Putyin vérszemet kapott, két célpont lebeg most a szeme előtt

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index keddi hírösszefoglalója

Index
2022.07.12. 21:19
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Legalább 12 ember megsebesült az ukrajnai Mikolajiv déli városának éjszakai ágyúzásában – közölte kedden a regionális kormányzó.

    A több rakétavetőből kilőtt rakéták két egészségügyi intézményre és lakóépületekre csapódtak be – közölte Vitalij Kim.

    Kedd dél körül a vezető újabb közelgő csapástól tartott, amikor bejelentette, hogy Mikolajiv felett beindult a légvédelmi sziréna – írja az Independent.

  • Megérkeztek az első hajók a dunai kikötőkbe, hogy megkezdjék az ukrán gabona külföldre szállítását. Az ukrán haditengerészet csatlakozott a mezőgazdasági termékek exportjának lebonyolításához a Duna–Fekete-tenger csatornán. A haditengerészet hajóit ukrán rakományért érkező külföldi hajók kísérik – számolt be a Kárpáti Igaz Szó a korrespondent.net alapján.

    A Duna menti ukrán kikötőket a háború előtt ritkán használták. Mivel az oroszok ellenőrzésük alá vonták a Fekete-tengerre vezető kijáratokat, Kijev újjáélesztette régi folyami kikötőit, hogy elkerülje a tengeri blokádot, és felgyorsítsa az ország búzakivitelét.

  • Carlos Franca brazil külügyminiszter kedden közölte:

    biztosítanunk kell, hogy elegendő gázolaj álljon a brazil agrárgazdaság és természetesen a brazil sofőrök rendelkezésére. Ezért kerestünk biztonságos és nagyon megbízható gázolaj-beszállítókat. Oroszország az egyik ilyen

    – mondta Franca az ENSZ New York-i központjába tett látogatásakor.

    Brazília annyi gázolajat szeretne vásárolni Oroszországtól, amennyit csak tud

    – tette hozzá.

    Nem világos, hogy Brazília hogyan vásárolna orosz gázolajat anélkül, hogy ne ütközne szembe a nyugati szankciókkal, amelyeket az ukrajnai invázió miatt vezettek be – jelentette a Reuters.

    Arra a kérdésre, hogy volt-e nyugati visszautasítás az oroszországi gázolajvásárlás tervével kapcsolatban, Franca azt mondta, hogy nem hiszi.

  • A világ legnagyobb játékgyártója közölte, hogy a legtöbb moszkvai munkatársának megszűnik a munkaviszonya, és felbontja a partneri kapcsolatot az Inventive Retail Group nevű céggel, amely az ország boltjait üzemelteti – számolt be a Guardian.

    Tekintettel a működési környezet folyamatos zavaraira, úgy döntöttünk, hogy határozatlan időre megszüntetjük kereskedelmi tevékenységünket Oroszországban

    – közölte a Lego.

    A dán játékgyártó már márciusban leállította az Oroszországba irányuló szállításokat, miután a nyugati országok Ukrajna lerohanása miatt szankciókat vezettek be.

  • Az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök kivizsgálására az Európai Unió a már működő bíróságokat kívánja igénybe venni, Oroszország Ukrajna elleni inváziójával foglalkozó különbíróság felállítása a többi nagyhatalom beleegyezése nélkül nem valósítható meg – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa kedden Prágában az EU-tagországok igazságügyi miniszterei informális találkozóját követő sajtótájékoztatón.

    A speciális bírósági testület felállítását Denisz Maljuszka ukrán igazságügyi miniszter vetette fel, aki személyesen is részt vett a prágai tanácskozáson.

    Didier Reynders azonban a tárgyalások után leszögezte:

    az EU azzal számol, hogy a háborús bűncselekményeket a már létező bíróságok fogják vizsgálni.

    A biztos felszólította az EU tagállamait, hogy a bíróságaikat nyissák meg az Eurojust előtt, és használják ki mindazokat a bizonyítékokat, amelyek az Eurojust halmoz fel a közös adatbázisban.

    Ezek a bizonyítékok az összes bírósági testület rendelkezésére fognak állni

    – hangsúlyozta Reynders. Az Eurojust az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős fórum.

  • A közösségi médiában közzétett felvételeken látszik, hogy ukrán rakétacsapás ér egy nagy lőszerraktárat Nova Kahovka városában, az Oroszország által megszállt Herszonban – számolt be a Guardian.

    Mint megírtuk, többtucatnyi ember megsérült, és néhányan meghaltak a támadás következtében.

    Az oroszok azt állítják, hogy legalább hét ember halt meg. A felvételeken látható egy nagy robbanás – amely bevilágítja az éjszakai égboltot –, felrobbanó lőszerek és füstfelhők.

  • Min Aung Hlaing tábornok az orosz atomipar és űrkutatás vezető képviselővel is találkozott. Az orosz védelmi minisztérium szerint Min Aung Hlaing tábornokkal a katonai és a katonai-technikai együttműködés elmélyítéséről folytattak megbeszélést.

    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője mindemellett közölte, hogy nem terveztek találkozót Min Aung Hlaing és Vlagyimir Putyin orosz elnök között. A mianmari katonai vezetés feje két nappal azt követően látogatott az orosz fővárosba, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter az Egyesült Államok fokozott nyomásgyakorlását helyezte kilátásba a juntával szemben.

    A junta 2021 februárjában buktatta meg a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kji választott kormányát, és azóta erőszakkal, tömeges letartóztatásokkal fojtja el a tüntetéseket. Az ukrajnai hadművelete miatt nyugati szankciók sújtotta Oroszország az utóbbi időben kiszélesítette a mianmari katonai vezetés támogatását, fegyvereket adott el Najpjidónak. Márciusban orosz katonai egységek is részt vettek a mianmari hadsereg egyik díszszemléjén – írja az MTI.

  • A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) szerint csökken Oroszország olajtermelése idén és jövőre – írja az MTI.

    Oroszország tavaly átlagosan napi 10,80 millió hordó kőolajat termelt. Az OPEC most azzal számol, hogy az orosz olajtermelés idén napi 10,63 millió hordóra, jövőre további napi 200 ezer hordóval napi 10,43 millió hordóra mérséklődik.

    Az OPEC ugyancsak kedden ismertetett legújabb előrejelzésében az szerepelt, hogy jövőre a globális olajkereslet napi 2,7 millió hordóval nő, szerényebben az idei évre várt napi 3,36 millió hordónál. Az olajszervezet előrejelzése szerint

    a globális gazdaság idén 3,5 százalékkal, jövőre 3,2 százalékkal nő.

  • Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma (MoD) megosztotta azokat a felvételeket, amelyeken ukrán katonák vesznek részt az Egyesült Királyságban tartott kiképzési gyakorlatokon – írja a Sky News.

    A múlt héten a MoD arról számolt be, hogy az ukrán katonák első évfolyama – akik közül sokan nem rendelkeznek korábbi katonai tapasztalattal – megérkezett az Egyesült Királyságba harci kiképzésre.

    Az első néhány száz újonc Nagy-Britannia különböző helyszínein részesül oktatásban annak a programnak az első szakaszában, amelynek célja, hogy akár 10 000 ukrán katonát képezzenek ki fegyverkezelésre, harctéri elsősegélynyújtásra és járőrözési taktikára.

    Ez része az Ukrajnának nyújtott szélesebb körű támogatási csomagnak, amely 2,3 milliárd font értékű páncéltörő fegyvereket, rakétarendszereket és egyéb hardvert tartalmaz. 

    A brit hadsereg világszínvonalú szakértelmét felhasználva segítünk Ukrajnának újjáépíteni az erőit és növelni az ellenállását, miközben megvédik országuk szuverenitását és a saját jövőjük megválasztásához való jogukat

    – mondta Ben Wallace brit védelmi miniszter.

  • Törökország, Oroszország és Ukrajna katonai küldöttségei és egy ENSZ-delegáció szerdán Isztambulban tárgyalni fognak az ukrán kikötőkben várakozó gabona tengeri úton történő biztonságos elszállításáról a nemzetközi piacokra – írja a Guardian Hulusi Akar török védelmi miniszterre hivatkozva.

    Mint korábban megírtuk, az ukrajnai orosz invázió legalább három szezonig tartó globális búzahiányt okoz majd, ugyanis az ukrán termés nagy része el van zárva, rekordszintre szorítva ezzel az árakat.

  • Az Európai Unió eddig 13,8 milliárd euró értékben fagyasztotta be az orosz oligarchák és az Ukrajna elleni orosz invázió miatt szankciókkal sújtott szervezetek vagyonát – közölte ma a blokk legfőbb igazságügyi tisztviselője.

    Eddig 13,8 milliárd euró értékben fagyasztottunk be oligarcháktól és más szervezetektől származó vagyonokat, ez elég nagy összeg

    – nyilatkozta az újságíróknak Didier Reynders uniós igazságügyi biztos Prágában.

    De nagyon nagy részük, több mint 12 milliárd euró öt tagállamból származik, ezért továbbra is meg kell győznünk másokat, hogy ugyanezt tegyék

    – tette hozzá az igazságügyi biztos.

    Az öt országot nem nevezte meg. A blokk feketelistáján 98 szervezet és közel 1160 magánszemély szerepel – számolt be a Sky News.

  • Az ENSZ emberi jogi hivatala kedden közölte, hogy több mint 5000 civil halt meg Ukrajnában Oroszország február 24-i bevonulása óta. A valós áldozatok száma valószínűleg sokkal magasabb.

    Az ENSZ emberi jogi hivatalának többtucatnyi emberi jogi megfigyelője van az országban. A heti frissítésében azt közölték, hogy 5024 civil halt meg eddig, és 6520 megsebesült.

  • Az Egyesült Államok úgy tudja, hogy Irán több száz drónt küldhet Oroszországnak, köztük olyanokat, amelyek fegyverrel is felszerelhetők – mondta Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. Irán már július közepétől megkezdheti az orosz erők kiképzését ezeknek a drónoknak a használatára.

    Nasszer Kanaáni iráni külügyi szóvivő visszautasította az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentéseit. Aláhúzta, az iszlám köztársaság a diplomáciai megoldás híve, bár megérti Oroszország NATO-val kapcsolatos aggodalmait. Egyúttal rámutatott, Irán és Oroszország technológiai együttműködése jóval az ukrajnai háború előtt kezdődött.

    Irán hivatalosan semleges álláspontot képvisel az ukrajnai konfliktusban, bár a teheráni kormány szimpatizál a moszkvai vezetéssel. Az iszlám köztársaság szorosabbra fűzte kapcsolatait Oroszországgal, miután az Egyesült Államok 2018-ban egyoldalúan felmondta a bécsi atomalkut.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök jövő kedden Iránba utazik, ahol Ebrahim Raiszi iráni elnökön kívül Recep Tayyip Erdogan török államfővel is találkozik – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden az MTI szerint.

  • Négy hónap alatt eddig 6,7 millió ukrajnai menekült érkezett az Európai Unióba, közülük azonban mintegy 3 millióan már visszatértek Ukrajnába – írja a Kárpáti Igaz Szó Ylva Johanssonra, az Európai Bizottság belügyi biztosára hivatkozva.

    Johansson szerint az ukrajnai menekültek közül csaknem 3,7 millió személy kért ideiglenes védelmet az uniós országokban. A legtöbb ukrajnai menekültet Csehország, Lengyelország és Észtország fogadta be.

    Az ENSZ menekültügyi főbiztossága szerint 8,8 millió állampolgár távozott Ukrajnából, közülük 3,3 millió tért eddig vissza. A hivatal szerint az összes európai országban tartózkodó ukrajnai menekültek száma 5,6 milliót tesz ki jelenleg.

  • Németország igazságügyi minisztere szerint az ukrajnai háborús bűnök kivizsgálása valószínűleg „sok évet” vesz igénybe, de bízik abban, hogy végül sikerrel járnak.

    Marco Buschmann szerint „valószínűleg több százezer, sőt talán több millió bizonyítékot kell majd átvizsgálni, dokumentálni és értékelni”.

    A német szövetségi ügyészség március elején közölte, hogy megkezdte az orosz erők által Ukrajnában elkövetett esetleges háborús bűncselekmények vizsgálását – írja az Independent.

  • Egy 10 éves kijevi kislány több mint 20 ezer ukrán hrivnyát (274 ezer forintot) gyűjtött össze az ország fegyveres erőinek azzal, hogy az utcán élő helyiekkel dámázott pénzért – számolt be a Sky News.

    Valeria Yezhova – aki a hónap elején kezdte a gyűjtést – a pénzt Szerhij Pritula ukrán műsorvezető alapítványa számára gyűjtötte össze, amely az ország hadseregének nyújt katonai segítséget. 

    A jövő nemzedékével legyőzhetetlenek vagyunk!

    – írta Pritula a Twitteren.

  • Spanyolország Leopard 2A4 harckocsikat és M113 lánctalpas páncélozott járműveket ad Ukrajnának – írja az Infodefensa.

    A lap saját forrásaira hivatkozva megjegyezte, hogy a spanyol védelmi minisztérium zöld utat adott 10 harckocsi és 20 páncélozott személyszállító jármű átadására.

    A felszereléseket katonai és technikai segítségnyújtásként adják át Ukrajnának az orosz megszálló erők elleni küzdelemben – tették hozzá.

  • Ukrajna további 1,7 milliárd dollár (689 milliárd forint) támogatást kap az amerikai kormánytól és a Világbanktól, hogy kifizethesse az egészségügyi dolgozók bérét.

    Viktor Ljasko, Ukrajna egészségügyi minisztere elmondta, hogy „a háború nyomasztó terhei miatt” hónapról hónapra nehezebb kifizetni az egészségügyi dolgozók bérét.

    Szerinte a beruházás nem csupán további pénzügyi támogatást jelent, hanem „olyan beruházást, amely egy lépéssel közelebb visz minket a győzelemhez” – írja az Independent.

  • Az ukrajnai háború alatt zsákmányolt vagy megsemmisített orosz haditechnikai eszközök darabjait mutatják be egy prágai kiállításon.

    Az ukrán belügyminisztérium által szervezett tárlatot hétfőn mutatták be. A tárlaton egyebek mellett egy megrongálódott T–90-es harckocsi, egy Buk légvédelmi rendszer és egy Msta-haubicsa látható.

    A háborús trófeák kiállításának célja, hogy bemutassa a „háború borzalmait” és kiemelje az ukrán katonák ellenállását – közölték a tisztviselők.

  • A Donyecki területhez tartozó Csasziv Jar városában egy ötemeletes lakóház romjainak eltakarítása közben további három holttestet találtak.

    Összesen 38 holttestet távolították el a romok alól, köztük egy gyermekét, és több mint 400 tonna lebontott épületelemet szállítottak el – írja az Interfax. Korábban 35 ember haláláról számoltak be.

    A támadás szombaton volt, a törmelékeket most takarítják el a helyszínen.

  • Kedd délután 3 óra körül újabb támadás történt az ukrán titkosszolgálat (SZBU) központja ellen az ideiglenesen megszállt Enerhodar városában.

    Füst szállt fel az épületből – közölte az Enerhoatom.

    Két nappal ezelőtt szintén támadás érte az SZBU épületét Enerhodarban.

  • Három ember megsebesült Harkiv ipari negyedében, amikor az orosz megszállók ágyúzni kezdtek a területen – írja az Interfax.

    A városban hat tűzesetet is jelentettek, amelyeket sikerült eloltani.

  • Az ukrán hatóságok közölték, hogy éjszaka egy dél-ukrajnai orosz lőszerraktárat vettek célba, a támadás következtében hatalmas robbanás történt.

    Az ukrán hadsereg déli parancsnoksága szerint rakétacsapás érte a raktárat, amely mintegy 35 mérföldre keletre helyezkedik el a fekete-tengeri kikötővárostól, Herszontól, amely szintén az orosz erők megszállása alatt van.

    A csapás pontossága arra engedett következtetni, hogy az ukrán erők az Egyesült Államok által szállított, nagy pontosságú tüzérségi rakétarendszereket (HIMARS) használtak a támadáshoz – írja az Independent.

  • Az Európai Tanács kedden bejelentette, hogy „sürgősséggel” további egymilliárd eurót biztosít Ukrajnának – számolt be a Sky News.

    A kiegészítő pénzügyi támogatással az Európai Tanács immár 2,2 milliárd eurós támogatást biztosított Ukrajna részére, amely az elkövetkezendő hónapokban tovább növekedhet. 

    Az anyagi és pénzügyi segélyek folytatása nem lehetőség, hanem kötelességünk – mondta Zbynek Stanjura, Csehország pénzügyminisztere. Elmondása szerint a támogatás biztosítja a szükséges forrásokat a sürgős szükségletek fedezésére és a kritikus állapotban lévő infrastruktúra működésének biztosítására. Erről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

    Kapcsolódó

    Újabb egymilliárd eurós gyorssegélyt szavazott meg az EU Ukrajnának

    Ez is része a 9 milliárd eurós rendkívüli MFA-csomagnak.

  • Ukrajna folyamatosan próbálja megtámadni a zaporizzsjai atomerőművet, közölte kedden Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai terület katonai-polgári közigazgatása főtanácsának tagja.

    Rogov azt állítja, hogy korábban az ukrán harci drónok aknákat dobtak le a zaporizzsjai atomerőmű közelében. Rogov szerint ez a csapás arra irányult, hogy „terrorizálják a dolgozókat”. A támadásban senki sem sérült meg.

    A zaporizzsjai atomerőmű a mintegy 6000 megawattos kapacitásával az egyik legnagyobb Európában. Korábban Ukrajna villamosenergia-termelésének negyedét állította elő, emlékeztet a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

  • Mintegy 265 millió hrivnyát különítettek el a katonák támogatására Munkácson, jelentette be a Munkácsi Városi Tanács Rosztyiszlav Fegyir alpolgármesterre hivatkozva.

    A közlemény szerint a legnagyobb összeget – 201 millió hrivnyát – a 128-as kárpátaljai különálló hegyi dandár részére fordítják, írja a Kárpátalja.ma.

    A fennmaradt összeget a munkácsi határőrségnek, a munkácsi területvédelmi egységeknek, a nemzetőrségnek és a tűzoltóságnak, a toborzó- és szociális ellátóközpontnak, a katonai kórháznak, valamint a fegyveres erők különböző egységeinek részére különítették el.

  • A Lego teljesen leállította az üzleti tevékenységét Oroszországban, jelentette be Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, írja az Unian hírügynökség.

    Oroszországban a Legónak összesen 81 üzlete volt. A vállalat március 3-án függesztette fel az építő- és játékkockák szállítását az országba az ukrajnai invázió miatt.

  • Szvjatoszlav Vakarcsuk gitárt ragadott és minikoncertet adott az erdőben a katonáknak. Az ukrán művész ezen a héten az ország déli és keleti régióiba látogatott el, ahol aktív harcok folynak, írja az Unian hírügynökség.

    A „koncertről” közzétett fotók azt mutatják, hogy a művész a földön ülve zenélt, köré pedig katonák gyűltek, akik pár percre elfeledkezhettek a háború borzalmairól.

  • Az ukrán védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának különleges egysége különleges műveletet hajtott végre a Herszoni terület megszállt területén, melyben öt ukránt sikerült kiszabadítaniuk a fogságból – jelentette be a hadifoglyok kezelését koordináló parancsnokság. 

    A fogságból szabadultak között volt az Ukrán Fegyveres Erők egy katonája, egy volt rendőr és három civil.

    A jelentésből kiderült az is, hogy az egyikük súlyosan megsérült. Jelenleg már az ukrán hatóságok felügyelete alatt állnak, és megfelelő kezelésben részesülnek – számolt be az Unian.

  • A jövő héten az iráni fővárosba, Teheránba utazik Vlagyimir Putyin orosz elnök, ahol többek között Ebrahim Raiszi iráni és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel találkozik – közölte kedden Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

    Hozzátette, hogy a szíriai rendezés elősegítését célzó asztanai folyamatot szavatoló államfők találkozóját tartják meg Teheránban. A látogatást július 19-re tervezik.

    Peszkov szólt arról is, a háromoldalú találkozó mellett kétoldalú találkozókra is sor kerül. Itt emlékeztetett előző napi kijelentésére, amely szerint szó van egy közelgő magas szintű találkozókról Putyin és Erdogan között. Ez a megbeszélés is Teheránban lesz – erősítette meg a szóvivő.

    A szíriai politikai rendezés formáját Oroszország, Törökország és Irán kezdeményezte, a tárgyalásokon részt vettek a hivatalos Damaszkusz és a szíriai ellenzéki delegáció képviselői is.

    A megbeszélések 2017 januárjában kezdődtek a kazah fővárosban, Asztanában, innen az „asztanai folyamat” elnevezés. Bár Asztanát 2019-ben átnevezték Nur-Szultanra, a tárgyalási kezdeményezés neve megmaradt a korábbi – számolt be az MTI.