Nem volt kifogástalan a járványkezelés Németországban

GettyImages-1289354826
2022.07.07. 05:37
Lesújtó értékelést kapott a járványhelyzet kezelése Németországban. A tapasztalatokból kellene leszűrni, milyen korlátozások lehetnek hatékonyak ősztől kezdve.

A 18 tagú szakértői bizottság tagjainak a felét a kormány, a másik felét a Bundestag jelölte. Általános megállapításuk szerint „az alternatív megközelítéseket általában vita nélkül a háttérbe szorították”.

Vizsgálatuknak személyi konzekvenciája is lehet. A járványkezelés felelőse a Robert Koch Intézet, az RKI volt, és sokan máris vezetőjének, Lothar Wielernek a menesztését követelik.

„Elkerülhetetlen”, hogy Karl Lauterbach egészségügyi miniszter elbocsássa az RKI elnökét – idézte például a Welt Wolfgang Kubickit, a liberális FDP alelnökét.

A jelentés élesen bírálja a járvány megközelítésének kizárólagosságát, mert – mint szerzői megállapították – „eredményes járványkezelés nehezen képzelhető el a véleménykülönbségek nyílt orvoslása nélkül”.

A német szövetségi egészségügyi minisztérium szerint az értékelés következtetése „általános számvetés a politikával és az RKI-vel”. Az adatszolgáltatás elégtelen, a politikai döntések átláthatatlanok voltak. Eközben a szakértői tanács alig talált bizonyítékot a foganatosított intézkedések hatékonyságára a világjárvány éveiben.

Míg más országokban kihasználták a nem gyógyszeres intézkedések hatásának felmérésére szolgáló lehetőségeket, Németországban a Covid-járvány idején az összehangolt kísérőkutatások nagyrészt hiányoztak

áll a Berliner Zeitung által is szemlézett jelentésben.

Nem volt definiált kutatási koncepció, hogy a döntéseket „a pontosabb adatokra támaszkodó elemzések alapján hozzák meg”. Nem léteztek közösen koordinált kutatási kezdeményezések. Ráadásul senki sem fogadta el az egészségbiztosítási pénztárak javaslatát, amelyek hatalmas adatállományaikat készségesen bocsátották volna a kutatók rendelkezésére.

Nem biztos, hogy be kellett volna zárni az iskolákat

A jelentés leszögezi, hogy Németországban „nem állnak rendelkezésre adatok a tudományos értékeléshez gépileg olvasható formában, vagy csak korlátozottan, illetve jelentős késéssel”. Összességében a válságkezelés minősége ennek következtében „romlik”.

A bizottság szakértői ugyanakkor egészében pozitívan értékelik a maszkok beltéri viselését.

Az iskolák bezárását többek között Christian Drosten, jeles német virológus is védelmébe vette. A közzétett tanulmány azonban nagyon szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés mennyire befolyásolta a járvány terjedését. Az iskolabezárások „pontos hatékonysága” a koronavírus terjedésének megfékezésében „továbbra is nyitott” kérdés – vélik a szakértők.

Magyarán: még mindig senki nem tudja bizonyosan megállapítani, hogy az iskolabezárások képesek voltak-e megfékezni a koronavírus terjedését, miközben az intézkedés tetemes járulékos károkat okozott. Az értékelés szerint ennek az intézkedésnek a tanulók „pszichológiai jólétére” gyakorolt hatásai „óriásiak”.

A 18 szakértő emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermekek és serdülők körében jelentkező magas fertőzési arány megtévesztő. A dokumentum megállapítja, hogy az „iskolákban minden ok nélkül végzett tesztelés” a fertőzés látszólag magasabb előfordulási gyakoriságát jelezte. Ha a felnőtteket ugyanolyan gyakran tesztelték volna, mint a tanulókat, ugyanilyen gyakoriságú esetszám jelentkezett volna.

Hatékonyak-e a lezárások?

A jelentés megkérdőjelezte a korlátozások hatékonyságát is, amelyeknek kezdetben ugyan „rövid távú pozitív hatásuk” volt, hosszú távon azonban „a lakosság körében egyre kevésbé voltak elfogadottak, és elvesztették eredményességüket”.

Annál súlyosabbak voltak a járulékos károk, Példaként sorolták fel a „nők és gyermekek ellen, családon belüli erőszak növekedését”, a „mentális betegségek számának növekedését” és az „egzisztenciális nehézségeket”.

A vizsgálóbizottság egyébként már korábban jelezte, hogy határidőre nem állnak készen „az összes intézkedés teljes körű értékelésére”.

Őszig azonban a többi között a jelentés alapján is ki kell dolgozni az új, szövetségi járványvédelmi intézkedéseket, mert az érvényesek szeptember 23-án lejárnak.

Eközben az Állami Egészségbiztosítási Orvosok Országos Szövetségének elnöke a fölösleges tesztelés megszüntetése mellett kardoskodott.

„Ezeket az értelmetlen teszteket el kell törölni. Túlságosan drágák, a bürokratikus eljárás óriási teher, a járványügyi jelentőségük pedig zéró” – nyilatkozta Andreas Gassen, aki szerint értelmetlen, hogy egészséges embereket megkérdőjelezhető minőségben, minden ok nélkül teszteljenek, ugyanakkor fontosnak tartotta a tünetekkel rendelkező betegek PCR-vizsgálatát a fertőzés megelőzése érdekében.

(Borítókép: Koronavírus-tesztelőállomás Berlinben 2020. december 4-én. Fotó: Sean Gallup/Getty Images)



  • Bérelnék
  • Személyi kölcsön