Embereket végzett ki Mianmarban a katonai diktatúra
További Külföld cikkek
-
Sokan nem jutnak el orvosi vizsgálatra az Európai Unióban, kiderült, mi a helyzet Magyarországon
- Az ukrán fronton harcoló férjeiket, barátjaikat követelik vissza az orosz nők
- Olyan Facebook-székházat terveznek Kínában, mely nagyobb lesz mint az Apple-é
- Szijjártó Péter a kisebbségi törvényről tárgyalt Dmitro Kulebával
- Guy Verhofstadt szerint ideje megvonni Orbán Viktor szavazati jogát
A börtönben tartott ellenzékieket terrorizmus vádjával ítélték el, és akasztással végezték ki őket vasárnap, tette hozzá a lap. Az országot irányító junta rövid közleményben erősítette meg a kivégzések tényét.
A katonai vezetés már június elején bejelentette, hogy egy előre meg nem határozott időpontban halálbüntetés vár a négy elítéltre, miután fellebbezésüket elutasították. A nemzetközi közösség kifogásolta az ítéleteket, rámutatva, hogy az eljárások katonai bíróság előtt és zárt ajtók mögött zajlottak. Zav Min Tun, a junta szóvivője szerint indokolt volt a halálbüntetés, mert az elítéltek legalább ötven civillel végeztek.
Mianmarban legutóbb 1990-ben hajtottak végre halálbüntetést. Manny Maung jogvédő elmondta, hogy az ellenzékiek hirtelen kivégzéséről családjaik is csak utólag értesültek a médiából. Az aktivista felszólította a nemzetközi közösséget, hogy azonnal hozzon intézkedéseket a mianmari katonai vezetéssel szemben.
A helyi média tájékoztatása szerint a 41 éves képviselő, Phjo Zeja Thav, valamint az 53 éves aktivista, Kjav Min Ju néhány nappal korábban online felvehette a kapcsolatot családjával. Kjav Min Ju egyik hozzátartozója elmondta: bíztak benne, hogy egyelőre nem hajtják végre az ítéletet.
Kjav Min Ju 1988 óta harcolt a demokráciáért, és több mint húsz évet töltött börtönben. Phjo Zeja Thav rapperből lett képviselővé, és a puccsal eltávolított előző vezető, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí szövetségesévé. A mianmari katonai vezetés több tucat aktivistát ítélt halálra, akik tiltakoztak a hadsereg tavalyi hatalomátvétele ellen.

Mianmarban a hadsereg tavaly február elsején, a parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, letartóztatta az országot de facto vezető Aung Szan Szú Kjít és az általa vezetett Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) kormánypárt számos politikusát.
A hadsereg azzal indokolta a puccsot, hogy a kormány nem vette figyelembe a 2020. novemberi választással kapcsolatos panaszaikat. A választást toronymagasan az NLD nyerte, írja az MTI.