Ukrajna és Moldova megkapja az uniós tagjelölti státuszt

2022-06-23T073143Z 1733866891 RC2JXU956PAT RTRMADP 3 EU-SUMMIT-B
2022.06.23. 12:25 Módosítva: 2022.06.23. 12:43
Eljött a döntő pillanat, az Európai Tanács (EiT) európai uniós tagjelölti státuszt fog adni Ukrajnának és Moldovának, és egyértelmű jelzést fog küldeni az európai perspektíváról Georgia számára is – jelentette ki Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő EiT elnöke Brüsszelben.

Az EU-tagállamok és a Nyugat-Balkán országainak délutáni csúcstalálkozójára érkezve Michel közölte azt is: a tanácskozás rendkívül fontos lesz abban a tekintetben, hogy az EU új lendületet adjon az érintett nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási folyamatának.  A Nyugat-Balkán európai perspektívája az európai jövő szempontjából döntő jelentőségű, ezért az unió legfőbb hosszú távú prioritásai között szerepel – húzta alá az Európai Tanács elnöke.

Az EU-bővítéssel kapcsolatban most várható döntések történelmi jelentőségűek, ugyanis meghatározzák az európai jövőt, a kontinens stabilitását, biztonságát és jólétét – tette hozzá.
Elmondta: a tagállami vezetők mélyreható tárgyalást fognak folytatni Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási folyamatának – reményei szerint – mihamarabbi megkezdéséről. Áttekintik továbbá mindazon erőfeszítések eredményét, melyeket Bosznia-Hercegovina az intézmények jó működésének érdekében tett – mondta.

Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő azt mondta: az „EU nincs ott, ahol lennie kellene” a Nyugat-Balkán tekintetében. Kijelentette: az EU-nak európai perspektívát kell biztosítania Albániának és Észak-Macedóniának, ugyanakkor utóbbi ország esetében Bulgária ellenállása – mint mondta – rendkívül elkeserítő. Megfontolandónak nevezte az egyhangú uniós döntéshozatal kritériumának megváltoztatását, mert – szavai szerint – nem lehet haladni, ha egyetlen ország hónapokon keresztül blokkolja az uniós döntéseket.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor hangsúlyozta: a nyugat-balkáni országoknak reális lehetőséget kell biztosítani az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Erre azért van szükség, mert sok éven át keményen dolgoztak annak érdekében, hogy teljesítsék a csatlakozási feltételeket – emelte ki.

A nyugat-balkáni emberek csaknem húsz éve várnak arra, hogy országuk az Európai Unió tagjává váljon

– fogalmazott. Hozzátette: Németország e cél érdekében fog dolgozni.

Vjosa Osmani koszovói elnök a tanácskozást megelőzően újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Pristina egységes és egyértelmű üzenetet vár az Európai Uniótól a Nyugat-Balkán európai jövőjével kapcsolatban. Amennyiben ugyanis az EU nem él a bővítés lehetőségével, más szereplők fognak megjelenni a régióban. Hozzátette ugyanakkor: Koszovó sosem keresett más partnert, mindig is az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekedett, és együttműködésre a NATO-val.

„Nagy fokú igazságtalanságnak” nevezte a koszovói emberekkel szemben, hogy az EU késlelteti a csatlakozási folyamatot, noha Koszovó bizonyítottan magáénak vallja az európai értékeket, és minden uniós aggályra megfelelő válaszokat adott, teljesítette a szükséges kritériumokat.

Az EU Oroszországgal szemben bevezetett szankcióival és Szerbiával kapcsolatban Osmani azt mondta: Belgrád soha semmiféle szándékot nem mutatott arra, hogy alkalmazza az uniós intézkedéseket. Ez nemcsak árt az ország európai integrációjának, hanem kárt okoz az egész régiónak is azzal, hogy teret enged a békét és a stabilitást veszélyeztető orosz befolyásnak – vélte.

A koszovói elnök hozzátette: Pristina Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszának megadása mellett támogatja Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási folyamatának elindítását.  Aleksandar Vucic szerb elnök arról beszélt, kész nyílt beszélgetést folytatni az európai jövőről, továbbá reményét fejezte ki, hogy a csütörtöki tárgyalások „jó eredménnyel” zárulnak majd a Nyugat-Balkán számára.

Ha sikerül, jó lesz. Ha nem sikerül, akkor is hálásak leszünk az Európai Uniónak a befektetésekért és a nagy fokú támogatásokért

– fogalmazott a szerb elnök, majd hozzátette, hogy a régió országai a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek a jó kapcsolatok fenntartásáért.

(Borítókép: Charles Michel 2022. június 23-án Brüsszelben. Fotó: Johanna Geron / Reuters)



  • Hírek
  • Lakáshitel