Tovább ágyúzzák az atomerőművet az oroszok, nukleáris katasztrófa fenyeget

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szombati hírösszefoglalója

Index
2022.08.06. 21:54
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Isztambul partjainál már a második, ukrán gabonát szállító hajót vizsgálják a hatóságok, mielőtt elindulhat végcélja felé – írta a török védelmi minisztérium a Twitteren szombaton.

    A panamai zászló alatt hajózó Navi Star 33 ezer tonna kukoricát szállít Írországba, de csak azt követően haladhat át a Boszporuszon, hogy az ukrán, orosz, török és ENSZ-tisztségviselőkből álló nemzetközi csoport alaposan átvizsgálta.

    A Navi Star annak a három hajónak az egyike, amely pénteken hajózott ki a fekete-tengeri Odessza kikötőjéből. Egy másik hajó, a Rojen 13 ezer tonna kukoricával indult el Nagy-Britannia felé, és szombaton már Isztambul mellett horgonyzott, ahol vasárnap egy másik hatósági csoport ellenőrzi a rakományát – tette hozzá az ankarai védelmi tárca közleménye.

    Ukrajna orosz megszállásának február 24-i megkezdése óta hétfőn futott ki az első gabonaszállító hajó ukrán kikötőből. A Razoni az isztambuli átvizsgálást követően szerdán továbbhajózott a libanoni Tripoli kikötőjébe.

    A három hajó a beszámolók szerint összesen 57 ezer tonna kukoricát szállít. Ezek a szállítmányok alapvető fontosságúak a gabona világpiaci árának stabilizálása és az afrikai és közel-keleti éhezés mérséklése érdekében.

    Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az ukrán kikötői tárolókban álló, több millió tonna gabona időben történő elszállítása aligha lehetséges az őszi aratás és a gabona beraktározása előtt – számolt be róla az MTI.

  • A háború kezdete óta először érkezett teherhajó az ukrajnai Odessza kikötőjébe szállítmányért – írja az Unian ukrán hírügynökség. 

    Az infrastrukturális minisztérium közleménye szerint egy FULMAR S ömlesztettáru-szállító hajó volt az első, amely február 24-e óta Ukrajnába érkezett rakodásra. 

    Most már kijelenthetjük, hogy az ukrán elnök, az ukrán fegyveres erők, az infrastrukturális minisztérium és partnereink – az ENSZ és Törökország – erőfeszítéseinek köszönhetően a gabonafolyosó mindkét irányban működik

    – fogalmazott Olekszandr Kubrakov infrastruktúráért felelős miniszter.

  • Az orosz megszállók megpróbálták áttörni az ukrán csapatok védelmét Avdijivka, Veszele, Szandsz és számos más település irányában, de az ukrán katonák jelentős veszteségeket okoztak nekik, és visszaverték őket. Ez áll az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának Facebook-üzenetében.

    Megjegyzendő, hogy a helyzet Volin és Poleszje irányában nem változott. Továbbra is fennáll az ellenség rakéta- és légicsapásainak veszélye a Belorusz Köztársaság területéről és légteréből

    – olvasható a bejegyzésben, amely azzal folytatódik, hogy Szeverszk irányában az ellenség tüzérségi lövéseket hajtott végre Janzsulovka, Nyikolajevka és Zseleznij közelében a csernyihivi régió nagy részén, valamint Novaja Guta közelében a Szumi területen.

    Harkiv irányában az oroszok nem hajtottak végre aktív támadó hadműveleteket. Ágyú- és rakétatüzérséggel Prudjanka, Duvanka, Zolocsev és 27 másik település területét ágyúzták. Légicsapásokat intéztek Felső-Szaltov, Lebjazsje és Guszarovka közelében.

  • Egy élénkpiros színű Vlagyimir Putyin-szobrot állított ki a New York-i Central Park egyik játszóterén James Colomina francia művész.

    Colomina egy Instagram-posztban vállalta a szobor elkészítését, amely Putyint egy miniatűr harckocsi tetején ülve ábrázolja.

    Ennek a műalkotásnak az a célja, hogy elítélje a háború abszurditását, és rávilágítson a gyerekek bátorságára, amikor a mások által kiváltott erőszakos, katasztrofális helyzetekkel szembesülnek

    írta Colomina.

  • A katolikus egyházfő és a vatikáni ukrán nagykövet találkozójáról a diplomata, Andrij Juras szombaton a Twitter-fiókján számolt be. A nagykövet szerint a „régóta napirenden szereplő” témákat érintették, köztük a katolikus egyházfő látogatását Ukrajnában.

    Ukrajna minél előbb találkozni akar, és üdvözölni akarja a szentatyát, akár még a kazahsztáni látogatása előtt

    – írta Ukrajna diplomáciai képviselője.

    Andrij Juras az Askanews olasz hírügynökségnek megerősítette, hogy Ferenc pápa kijevi látogatása már az előtt megvalósulhat, hogy az egyházfő szeptember 13-án Kazahsztánba utazik, ahol részt vesz a világ- és a hagyományos vallások vezetőinek hetedik kongresszusán. Az eseményen lehetőség adódhat a pápa és Kirill moszkvai ortodox pátriárka közötti találkozóra.

  • Újabb robbanások rázták meg Enerhodart a zaporizzsjai atomerőmű közelében – írja az Unian ukrán hírügynökség. Jana Dabizsa, a városi tanács ügyeinek menedzsere súlyos nukleáris katasztrófa veszélyére figyelmeztet. 

    Amíg az emberiség retteg Putyin nukleáris fegyvereitől, Enerhodarban minden másodpercben fennáll annak a veszélye, hogy egy megállíthatatlan nukleáris katasztrófa következik be

    – fogalmazott a tisztviselő.

    Elmondása szerint az oroszok továbbra is ágyúzzák Európa legnagyobb atomerőművét, szombaton délután 5 óra körül újabb robbanásokat hallottak.

  • Ukrajna külügyminisztériuma megindokolta, miért érvénytelenítette 225 diplomata útlevelét.

    A diplomata-útleveleket Ukrajna népképviselői számára kizárólag hivatalos üzleti utakra adják ki

    – hangsúlyozta a külügyminisztérium.

    A tárca megjegyezte, a diplomata-útlevélről szóló, az elnök aláírásával jóváhagyott rendelet értelmében a diplomata-útleveleket az üzleti útról való visszatérés után tíz napon belül vissza kell adni a külügyminisztériumnak megőrzésre.

    A diplomata-útlevelek semmilyen körülmények között nem használhatók magánutazásra – hangsúlyozta a minisztérium.

    Az elmúlt hónapokban az ukrán külügyminisztérium többször fordult a népképviselőkhöz azzal a kéréssel, hogy adják vissza útlevelüket. Legutóbb júliusban kértük őket arra, hogy tegyék meg ezt. Minden felhívásunkat figyelmen kívül hagyták. Ennek megfelelően Ukrajna külügyminisztériuma az ukrán jogszabályok alapján érvénytelenítette a népképviselők 225 diplomata-útlevelét

    – jelentette be a minisztérium, írja az Unian hírügynökség.

  • Az ukrán Állambiztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy őrizetbe vett két férfit, akiket azzal vádol, hogy orosz hírszerző ügynökök, akik felelősek az orosz rakétacsapások célpontjainak azonosításáért, amelyek a hajógyári infrastruktúrát tették tönkre a déli kikötővárosban, Mikolajivban.

    A két férfi „fontos infrastrukturális létesítményekről, üzemanyagraktárakról, az ukrán fegyveres erők személyzetének és felszerelésének bevetéséről, valamint mozgásáról gyűjtött és továbbított hírszerzési információkat az ellenségnek” – közölte az SZBU a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett bejegyzésében.

    Az SZBU szerint ennek következtében több hajóépítő vállalat és üzemanyagraktár megrongálódott vagy megsemmisült, de nem pontosította, hogy mikor érte az infrastruktúrát a támadás – adta hírül az Al Jazeera.

  • Olyan hírek láttak napvilágot, hogy a kelet-ukrajnai Popaszna városában egy botra helyezett fejet találtak. 

    A Luhanszki terület kormányzója a Telegram-csatornáján közzétett egy fényképet, amelyen egy hátborzongató lelet látható, és annyit tett hozzá, hogy az egy ukrán hadifogolyé volt. A felfedezés egy ház előtt történt. A Sky News nem tudta megerősíteni a fénykép hitelességét. 

  • Az Európai Unió elítéli Oroszország katonai tevékenységét az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű körül – közölte az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Twitteren.

    Ez a nukleáris biztonsági szabályok elleni súlyos, felelőtlen lépés és egy újabb példája annak, hogy Oroszország nem tiszteli a normákat

    – fogalmazott Josep Borrell. 

    A képviselő hozzátette, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek hozzáférést kell biztosítania az erőműhöz. 

    Pénteken támadás érte Európa legnagyobb atomerőművét. A szemben álló felek egymásra mutogattak: az oroszok szerint az ukrán erők lövései miatt kis híja volt annak, hogy radioaktív szennyezőanyag kerüljön a környezetbe, míg az ukránok szerint az orosz hadsereg lövései eltalálták az erőművet, de radioaktív sugárzás nincs.

  • Az orosz erők szinte biztosan az ukrán ellentámadásra várva vagy egy esetleges támadásra készülve gyülekeznek délen. Az orosz katonai teherautók, harckocsik, vontatott tüzérségi és egyéb fegyverek hosszú konvojai továbbra is távolodnak az ukrajnai Donbász régióból, és délnyugat felé tartanak – írja a Brit Védelmi Minisztérium a Twitteren.

    A jelentések szerint az oroszok által megszállt Melitopolból, Berdjanszkból, Mariupolból és a szárazföldi Oroszországból a Kercsi hídon keresztül a Krímbe is szállítanak felszerelést.

    A Krímbe 800-1000 katonából álló zászlóaljharccsoportokat telepítettek, amelyeket szinte biztosan a Herszoni régióban lévő orosz csapatok támogatására használnának.

    Augusztus 2-án egy új zászlóaljharccsoportot telepítettek a Krímbe. Ezeket a Keleti Erők Csoportosításából is átcsoportosítják, és nagy valószínűséggel az elkövetkező napokban küldik a herszoni régióba.

    Az ukrán erők egyre gyakrabban céloznak meg hidakat, lőszerraktárakat és vasúti összeköttetéseket Ukrajna déli régióiban. Beleértve a stratégiailag fontos vasúti összeköttetést, amely Herszont az oroszok által megszállt Krím félszigettel köti össze.

  • Volodimir Zelenszkij szerint „rendkívül kockázatos” a helyzet Európa számára a zaporizzsjai atomerőművet ért lövések után.

    Az ukrán elnök Moszkvát tette felelőssé, és „nyílt, arcátlan terrorcselekmény” elkövetésével vádolta Oroszországot.

    Az orosz védelmi minisztérium mindeközben az ukrán erőket tette felelőssé a lövésekért, és közölte, hogy az egyik blokk termelőkapacitását csökkentették, egy másik blokk áramellátását pedig megszakították.

    A nukleáris katasztrófától való félelem egyre erősödik, mivel orosz csapatok állomásoznak a térségben, a tűzszünet pedig szóba sem került az erőmű környékén, írja a Sky News.

  • Jurij Szobolevszkij, a herszoni regionális tanács első elnökhelyettese jelentette be ezt a Telethon csatorna adásában.

    A herszoni régió már most halálos számukra, mert sok politikai figyelem irányult Herszonra és a régióra. Annyi nyilatkozatot és hivatalos látogatást tettek már, az Orosz Föderáció elnöki adminisztrációjának vezetése és nagyszámú állami Duma-képviselő

    – mondta Szobolevszkij, hozzátéve: „A fegyveres erőink nagyon hatékonyan harcolnak itt. Biztos vagyok benne, hogy mindent felszabadítanak, de türelemre van szükség.”

    Az elnökhelyettes megjegyezte, hogy a betolakodók nagyon sok veszteséget szenvedtek a herszoni régióban, és az orosz katonák teljesen demoralizáltak. Elmondása szerint a helyi lakosok, amint értesülnek az ukrán védelmi erők ellentámadásáról, egyszerűen elmenekülnek majd onnan – írja az Unian.

  • A Vlagyimir Putyinhoz közel álló támogatók dühüknek adtak hangot amiatt, hogy a fiatalabb oroszok nem akarnak harcolni Ukrajnában – írja a The Daily Beast.

    A portál felidézi, hogy a háború első napjaiban a közvéleménynek gyors győzelmet ígértek Oroszország katonai fölénye miatt. Ehelyett a Kreml offenzíváját súlyos veszteségek és felszerelési hiányosságok sújtották, olyannyira, hogy az állami televízió szakértői felvetették, hogy más államoktól – köztük Irántól és Észak-Koreától – kellene segítséget és támogatást kérni.

    A 60 perc című állami televíziós műsor csütörtöki adásában Igor Korocsenko katonai szakértő felvetette, hogy az észak-koreaiak segíthetnének a lerombolt ukrán régiók újjáépítésében, és csatlakozhatnának Oroszország katonai soraihoz. A zsoldosok bevetése állandó visszatérő téma Oroszországban, mivel a hírek szerint sokan nem igazán lelkesednek azért, hogy háborúba menjenek, vagy meghaljanak Putyinért. Ez nem tetszik a Kreml-barát véleményvezéreknek, például Vlagyimir Szolovjovnak, akit Vlagyimir Putyin kétszer is hivatalosan kitüntetett a haza érdekében tett szolgálataiért.

    Szolovjov nemrég a következőket mondta:

    Bosszant, hogy a társadalmunk nem érti, hogy jelenleg vízválasztó pillanat zajlik. Vagy harcolunk, és más szintre jutunk, vagy egyszerűen megszűnünk létezni.

    Vendége, Alekszandr Kamkin politológus egyetértett vele, és azt javasolta, hogy Oroszországban „kulturális különleges műveletet” kellene végrehajtani.

    Szolovjov azt javasolta, hogy a hadkötelesekre szigorúbb szabályokat kell hozni:

    Tudják, mi az, ami engem a legjobban meglep? Hogy a hadseregünkben a sorkatonáknak nem szabad harcolniuk. Akkor mit kellene csinálniuk a hadseregben? 150 millió emberünk van. Hányan harcolnak a Donbászban?

    Az állami televízió műsorvezetője hatalmas, a kormány által finanszírozott propagandakampányt javasolt, amely a „különleges hadművelet” résztvevőit dicsőíti.

    A Putyint támogatók tehát azt szeretnék, hogy minél többen és minél nagyobb lelkesedéssel harcoljanak Ukrajnában. Ha teljesül a kívánságuk, az komolyabb vérengzéshez vezethet Kelet-Európában.

  • Törökország elnökének egyik legfőbb tanácsadója pénteken azt mondta, hogy a nemzetközi közösség nem tudja Moszkva figyelmen kívül hagyásával befejezni az ukrajnai háborút, miközben Recep Tayyip Erdoğan Oroszországba tartott, hogy találkozzon Vlagyimir Putyinnal.

    A találkozóra az után kerül sor, hogy Törökország segített tető alá hozni egy megállapodást Ukrajna fekete-tengeri gabonaexportjának újraindításáról, amit Oroszország inváziója akadályozott meg.

    Fahrettin Altun török elnöki kommunikációs igazgató szerint a megállapodás a NATO-tag Törökország erőfeszítéseinek sikerét és a két vezető közötti közvetlen diplomáciát igazolja, ugyanakkor bírálta más országok szerepét.

    Az igazság az, hogy néhány barátunk nem akarja, hogy a háború véget érjen. Krokodilkönnyeket hullatnak. A nemzetközi közösség nem tudja befejezni az ukrajnai háborút azzal, hogy figyelmen kívül hagyja Oroszországot. A diplomáciának és a békének kell érvényesülnie

    – mondta Altun a Reutersnek, mondván, egyesek aktívan próbálják aláásni Törökország erőfeszítéseit, anélkül hogy megnevezte volna, kik azok.

    Törökország viszonylag jó kapcsolatokat ápol Ukrajnával és Oroszországgal is. Miközben bírálta az orosz inváziót, és fegyverekkel látta el Ukrajnát, nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben.

    „Arra törekszünk, hogy Törökország Oroszországgal és Ukrajnával fenntartott kapcsolatait kihasználva kölcsönösen elfogadható megoldást találjunk” – mondta Altun. Erdoğan és Putyin pénteki megbeszélésein valószínűleg szóba kerül Törökország új katonai művelete Szíriában, amelynek célja, hogy 30 kilométer mélyen „biztonsági zónákat” terjesszenek ki a határon.

  • Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 41 900 orosz katona esett el, az elmúlt napon csaknem 250 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 1802 tankot,
    • 4051 páncélozott harcjárművet,
    • 955 tüzérségi rendszert,
    • 260 rakétavetőt,
    • 127 légvédelmi berendezést,
    • 223 repülőgépet,
    • 191 helikoptert
    • és 2970 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 15 orosz hajót, 744 hadműveleti és taktikai drónt, 85 egység speciális felszerelést és 182 cirkálórakétát számoltak fel.

  • Mihajlo Podoljak szerint bajban ismerszik meg az igaz barát. Az ukrán elnöki tanácsadó úgy véli, nem az számít, hogy mekkora egy ország, vagy mekkora a GDP-je, hanem az, hogy mekkora szíve van. 

    Számos nemzet több bátorságot mutat ma, mint a G20-ak fele. Például Észak-Macedónia, amely tankok és repülőgépek formájában támogatja Ukrajnát

    – fogalmazott Mihajlo Podoljak. Majd hozzátette, hogy ezt sosem felejtik el.

  • A németeknek energiafogyasztásuk legalább 20 százalékát kell megtakarítaniuk ahhoz, hogy elkerüljék a csökkenő orosz szállítás miatti decemberi gázhiányt – mondta Klaus Müller, a német hálózati szabályozó hatóság vezetője.

    Az orosz Gazprom a kapacitás 20 százalékára csökkentette az Északi Áramlat 1 gázvezetéken keresztül Németországba irányuló gázforgalmat, ezzel növelve a nyomást Európa legnagyobb gazdaságára, hogy takarékoskodjon a téli gázfogyasztással.

    Müller szerint Németországnak szintén ennyivel kellene csökkentenie a szomszédos országokba irányuló gázexportját, és 10-15 gigawattóra (GWh) gázt kellene importálnia a hiány elkerülése érdekében.

    Ha nem spórolunk sokat és nem kapunk további gázt, akkor problémáink lesznek

    – mondta Müller a Welt am Sonntag című lapnak adott interjújában.

  • A mikolajivi hatóságok közlése szerint pénteken késő este kétnapos, szigorú kijárási tilalom kezdődött a déli városban.

    Vitalij Kim regionális kormányzó szerint a kijárási tilalom segít a hatóságoknak megtalálni azokat az embereket, akik szerintük Oroszországnak segítenek.

    Csak a múlt héten négy embert tartóztattak le a rendfenntartó erők. Most még többen vannak munkában. Ez az egyik oka annak, hogy kijárási tilalmat rendeltek el

    – mondta a kormányzó az Al Jazeera híradása szerint.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt péntek este, hogy több mint 900, Ukrajnában található orosz ingatlan elkobzását javasolják a törvényhozók.

    A kormány illetékesei szerint már 28 millió hrivnya értékű vagyontárgyat foglaltak le Oroszországtól. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy figyelemmel kíséri az orosz vagyon külföldi elkobzásával foglalkozó csoportjának eredményeit is. Az ukrán elnök bízik abban, hogy Európában és az Egyesült Államokban is kiterjeszthetik az orosz vagyon elkobzását Ukrajna javára, írja a Kárpátalja.ma az Unian hírügynökségre hivatkozva.

  • Az ukrán gabonaszállítás újraindítása és a recessziós félelmek miatt csökkentek a globális élelmiszerárak az elmúlt hetekben, de szakértők szerint a szélsőséges időjárás, a magas energiaköltségek és a megugró műtrágyaárak miatt az élelmiszerválság jövőre fokozódhat – állapította meg friss elemzésében a Makronóm Intézet.

    Az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésben a gazdaságpolitikai kutatóintézet idézi az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslését, amely szerint az éhezők száma jövőre meghaladhatja a 800 milliót.

    Az elemzők szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága már a háború előtt is rekordszinten volt az ellátási láncok akadozása, a regionális konfliktusok és a koronavírus-lezárások miatt, amelyek mind felfelé hajtották az árakat. Az orosz–ukrán háború erre rátett egy lapáttal, Ukrajna búzából, kukoricából és árpából 1 millió tonnát exportált ebben az évben, ami éves szinten 40 százalékos csökkenés.

  • A kijevi vezérkar szerint az orosz csapatok hevesen támadják Bahmutot, a védelmi rendszer egyik sarokkövét a kelet-donbászi régió utolsó, ukránok által birtokolt területén.

    „Az ellenség folyamatos nyomás alatt tartja Bahmut városát, a harcok folytatódnak” – áll az ukrán vezérkar helyzetjelentésében.

    Az oroszbarát lázadók előző nap arról számoltak be, hogy a város területén már harcok dúlnak  írja az al-Dzsazíra.

  • Az ukránok létrehoztak egy szolgáltatást, amely felajánlja, hogy visszafizeti Oroszországnak az összes történelmi gonosz tettét és háborús bűntettét. A RevengeFor.com oldalon megrendelhető egy felirat egy lövedékre, bombára vagy rakétára, amely az orosz hadsereget veszi célba. Ehhez adakozni kell a „Come Back Alive” jótékonysági alapítványnak, amely az ukrán hadseregnek nyújt segítséget.

  • A háború kezdete óta Bulgária 4200 tonna fegyvert szállított Ukrajnának. A szállítmányok titokban Lengyelországon keresztül mentek − írta meg az rbc.ua

    Június 30-ig egymilliárd 16 millió euró értékben írtunk alá engedélyeket bolgár fegyverek exportjára. Ebben a négy hónapos időszakban 4200 tonna bolgár fegyvert szállítottunk az ukrán határ közelében lévő lengyel repülőtérre

    − mondta el Alekszander Mihajlov bolgár gazdasági miniszter. 

  • A Kijev Independent jelentése szerint három ember megsebesült egy éjszakai orosz lövöldözésben Dnyipropetrovszk megyében. Az offenzíva több lakóépületet, köztük egy óvodát és egy gyermekművészeti központot is megsemmisített.

    A támadás következtében több ezren maradtak víz és áram nélkül, mivel a gáz- és vízvezetékek, valamint az elektromos hálózatok is károsodtak.

  • Bár az ukrán–orosz háború továbbra is tart, speciális feltételek mellett újraindulhat az ukrán labdarúgó-bajnokság − írja a Eurosport

    Miközben az ország keleti felén továbbra is folyamatosak a harcok, augusztus 23-án hivatalosan is kezdetét veszi az ukrán bajnokság 2022/23-as szezonja.

    Andrew Todos újságíró, a Zorya Londonsk megalapítója összefoglalta, milyen kritériumok alapján lehet megrendezni a mérkőzéseket:

    • A helyszínen nem lehetnek nézők.
    • Csak Kijev környékén és az ország nyugati felében rendeznek mérkőzéseket.
    • Kizárólag olyan stadionokban játszanak, ahol van légvédelmi óvóhely.
    • A mérkőzéseket előzetesen a katonai igazgatásnak is jóvá kell hagynia.

    Ha légvédelmi riadóra kerülne sor, a mérkőzéseket félbeszakítják, a játékosoknak, az edzőknek és a személyzetnek pedig azonnal az óvóhelyre kell vonulniuk.

    Természetesen nem minden csapat vehet majd részt a hónap végén induló bajnokságban. Az FC Mariupol például azért lépett vissza, mert a várost szétbombázták, és jelenleg is orosz megszállás alatt áll.

    A tavaly az Európa-ligában bemutatkozó Deszna Csernihiv sem lehet ott a rajtnál, miután az oroszok földig rombolták a Jurij Gagarin Stadiont.

  • A 2021/22-es török labdarúgó-bajnokság ezüstérmesét, a Fenerbachét megbüntette az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA), miután a szurkolói Vlagyimir Putyin orosz elnök nevét skandálták a Bajnokok Ligája selejtezőjének júliusi, Dinamo Kijev elleni vesztes mérkőzésen – számolt be a BBC.

    A török klubot 50 000 eurós pénzbírsággal sújtották, és egymeccses részleges stadionelzárást szabtak ki rájuk a következő nemzetközi találkozójukra, melynek értelmében legalább 5000 ülőhely marad majd szabadon a stadionban.

    A Dinamo Kijev 2-1-re győzött a július 27-i isztambuli visszavágón, és mivel az első mérkőzésen – amit az orosz invázió miatt Lengyelországban játszottak le a csapatok – nem született gól, így az ukrán csapat jutott tovább a következő fordulóba, a Fenerbache pedig az Európa-liga selejtezőiben folytathatja nemzetközi menetelését.

  • Okszana Pokalcsuk – az Amnesty International ukrajnai irodájának vezetője – lemondott – értesült az al-Dzsazíra.

    Az Amnesty felháborodást váltott ki Ukrajnában, miután csütörtökön kiadott egy jelentést, amelyben azzal vádolja az ukrán hadsereget, hogy veszélyezteti a civileket, amiért iskolákban és kórházakban bázisokat létesít, és ellentámadásokat indított a sűrűn lakott területekről. Az Amnesty International (AI) pénteken megvédte a jelentését.

    Pokalcsuk azzal vádolta a jogvédő szervezetet, hogy a papagáj Kreml propagandájával foglalkozik a vitatott jelentésben.

  • Az ukrán–magyar határszakaszon 7387 ember lépett be pénteken Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 11 504-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – adta hírül az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

    A beléptetettek közül a rendőrség 302 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

    Az ORFK tudatta: az ukrajnai háború elől menekülve pénteken 430 ember, köztük 141 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

    A Budapesti Rendőr-főkapitányság szombaton azt közölte a rendőrség honlapján, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

    A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – értesült az MTI.