Az oroszok lépése mindent megváltoztathat Ukrajna szerint

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index hétfői hírösszefoglalója

Index
2022.07.25. 21:41
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Vlagyimir Putyin orosz elnök kétszínű játszmát űz a gázszállítások korlátozásával – jelentette ki hétfőn Robert Habeck német gazdasági miniszter.

    A Gazprom orosz gázipari óriás szerdán közölte, hogy a teljes kapacitás 20 százalékára csökkenti az Északi Áramlat gázvezetéken Németországba érkező gáz mennyiségét műszaki okok miatt.

    Nincsenek műszaki okai a szállítások csökkentésének. A turbina kész, hogy leszállítsák Oroszországba

    – hangsúlyozta Habeck.

    Mint mondta: a Siemens Energy Kanadában megjavított turbinájának exportiratai készen állnak, de Oroszország nem hajlandó kiadni az importengedélyt. A német vállalat megerősítette, hogy haladéktalanul kész leszállítani a berendezést Németországból Oroszországba, amint az engedélyek megvannak.

    Oroszország megsérti a szerződéseket, és közben másokat hibáztat. Putyin kettős játékot űz. Ukrajna nagyszabású támogatásának gyengítésével és társadalmunk megosztásával próbálkozik. Ehhez bizonytalanságot gerjeszt, és felhajtja az árakat. Mi pedig egységességgel és összpontosított erőfeszítéssel szállunk ezzel szembe. Óvintézkedéseket teszünk, hogy átvészelhessük a telet

    – mondta Habeck.

    A német tárcavezető szerint a legfőbb eszközök ehhez a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítási infrastruktúrájának gyors kiépítése, a tárolók feltöltése és a gázfogyasztás csökkentése – számolt be az MTI.

  • Az Amerikai Egyesült Államok hétfőn mintegy 500 ezer adag Covid–19-vakcinát adományozott Ukrajnának – közölte az amerikai külügyminisztérium a Twitteren.

    Büszkén támogatjuk Ukrajna népét a Covid–19 elleni küzdelemben

    – írta a külügyminisztérium.

    Antony Blinken amerikai külügyminiszter hozzátette:

    ez a vakcinaadag-szállítmány tovább erősíti elkötelezettségünket a világjárvány legyőzése és Ukrajna támogatása iránt Oroszország provokálatlan háborújával szemben.

  • Az oroszok azt tervezik a megszállt Herszon megyében, hogy teljesen kivonják a forgalomból az ukrán hrivnyát – írja a KárpátHír a korrespondent.net alapján.

    Kirilo Sztremouszov, az úgynevezett „katonai-polgári adminisztráció helyettes vezetője” azt nyilatkozta:

    az elfoglalt ukrán régióban csak az orosz rubel lesz érvényes.

    Szerinte az ukrán valuta a helyi lakosság és a vállalkozások számára nem vonzó, „mivel folyamatos csökken az árfolyama”.

    Mint írják, Herszon megyében május 23-a óta „kétvalutás zóna” működik. Kezdetben két rubelben határozták meg 1 hrivnya váltási árfolyamát, mostanra azonban 50 ukrán kopejkáért 1,5 rubelt adnak.

  • Az Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ által pénteken megkötött megállapodás értelmében néhány napon belül útnak indulhatnak az első gabonát exportáló hajók az ország fekete-tengeri kikötőiből – közölte hétfőn az ENSZ szóvivője.

    A Reuters értesülései szerint egy koordinációs központ fog kapcsolatot tartani a hajózási iparral, akik a közeljövőben közzéteszik a hajókra vonatkozó részletes eljárásokat.

  • Az Élelmezési Világprogram (WFP) optimistán nyilatkozott az ENSZ által közvetített megállapodásról, amelynek célja az ukrán kikötők újbóli megnyitása a gabonaexport előtt, de figyelmeztetett:

    a megállapodás önmagában nem oldja meg a globális élelmiszerválságot, még akkor sem, ha hatékonyan végrehajtják.

    Oroszország, Ukrajna, az ENSZ és Törökország pénteken megállapodást írt alá, amelynek célja, hogy a Moszkva inváziója óta Oroszország által blokkolt három ukrajnai fekete-tengeri kikötőbe be- és kilépő hajók biztonságosan közlekedhessenek.

    Optimisták vagyunk, hogy az alku javulást hozhat a globális élelmiszerárak terén. A fekete-tengeri gabonaszállításoktól függő országok valószínűleg elsőként éreznék meg a pozitív hatást

    – mondta a WFP szóvivője a Reutersnek.

  • Az ukrán felderítés szerint az orosz megszállók arra készülnek, hogy az általuk márciusban lebombázott mariupoli színházról bebizonyítsák, hogy azt az ukrán katonák robbantották fel – számolt be a KárpátHír a sprotyv.info-ra hivatkozva.

    A várost megszállva tartó oroszok állítólagos nyomozást folytatnak a színház épületében, és szemtanúkat is kreálnak, akik elmondják, hogy látták, amint az ukrán katonák robbanószerrel teli ládákat cipelnek be az épületbe, majd levegőbe repítik azt.

    Ráadásul azt állítják, hogy az ukránok által több százra becsült halálos áldozatok száma valójában csak 14 volt. Mindezt a megszállók több orosz televíziós csatorna forgatócsoportjainak bevonásával igyekeznek bizonyítani és az ukrán hadseregre hárítani a felelősséget.

    Legalább 300-an haltak meg a támadásban

    A portál szerint a márciusban történt bombázás idején mintegy 1000 civil, jobbára nők és gyermekek tartózkodtak a színházban, ahol az orosz lövedékek elől kerestek menedéket. Az ukrán elhárítás azt közölte, hogy az oroszok a háború egyik legnagyobb bűntettét követték el a civil lakosság ellen, amikor két 500 kilogrammos bombát dobtak az épületre.

    A támadásban legkevesebb 300-an életüket vesztették. A halottak valós száma nem ismert, mert a megszállók senkit nem engedtek a romok közelébe.

  • Leonyid Gozman őrizetbe vétele a legutóbbi lépés a másként gondolkodók elleni fellépések sorozatában, amelyet Moszkva az ukrajnai katonai akció során hajtott végre.

    A politikus, aki a Kreml ukrajnai hadjáratának éles hangú bírálója, a háború kitörésekor elhagyta Oroszországot, de júniusban visszatért.

    Gozmant azzal a váddal vették őrizetbe, hogy megsértette azt a törvényt, amely előírja az orosz állampolgárok számára, hogy külföldi állampolgárságról vagy tartózkodási engedélyről értesítsék a hatóságokat.

    Gozman értesítette a hatóságokat izraeli állampolgárságáról, de azok azt állították, hogy ezt nem tette meg a szükséges határidőn belül. Ügyvédje elmondta, hogy kiengedték a rendőrségi őrizetből, de az ellene indított büntetőeljárás még folyamatban van – írja a Sky News.

  • Eddig több mint 1044 gyermek vesztette életét, vagy sérült meg az ukrajnai háború kezdete óta – írja a KárpátHír a korrespondent.net-re hivatkozva.

    358 kiskorú meghalt, és több mint 686 megsérült – számolt be róla az Ukrán Legfőbb Ügyészség.

    A legtöbb gyermekáldozatot Donyeck megyében – 362, Harkiv megyében – 194, Kijev megyében – 116, Csernyihiv megyében – 68, Luhanszki megyében – 61, Mikolajiv megyében – 55, Herszon megyében – 54 és Zaporizzsja megyében – 40 rögzítették.

  • Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese elmondta, hogy Ukrajnában több mint 50 ezer nő szolgál a fegyveres erők kötelékében. Közülük 5 ezren vannak a fronton.

    Ukrajnában tehát jóval több nő hord uniformist, mint a NATO-tagállamok többségében – írja a Kárpáti Igaz Szó.

    Nemrég számoltunk be arról is, hogy az ukrán fegyveres erőknél szolgáló nőknek mostantól saját egyenruhájuk lesz.

  • Kétmillió dolláros jutalmat, valamint uniós – román, illetve szlovák – állampolgárságot ígérve kísérelt meg orosz harci pilótákat arra rávenni az ukrán katonai hírszerzés, hogy repülőgépükkel együtt dezertáljanak – közölte hétfőn az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közkapcsolati központja.

    A megkeresett pilótáknak, akik azonnal kapcsolatba léptek az orosz elhárítással, több ezer dolláros előleget fizettek ki, amikor felvételekkel tudták bizonyítani, hogy valóban hozzáférésük van az eltérítésre kiszemelt gépekhez.

    Az FSZB szerint a pénzt futárok juttatták el a címzettekhez, akiknek mozgatásához köze volt a Bellingcat oknyomozó portál újságírójaként és vezető elemzőjeként ismert bolgár Hriszto Grozevnek.

    Az FSZB azt állította, hogy a dezertálásra biztatott orosz pilótákhoz az ukrán katonai hírszerzés térképet juttatott el, amelyen feltüntette, hogy hol vannak az elkerülendő ukrán légvédelmi eszközök.

    A reménybeli dezertőrök megkapták az ukrán féllel való kommunikáció frekvenciáját is. A beszervezési kísérletről szóló orosz sajtójelentések szerint precíziós tengeri és légi indítású fegyverekkel ezen adatok alapján semmisítették meg az ukrajnai Kirovohrad megyében lévő Kanatove titkos katonai repülőterét, amiről vasárnap számolt be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője.

  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői nyilatkozatában azt mondta, hogy nincs akadálya az ukrán kikötőkből induló gabonaexportnak, Oroszország szabad utat biztosít.

    Mindez azután történt, hogy szombaton az orosz csapatok csapást mértek Ukrajna egyik legfőbb kikötővárosára, Odesszára. A Reuters jelentése szerint Lavrov azt állítja, hogy a csapás a kikötő katonai infrastruktúrájára irányult.

    Az egészet megelőzte egy múlt heti megállapodás Oroszország és Ukrajna között, amelyben aláírták a fekete-tengeri gabonaszállítmányok feloldását.

    Egy sajtótájékoztatón az orosz külügyminiszter azt mondta, az Oroszország által aláírt gabonamegállapodás értelmében semmi nem akadályozza az ukrán exportot.

  • Elnapolták az ukrajnai konfliktus első, háborús bűnért elítélt orosz katona tárgyalását.

    Vadim Sisimarin volt orosz katona meghallgatását július 29-re halasztották ügyvédje rosszulléte miatt – írja a Sky News.

    Sisimarin elismerte, hogy meggyilkolta Olekszandr Selipovot, egy 62 éves civilt. Később bocsánatot kért Selipov özvegyétől, amikor a bíróság előtt szembekerült vele.

  • Az orosz gázipari óriás szerint a szankciók továbbra is akadályozzák az Északi Áramlat 1 gázvezeték karbantartását. Az állami irányítás alatt álló Gazprom közölte, hogy dokumentumokat kapott a Siemens Energytől és Kanadától az Északi Áramlat 1 turbináról, amely lassan tér vissza Montrealból Oroszországba.

    A nyilatkozat határozott jelzés, hogy az Európába irányuló energiaellátás továbbra is veszélyben van, hacsak a Nyugat nem enyhíti az Ukrajna miatt bevezetett szankciókat. 

    Hozzátették, hogy még mindig vannak problémák Oroszország legnagyobb, Európába tartó gázvezetékével.

    A Gazprom tanulmányozta a dokumentumokat, de el kell ismernie, hogy azok nem szüntetik meg a korábbi kockázatokat, és további kérdéseket vetnek fel. A cég részéről még mindig vannak nyitott kérdések az EU és az Egyesült Királyság szankcióival kapcsolatban, amelyek megoldása fontos a hajtómű Oroszországba történő szállítása és a Portovaya kompresszorállomáshoz szükséges más gázturbina-hajtóművek sürgős felújítása szempontjából

    – áll a közleményben.

    Az európai politikusok többször figyelmeztettek arra, hogy Oroszország idén télen leállíthatja a gázáramlást, ami Németországot recesszióba taszítaná, és az árak emelkedéséhez vezetne – írja a Sky News.

  • Franciaország ellenzi, hogy egységes célokat határozzanak meg a gázfogyasztás csökkentésére Európában a fenyegető energiaválság közepette – közölték az ország energiaügyi minisztériumának tisztviselői.

    A jövőbeli célkitűzéseknek figyelembe kell venniük az egyes országok exportkapacitásait

    – tették hozzá a tisztviselők az európai energiaügyi miniszterek keddi brüsszeli találkozója előtt.

    Az Európai Unió végrehajtó testülete a múlt héten azt javasolta, hogy minden tagállamnak 15 százalékkal kellene csökkentenie gázfelhasználását augusztustól márciusig. A célkitűzés kezdetben önkéntes lenne, de kötelezővé válna, ha az Európai Bizottság vészhelyzetet hirdetne.

    A javaslat azonban már a kezdetektől fogva bírálatokba ütközött számos ország, köztük Spanyolország, Portugália és Görögország részéről – írja az Al Jazeera.

  • Ukrajna három Gepard légvédelmi harckocsit kapott Németországtól – írja az Al Jazeera Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter nyilatkozata alapján.

    Ma hivatalosan is megérkezett az első három Gepard

    – mondta Reznyikov az ukrán televíziónak.

    Emellett több tízezer lőszert is leszállítottak.

    Kijev összesen 15 harckocsit vár Berlinből – tette hozzá a védelmi miniszter.

  • Moszkva az ukrán fegyveres erők 92 tagját emberiség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolta meg, és egy új nemzetközi bíróságot javasolt a nyomozás lebonyolítására.

    Alekszandr Basztrikin több mint 220 személyt, köztük az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának képviselőit, valamint a polgári lakosságot lövöldöző katonai egységek parancsnokait vádolja emberiség elleni bűncselekményekkel – jelentette az orosz kormány.

    Történt mindez azután, hogy július elején az Egyesült Államok és további negyven ország megállapodott abban, hogy összehangolják a feltételezett ukrajnai háborús bűnök kivizsgálását.

  • Oroszország vezető diplomatája szerint Moszkva legfőbb célja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormányának megbuktatása, miközben az orosz tüzérségi sortüzek és légicsapások továbbra is Ukrajna városait sújtják.

    Szergej Lavrov külügyminiszter megjegyzése egy új megállapodás keretében – amelyet a hétvégi, Odesszát érő orosz csapás próbára tett –, Ukrajna azon erőfeszítései közepette hangzott el, hogy a fekete-tengeri kikötőkből újraindítsa a gabonaexportot, ami segítene enyhíteni a globális élelmiszerhiányt – írja a Sky News.

    Az Arab Liga kairói csúcstalálkozóján vasárnap a küldöttek előtt Lavrov azt mondta, hogy Moszkva eltökélt szándéka, hogy segítsen az ukránoknak „megszabadulni ennek a teljesen elfogadhatatlan rendszernek a terheitől”. Lavrov azzal vádolta Kijevet és nyugati szövetségeseit, hogy propagandát folytatnak, amelynek célja, hogy „Ukrajna Oroszország örök ellenségévé váljon”.

    Mihail Podoljak ukrán elnöki tanácsadó az elhangzottakra reagálva csak annyit mondott: az orosz külügyminiszter napszúrást kaphatott, vagy skizofrén.

  • A 2023-as Eurovíziós Dalfesztivált jövőre az Egyesült Királyságban rendezik meg – erősítette meg az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) és a BBC.

    Mikola Csernotyckij, az UA:PBC ukrán műsorszolgáltató igazgatótanácsának vezetője elmondta: „A 2023-as Eurovíziós Dalfesztivál nem Ukrajnában lesz, hanem Ukrajna támogatására.”

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július 25-én rendeletet írt alá Ruszlan Demcsenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) első titkárhelyettesének elbocsátásáról. Demcsenko 2020 júniusa óta töltötte be a posztot.

    Az RFE/RL Schemes című műsorának 2021 novemberében közzétett vizsgálata szerint Demcsenko lobbizott az úgynevezett harkivi megállapodások 2010-es aláírása érdekében, amely egy olyan egyezmény Ukrajna és Oroszország között, amely bizonyos gázkedvezményekért cserébe lehetővé tette Oroszország számára, hogy meghosszabbítsa a krími haditengerészeti bázis bérleti szerződését, és végül segítette Oroszországot az ukrán félsziget 2014-es megszállásában, írja a Kyiv Independent.

  • Ukrajna nevében az Egyesült Királyság ad otthont az Eurovíziós Dalfesztiválnak 2023-ban – közölte az Európai Műsorszolgáltatók Uniója (EBU).

    Az idei dalversenyt Ukrajna nyerte a Kalush Orchestra Stefania című dalával. A fellépők a Dalfesztivál előtt néhány héttel még a háborúban harcoltak, ezután álltak színpadra.

    Győzelmüket követően Volodimir Zelenszki ukrán elnök közölte, hogy a 2023-as Eurovíziós Dalfesztivált a jelenleg orosz megszállás alatt álló Mariupolban rendezik majd meg. Most azonban megerősítették, hogy az idei versenyben második helyet szerző Egyesült Királyság ad otthont Ukrajna nevében az Eurovíziónak – írja a Sky News.

  • Az ukrán erők 50 orosz lőszerraktárt semmisítettek meg az Egyesült Államok által szállított HIMARS-rakétarendszerekkel az Oroszországgal vívott háborúban – közölte hétfőn Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.

    Ez megszakítja az orosz logisztikai láncokat és visszaveti az aktív harcban való részvételüket, valamint megakadályozza őket abban, hogy fegyveres erőinket heves ágyúzásnak vessék alá

    – fogalmazott a védelmi miniszter a Guardian szerint.

  • Makszim Kozickij, Lviv területi kormányzója azt közölte, hogy az elmúlt 24 órában 326 ember érkezett a régióba az ország keleti részéből. A lengyelországi Przemyslbe 851 ember indult el. Elmondta, hogy tegnap reggel 8.27-kor megszólaltak a légi szirénák a Fekete-tenger felől érkező rakéták miatt, de végül az ő szavaival élve „a veszély nem valósult meg”.

    Egy külön bejegyzésben Kozickij üdvözölte azokat a híreket, amelyek szerint Ferenc pápa Kijevbe kíván látogatni, írja a Guardian.

  • Meghaladta az ötmilliót azoknak a száma, akik az ukrajnai háború február végi kitörése óta átlépték az ukrán–lengyel határt – adta hírül az MTI a lengyel határőrség alapján.

    Ukrajna felé pedig megközelítőleg 3,1 millióan utaztak át Lengyelországból – olvasható a határőrség Twitter közösségi honlapján tett bejegyzésben.

    Az ukránoknak kiadott lengyel személyazonosító számok (PESEL) alapján a hatóságok igyekeznek behatárolni azok számát, akik Lengyelországban maradtak. PESEL-lel a lengyel állampolgárok is rendelkeznek, hivatalos ügyintézést, cégalapítást is lehetővé tesz.

  • Lengyelország Twardy harckocsikat adott át Ukrajnának – közölte Andrij Yermak, az elnöki hivatal vezetője a Telegramon.

    Már Ukrajnában van a PT–91 Twardy harckocsi Lengyelországból. Köszönet érte a barátainknak!

    – írta a vezető. Arról, hogy hány harckocsit küldtek, nem közöltek részleteket. 

    A PT–91 Twardy a lengyel hadsereg fő harckocsija, amelyet a 90-es években fejlesztettek ki. A szovjet T–72-es harckocsik modernebb verziója, amely egy erősebb páncélzattal rendelkezik – írja az Unian.

  • Megérkezett a Katolikus Karitász segélyszállítmánya az ukrajnai Csernyihivbe – tájékoztatta a szervezet hétfőn az MTI-t.

    Az elmúlt időszakban hétről hétre küldtek segítséget a kárpátaljai partnereiknek az ingyenkonyhák fenntartására, valamint a belső menekültek ellátására. A Csernyihivi területre azonban először küldtek segélyszállítmányt, amelynek a célba jutását az ukrán hadsereg is segítette.

  • Az orosz katonák civileket kínoztak meg a megszállt Herszon, Zaporizzsja megyékben, állítja a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet – írja a Kyiv Independent.

    A szervezet frissen közzétett jelentése szerint az orosz erők a hadifoglyokat és az elfogott civileket is megkínozták a megszállt ukrán városokban.

    Julija Gorbunova, a Human Rights Watch munkatársa szerint az orosz erők „a félelem és a törvénytelenség alvilágává változtatták Dél-Ukrajna megszállt területeit”.

  • Ramzan Kadirov üzent az ukránoknak, és elmondta, hogyan menekülhetnek meg a totális háború veszélyétől. A csecsen vezér Telegram-oldalán felhívta az ukránok figyelmét arra, hogy a fegyveres erők donbászi civil célpontokat bombáznak, és feltette a kérdést, hogy akarják-e, hogy az oroszok különleges katonai művelete átváltson háborúra?

    Kadirov úgy véli, Oroszország mindig is készen állt a háborúra, és nekik nem okoz gondot összeakaszkodni a NATO-val, az ukránok azonban szerinte a halálba fognak menetelni, és „férjeiteket, fivéreiteket, fiaitokat fogják a tűzvonalba tolni” – tette hozzá.

    Egy módon kerülhetik el ezt az ukránok. Kimennek Kijev utcáira, és seggbe rúgják a Zelenszkij-féle korrupt vezetőket

    – idézi a csecsen vezért a Mandiner. Majd bejegyzését azzal zárta: „európaiak, ukránok, ébresztő! Mentsétek magatokat, ne védjétek Zelenszkij státuszát! Ne járjatok egy drogos áruló kedvében!”

  • Németország belügyminisztere és szociális minisztere Ukrajnába utazik, hogy a háború utáni újjáépítésről és a háborús bűnök kivizsgálásáról tárgyaljon.

    Nancy Faeser és Hubertus Heil Kijev Irpin nevű külvárosába látogatnak, ahol a háború előtt 50 000 ember élt, de mára szinte teljesen elpusztult, írja az al-Dzsazíra.

    Ez a miniszterek első látogatása Ukrajnában a háború kitörése óta. A tervek szerint találkozókat tartanak ukrán tisztviselőkkel, köztük Faeser kollégájával, Gyenyisz Monasztirszkijjal és Vitalij Klicsko kijevi polgármesterrel.

  • Friss jelentésében a brit védelmi minisztérium azt írta, az orosz parancsnokok komoly dilemma elé kerültek: vagy támadást indítanak Ukrajna keleti részén, vagy védelemre rendezkednek be Nyugat-Ukrajnában.

    A tárca az ukrán határtól 10 kilométerre azonosított egy orosz katonai járműfelújító és felújító létesítményt is, ahol legalább 300 sérült járművet, köztük harckocsikat, páncélozott személyszállító járműveket és teherautókat próbálnak helyrehozni az oroszok. Ezek vélhetően az ukrajnai harcokban szenvedtek kisebb-nagyobb sérüléseket.

  • A kelet-donyecki régióból evakuált ukránok tízezrei kockáztatják az életüket, és visszatérnek a frontvonalhoz közeli otthonokba, mivel nincs elég pénzük arra, hogy egy biztonságosabb helyen kezdjenek új életet, írja a Sky News.

    Az egyik hazatérő nővel egy becsapódó rakéta végzett az otthona előtt, közölte a portál.

    Az egyik donyecki kisváros polgármesteri hivatalának becslése szerint az evakuált lakosok 70 százaléka már visszatért.