új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • A volt amerikai elnök, Donald Trump szerint Ukrajnának meg kellett volna állapodnia Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, annak érdekében, hogy megakadályozza a háborút. 

    Trump kiemelte: Ukrajna feladhatja a Krímet, vagy beleegyezhet abba, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz. 

    Annyit kellene mondaniuk, hogy rendben, nem csatlakozunk a NATO-hoz, és akkor lenne egy országuk. Szerintem Putyin alkut akart kötni 

    – fogalmazott egy amerikai podcastműsorban Trump. A volt elnök hozzátette, nem gondolja, hogy az orosz elnöknek az lett volna a célja, hogy háborút indítson – írta az Unian ukrán hírügynökség. 

  • Andrej Jatszkov váltja Vlagyimir Potapovot az egyik legnagyobb orosz bank élén, amire azért van szükség, mert a nyugati szankciók, az orosz tőzsde elszigetelődése és a SWIFT-rendszerből való kitiltás miatt egyre elégedetlenebbek az ügyfelek – közölte az állami VTB bank. 

    Egy csoport befektető követelt kártérítést a VTB banktól még júliusban, mert nagy veszteség érte őket a külföldi befektetéseik miatt – írta meg a Reuters. Azt írták egy levélben, hogy mivel a bank túl gyorsan lezárta a lakossági befektetők által használt műveletek, így lehetőségük sem volt eladni az időközben befagyasztott eszközeiket. 

    Vlagyimir Potapovot azért váltották le a bank éléről, hogy ezzel is megpróbálják orvosolni a feszültséget. 

  • Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője  azt állította, hogy az ukrán 93. gépesített dandár Harkivnál, a 128. hegyi rohamdandár pedig Zaporizzsjánál súlyos veszteségeket szenvedett, emiatt a katonák tömegesen hagyják el állásaikat és dezertálnak Ukrajna más régióiba.

    Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok két lőszerraktárra, valamint 239. élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Az Odessza megyei Veliki Dalnik település közelében megsemmisült egy amerikai Harpoon hajóelhárító rakétaindító. Az ütegelhárítási művelet keretében a donyecki régióban megsemmisítettek egy ukrán tüzérségi üteget, hat szakaszt, és nyolc Grad rakétavetős szakaszt, a légvédelem pedig lelőtt tíz ukrán drónt – írja az MTI.

  • Az orosz kormány egyik vezetője tisztviselője, Marat Husznullin hozta nyilvánosságra a lerombolt Mariupol városának újjáépítését célzó orosz terveket. Egyes szakértők szerint azonban a város újjáépítésének csak egyetlen funkciója van, mégpedig hogy kirakatváros legyen – írja a Moscow Times

    Továbbá úgy vélik, a város újjáépítése lehet az egyik első lépése annak a tervnek, amellyel Moszkva magához akarja édesgetni az ukrán régiókat. Egyes épületek helyreállítását máris elkezdték, ezekkel őszre végezhetnek is – közölte az orosz kormány tisztviselője. 

     Az első lakóépületek szeptemberre állnak majd. Már meglesznek az első kórházak és felépítjük a vészhelyzeti minisztérium központját is

    – részletezte. 

  • Múlt héten az orosz és az ukrán fél sikeresen megegyezett Odessza fekete-tengeri kikötőjének üzemeltetésről. Ezzel elvileg sikeresen elhárították az ukrán gabonaszállítmányok előtt tornyosuló akadályokat, valamint csökkentették a globális élelmiszerválság kialakulása miatti félelmeket. 

    Jelenleg az egész világ azt figyeli, sikerül-e a feleknek betartani az ígéreteket, sokan azon a véleményen vannak ugyanis, hogy az orosz elnök igazi fegyvere nem is a gáz, hanem az élelmiszerárak manipulálása. 

    Oroszországnak továbbra is érdeke „rettegésben tartani” az országot, valamint növelni a bizonytalanságot a gabonaellátással kapcsolatban. Azonban Ukrajnának sem kifejezetten érdeke fenntartani a békét a kikötőben, hiszen ők is profitálnak a konfliktusból: tökéletes fegyver ahhoz, hogy az oroszokat tegyék meg bűnbaknak. Emiatt a következő hetekben akármelyik fél felrúghatja a törékeny alkut, hogy aztán mindketten egymásra mutogassanak – írja a Portfolio

  • Emmanuel Macron ígéretet tett egy Párizs által Kijevnek adományozott mobil DNS-laborról, ezzel is elősegítve azt, hogy oroszok által elkövetett háborús bűnök ne maradjanak büntetlenül. 

    Miután telefonon egyeztetett az ukrán elnökkel, Macron üdvözölte az első gabonaszállító hajó indulását Odesszából, és kijelentette, hogy Európa továbbra is segíti Ukrajna tengeri és szárazföldi gabonaexportjának megkönnyítését – írja az Al Jazeera

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója, Mihajlo Podoljak szerint az, hogy az orosz rakéta éppen az üzletember hálószobájának ablakát találta el, „semmi kétséget nem hagy afelől”, hogy a támadás célzott módon történt – írja a Guardian.  

    A Forbes 430 millió dollárra becsülte Olekszij Vadaturszkij vagyonát, aki ezáltal Ukrajna 24. leggazdagabb embere volt. A támadásban ő és a felesége is életét vesztette. 

  • Az elmúlt másfél évben legalább 16 olyan repülő szállt fel Kartúmban, és tartott Moszkva felé, amelyen az afrikai ország tonnaszámra kicsempészett aranya utazott. A CNN hosszú riportot készített a témáról amerikai és szudáni illetések segítségével. 

    Néhány nappal azután, hogy kirobbant az ukrajnai háború, a kartúmi kifutópályán megjelent egy orosz teherszállító repülőgép, amelynek a szállítmánya a hivatalos információk szerint sütemény volt. Szudán azonban maximum elvétve, csak nagyon ritkán kereskedik süteménnyel – írja a CNN. 

    A gépre felszállt tisztviselők szeme előtt süteményes dobozok sorakoztak, ám miután jobban megnézték, kiderült, hogy a szállítmány igazából Szudán legértékesebb nyersanyaga: az arany. Elmondásuk alapján nagyjából egy tonna aranyat szállított a gép. 

    Azóta több hivatalos szudáni forrás is igazolta a februári esetet, amely annak a 16 orosz aranycsempészjáratnak lehetett az egyike, amely Afrika harmadik legjelentősebb aranytermelőjéből szállt fel az elmúlt másfél évben. 

    A Kreml egyértelműen azt a célt tűzte ki magának, hogy kirabolja Szudán gazdaságát annak érdekében, hogy megerősítse a nyugati szankciók alatt roskadozó Oroszországot, valamint hogy legyen miből finanszírozni az Ukrajna ellen indított háborút – derül ki a magas rangú amerikai és szudáni tisztviselőkkel készített interjúkból. 

    A bizonyítékok azt támasztják alá, hogy Oroszország és Szudán katonai vezetése egyezséget kötött egymással annak érdekében, hogy az arany kikerüljön a szudáni államból – tehát százmilliós állami bevételt loptak el a szegénység által sújtott országtól. Ezért cserébe Moszkva katonailag és politikailag is támogatta a Szudán élén álló, egyre népszerűtlenebb katonai vezetést.  

  • A montenegrói Petrovac üdülővárosában egy tengerparti étterem alkalmazottai kidobták az ukrán turistákat, miután az ukrán nemzeti zászló lobogtatásával provokálták az ott tartózkodó oroszokat – írja a Vijesti című napilap alapján a Liner

    A közösségi oldalakon pedig egy olyan videó is terjedni kezdett, amelyen a biztonsági őrök szólítják fel az ukrán turistákat a távozásra, miután többször panaszt tettek rájuk az ott nyaraló oroszok.  

    Az Ukrajnából érkező vendégek két napja nemzeti zászlókkal próbálják provokálni az oroszokat

    – ismerte el az újságírói kérdésekre az étterem tulajdonosa.

    A turisták között konfliktus is kialakult, a személyzet választotta szét őket – írja a RIA Novosztyi. 

  • Az orosz hadsereg Ukrajna déli részén próbálja megerősíteni erőit – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara Facebook-oldalán. 

    Mint írták, sikeresen visszaverték az orosz katonák Marinka irányába tett előrenyomulási kísérletét, valamint két másik irányba is sikeres ellentámadásokat intéztek. Továbbá nem jártak sikerrel az ukrán csapatok lőállásainak felderítésével sem, ezért visszavonultak.

    Kiemelték: Mazarivka körzetében újabb felderítőcsapatot hatástalanítottak az ukrán védők.

  • Egy nukleáris háborúnak nem lennének nyertesei, épp ezért egy ilyen háborúnak soha nem lenne szabad elkezdődnie, közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök – írja az Al Jazeera

    Az atomsorompó-szerződés tagjaként és annak egyik letéteményeseként Oroszország következetesen betartja a szerződésben foglaltakat 

    – írta az orosz elnök a szerződésről szóló New York-i konferencia résztvevőinek címzett levelében.

    Abból a tényből indulunk ki, hogy egy nukleáris háborúnak nem lennének nyertesei, ezért soha nem szabad belekezdeni, valamint kiállunk a közösség minden tagját egyformán megillető biztonságért 

    – hangsúlyozta.

  • Oroszország minimális segítséget tud nyújtani az Északi Áramlat 1 gázvezeték hibásan működő berendezéseinek sürgős javításában – közölte a Kreml szóvivője a Gazprom exportjának visszaesését követően. 

    Vannak olyan meghibásodások, amelyek sürgős javítást igényelnek, valamint vannak azok a mesterséges nehézségek, amelyeket a szankciók okoztak 

    – nyilatkozta az újságíróknak Dimitrij Peszkov. 

    A helyzetet meg kell oldani, ebben pedig Oroszország csak kevés segítséget tud nyújtani  

    – tette hozzá. 

  • Súlyos állapotban szállították kórházba Anatolij Csubajszt, Vlagyimir Putyin volt tanácsadóját, aki az ukrajnai háború miatt mondott le a tisztségéről két hónapja. 

    Először Christo Grozev, a Bellingcat nevű oknyomozó portál újságírója írt arról, hogy védőfelszerelésbe öltözött mentősök vitték kórházba Csubajszt.

    A Financial Times később azt írta, hogy az extanácsadót – aki Borisz Jelcin veje is volt – Olaszországban kezelik egy ritka neurológiai rendellenességgel, Guillain–Barré-szindrómával. A lap szerint Anatolij Csubajsz egyik bizalmasa azt mondta, hogy a férfi most már

    stabil állapotban van, nincs életveszélyben.

    Felmerült az is, hogy a volt tanácsadót esetleg megmérgezhették. „Nem lenne alaptalan ez a gyanú, de ő nem gondolja, hogy ez történt” – mondta Csubajsz bizalmasa.

  • Az orosz törvényhozók olyan törvényjavaslatot ismertettek a parlament alsóházával, amely megtiltja a „barátságtalan országok” állampolgárainak orosz gyermekek örökbefogadását – írja az Al Jazeera.  

    Egy »barátságtalan országba« küldeni a gyermekeinket, hogy ott nevelkedjenek fel, komoly csapás a nemzet jövőjére nézve 

    – írták a törvényjavaslat szerzői. 

    Oroszország azután bővítette a barátságtalan országokat tartalmazó listáját, hogy egyre többen vezettek be szankciókat az ukrajnai háború miatt. Jelenleg az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, az Európai Unió összes tagállama, Japán és Dél-Korea szerepel a listán. 

    A törvényjavaslat a jövőben engedélyezi az örökbefogadást abban az esetben, ha az adott ország felhagy az Oroszország ellen irányuló „barátságtalan tettekkel”. 

  • Az 1944-ben a németek által lerombolt Varsóról és a mostani Mariupolról nyílt hétfőn fotókiállítás a lengyel fővárosban. A varsói felkelés 78. évfordulóján tartott rendezvényen Andrzej Duda lengyel elnök párhuzamot vont a két város sorsa között.

    A Varsó egyik főterén, a Piłsudski téren megnyílt tárlatot úgy állították össze, hogy egymás mellett szerepelnek a háborús romokat és az áldozatokat is megjelenítő varsói és mariupoli fényképek.

    A fényképek brutálisak, de brutális volt az is, ami itt, Varsóban zajlott a második világháború idején, amikor a németek kíméletlenül gyilkolták a főváros polgári lakosságát

    – mondta Andrzej Duda a megnyitón. Hozzátette, jelenleg „hasonlóan kíméletlen az Ukrajna elleni orosz agresszió”.

    Tomasz Karasiński történész, a kiállítás kurátora felidézte: a felkelés kitörésének napján, 1944. augusztus 1-jén a szovjetek a fővárost átszelő Visztula másik partján álltak, és „nézték a lengyelek mészárlását, ma pedig a világ az ukránok mészárlását nézi”. Az MTI szerint a kiállítást több lengyel városban, valamint külföldön bemutatják.

  • Moszkva további 39 britet, köztük a Munkáspárt vezetőjét, Keir Starmert és David Cameron volt miniszterelnököt is feketelistára helyezte.

    Az orosz külügyminisztérium szerint a felsorolt állampolgárok, köztük újságírók „hozzájárulnak London ellenséges irányvonalához, amelynek célja országunk démonizálása és nemzetközi elszigetelése”.

  • Helsinki ideiglenesen felfüggesztené az orosz állampolgárok számára kiadott schengeni vízumot. Oroszország július közepén enyhített a koronavírus-járvány kezdetén bevezetett szabályozásokon, így az orosz turisták ismét utazhatnak Finnországba – 2020 óta először.

    Finnország az egyetlen olyan, Oroszországgal szomszédos uniós ország, ahol még állítanak ki vízumot (idén eddig 13 ezer esetben tették), de elképzelhető, hogy hamarosan ők is megszüntetik. Egyre nagyobb népszerűségnek örvend ugyanis a finn parlamenti pártok körében az a javaslat, amely szerint követniük kellene Lengyelország és a balti államok példáját, és felfüggeszteni a vízumszolgáltatást, de az is lehetséges, hogy egy központi, uniós döntésre várnak – írja az Euronews

    Az intézkedés legfőbb ellenérve az, hogy a turisták az orosz politikai elit helyett a finneket hibáztatnák nyaralásuk meghiúsulása miatt – véli Kai Mykkänen ellenzéki parlamenti képviselő. Emellett a Kreml is közölte, ha Finnország leállítja a vízumkiadást, Oroszország „negatívan reagál majd”. 

  • Alekszandr Lukasenka belorusz elnök úgy véli, hogy a köztársaság és Oroszország olyan uniót hozhat létre, amelyet a föderációs és konföderációs államszerkezetű országok is megirigyelhetnének.

    Oroszország és Belarusz függetlenségének megőrzése mellett olyan uniót építhetünk, amelyet megirigyelhetnek a föderációs és konföderációs államok, sőt talán még az unitárius államok is

    – idézi a belorusz elnököt a TASZSZ orosz hírügynökség. 

    Az államfő kiemelte, hogy Belarusz és Oroszország szoros szövetséget építhet anélkül, hogy elveszítené az egyes országok szuverenitását.

    Elég okos emberek vagyunk. Oroszországban pedig az elnök teljesen józan, és megérti, hogy milyen irányba kell haladnunk

    – tette hozzá.

  • Újabb amerikai gyártmányú tüzérségi rakétarendszereket (HIMARS) kapott Ukrajna az Egyesült Államoktól. Alekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter köszönetet mondott Joe Biden amerikai elnöknek és Lloyd Austin védelmi miniszternek az újabb katonai segítségért.

    A 24tv.ua azt írta, a NASA nemrég számolt be arról, hogy jelentősen csökkent az oroszországi tüzérségi támadások száma, ugyanis az orosz hadművelet üteme lelassult az amerikai rakétavetők miatt. Az Ukrán Fegyveres Erők a fegyverrel sikeresen támadták az orosz irányítási csomópontokat.

    Az Index nemrég arról számolt be, hogy az orosz erők a harkivi régióban megsemmisítettek két amerikai rakétarendszert (HIMARS). Továbbá az orosz védelmi minisztérium szerint egy Harpoon hajóelhárító rakéta indítórendszerét is eltalálták Odessza régióban.

  • A Szabad Európa készített videóriportot arról, hogy milyen tüzérségi eszközöket és hogyan használnak az ukránok.

    Az ukrán hadsereg minden lehetséges eszközt bevet, és gyakran régi, de megbízható fegyverekkel próbálja felvenni a harcot az előrenyomuló orosz alakulatokkal.

  • Az Ukrán Nemzeti Bank (UNB) azzal vádolta meg a nem banki pénzváltókat, hogy mesterségesen a hivatalos árfolyamnál drágábban bonyolítják a készpénzforgalmukat – számolt be a KárpátHír.

    A hivatalos ukrajnai készpénzpiac háromnegyedét uraló pénzváltók meghamisítják a hivatalos árfolyamot – közölte az UNB sajtószolgálata.

    Amikor például a hrivnya–dollár-árfolyam elérte a negyvenhrivnyás határt, a nem banki pénzváltóknál nyomban 41 hrivnyába került egy USA-dollár.

    Emiatt az UNB megtiltotta a nem banki pénzváltóknak, hogy kifüggesszék az árfolyamot,

    valamint csak a központilag kiadott másolatát tehetik közszemlére.

  • Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta összesen 261 repülőgépet, 145 helikoptert, 1659 drónt, 361 légvédelmi rakétarendszert, 4215 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 778 rakéta-sorozatvetőt, 3234 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4621 különleges katonai járművet veszített.

    A helyi hatóságok szerint az ukrán tüzérség hétfőn tovább lőtte a szakadár „Donyecki Népköztársaság” településeit. A csapások következtében az elmúlt egy nap alatt egy civil életét vesztette, kilenc pedig megsebesült – írja az MTI.

  • Az Európai Unió egymilliárd eurós pénzügyi segélyt küldött Ukrajnának az ország költségvetésének támogatására – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

    Ez az egymilliárd euró az Ukrajnának nyújtott nagy támogatási csomag része, amely összesen kilencmilliárd euró.

    – írta meg Smihal Telegram-oldalán.

    Elmondta, hogy az első részlet, mintegy ötszázmillió euró már az ukrán jegybank számláján van, a fennmaradó összeg pedig várhatóan augusztus 2-án érkezik meg.

  • Hulusi Akar török védelmi miniszter szerint az első gabonát szállító hajó kedden 12 óra körül horgonyzott le Isztambul partjainál közös ellenőrzés céljából.

    A gabonaügylet részeként Isztambulban Közös Koordinációs Központot hoztak létre az ENSZ, Oroszország, Ukrajna és Törökország munkatársaival.

  • Oroszország 41 030 katonát vesztett Ukrajnában a háború kezdete óta – írja a Kyiv Independent. Oroszország harci veszteségeinek augusztus 1-jei, legfrissebb becsléseit közölték az Ukrán Fegyveres Erők.

    Hozzávetőlegesen 1768 tank kilövéséről, 4011 harckocsi, 223 harci repülőgép és 190 helikopter megsemmisítéséről számoltak be.

  • Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint a németek által adományozott MARS II többszörös rakétaindító rendszer megérkezett Ukrajnába – írja a CNN.

    A Németországból származó MLRS MARS II megérkezett Ukrajnába. Köszönöm Németországnak és személyesen kollégámnak, Christine Lambrechtnek. Tüzérségeink tisztelegnek német partnereink előtt

    – írta Reznyikov hétfőn Twitteren.

    A MARS II az amerikai hadsereg által is használt M270 MLRS német fejlesztésű változata. Hatótávolsága hasonló az Egyesült Államok által Ukrajnának adományozott HIMARS rendszeréhez, de nagyobb rakétakapacitással (hat helyett tizenkét rakéta) rendelkezik. 

    Németország azt mondta, hogy három ilyen rendszert adományoz.

  • Antonio Guterres ENSZ-főtitkár üdvözli, hogy az ukrán fekete-tengeri kikötőből, Odesszából elindult az első olyan hajó, amely gabonát szállít a globális vásárlóknak, amióta Oroszország offenzívát indított – közölte Guterres szóvivője, Stepane Dujarric.

    A főtitkár reméli, hogy ez lesz az első a sok kereskedelmi hajó közül, amelyek az aláírt kezdeményezésnek megfelelően mozognak, és hogy ez a globális élelmiszer-biztonság számára nagyon szükséges stabilitást és enyhülést hoz, különösen a legválságosabb humanitárius helyzetekben

    – nyilatkozta Dujarric, utalva az Oroszország és Ukrajna által a múlt hónapban aláírt megállapodásra, amely feloldja az utóbbi gabonakivitelének blokkolását. „Annak biztosítása, hogy a meglévő gabona és élelmiszerek eljuthatnak a globális piacokra, humanitárius szempontból elengedhetetlen” – tette hozzá a szóvivő.

  • Egy kórház sürgősségi osztálya is megsemmisült a Mikolajivot ért orosz támadásban – írja a Kyiv Independent a Twitteren.

    Az ezt követő tüzek elpusztítottak továbbá egy humanitárius segélyszállítmányt is, amely gyógyszereket és élelmiszert tartalmazott.

  • A Vatikán hétfőn közölte, hogy Ferenc pápa szeptemberben Kazahsztánba utazik a vallási vezetők találkozójára, ahol a pápa korábban már elmondta, hogy reméli, találkozhat az orosz ortodox egyház pátriárkájával.

    A közleményben azt írták, hogy Ferenc pápa szeptember 13–15. között Nur-Szultanban lesz, hogy részt vegyen a világvallások és hagyományos vallások vezetőinek VII. kongresszusán.

    Ferenc a közelmúltban több interjúban is elmondta, hogy reméli, ott találkozik Kirill-lel, az orosz ortodox egyház pátriárkájával. Az utazást bejelentő vatikáni közlemény nem említette Kirillt.

    Ferenc a múlt hónapban egy libanoni út után Jeruzsálemben akart találkozni Kirill-lel, de mindkettő elmaradt. A néhai II. János Pál pápa 2001-ben járt a kazah fővárosban, amikor még Asztana néven ismerték – írja a Reuters.