új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Az Északi Áramlat gázvezeték műszaki eljárásait nem tudják befejezni az Európa és az Egyesült Királyság által bevezetett oroszellenes szankciók miatt, ezért az európai országok energiaválságban vannak. Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének első helyettese ezt nyilatkozta a Times Radiónak adott, vasárnap megjelent interjújában.

    „Ami az Északi Áramlat jelenlegi helyzetét illeti, a berendezésekkel bizonyos technikai eljárások elvégzése szükséges, és ez az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt nem tehető meg” – válaszolta Poljanszkij arra a kérdésére, hogy Oroszország miért vágta el az Európába irányuló gázszállítást, ami további nyomást gyakorol Európa teljes lakosságára.

    Poljanszkij hangsúlyozta, hogy „Oroszország megbízható gázszállítója volt és marad is Európának”.

    „Az oroszellenes szankciók bevezetésének ötlete nem a miénk, ezért mindenekelőtt meg kell kérdeznünk azokat a vakmerő európai politikusokat, köztük a briteket is, akik semmibe vették népeik érdekeit” – zárta szavait az ENSZ-diplomata a TASZSZ híradása szerint.

  • Ukrajna nem adja fel területeit. Ha pedig Oroszország megpróbálja annektálni az ideiglenesen megszállt déli régiókat népszavazások segítségével, akkor a tárgyalásokat beszüntetjük – mondta Volodimir Zelenszkij vasárnap esti videóüzenetében.

    Egyre több hír érkezik arról, hogy a megszállók álnépszavazásra készülnek államunk megszállás alatt lévő déli részén. Nagyon egyszerű, amit szeretnék elmondani: mindenkit, aki bármilyen módon segít a megszállóknak, hogy ezt megvalósítsák, felelősségre vonunk

    – fogalmazott az elnök.

    Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna álláspontja nem változott: ha Oroszország népszavazást tart, akkor a két fél közötti tárgyalások megszűnnek. 

  • Több városban is erőteljes robbanások hallatszottak augusztus 7-én, vasárnap este. Vinnicjáról, Kremencsukról, Kropivnickijről és Umanról van szó elsősorban – írja az Unian.

    A régióban történt robbanásokról szóló információkat megerősítette Vinnicja polgármestere, Szerhij Morhunov.

    Vinnicja régióban robbanásokhoz hasonló hangok hallatszanak. Várjuk a hivatalos tájékoztatást. A város területén egyelőre nem rögzítettek vészhelyzetet. Mindenki maradjon a menedékekben a légiriadó lejártáig! Maradjunk nyugodtak!

    – kérte a városvezető a Telegram-csatornáján. 

    Kremencsuk polgármestere, Vitalij Maleckij is robbanáshoz hasonló hangokról számolt be. Eközben több videó is megjelent egy Vinnicja felett elrepülő rakétáról.

  • Az ukrán mentőszolgálat drónfelvételeket tett közzé egy égő épületről Mikolajivban, miután a hatóságok szerint azt orosz csapás érte.

    Mikolajiv a többségében oroszok által megszállt Herszon régióval határos. A déli kikötővárosban nemrégiben egy orvosi létesítményt ért orosz támadás, amelyet a város polgármestere terrorizmusnak nevezett.

    A Guardian oldalán közzétett drónfelvétel a Mikolajiv városában történt orosz támadás utóhatásait mutatja.

  • Az ukrajnai zaporizzsjai erőmű került a háború középpontjába, miután Kijev azzal vádolta meg Oroszországot, hogy ismét ágyúzta az erőművet, és megrongálta a sugárzásérzékelőket. Az orosz ellenőrzés alatt álló területen lévő erőművet pénteken is lőtték. Moszkva az ukrán erőket teszi felelőssé a csapásokért.

    A Reuters öt tényt gyűjtött össze Európa legnagyobb atomerőművéről:

    • Zaporizzsja a legnagyobb Ukrajna négy atomerőműve közül, amelyek együttesen az ország villamosenergia-termelésének mintegy felét biztosítják.
    • A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Oroszország február 24-én kezdődött ukrajnai inváziója volt az első alkalom, hogy háború tört ki egy olyan országban, amelynek ilyen nagy és jól működő atomenergia-programja van.
    • Zaporizzsja hat blokkja egyenként 950 megawatt elektromos, azaz összesen 5,7 gigawatt elektromos kapacitással rendelkezik a NAÜ adatbázisa szerint. Az első blokk 1984-ben, az utolsó pedig 1995-ben csatlakozott a hálózatra.
    • Az erőmű stratégiai jelentőségű Oroszország számára, mivel csak mintegy 200 km-re van a Krímtől, amelyet Oroszország 2014-ben annektált. Az erőművet a háború nyitó szakaszában az orosz erők elfoglalták, de még mindig az ukrán technikusai üzemeltetik.
    • Pénteken a lövedékek eltaláltak egy nagyfeszültségű távvezetéket a létesítményben, ami arra késztette az üzemeltetőket, hogy lekapcsoljanak egy reaktort, annak ellenére, hogy nem észleltek radioaktív szivárgást.
  • Az ukrán hadsereg jelentése szerint vasárnap fokozódtak az orosz támadások az ország keleti részében található Donyeck városától északra és északnyugatra.

    Az orosz erők ukrán állásokat támadtak az erősen megerősített Piszki és Avdiivka települések közelében. Donyeck térségében más helyszíneket is lőttek – közölte Kijev.

    Mindez azt követően történt, hogy oroszok csapatokat mozgattak át a Donbász régióból. Az orosz erők felkészülnek az ukránok esetleges ellentámadására, írja a Sky News.

  • A háború kitörése óta Ukrajna túlnyomó többségét már érte valamilyen orosz támadás. Jevhen Jenin, a belügyminiszter-helyettes szerint csak egyetlen olyan régió van, amelyet még nem érintettek a harcok, Csernyivcit.

    Az orosz támadásoktól a Donyecki terület szenvedett a legsúlyosabban, több mint háromezer alkalommal bombázták. Luhanszkot legalább négyezerszer és Mikolajivot hétszázszor támadták meg valamilyen formában

    – idézi a Sky News a miniszterhelyettest. A politikus hozzátette, hogy szerencsére van még olyan terület, amelyet nem érintettek a harcok, az pedig Csernyivci.

    A lap megjegyzi, hogy ez a régió a NATO-tag Romániával határos.

  • Normális értéket mutat a sugárzás szintje a zaporizzsjai atomerőműnél – közölte Olekszandr Sztaruh, a régió kormányzója.

    A szombat esti ágyúzások ellenére az erőmű sértetlen maradt. A kormányzó szerint az erőmű közvetlen közelében és a közeli Enerhodar városában is normális szinten van a sugárzás szintje – írja a Sky News.

  • A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) vezetője, Rafael Grossi a hét elején azt mondta, hogy a helyzet „kicsúszott az ellenőrzés alól, rendkívül súlyossá és veszélyessé” vált. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén figyelmeztetett, hogy „újabb, mindenki számára rendkívül kockázatos helyzet alakult ki Európában”.

    De mekkora a valós kockázata egy nukleáris balesetnek az erőműben?

    Egyes szakértők rámutattak, hogy a modern atomenergetikai létesítmények úgy vannak megépítve, hogy ellenálljanak az olyan eseményeknek, mint a terrortámadások és a természeti katasztrófák.

    Az amerikai Villamosenergia-kutató Intézet (EPRI) tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy az amerikai reaktorok szerkezete elég robusztus ahhoz, hogy ellenálljon egy nagy kereskedelmi repülőgép becsapódásának.

    Kutatásuk alapjául egy több mint 200 tonna tömegű, teljesen feltöltött Boeing 767-400-as repülőgépet használtak. A viszonylag gyenge vasbeton áthatolásához nagy sebességű tüzérségi lövedékek többszörös találatára lenne szükség.

    A kereskedelmi célú atomenergia elterjedése óta mindössze két súlyos nukleáris baleset történt: Csernobilban és Fukusimában.

    A zaporizzsjai atomerőmű modernebb technológiát alkalmaz, mint a szintén ukrajnai csernobili atomerőmű.

    Érdemes még megjegyezni a World Nuclear Association megállapítását: egy kereskedelmi jellegű reaktor nem robbanhat fel úgy, mint egy atombomba, mivel a „hajtóanyagát” nem dúsítják 5 százaléknál nagyobb mértékben – írja a Sky News.

  • Az orosz támadások összesen öt embert öltek meg a kelet-ukrajnai Donyeck régióban – közölte Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója a Sky News szerint.

    Az ágyúzások miatt hárman Bahmutban, egy ember Avdiivkában és egy Blagodatnuban halt meg. További nyolc ember megsérült.

    A Dnyipropetrovszki terület kormányzója szerint 60 lövedék hullott a nikopoli kerületre, és ketten megsérültek Margankában. 

    Valentyin Reznyicsenko elmondása szerint 50 lakás, számos autó és egy buszmegálló is megrongálódott, valamint a támadásokban megsérült egy gázvezeték és egy villamosenergia-hálózat is.

  • Több ezer eljárás van folyamatban, és már 135 embert ítéltek el – közölte a háborús bűnökkel foglalkozó ukrán főügyész.

    A vádlottak közül 15-en őrizetben vannak, a többiek szabadlábon védekeznek. 

    Jurij Bilousov, a Legfőbb Ügyészség háborús bűnökkel foglalkozó osztályának vezetője elmondta, hogy eddig 13 ügy került bíróság elé, és hétben ítéletet hoztak. 

    Néha megkérdezik tőlünk, hogy miért indítunk büntetőeljárást az alacsony rangú tisztek ellen. Ez csak azért van, mert ők fizikailag itt vannak… Ha a tábornokok lennének itt, és el is tudnánk fogni őket, akkor ellenük emelnénk vádat

    – fogalmazott Bilousov a Sky News szerint.

  • Anatolij Csubajszot, a posztszovjet Oroszország egykori „privatizációs cárját”, aki az ukrajnai háború miatt távozott a Kreml különmegbízottjaként betöltött posztjáról, egy olaszországi kórházból engedték ki kezelés után – jelentette a La Repubblica olasz napilap.

    A 67 éves Csubajszhoz közel álló két forrás augusztus 1-jén azt árulta el a Reutersnek, hogy a férfi az intenzív osztályon feküdt ritka immunbetegséggel. A források szerint Csubajsz, Vlagyimir Putyin orosz elnök egykori tanácsadója úgy vélte, hogy Guillain–Barré-szindrómában szenved, amelyben az immunrendszer károsítja a perifériás idegrendszert.

    Egyes médiumok és ellenzéki aktivisták azt feltételezték, hogy megmérgezték a Kreml egykori fontos emberét.

    A toxikológiai vizsgálatok eredményei még nem állnak rendelkezésre, de Csubajsz jól reagált a kezelésre, így az orvosok biztosak benne, hogy Guillain–Barré-szindrómával van dolguk – írta a La Repubblica.

    Csubajszot szombaton délelőtt hazaengedték a Szardínia szigetén lévő Mater Olbia Kórházból. A híradás szerint segítség nélkül kisétált a kórházból, és Frankfurtba utazott, hogy egy rehabilitációs klinikán töltse az idejét.

    Csubajsz, aki egykor Borisz Jelcin orosz elnök kabinetfőnöke volt, lemondása előtt Vlagyimir Putyinnak a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokért felelős különleges megbízottja volt.

    Az Index március 23-án arról számolt be, hogy Csubajsz lemondott posztjáról, elhagyta az országot, és nem áll szándékában visszatérni.

  • Felháborodtak az ukránok az Amnesty International azon jelentésén, amely szerint az ukrán hadsereg veszélyezteti a civilek életét azzal, hogy szándékosan iskolák és kórházak épületeit használja katonai bázisként. 

    A szervezet most sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a jelentéssel felkavarta a kedélyeket, és haragot váltott ki az emberekben.

    Az Amnesty International prioritása ebben és minden konfliktusban kizárólag a civilek védelmének biztosítása. Valójában ez volt az egyetlen célunk, amikor közzétettük a jelentést. Bár teljes mértékben kitartunk az eredményeink mellett, sajnáljuk az okozott fájdalmat

    – idézi a közleményt a Sky News.

    A felháborodást kiváltó jelentés miatt lemondott Okszana Pokalcsuk, a jogvédő szervezet ukrajnai irodájának vezetője, aki szerint az Amnesty International a papagáj Kreml propagandájával foglalkozik a vitatott jelentésben

  • Szlovákia védelmi minisztere, Jaroslav Naď szerint megnőtt az esélye annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök taktikai atomfegyvert vet be az ukrajnai háborúban.

    Megvan annak a lehetősége, hogy egy lakatlan területen, talán valahol a tengeren, talán Ukrajna egy távol eső részén taktikai atomfegyvert élesít, hogy erőt nyilvánítson

    – idézte az Új Szó a minisztert, aki leszögezte: ez minden ország számára lesújtó hír lenne – még a baráti államok, mint például India és Kína is megrémülnének.

    Naď hozzátette, úgy érzi, jelentősen csökkent annak a valószínűsége, hogy Putyin támadást intéz valamelyik NATO-tagállam ellen, mert tisztában van azzal, hogy a katonai szövetség sokkal erősebb, mint Oroszország.

  • Ferenc pápa a remény jelének nevezte a többek között gabonával megrakott hajók elindulását az ukrajnai kikötőkből a Szent Péter téren mondott beszédében vasárnap. Az egyik hajó Olaszországba tart – adta hírül az MTI.

    Ferenc pápa megelégedését fejezte ki a hajók útra kelése miatt.

    Ez a lépés bizonyítja, hogy lehetséges a párbeszéd, és konkrét eredményeket lehet elérni, ami mindenki számára előnyös

    – hangsúlyozta a katolikus egyházfő a vasárnap déli Úrangyala-imádság után mondott beszédében.

    A pápa kijelentette, hogy a hajók elindulása a „remény jelének” számít. Hozzátette, szívből reméli, hogy „ezt az utat követve igazságos és tartós béke érhető el”.

    Az Agi olasz hírügynökség jelentése szerint a Mustafa Necati nevű hajó érkezik Olaszországba: a pugliai Monopoli kikötőjében köt ki hatezer tonna napraforgóolajjal.

  • Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 42 200 orosz katona esett el, az elmúlt napon 300 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 1805 tankot,
    • 4055 páncélozott harcjárművet,
    • 958 tüzérségi rendszert,
    • 260 rakétavetőt,
    • 132 légvédelmi berendezést,
    • 223 repülőgépet,
    • 191 helikoptert
    • és 2978 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 15 orosz hajót, 750 hadműveleti és taktikai drónt, 86 egység speciális felszerelést és 182 cirkálórakétát számoltak fel.

  • Zelenszkij az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel folytatott telefonbeszélgetése során az orosz atomipar és a nukleáris üzemanyag elleni szankciók bevezetését kérte – írta az ukrán vezető a Twitteren.

    Az ukrán állami atomenergia-vállalat korábban azt közölte, hogy egy munkás megsebesült, amikor az orosz erők szombat este megtámadták a zaporizzsjai atomerőművet.

  • Jevhen Jenin belügyminiszter-helyettes arról számolt be, hogy a háború kezdete óta csupán Ukrajna egyetlen régióját, a Csernyivci területet nem támadták az oroszok − írja az Ukrajinszka Pravda.

    Ha az orosz tüzérségi lövedékek által leginkább sújtott régiókról beszélünk, akkor Donyeck az, amelyet több mint 3000-szer lőttek, Luhanszkot 4000-szer, Mikolajivot 700-szor lőtték. Csak egy régió van, amelyben ez még nem történt meg, ez pedig a Csernyivci terület

    – mondta el a politikus.

  • Tovább zajlik az információs hadviselés a zaporizzsjai atomerőműről az oroszok és az ukránok között. 

    A TASZSZ orosz állami hírügynökség az erőmű melletti Enerhodar város katonai-polgári közigazgatására hivatkozva azt közölte, hogy az Ukrán Fegyveres Erők újabb lövést adtak le a zaporizzsjai atomerőműre, a kiégett nukleáris fűtőelemek tárolójának területére.

    Ezzel szemben a város önkormányzatának hivatalos Telegram-csatornáján az olvasható, hogy

    tegnap, 2022. augusztus 6-án este az orosz megszállók ismét rakétákat lőttek ki a zaporizzsjai atomerőmű és Enerhodar város területére. A zaporizzsjai atomerőmű telephelyét közvetlenül az erőmű száraz, kiégett nukleárisüzemanyag-tárolója mellett találták el.

  • Az ukrán egészségügyi minisztérium közleményben tudatta a lakossággal, hogy mit kell tenniük atomtámadás esetén. 

    A tanácsok a következőek:

    • maradjunk fedezékben,
    • kövessük a hatóságok utasításait,
    • vegyük le a legfelső réteg ruhánkat,
    • mossuk le magunkat vízzel,
    • vegyünk fel tiszta ruhát.
  • Négy, egyebek között gabonával megrakott hajó hagyta el a fekete-tenger-parti Odessza és a szomszédos Csornomorszk kikötőjét – jelentette be vasárnap Twitteren Olekszandr Kubrakov infrastruktúráért felelős ukrán miniszter.

    A Kínába, Törökországba és Olaszországba tartó hajók összesen csaknem 170 ezer tonnányi gabonával és napraforgóolajjal indultak útnak − írta meg az MTI. 

    Pénteken három, gabonát és kukoricát szállító hajó indult el a két kikötőből.

    A július 22-én Isztambulban Oroszország és Ukrajna által, az ENSZ és Törökország közvetítésével aláírt megállapodások értelmében „biztonságos folyosókat” hoznak létre, hogy lehetővé tegyék a kereskedelmi hajók közlekedését a Fekete-tengeren. Moszkva és Kijev kötelezettséget vállalt, hogy nem támad ezekre a hajókra.

  • Olyan videók és fotók kezdtek el terjedni, amelyeken látszólag egy ukrán hadifogoly feje látható egy oszlopra tűzve egy ház előtt a kelet-ukrajnai Popaszna városában, amelyet májusban foglaltak el az orosz erők, és amely közel van a jelenlegi frontvonalhoz a Donbászban − írta meg a The Guardian

    A Luhanszki terület ukrán kormányzója, Szerhij Hajdaj tette közzé a fotót Telegram-csatornáján. A képet azóta széles körben megosztották a közösségi médiában. Az ukránok barbár, középkori viselkedéssel vádolták az orosz csapatokat.

    Ezek tényleg orkok. Az oroszokban semmi emberi nincs. Nem emberekkel állunk háborúban

    − írta Hajdaj.

    A The Guardiannek nem sikerült független forrásból megerősítenie a fotó hitelességét. Azt azonban közölték, hogy a fotó metaadatai szerint a kép valódi, és július végén készült, nem messze Popaszna központjától.

  • A brit védelmi minisztérium legutóbbi jelentése szerint Putyin február 24-i ukrajnai inváziója óta tíz tábornok halt meg a konfliktusban, hatot pedig elbocsátottak − írta meg a Mirror

    A hadügyminisztérium jelentése szerint

    az orosz fegyveres erők gyenge teljesítménye az ukrajnai invázió során sokba került az orosz katonai vezetésnek, ami nagy valószínűséggel legalább hat orosz parancsnok elbocsátásához vezetett a háború kezdete óta.

  • A lembergi rendőrök elfogtak két férfit, akik az ukrán hadsereg számára, külföldről humanitárius segélyként vámmentesen behozott autókkal kereskedtek − közölte az ukrán Belügyminisztérium sajtószolgálata.

    A közlemény szerint a csalássorozat szervezője egy helyi férfi. Társa egy visszaeső bűnöző volt, akit korábban csalás vádjával börtönbüntetésre ítéltek. A csalók jótékonysági szervezeteken keresztül külföldről hoztak be járműveket humanitárius segélynek álcázva az Ukrán Fegyveres Erők szükségleteinek kielégítésére − írta meg a Kárpáthír

    Összesen 20 terepjárót sikerült vámmentesen behozniuk az országba. Az autókat ahelyett, hogy a frontra küldték volna, készpénzért adták el. A rendőrök az egyik lviv megyei határátkelőn csaptak le az egyik gyanúsítottra, a nyomozók a férfitól 17 400 dollár készpénzt és két frissen behozott terepjárót foglaltak le.

    A csalássorozat szervezőjét hivatalosan is meggyanúsítottak, akár hét év börtönbüntetést is kaphat.

  • Vlagyimir Putyin nem fél atomfegyverek bevetésétől, és akár már jövő tavasszal is ilyen csapáshoz folyamodhat − figyelmeztetett egy vezető brit tábornok.

    Sir Richard Barrons azt mondta, hogy az orosz vezető „valószínűleg” taktikai nukleáris fegyvereket fog bevetni, ha Ukrajnában visszaszorítják − írja a The Sun

    A kitüntetett parancsnok − aki 2016-ban vonult nyugállományba − kifejtette, hogy az oroszok doktrínája elfogadja a taktikai nukleáris fegyverek alkalmazását „kényszerítőeszközként”.

  • Alekszej Zsuravlev orosz parlamenti képviselő egy tévéinterjúban komolyan megfenyegette a német média képviselőit − írja a Moszkovszkij Komszomolec.

    Azt akarom, hogy ez a náci... De nem érdekel! Odamegyünk és mindnyájatokat megölünk! 

    − mondta a képviselő.

    Zsuravlev a Bild 60 Minutes című műsorának kritikájára reagált, amely egy orosz talkshow több részletét is bemutatta. A legfelháborítóbbnak azt találták, hogy „náciknak” nevezték benne a németeket.

  • A németországi Bad Wiessében egy agresszív orosz nő ukránokra támadt egy játszótéren. A nő különösebb ok nélkül szidni kezdett egy kétéves fiút és édesanyját, ezt követően pedig azt mondta, hogy „Putyin mindent jól csinál” és hamarosan Oroszország „Moszkvától Münchenig húzódhat majd”.

    Ezzel azonban az ügy még nem ért véget, ugyanis a feldühödött nő azt mondta, hogy

    az ukránokat úgy kéne irtani, mint a zsidókat.

    Később a nő részben visszavonta szavait, és arra hivatkozott, hogy „a természettel beszél”.

    A magát német anyanyelvűnek valló, oroszul beszélő nő az UNIAN információi szerint 20 éve él Németországban.

  • Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara Facebook-oldalán számolt be róla, hogy az orosz erők további légvédelmi berendezéseket telepítettek szövetségesük területére.

    Amint írták:

    A rendelkezésre álló információk szerint Volin és Poliske környékén az Orosz Föderáció fegyveres erői további légvédelmi erőket és eszközöket telepítenek a Belarusz Köztársaság területén.

  • A NATO által szállított fegyverek és katonai szállítmányok nagy része a lengyel határhoz érkezik, ahol az Egyesült Államok és a szövetségesek átadják őket az ukrán tisztviselőknek. A nyugati erők eddig a pontig látnak rá, hogy mi történik a szállítmányokkal − írja az CBS News.  

    Az összes cucc átmegy a határon, majd történik valami, és végül a szállítmányok mintegy 30 százaléka éri el a végső célját

    −  mondta Jonas Ohman, a Blue-Yellow litvániai székhelyű szervezet alapítója és vezérigazgatója, amely az Oroszország által támogatott szakadárokkal való konfliktus 2014-es kezdete óta szállít katonai segélyt a frontvonalbeli egységeknek Ukrajnában.

    Az hogy Ukrajnában folyamatosan változnak a frontvonalak, ahol nagyrészt önkéntes és félkatonai erők harcolnak, megnehezítette a katonai segélyek célba juttatását. Egyesek aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy a fegyverek az ukrán feketepiacra kerülnek.