Ez a poszt a következő Percről percre része:

Készüljünk, az oroszok elzárják a gázt

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az ukrán mezőgazdasági termékek, mindenekelőtt a gabona kivitelének felgyorsításáról tárgyalt Nagy István agrárminiszter Viktor Mikitával, a Kárpátalja megyei katonai közigazgatás vezetőjével.

    Ukrajna és Magyarország egyaránt abban érdekelt, hogy mielőbb megoldódjon a háború miatt kialakult gabonakrízis, amely éhínséget, ennek következtében pedig migrációs válságot okozhat – emelte ki Nagy István agrárminiszter, akit Ungváron a hivatalában fogadott Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója. Nagy István Mikola Szolszkijjel, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterével folytatott lvivi tárgyalását követően tájékozódott a Kárpátalján található ukrán–magyar határátkelők szállítási kapacitásainak bővítési lehetőségeiről.

    A megbeszéléseket értékelve Nagy István kiemelte a tárgyalások operatív és gyakorlati jellegét. Ukrán kollégájával megállapodtak egy közös cselekvési terv előkészítésében, amelyet az Európai Unió elé tárnak, és a határátkelők kapacitásbővítésének megvalósítására forrást kérnek. Jelenleg naponta mintegy négyezer tonna búza halad át az ukrán–magyar határon, ami a lehetőségek teljes kihasználásával megduplázható – fejtette ki az agrártárca vezetője. Azonban ez nem oldja meg a kérdést,

    ezért kell egy sokkal nagyobb infrastrukturális beruházással a határátlépést biztosítani

    – hangsúlyozta Nagy István.

    A négy európai uniós tagországgal határos Kárpátalja szerepe rendkívül fontos a fekete-tengeri kikötők blokádja miatt kialakult gabonakrízis megoldásában – mutatott rá Viktor Mikita, a megyei katonai közigazgatás vezetője. A szárazföldi alternatív szállítási útvonalak kialakítása államközi szintű feladat, de a munkából a helyi közigazgatásoknak is ki kell venniük a részüket – idézi Kárpátalja kormányzóját az MTI.

  • Mobil klinikákat létesítettek az orosz megszállók Mariupol városában, azonban a nagy mennyiségű beteg miatt az orvosi berendezések két nap után tönkrementek – számolt be Petro Andruscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója. 

    A tanácsadó kiemelte: így a város lakossága ismét orvosi segítség nélkül maradt – írta az Unian ukrán hírügynökség. 

  • Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka csütörtökön biztosított afelől, hogy az ukrán főváros védelmére felállították a csapatokat, így hirtelen nem törhetnek ki ismét harcok Kijev körül.

    Erről a katonai vezető Bridget Brinkkel, az Egyesült Államok kijevi nagykövetével folytatott találkozóján beszélt, amelyen jelen volt Olekszij Reznyikov védelmi miniszter is – írja az MTI.

    Február-márciusban harcok folytak Kijev mellett. Sikerült azonban megszerveznünk a főváros megbízható védelmét, és kiűzni az ellenséges csapatokat. Jelenleg még tovább erősítjük a védelmet. Megfelelő csapatcsoportokat hoztunk létre a város védelmére, ezért lehetetlen, hogy a harci cselekmények váratlanul áttevődjenek Kijev közelébe

    – fogalmazott Zaluzsnij. A főparancsnok szerint most a fő veszélyt az orosz erők rakétacsapásai jelentik, bár az ukrán légvédelem jó néhány rakétájukat lelövi. Emlékeztetett továbbá arra is, hogy mostanra az intenzív harcok java része Donyeck és a Luhanszk megyébe tevődött át.

  • Az ukrán katonai hírszerzés arról számolt be, hogy a déli országrészben lévő, orosz megszállás alá került Herszonban a drámaszínházban építettek ki tüzérségi lőszerraktárt az orosz erők.

    Július 11-éről 12-ére virradóra teherautókat rakodtak ki a színház közelében. Jelenleg a színház helyiségeit szigorúan őrzik, a téren és a színház körüli utcákon járőröznek

    – írta a hírszerzés. A titkosszolgálat információi szerint az orosz megszállók készülnek az úgynevezett „népszavazásra” is a régió hovatartozásáról. A megszállt Herszonba Oroszországból politikai stratégák egy csoportját várják, akiket a tervek szerint a Bordo Hotelben helyeznek el szigorú őrzés mellett – írja az MTI.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök törvénybe iktatta az Oroszország által „külföldi ügynöknek” tekintett személyekre és szervezetekre vonatkozó szigorúbb intézkedéseket, valamint egy új törvényt, amely a disszidálást a hazaárulással teszi egyenlővé.

    A december 1-jén hatályba lépő új törvényjavaslat kiterjeszti a „külföldi ügynökök” fogalmát mindenkire, akiről úgy ítélik meg, hogy „külföldi befolyás alá került”, vagy külföldről kap támogatást – nem csak külföldi pénzt – írja a Guardian.

    Putyin aláírta azt a törvényjavaslatot is, amely akár hét évig terjedő börtönbüntetést vezet be a nemzetbiztonság elleni cselekményre buzdításért, valamint azt a törvényt, amely a harcok során az ellenség oldalára való átállás büntetőjogi felelősségét hazaárulássá bővíti.

    Az orosz vezető aláírta azt a törvényt is, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy különleges gazdasági intézkedéseket vezessen be az orosz fegyveres erők támogatására az országon kívüli „terrorellenes és egyéb műveletekben”.

  • Az orosz megszállók által július 14-én, csütörtökön végrehajtott Vinnyica elleni rakétatámadás áldozatainak száma 23 főre emelkedett.

    Az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat Facebook-oldalán azt közölte: további öt áldozat válságos állapotban van.

  • Egyhangúlag jóváhagyta csütörtökön a szlovén parlament azt az Olaszországgal kötött szolidaritási megállapodást, amely értelmében a két ország gázellátási gondok esetén kölcsönösen egymáshoz fordulhat segítségért – jelentette az STA szlovén hírügynökség.

    A szlovén infrastrukturális minisztérium közölése szerint Olaszország már korábban ratifikálta a megállapodást. A szolidaritási mechanizmus akkor indítható el, ha a védett fogyasztók – a szlovén jogszabályok értelmében a háztartások, az egészségügyi és oktatási intézmények, illetve a szociális szolgáltatást nyújtó létesítmények – gázellátása veszélybe kerül.

    Szlovéniának ez az első ilyen jellegű kétoldalú szerződése, amellyel segíti a gázellátás biztonságának garantálását. Ljubljana arra törekszik, hogy Ausztriával és Horvátországgal is hasonló megállapodást kössön – írja az MTI.

  • Az Európai Unió tárgyalásokat folytat arról, hogy feloldja egyes orosz magánszemélyekkel szemben az ukrajnai háborúban Moszkvából való részvételük miatt kiszabott szankciókat, miután a blokk jogászai megállapították, hogy a büntetéseket nem megalapozott vádak szerint szabhatták ki – írja a Bloomberg.

    Mintegy harminc személy bírósághoz fordult az EU-hoz, kérve, hogy töröljék őket a szankciós listákról, és körülbelül további tíz személy közvetlenül az EU-tól kérte a szankciók törlését.

    Az Európai Tanács jogi szolgálata szerdán arról tájékoztatta az uniós nagyköveteket, hogy e kérelmek egy része indokolt volt, mivel a szankcionált személyek által szolgáltatott információkból kiderült, hogy a szankciókat alátámasztó bizonyítékok gyengék, régiek vagy tévesek voltak.

  • Több mint negyven ország jelezte politikai nyilatkozta aláírásával a szándékát, hogy együtt segítenék az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök felkutatására irányuló nyomozást – írja az Independent.

    A megállapodást a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) székhelyén, egy Hágában tartott konferencián kötötték meg. A 45 ország emellett 20 millió eurót ígért az ICC, valamint az ukrajnai főügyészség és az ENSZ támogatására. 

    Ennek következtében, mivel több mint 20 ezer háborús bűnügyi nyomozás már folyamatban van, és a különböző csoportokat különböző országok vezetik, a bizonyítékoknak hiteleseknek és szervezettnek kell lenniük – nyilatkozta néhány tisztviselő.

  • Bajorország beleegyezett, hogy péntektől 17 százalékkal megemeljék az olaszországi Triesztből az Alpokon keresztül Ausztriába és Németországba vezető kőolajvezeték (TAL) napi szállítási kapacitását – jelentette be Petr Fiala cseh miniszterelnök csütörtökön Prágában, a Markus Söder bajor kormányfővel folytatott tárgyalások után. 

    Számomra természetes, hogy döntést hoztunk a szállítási feltételek javításáról Csehországba. A 17 százalékos kapacitásemelés holnap lép érvénybe

    – jelentette ki Söder újságírók előtt.

    Petr Fiala rendkívül fontosnak nevezte a bajor döntést a cseh energiapolitika és -biztonság szempontjából. Azt is mondta, hogy „ez jelentős lépés a cseh gazdaság orosz függésének csökkentésében”.

    Csehország számára ez jó hír, mert ennek következtében évente 1,5-2 millió tonnával több kőolajat kaphatunk a TAL vezetéken keresztül

    – mutatott rá Zbynek Stanjura cseh pénzügyminiszter. Ha problémáink adódnak a Barátság kőolajvezetékkel, kihasználhatjuk a TAL-t – tette hozzá a tárcavezető.

    Gazdasági elemzők egybehangzó nézete szerint a TAL kapacitásának növelése fontos lépés ahhoz, hogy Csehország mihamarabb megszabaduljon az orosz kőolajtól való függőségétől – írja az MTI.

  • Oroszország 5G mobilhálózati lefedettségének fejlesztése a nagy globális távközlési szolgáltatók kivonulása és a kormányzati szabályozás által okozott korlátok miatt leállt – írja a Moscow Times.

    Oroszország digitális fejlesztésekért felelős minisztériuma a hónap elején közölte, hogy célja az 5G-hálózat oroszországi elterjedésének elősegítése.

    Az orosz hadsereg azonban, amely jelenleg ezeket a frekvenciákat használja, nem hajlandó megnyitni azokat a polgári használat előtt – vagyis a minisztérium kezdeményezése keveset javít az 5G-lefedettség bevezetésén.

    A civil eszközök semmilyen módon nem zavarhatják a katonai eszközöket. Ráadásul ez a hatótávolság a katonaság számára a szükséges berendezések hiánya miatt használhatatlan. A radarjaik mindenesetre továbbra is gond nélkül működnek majd

    – mondta Mihail Klimarjov informatikus.

  • Kijev polgármestere szerint a legalább húsz ember halálát okozó vinnyicai orosz rakétacsapás „bizonyíték arra, hogy Oroszország nem hagy fel a barbarizmussal”. Vitalij Klicsko a Sky News szerint azt írta:

    az orosz terroristák dühödten folytatják a békés ukránok elleni népirtást. A mai ijesztő felvételek Vinnyicából bizonyítják, hogy Oroszország nem áll le a barbarizmusával. Csak modern és erős fegyvereket kérünk Ukrajnának. Ez a civilizált világ egységes álláspontja, amely nem akarja, hogy a véres vadak elpusztítsák.

    A rendőrség szerint három rakéta csapódott be egy irodaházba, és megrongálta a közeli lakóházakat a fővárostól, Kijevtől 268 kilométerre délnyugatra fekvő városban.

    A csapás tüzet indított, amely egy szomszédos parkolóban 50 autóra terjedt át, és többtucatnyian megsérültek.

  • A hétéves műkorcsolyázó Gosa Mandzjuk Ukrajnából menekült el, és májusban érkezett Bristolba.

    Gosa Ukrajnában országos versenyeken indult, és heti hat napot edzett, de a konfliktus miatt nehezen tudta tartani az edzéseket – írja a Sky News.

    A korcsolyázóközösség összefogott, hogy támogassa őt, köztük az amerikai profi korcsolyázó Matt Evers is, aki a Dancing On Ice minden sorozatában szerepelt.

  • Litvánia nem száll vitába az Európai Bizottság érvelésével, de az új szabályok kidolgozásáig fenntartja a Kalinyingrádra érvényes jelenlegi tranzitszabályokat, korlátozásokat – jelentette be Ingrida Simonyte litván miniszterelnök csütörtökön Vilniusban.

    A kormányfő hangsúlyozta, hogy nem szállnak vitába Brüsszellel, de, mint fogalmazott:

    Litvániának új szabályokat kell kidolgoznia a teherforgalomra, addig pedig a jelenlegi eljárás marad érvényben.

    A kormányfő az Európai Bizottság szerdai nyilatkozatával kapcsolatban – miszerint Litvánia átengedheti az uniós szankciós listára került termékeket a Kalinyingrádba tartó vasútvonalon – úgy nyilatkozott: „nem volna észszerű” az orosz exklávéba szállítandó termékekről vitát nyitni, ha ugyanis erre szánják az idejüket és az energiájukat, „az csak győzelmet jelent a Kreml számára”. Mint elmondta, Ukrajna megsegítésére kell fordítani a valódi figyelmet az orosz agresszió elleni küzdelemben – írja az MTI.

    Litvánia külügyminisztériuma tegnap jelentette be a bizottság ajánlásával egybehangzóan, hogy át fogják engedni a vasúti teherforgalmat Fehéroroszországból az orosz exklávéba, azonban ellenőrzésük alatt fogják tartani, hogy a szállítandó mennyiségek nem haladják-e meg az elmúlt három év átlagát.

  • A holland országos gázhálózat-kezelő szervezet szerint nem várható téli gázhiány, akkor sem, ha orosz gáz nem áll majd rendelkezésre. A Gasunie Transport Services (GTS) tanulmányt készített az orosz gázszállítások teljes leállításának várható hatásairól, és megállapította, hogy az nem feltétlenül vezetne a gázfogyasztás leállításához. A GTS szerint a hollandok a magas árak miatt már 20 százalékkal kevesebb gázt használnak.

    Amennyiben ez a tendencia folytatódik, továbbá a szénerőművek teljes kapacitással üzemelnek, és a cseppfolyósítottföldgáz-készletek mértékét megnövelik, valamint a Németországba irányuló gázexportot 35 milliárd köbméterre korlátozzák, akkor idén télen senkinek sem kell kikapcsolnia a gázt

    – írta a GTS. Bart Jan Hoevers, a GTS igazgatója szerint, ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor más sürgősségi intézkedésre sem lesz szükség. A Gasunie leányvállalata, az Eems-Energy Terminal a múlt héten két energetikai csoporttal kötött megállapodást cseppfolyósított földgáz szállításáról Hollandiába, csökkentve a függőséget az orosz gáztól.

  • Az októberben működésbe helyezendő Baltic Pipe-vezetéken át idén 5 milliárd, jövőre pedig 10 milliárd köbméter norvég gázt szállítanak Lengyelországba a megkötött szerződések értelmében – közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

    A befejezés előtt álló Baltic Pipe-vezetéken át az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt, a dániai hálózatba betáplált földgázt szállítanak majd Lengyelországba – írja az MTI.

    A lengyel miniszterelnök felidézte, Lengyelországban évi mintegy 4 milliárd köbméter gázt termelnek ki, a balti-tengeri Swinoujsciében működő, egyebek között katari és amerikai cseppfolyósított gázt (LNG) fogadó kikötő jelenlegi kapacitása 6,5 milliárd köbméter, de jövőre tervek szerint 8 milliárdra bővítik.

    Becslések szerint a lengyelországi gázfogyasztás idén alacsonyabb lehet a tavalyinál, megközelíti a 20 milliárd köbmétert. Morawiecki szerint a korábban felsorolt gázforrásoknak köszönhetően Lengyelország nem lesz kitéve az orosz „gázzsarolásnak”, már jelenleg is „gázügyekben szuverén” országnak számít, mivel Lengyelország április végétől nem fogad orosz gázt.

  • Az orosz katonák között pánik tört ki Ukrajna új fegyverei miatt – állítja elfogott orosz rádióbeszélgetésekre hivatkozva az ukrán belbiztonsági szolgálat, az SZBU. 

    Az Ukrinform számolt be az SZBU azon állításáról, miszerint az orosz fegyveres erők körében „hisztérikussá” vált a helyzet az elesett és megsérült katonák száma miatt, olyannyira, hogy egyes katonák egyenesen pszichiátriai kezelést igényelnek. 

    Az ukrán lap szerint az SZBU közzétett egy rendelkezésére álló hangfelvételt is, melyen egy állítólagos orosz katona panaszkodik arról, hogy az ukránok csak

    ülnek, kávéznak, gombokat nyomkodnak és lőnek ránk tüzérséggel.

    Az állítólagos orosz katona azt is megemlíti, hogy az ukrán tüzérségi eszközök hatótávolsága jelentősen nagyobb, mint az orosz tüzérségi eszközöké.

    A felvétel, valamint az SZBU beszámolójának hitelességét nem lehet független forrásból megerősíteni – írja a Portfolio.

  • Kárpátalja és Magyarország a belső menekültek tartózkodásáról egyeztetett és olyan mechanizmust szeretnének kifejleszteni, amely aktiválja a lakhelyüket elhagyni kényszerült személyek munkában való elhelyezkedési folyamatát – írja a Kárpáti Igaz Szó a Kárpátalja megyei közigazgatás közleménye alapján.

    A megbeszélésen Panyi Miklós, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára megjegyezte, hogy

    jelenleg 70-100 ezer ukrán menekült tartózkodik hivatalosan Magyarországon.

    Ugyanakkor mintegy 26 ezren folyamodtak menekültstátuszért, a kérvények 95 százalékát már pozitív elbírálásban részesítették.

    Kárpátalján és a velünk határos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – ahová jelentős számú menekült érkezett – van elegendő munkahely. A hasonló helyzet és a közös cél miatt rendkívül fontos a tapasztalatcsere

    – nyilatkozta Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője.

    Továbbá a találkozón megvitatták a Kárpátalján előállított termékek magyar piacra kerülési lehetőségeit, illetve az ottani vállalkozások relokációját is.

  • Emmanuel Macron francia elnök szerint Oroszország „háborús fegyverként” használja a gázt, ezért a franciáknak és Európának is fel kell készülnie az orosz gázellátás teljes leállására.

    Oroszország az energiát, az élelmiszer-ellátást háborús fegyverként használja. Fel kell készülnünk egy olyan forgatókönyvre, amely szerint teljesen le kell mondanunk az orosz gázról

    – mondta csütörtökön a köztársasági elnök a francia nemzeti ünnepen az ukrajnai háború energiaellátásra gyakorolt hatásairól az MTI szerint. 

    Az elmúlt napok igazi változása, és szerintem erről túl keveset beszéltünk, az az orosz döntés, hogy elkezdték elzárni a gázt. Hibrid háborúban vagyunk. És ez nem a szankcióink következménye

    – vélte Emmanuel Macron.

  • Írországban beteltek azok a férőhelyek, amelyeket az állam biztosított a menekülteknek. Az elmúlt néhány hétben annyi ember érkezett a háború sújtotta Ukrajnából, hogy már nem tudják őket elszállásolni az Ír-szigeten.

    Emiatt szerdán mintegy 250 nő és gyermek kényszerült a dublini repülőtéren aludni, volt olyan, aki a földön éjszakázott, legalábbis az ukrán menekülteket segítő önkéntes csoport közlése szerint – olvasható az rti.ie ír közszolgálati rádió és televízió oldalán.

    A Gyermek- és Családügyi Minisztérium közlése szerint az országba érkezőknek szerdán a dublini reptéren kellett megszállniuk, mert nincs hova menniük. A tárca közölte, hogy a kormány minden erejével valamilyen alternatív megoldáson dolgozik.  

  • A heves harcok miatt központi vízellátás nélkül maradt a Donyecki régióban található Szlovjanszk városának lakossága – számolt be a város katonai igazgatása. 

    A vízellátás helyreállításának céljából a városban új szivattyútelepeket létesítenek. A tervezett nyolc telepből már négy elkészült – tudatta a régió katonai igazgatóságának vezetője Telegram-csatornán.

  • A közép-ukrajnai Vinnyica városát ért orosz rakétatámadás halálos áldozatainak száma 17-re emelkedett, két gyermek is van köztük – közölte az ukrán főügyészség.

    Többtucatnyian megsebesültek, valamint lakóépületek, közigazgatási és irodahelyiségek semmisültek meg.

    Mintegy 90 ember szorult orvosi ellátásra, és közülük csaknem 50 ember állapota súlyos. A rakétatámadás egy egészségügyi központot is lerombolt – írja a Guardian.

  • A pokrovszki szülészeti központ az utolsó, ukrán ellenőrzés alatt álló szakorvosi osztály a kelet-donbászi régióban. A központ mintegy 40 kilométerre van a legközelebbi frontvonaltól, és a háború alatt végig bombázások robaja alatt kellett itt levezényelni a szüléseket.

    A terhes nők aggódnak amiatt, hogy hol szülhetnek, és az orvosok a koraszülések számának növekedését figyelték meg:

    február 24. óta a csecsemők 16,5 százaléka koraszülöttként jött világra Pokrovszkban. Ez az arány igen magas a 9 százalékos országos átlaghoz képest, és egyértelműen a háborús stressz számlájára írható.

    Dr. Ivan Ciganok, a 2015-ben alapított központ vezetője a BBC-nek elmondta: „A szülés egy olyan folyamat, amelyet semmilyen körülmények között sem lehet megállítani.”

  • Volodimir Zelenszkij „nyílt terrorcselekménynek" nevezte a vinnyiciai rakétatámadást, amelynek a feltételezések szerint  már 12 halálos áldozata van.

    Az ukrán nemzeti rendőrség szerint a Kijevtől délnyugatra fekvő városban három rakéta csapódott be egy irodaházba, és megrongálta a közeli lakóépületeket.

    A rakétatámadás tüzet okozott, amely egy szomszédos parkolóban 50 autóra terjedt ki. A feltételezések szerint 12 ember meghalt és további 25 megsebesült – írja az Independent.

    Az ukrán elnök szerint egy gyermek is volt a halottak között, és azt állította, hogy a támadás célja szándékosan a civilek terrorizálása volt.

    Oroszország minden nap pusztítja a polgári lakosságot, ukrán gyerekeket öl, rakétákat irányít polgári objektumok ellen. Ahol nincsenek katonai célpontok. Mi ez, ha nem nyílt terrorcselekmény?

    – írta Zelenszkij a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

  • Az orosz erők „nem értek el jelentős területi előrenyomulást” az elmúlt 72 órában a Donbászban − közölte a brit védelmi minisztérium.

    Az Egyesült Királyság napi hírszerzési jelentése szerint a Donbászban az orosz erők továbbra is tüzérségi csapásokat hajtanak végre a front teljes szélességében, melyeket egyes területeken kisebb század- és szakaszméretű egységek támadásai követnek.

    Az elmúlt 72 órában azonban nem értek el jelentős területi előrenyomulást, és fennáll a lehetőség, hogy elveszítik a Liszicsanszk elfoglalása után kialakult lendületet.

    Az orosz erők által használt elavult járművek, fegyverek és szovjet korszakból örökölt harci taktikák nem alkalmasak arra, hogy gyorsan visszanyerjék vagy növeljék a lendületet, hacsak nem elsöprő tömegben használják őket − amit Oroszország jelenleg nem képes megvalósítani.

  • Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter közlése szerint Ukrajna júliusban mintegy 4,4 milliárd dollár értékű segélyt kaphat nemzetközi partnereitől – írja a Kárpáti Igaz Szó az Ukrinformra hivatkozva.

    Májusban nem volt túl kedvező a helyzet, mindössze 1,5 milliárd dollár pénzügyi támogatást kaptunk

    – mondta Marcsenko.

    A pénzügyminiszter szerint a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a külföldi partnerektől származó havi bevételek meghaladják a 4 milliárd dollárt. Ez lehetővé teszi a hrivnya erősödését, valamint a szükséges kifizetések időbeli kiutalását.

    Denisz Smihal miniszterelnök korábban kijelentette, az év végéig Ukrajna 20 milliárd dollár értékű pénzügyi támogatásra és segélyszállítmányra számít nemzetközi partnereitől.

  • Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere azt ígérte, hogy az orosz háborús bűnösöket bíróság elé állítják „minden csepp ukrán vérért és könnyért”, miután egy orosz rakétatámadásban több ember meghalt a közép-ukrajnai Vinnyica városában – írja a Guardian.

    A Vinnyica elleni támadásra akkor került épp sor, amikor Ukrajna legfőbb háborús bűnösökkel foglalkozó ügyésze és az európai igazságügyi hatóságok Hágában összegyűltek, hogy kivizsgálják az orosz invázió óta történt atrocitásokat.

    A sok áldozat mellett legalább egy gyerek meghalt a Vinnyica elleni rakétacsapás következtében. Az orosz háborús bűnösöket bíróság elé fogjuk állítani

    – írta a Twitteren Kuleba.

  • Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy légiereje két ukrán vadászgépet lelőtt, és amerikai gyártmányú M777-es házi lövegek sokaságát semmisítette meg Kelet-Ukrajnában – írja a Sky News.

    A védelmi minisztérium napi tájékoztatójában azt is közölte, hogy Kalibr cirkálórakétákkal csapást mértek egy gyárra a déli zaporizzsjai régióban, megsemmisítve az ukrán harci járműveket. 

  • A koronavírus-járvány, illetve Oroszország Ukrajna elleni háborúja is negatív hatással van az Európai Unió gazdaságára, amely a tavaszi előrejelzéshez képest alacsonyabb növekedési pályán mozog – közölte az Európai Bizottság a csütörtökön közzétett nyári időközi gazdasági előrejelzésében, amely szerint magasabb lesz az infláció is a korábban vártnál.

  • Az Európai Unió közölte, hogy nem ismeri el az ukrán állampolgároknak kiállított orosz útleveleket, és egyúttal elítélte Vlagyimir Putyin e hét eleji döntését, amely felgyorsítja az ukránok orosz állampolgársági eljárását.

    Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője így fogalmazott:

    Az új orosz jogszabály, amely most minden ukrán számára egyszerűsíti az orosz állampolgárság megszerzésére irányuló eljárást, Ukrajna szuverenitásának újabb égbekiáltó megsértése, amely Oroszország illegális háborújához kapcsolódik.

    Az ukrán külügyminisztérium felszólította az ország nyugati szövetségeseit, hogy „határozottan reagáljanak Putyin útlevél-fantáziáira”.