Biztonsági Tanács alelnöke azt mondta erről korábban, hogy ők is népszavazás útján, Oroszország alkotmányának összhangban képzelnék el a szakadár köztársaságok lehetséges csatlakozását. 

  • Két, korábban az amerikai hadseregben is szolgált veteránt elfogtak az oroszok Ukrajnában – értesült a The Telegraph.

    A 39 éves Alexander Drueke és a 27 éves Andy Huynh lehetnek az oroszok első amerikai állampolgárságú hadifoglyai. Úgy tudni, hogy mindkét amerikai önkéntesként szolgált az ukrán hadsereg egyik egységében.

    Egy bajtársuk a Telegraphnak azt mondta, hogy június 9-én egy olyan küldetésen fogták el őket, amelyen szembe találták magukat egy jóval nagyobb orosz egységgel.

    Egy küldetést hajtottunk végre, de az egész teljes kudarcba fulladt amiatt, hogy pontatlan információkat kaptunk. Nekünk azt mondták, hogy a település, ahova be kellett vonulnunk, jelenleg üres, valójában azonban az oroszok már támadást indítottak ott

    – fogalmazott, hozzátéve azt is, hogy az oroszok két T–72-essel, több páncélozott szállítójárművel, valamint legalább 100 gyalogos katonával indították meg az akciót, és ezzel került szembe az ő tízfős osztaguk.

    A katona elmondta, hogy ennek ellenére védelmi pozíciót vettek fel, és a két amerikai az egyik orosz járművet lesből megsemmisítette egy gránátvetővel. Ezután az egyik harckocsi tüzet nyitott a pozíciójukra. A tankot végül hatástalanította egy tankelhárító akna, azonban így is menekülniük kellett a helyszínről, és a menekülés közben, rossz látási viszonyok közt a két amerikai veteránt elvesztették, és később is hiába keresték őket drónokkal.

    Az amerikai katonák elfogását később aztán egy orosz nyelvű Telegram-csatorna erősítette meg. Bár ott nem nevezték meg őket, bajtársuk szerint biztos, hogy kettejüket kapták el, mivel a térségben tudomása szerint nincsenek más amerikai katonák az ő egységükön kívül.

    Egyikük, Alexander Drueke Irakban is járt az amerikai hadsereg katonájaként, és édesanyja szerint poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) is szenvedett emiatt. Andy Huynh, a fiatalabbik katona pedig az amerikai tengerészgyalogosoknál szolgált korábban. Élettársa szerint ő már február 24-én önkéntesnek akart jelentkezni, és később ezt meg is tette.

    A múlt heti misszióról nem beszélt nekem, mert nem akart megijeszteni. Csak azt szeretném, ha biztonságban visszakapnám őt

    – mondta Huynh partnere, Joy Black.

  • Az Ukrajnának szánt új, 1 milliárd dolláros amerikai fegyversegélycsomag tartalmáról az amerikai védelmi minisztérium közölte, hogy a csomag további ágyúk, lőszerek és partvédelmi rendszerek szállítását tartalmazza. A Pentagon szóvivője, J. Todd Breasseale elmondta:

    Az Egyesült Államok a Biden-kormányzat kezdete óta mostanra mintegy 6,3 milliárd dolláros biztonsági támogatást vállalt Ukrajna számára, ebből mintegy 5,6 milliárd dollárt Oroszország február 24-i, provokálatlan inváziójának kezdete óta.

    A legutóbbi csomag 18 további tarackot tartalmaz, a vontatásukra szolgáló taktikai járművekkel együtt, valamint 36 ezer darab 155 milliméteres lőszert a tarackokhoz – közölte a minisztérium.

    Az Egyesült Államok két Harpoon partvédelmi rendszert, több ezer rádiót és éjjellátó készüléket, hőtávcsövet és „egyéb optikai eszközöket” is küld a Guardian szerint.

  • Finnország áthelyezi Vlagyimir Iljics Lenin, a Szovjetunió egykori kormányfőjének szobrát az utcáról egy múzeumba.

    A délkelet-finnországi Kotkában található szobrot az évek alatt gyakran megrongálták, de fokozott figyelmet kapott Oroszország ukrajnai inváziója óta is. Az emlékművet Kotka testvérvárosa, Tallinn ajándékozta 1979-ben a településnek, és Matti Varikin észt művész faragta, amikor még Észtország a Szovjetunió része volt.

    A városi önkormányzathoz benyújtott javaslat szerint a szobor sérti a szovjet háborús bűnökben elesettek emlékét – írta az Independent

  • Politikai indíttatású volt az orosz földgázszállítások legutóbbi csökkentése – jelentette ki szerdai sajtókonferenciáján Berlinben Robert Habeck (Zöldek) német szövetségi gazdasági miniszter.

    A Gazprom kedden jelentette be, hogy 40 százalékkal csökkenti az Északi Áramlat-1 balti-tengeri gázvezetéken átmenő gázmennyiséget.

    Habeck a lépést a Bulgária, Lengyelország és Dánia földgáz-szállításainak korábbi leállításához, valamint a Gazprom Germania szankcionálásához hasonlította. A Zöld politikus lépésről lépésre történő megszorításról beszélt. Elmondta, hogy a Siemens karbantartási munkálatai csak ősszel lennének esedékesek. A Gazprom ugyanis egy gázkompresszor-egység javításának késedelmére hivatkozott a gázszállítás csökkentésekor – írta az MTI.

  • Csütörtökön a NATO védelmi miniszterei döntést hozhatnak arról, hogy növelik a katonai szövetség jelenlétét a kelet-európai tagállamokban – közölte szerdán Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.

    A NATO legfőbb tisztviselője Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót a védelmi miniszterek találkozója előtt. Emlékeztetett arra, hogy a háború kitörése óta megduplázták a NATO harccsoportjainak számát, és Balti-tengertől a Fekete-tengerig növelték a csapatok létszámát, készültségét.

    Most olyan döntésekre készülünk, amelyek hosszú távon is biztosítják azt, hogy a szövetséges tagállamok területének minden centiméterét meg tudjuk védeni

    – fogalmazott Jens Stoltenberg, hozzátéve azt is: mindez a létszámban, a nagyobb harcerőben és nagyobb harckészültségben is megnyilvánul.

    Újságírói kérdésre válaszolva a NATO-főtitkár azt is elárulta, hogy egyes kelet-európai országokban az eddigi ezredszintű harccsoportok helyett most már dandárszintűeket, vagyis jóval nagyobb létszámú egységeket hoznának létre. Hozzátette azt is, hogy ez nem minden országra igaz, de azt nem részletezte, hogy mely országokat érintené ez az átalakítás. 

  • Jelenleg 331, az ukrán egészségügyi minisztériumban hivatalosan foglalkoztatott és nyilvántartásba vett külföldi orvos dolgozik Ukrajnában – mondta Viktor Ljasko egészségügyi minisztert szerdán.

    Ljasko hozzátette, a külföldi egészségügyi szakemberek száma valószínűleg ennél is nagyobb, azonban nem regisztráltak mindenkit az egészségügyi minisztériumban.

    Ukrajnát több mint kétezer szakorvos hagyta el a háború kitörése óta, ami a teljes állomány 0,5 százalékát jelenti – írta az Interfax.

  • Sikeresen visszaverte a támadást Szeverdonyecknél az ukrán hadsereg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők Facebook-oldalán. 

    A posztban azt írják, Szeverdonyeck irányába továbbra is rakétameghajtású gránátvetőkkel lőnek az orosz katonák. De több rohamra is készülnek, hogy teljes ellenőrzésük alá vonják Szeverdonyeck városát. 

  • Egyetlen külföldi gyógyszergyártó vagy -szállító sem hagyta el az orosz gyógyszerpiacot – közölte Szergej Glagolev orosz egészségügyi miniszter-helyettes.

    Glagolev szerint a koronavírus-járványt követően az orosz gyártók jelentős készlettel rendelkeznek bizonyos fogyóeszközökből is, köztük gyógyszer-összetevőkből és segédanyagokból.

    A gyógyszerek szállításának logisztikai útvonalait jelenleg aktívan keresik. A kulcsfontosságú fogyóeszközök beszállítói, ha legalább a szintetikus gyógyszerekről beszélünk, nem vezettek be semmilyen barátságtalan intézkedést Oroszországgal szemben. Ez a biztonsági ráhagyás lehetővé teszi számunkra, hogy megelőző lépéseket tegyünk a jövőre nézve

    – idézi az Interfax Glagolevet.

  • Meghiúsult a civilek evakuálása szerdán az orosz és a luhanszki szakadár erők által körülzárt szeverodonyecki Azot vegyiüzem területéről, amiért a luhanszki „népi milícia” az ukrán fegyveres erőket tette felelőssé.

    A milícia szerint az ukrán hadsereg ágyúzta a reggel megnyitott humanitárius folyosót, amelyen keresztül a civileket konvojban szállították volna el Szvatovébe. A tájékoztatás szerint az Azot (Nitrogén) üzem földalatti helyiségeiben rekedt emberek az ukrán oldalról érkező tűz miatt öt napja még vízért sem tudták elhagyni a létesítményt.

    A milícia szerint a gyár területét reggel óta csak egy idős férfi hagyta el, de csak véletlenül, mert nem volt tudomása a meghirdetett humanitárius folyosóról. Az illető azt mondta, hogy a létesítményben 70-75 helyi illetőségű civil tartózkodik, és az ukrán katonák nem szóltak nekik, hogy elmehetnének.

    Vitalij Kiszeljov, a csak Moszkva által függetlennek elismert „Luhanszki Népköztársaság” belügyminiszter-helyettese szerda reggel a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az Azot földalatti bunkerjeiben és műszaki folyosóin 1000–1200 civilt, köztük 127 gyereket tarthatnak fogva az ukrán egységek.

    Az üzemben lévő fegyveresek száma Kiszeljov szerint mintegy 2500 lehet, akik közül 500-600 külföldi. Számukra az orosz védelmi minisztérium felajánlotta a „mariupoli típusú megadás” lehetőségét – írta az MTI.

  • A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága idén is támogatásban részesíti a kárpátaljai magyarság különböző rétegeit a kárpátaljai szociális programcsomag keretében – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Potápi Árpád János kiemelte:

    a kormány ezzel újabb támogatást nyújt a háború sújtotta kárpátaljai magyarságnak.

    A 2015 óta működő kárpátaljai szociális programcsomag az ottani magyarságnak szóló egyik legátfogóbb program. A program keretében anyagi támogatásban – évi egyszeri fizetéskiegészítésben – részesítik a kárpátaljai magyarság különböző rétegeit: a magyar nyelven oktató tanárokat, egészségügyi dolgozókat, szociális és kulturális munkásokat, újságírókat, színészeket és számos más réteget, emellett támogatják a gyermekétkeztetést.

    A programot idén is meghirdetik 2,4 milliárd forintos keretösszeggel, és az orosz–ukrán háború miatt egyszerűsítik a pályázatok benyújtásának menetét.

    Az ettől az évtől hivatalosan működő vasárnapi iskolában legalább öt hónap munkaviszonnyal rendelkező, magyar nyelven oktató pedagógusok is pályázhatnak, ezzel is hozzá szeretnének járulni a szórványban élők oktatásának javításához, a szórványközösségek megerősítéséhez.

    (MTI)

  • Ukrajna reméli, hogy a NATO védelmi minisztereinek szerdai brüsszeli tanácskozásán konkrét időpontok hangzanak el arra vonatkozóan, mikor szállítják a beígért tüzérségi fegyvereket – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója Twitteren.

    A tisztségviselő közölte: vannak az országban olyan hadszínterek, ahol tüzérségi eszközök tekintetében tízszeres túlerőben vannak az oroszok.

    A frontvonal hossza több mint ezer kilométer. Naponta kapok üzenetet a védőinktől, hogy tartják magukat, helytállnak – de mikor jönnek már a fegyverek?

    – kérdezte Podoljak, hozzáfűzve, hogy ezt a kérdést most Brüsszelnek kívánja továbbítani, és várja a döntést. Ukrajna reméli, hogy a NATO védelmi minisztereinek szerdai brüsszeli tanácskozásán konkrét időpontok hangzanak el arra vonatkozóan, mikor szállítják a beígért tüzérségi fegyvereket – írta az MTI.

  • Az orosz Gazprom szerdán bejelentette, hogy jelentős mértékben csökkentik az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül Németországba irányuló gázexportot.

    A RIA Novosztyi azt írja, hogy a döntés értelmében leállítanak egy, a Siemens által üzemeltetett és karbantartott gázturbinát, amely azt eredményezi, hogy most már naponta csak 67 millió köbméter gáz érkezik az Északi Áramlaton keresztül. 

    Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy harmadával csökkentik az exportált gáz mennyiségét.

    A gazdasági háború kezdete előtt az oroszok napi 167 millió köbmétert szállítottak ezen a vezetéken keresztül. Ezt viszont az utóbbi időben már százmillió köbméterre csökkentették, most pedig újabb 33 millió köbméterrel csökken az exportgáz mennyisége.

    Az oroszok az érintett turbina technikai állapotával indokolták a döntést, amelynek állapota szerintük amiatt romlott le, hogy a Siemens nem végezte el időben a szükséges javításokat. Robert Habeck német alkancellár és gazdaságért felelős miniszter szerint az oroszok politikai okokból döntöttek a gázexport csökkentése mellett.

  • Az Európai Unió és Izrael szerdán Kairóban aláír egy keretmegállapodást, amelynek értelmében Izrael földgázt fog exportálni az unióba – közölte az izraeli energetikai minisztérium.

    Hogy pontosan mennyi gázt exportálnak Európába, még nem derült ki. Egyelőre csak annyit jeleztek, hogy jelentős mennyiségről van szó. A Reuters által megkérdezett tisztviselők szerint a gázt Egyiptomba szállítják néhány feldolgozóüzembe, onnan jut el Európába, vagyis ez az állam is része lesz a megállapodásnak. 

    Kora délután a Washington Post azt írta, hogy a felek már alá is írták a megállapodást.

    Az Európai Unió Izrael mellett több más államtól is nagyobb mértékben importál energiahordozókat, hogy kiváltsa az oroszoktól érkező olaj-, gáz- és szénimportot.

  • Meghalt Szergej Posztnov ezredes, a Orosz Nemzeti Gárda (Roszgvardija) szóvivője – írja a Moscow Times.

    A korábban katonai szakíróként, haditudósítóként is dolgozó Posztnov a háború első napjaitól kezdve tudósított a frontvonalról. A háború első napjaiban az orosz V hadseregcsoport tagja volt, amely Kijevtől északra gyors ütemben nyomult előre a főváros felé (ők foglalták el a hosztomeli repteret is a város közelében). Később, az oroszok onnan való visszavonulása után a harkivi területen, valamint Luhanszkban teljesített katonai szolgálatot.

    Halálát az orosz belügyminisztérium veterántanácsa jelentette be kedden. Közlésük szerint Posztnov „katonai szolgálatot végzett”, amikor meghalt, de nem árulták el, pontosan mi okozta a halálát.

    Szergej Posztnov már a második katonai szóvivő, akinek halálát Oroszország elismerte. Az első Vlagyimir Ivanov ezredes volt, aki a védelmi minisztérium sajtóosztályának tagjaként vesztette életét márciusban.

  • Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója szerint ha Oroszország imperializmusának lenne arca, akkor a volt orosz elnök, Dmitrij Medvegyev lenne az.

    Az ukrán tisztviselő Twitter-oldalán hozzátette:

    Egy kis embernek nagy komplexusokkal az egyetlen módja arra, hogy felhívja magára a figyelmet, és érvényesüljön, ha mérget dob Ukrajna irányába, vagy fenyegeti a világot. Ukrajna volt, van és lesz. Hol lesz Dmitrij Medvegyev két év múlva? – ez a kérdés.

  • Szerdán Brüsszelbe utazott Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, ahol a Ramstein 3 nevű nemzetközi találkozó keretében tárgyalnak az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányokról.

    Az Egyesült Államok és a Pentagon által szervezett találkozón több mint ötven ország védelmi minisztere vesz majd részt. 

    Andrij Jermak, az ukrán elnök hivatalának vezetője azt mondta: arra számítanak, hogy a találkozón újabb nehézfegyverek szállításáról döntenek, valamint az ukrán hadsereg katonáinak kiképzésére irányuló lehetőségeket is bővítik.

    A Ramstein 3 napjának annak a napnak kell lennie, amikor ahelyett hogy kiegyeznénk az erőszakot gyakorlókkal, megértjük, hogy milyen fontos szerepe van az erőnek a béke és egy új világrend fenntartásában

    – mondta Andrij Jermak. 

  • Az IKEA bútoripari óriás arról számolt be, hogy eladja gyárait és bezárja irodáit, továbbá csökkenti közel 15 ezer fős oroszországi munkaerejét Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt – írta a Sky News.

    Sajnos a körülmények nem javultak, a pusztító háború folytatódik. Ez a vállalkozásokat és az ellátási láncokat világszerte súlyosan érinti, emiatt nem gondoljuk, hogy a közeljövőben újraindítható lesz a működés

    – fogalmazott az IKEA áruházat birtokló Ingka Group.

  • Lakóházakra mértek támadást Mikolajivban az orosz csapatok – számolt be róla Vitalij Kim mikolajivi tisztviselő.

    Hozzátette: a támadásban öt ember megsérült. Kim Telegram-csatornán tett közzé videót arról, milyen károk keletkeztek egy panelház lakásában.

  • Szerdán telefonon egyeztetett egymással Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök az ukrajnai háborúról. 

    A TASZSZ hírügynökség szerint a kínai elnök közölte, hogy „a tényeket és a történelmi realitásokat” figyelembe véve ők semleges álláspontot képviselnek a háborúban, azonban készek segítő kezet nyújtani a krízis békés megoldásában, mivel az egész világban szeretnék megőrizni a békét.

    Ennek jegyében a kínai elnök felajánlotta azt is, hogy a szuverenitás, nemzetbiztonság kérdésében is készek segítséget nyújtani a kulcskérdések megoldásához.

    Kína készen áll a szoros stratégiai együttműködésre az Orosz Föderációval

    – fogalmazott Hszi Csin-ping.

  • A brüsszeli bürokraták és az európai baloldal képtelen ötletei oda vezetnének, hogy az európai embereknek és köztük a magyaroknak kellene megfizetniük a háború árát – közölte Nacsa Lőrinc, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciószóvivője szerdán. A KDNP-s politikus kiemelte: ennek megálljt kell parancsolni.

    A kisebbik kormánypárt frakcióvezető-helyettese az MTI-hez eljuttatott videónyilatkozatában azt mondta: az elhúzódó orosz–ukrán háború következtében egész Európa súlyos gazdasági válság előtt áll.

    Miközben az energiabizonytalanság és a háborús infláció egész Európát sújtja, az európai baloldal és a brüsszeli bürokraták újabb képtelen ötletekkel állnak elő, amelyek végül oda vezetnének, hogy az európai embereknek, köztük a magyaroknak kellene megfizetniük a háború árát.

  • Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét az amerikai–orosz kapcsolatok helyzetéről kérdezték az újságíróknak tartott szokásos tájékoztatóján.

    A kommunikáció elengedhetetlen, a jövőben is kommunikálnunk kell

    – válaszolt Peszkov.

    „Az USA nem megy sehová, Európa sem megy sehová, így valahogyan kommunikálnunk kell majd velük.”

    Szerinte a jelenlegi helyzet miatt valószínűtlen, hogy a két fél visszatérjen a „genfi szellemhez” – utalt az amerikai elnök, Joe Biden és Vlagyimir Putyin 2021-es csúcstalálkozójára, amely felcsillantotta a korlátozott enyhülés reményét.

    Ehelyett a két ország közötti jövőbeni kommunikációnak a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös előnyök alapján kell zajlania – mondta Peszkov, hozzátéve:

    Ez nem egy rövid távú téma.

  • Ukrajna uniós tagjelölti státuszának megadása a helyes döntés – mondta szerdán reggel Klaus Iohannis román elnök, hozzátéve, hogy június végén megszülethet a döntés. „Véleményem szerint a jelöltstátuszt a lehető leghamarabb meg kell adni, ez erkölcsi, gazdasági és biztonsági szempontból is helyes megoldás” – jelentette ki a Reuters a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal folytatott megbeszélése után.

  • A NATO-országok szerdán ismét találkoztak, hogy megvitassák az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget, eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megújította a nyugati rakétákról szóló kérését.

    Ukrajnának vannak régebbi, szovjetkori rendszerei, mint például a nagy hatótávolságú S–300 és a rövidebb hatótávolságú Buk–M1 rakéták, de ezek már nem a legkorszerűbbek.

    Miközben Oroszország tüzérséggel bombázza az ukrán erőket, országszerte tengeri, szárazföldi és légicsapások is érik Ukrajnát.

    Moszkva csak ma reggel jelentette be, hogy rakétái lecsaptak egy lőszerraktárra Lvivnél.

    Miért nem akarnak tehát a nyugati országok rakétákat küldeni Ukrajnának?

    • A nyugati rakéták fejlettsége világszínvonalú, de fokozott őrizet alatt állnak. Hatalmas biztonsági kudarc lenne, ha valaha is rossz kezekbe kerülnének a csatatéren.
    • Ezek a rendszerek létfontosságúak a nyugati nemzetek saját védelméhez is, ezért pótlásukat valahogyan meg kéne oldani.
    • Végül pedig ott van a kiképzés fontossága, a régi szovjet rendszerről az új, nyugati szisztémára.

    Mindehhez idő kell, amelyből Ukrajnának kevés van.

  • Az elmúlt napokban folyamatosan nőttek a napközbeni támadások Harkivban. Ma több, jellegzetes hangos puffanást lehetett hallani – írja a BBC tudósítása.

    Az ukrán erők közelmúltbeli sikerei után, amelyekkel az orosz csapatokat a városon kívülre tudták szorítani, most ismételten veszteségekről számolnak be.

    Mivel az orosz határ mindössze 30 km-re van Harkivtól, a város továbbra is az orosz nehézfegyverzetű támadásoknak lesz kitéve.

    Zelenszkij elnök tegnap éjszakai beszédében a Harkov környéki helyzetre utalt, mondván, az ukrán csapatok fájdalmas veszteségeket szenvednek Harkiv térségében, ahol az orosz hadsereg igyekszik megerősíteni pozícióját.

    A harcok továbbra is itt folytatódnak, az ukrán erőknek pedig keményen kell küzdenünk Harkiv és a régió teljes biztonságáért

    – mondta az ukrán elnök.

  •  

    Emmanuel Macron francia elnök ragaszkodott hozzá, hogy Ukrajnának tárgyalnia kell Oroszországgal, hogy véget vessen a konfliktusnak. Macron kedden érkezett Romániába egy háromnapos kirándulásra a NATO déli szárnyára, majd csütörtökön Kijevbe utazik Olaf Scholz német kancellárral és Mario Draghi olasz miniszterelnökkel.