Az Amnesty International április és július között vizsgálódott a háború sújtotta országban, elsősorban Mikolajiv, Harkiv környékén, illetve a Donbászban. Szemtanúkat hallgattak meg, és tűzszerészeti vizsgálatokat is végeztek. Munkájuk alatt 19 településen állapították meg, hogy

az Ukrán Fegyveres Erők polgári épületekbe telepítettek harcállásokat, illetve innen indítottak támadásokat.

Ennek természetesen az volt a következménye, hogy ezeket az iskolákat, közintézményeket és lakóházakat orosz támadásoknak tették ki − írta meg az Azonnali. 

A jogvédők szerint legalább öt kórházban létesített az ukrán hadsereg katonai bázisokat, ezzel megszegve több nemzetközi háborús egyezményt. Az Amnesty ráadásul azt állítja, hogy a katonáknak számos esetben lett volna más lehetősége a védekezésre, vagy harcálláspontok telepítésére, mégis a civil infrastruktúrát használták.

Fotó: Jevhen Maloletka / AP / MTI

Az egyik településen a hadsereg egy civilek által lakott épületbe költözött be, holott

20 méterrel arrébb volt egy föld alatti bunker.

Egy Odesszához közel fekvő városban egy lakótelep kellős közepén parkoltattak katonai járműveket, máshol egy egyetem épületében rendezték be a parancsnokságot, amely mellett egy lakóház is áll. Az orosz támadásban aztán ezek az épületek meg is rongálódtak.

A jelentés talán legsúlyosabb megállapítása, hogy a civil épületekben vagy azok közelében létesített harcálláspontok közeléből

a civil lakosságot sem evakuálták.

Az Amnesty ugyanakkor hozzáteszi: az orosz hadseregnek egyáltalán nincs szüksége ilyen indokokra, hogy válogatás nélkül lőjön bármire. Harkiv környékén például olyan civil célpontokat bombáztak, amelyeknek még a közelében sem volt semmilyen katonai célpont.

A szervezet júliusban megkereste kérdéseivel az ukrán kormányt, amely azonban nem válaszolt nekik. Most, a jelentés nyilvánosságra hozatala után viszont már harcias közleményben kérték ki maguknak a vádakat, „orosz dezinformációs kampány” folytatásával vádolva meg a jogvédőket.

Brittney Griner amerikai sztárkosárlabdázót csütörtökön Oroszországban kábítószer birtoklásáért kilenc év börtönbüntetésre ítélték egy politikailag terhelt perben, amely a Moszkva és Washington közötti, Ukrajna miatt egyre növekvő feszültségek közepette zajlott, és a két világhatalom közötti, nagy tétekkel járó fogolycseréhez vezethet − írta meg a CBS News. 

Brittney Griner

Fotó: Kirill Kudryavtsev / AFP

A kétszeres amerikai olimpiai bajnok és a WNBA Phoenix Mercury nyolcszoros All-Star játékosa üres tekintettel hallgatta, ahogy Anna Szotnyikova bírónő ítéletét közölte vele a tolmács. A bírónő 1 millió rubel (kb. 16 000 dollár) pénzbüntetést is kiszabott.

Joe Biden amerikai elnök „elfogadhatatlannak” minősítette az ítéletet.

Az orosz megszállás óta nem hivatalos megállapodás született az ukrán politikusok között, hogy tegyék félre a régi nézeteltéréseket, és alkossanak egységes frontot Moszkva ellen.

Most azonban, hogy a háború egyre jobban eszkalálódik, és dollármilliárdok érkeznek az országba, a központi kormány és a helyi vezetők között a háború előtti feszültségek kezdenek újra kirajzolódni − írja elemzésében a The Washington Post. 

Polgármesterek és elemzők a lapnak elmondták, hogy Zelenszkij kormánya a jelek szerint megpróbálja háttérbe szorítani a polgármestereket, hogy megőrizze a helyreállítási segélyek feletti ellenőrzést, illetve gyengítse a jövőbeni politikai riválisokat. Több településvezető is úgy nyilatkozott, hogy egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy a háború közepette Zelenszkij kormánya visszalép az ígéreteitől és terveitől, hogy a hatalom decentralizálásával és a regionális és helyi önkormányzatok nagyobb hatáskörrel való felruházásával „megszüntesse a szovjet korszak maradványait”.

A háború alatt Ukrajnában autokratikus tendenciák kezdenek kialakulni. Megpróbálják uralni a politikai mezőt

− mondta Borisz Filatov, a délkelet-ukrajnai Dnyipro polgármestere, egy olyan városé, amely a fegyverek és a segélyek kulcsfontosságú elosztójává vált az ország harcok sújtotta keleti frontján. 

A brit védelmi jelentés szerint továbbra is tisztázatlan, hogy milyen szándékai vannak az oroszoknak a zaporizzsjai atomerőművel kapcsolatban, azonban úgy vélik, a létesítményben végrehajtott intézkedések valószínűleg aláásták az erőmű normál működésének biztonságát.

A jelentés szerint az orosz erők valószínűleg az erőművel szomszédos régiókban tevékenykednek, és ezeken a területeken állomásozó tüzérségi egységekkel vették célba a Dnyipro folyó nyugati partján fekvő területeket.

Az orosz erők valószínűleg a létesítmény tágabb területét, különösen a szomszédos Enerhodar városát használták erőik pihentetésére, kihasználva az atomerőmű védett státuszát, hogy csökkentsék a kockázatot a felszereléseikre és a személyzetükre, amelyet az éjszakai ukrán támadások jelentenek – közölte a brit hírszerzés.

Az Enerhoatom Telegram-csatornáján azt írta: „az atomerőmű még mindig orosz megszállás alatt van. Mivel lehetetlen megjósolni a gerillák akcióit, az állomás fizikai biztonsága továbbra is veszélyben van”.

Exkluzív interjút adott az Indexnek Maxim Dongyuk nemzetközileg ismert ukrán fotográfus, aki a háború kirobbanása óta megállás nélkül négy hónapot töltött a fronton. 

4

Galéria: Így látja egy fotós a háborút UkrajnábanFotó: Maxim Dondyuk

A fotós ott volt az ostromra készülő Kijevben, a bombázott Harkivben, a herszoni térségben, és a legnagyobb nehéztüzérségi harcok alatt a Donbászban. Úgy véli, képeinek egy része még túl nagy traumát okoznának a társadalomnak, ezért még azoknak nem jött el az idejük, azonban vannak olyan képei is, amelyeket lehet, hogy soha nem fog nyilvánosságra hozni.

A Maxim Dongyukkal készült exkluzív interjút itt olvashatja.

Kapcsolódó

18+

„Vannak képek a háborúról, amelyeket lehet, hogy soha nem hozok nyilvánosságra”

Exkluzív interjú Maxim Dongyuk ukrán fotográfussal, aki olyan lapokkal dolgozik együtt, mint a Time magazin vagy a Der Spiegel.

Az inváziós erők rakétatámadást indítottak az Odessza környéki Mikolajivka ellen. Erről az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara számolt be a Facebook-oldalán, írja az Unian hírügynökség.

A megszállók rakétatámadást indítottak egy infrastrukturális létesítmény ellen az Odesszai területen lévő Mikolajivka település területén

– áll a jelentésben.

Május óta gázt éget a Gazprom a portovajai kompresszorállomásán és az azonos nevű LNG-terminálnál, a lángokat Finnországból is látni lehet – írja a Yle.fi.

A beszámoló szerint a több nyaraló is lángokat vett észre a fák felett lobogni, amikor az orosz–finn határhoz közeli Virolahti településen nyaraltak.

A NASA tűzfigyelő rendszerének műholdfelvételei szerint június 17-e óta minden nap lángokat észleltek a Gazprom portovajai kompresszorállomásán.

A kompresszorállomáson a gáznyomást, ezáltal a gázhálózat átviteli kapacitását növelik. A lángokat valószínűleg a földgáz fáklyázása okozta. A fáklyázás az égő gáz irányított és szándékos megsemmisítését jelenti elégetéssel. 

A lapnak nyilatkozó Olga Vaisanen, a Gasum energiavállalat kommunikációs és felelősségi igazgatója szerint a fáklyázást gyakran meghibásodás idején végzik, hogy állandó szinten tartsák a gáznyomást a tartályokban.

Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára szerint a fáklyázás Finnországra is veszélyt jelent, mivel ilyenkor úgynevezett fekete szén, azaz korom keletkezik, amely felgyorsítja a hó és a jég olvadását, amikor arra rákerül. Ezzel felgyorsítva az éghajlatváltozást az északi régiókban.