Ötszörösére nőtt az orosz hadihajók száma a Fekete-tengeren, növelve ezzel az Ukrajnát érő rakétatámadások veszélyét – számolt be az Unian tudósítója, Olekszandr Musjenko katonai szakértő. 

Létszámuk tulajdonképpen megötszöröződött, mert a múlt héten az ilyen hajók száma a Dél parancsnokság jelentése szerint mindössze két egységet tett ki

– mondta.

A szakértő megjegyezte, ebben a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy felszerelhetők Calibre típusú cirkálórakétákkal.

Az eredeti tervek szerint vasárnap érkezett volna meg a török hajó a törökországi kikötőbe, de az időjárási körülmények miatt csak késve, hétfőn tudott kikötni Derince kikötőjében – írja a TASZSZ. 

A török szállítóhajó, a Polarnet a fedélzetén tizenkétezer tonna, az ukrajnai Csernomorszkból származó kukoricát szállított: a legújabb jelentések szerint hétfőn sikeresen megérkezett az úti céljához. 

A török lobogó alatt közlekedő Polarnet hajó a Boszporusz-szoroson halad át Isztambul mellett 2022. augusztus 7-én

Fotó: Yasin Akgul / AFP

A szállítmányt a tervek szerint az ellenőrzések után elkezdik majd kirakodni, ezt követően pedig teherautók segítségével a rendeltetési helyükre szállítják őket.  

Jevgenyij Balickij szerint minden a legnagyobb rendben, „normál módon” működik a hétvégén lövésekkel sújtott zaporizzsjai atomerőműben – számolt be róla az orosz Interfax hírügynökség interjúja alapján a Reuters. 

Információink vannak a hadseregtől és az orosz Roszatom képviselőitől, akik itt vannak, és folyamatosan követik az eseményeket. Olyan információink vannak tőlük, hogy minden normális üzemmódban működik

– nyilatkozta Jevgenyij Balickij, a Zaporizzsjai terület Oroszország által beiktatott közigazgatásának vezetője. Emellett azt is hozzátette, hogy a létesítmény továbbra is orosz fennhatóság alatt áll.

Szinte teljesen leégett egy raktárépület Donyeckben, a város kijevi negyedében.

A létesítmény ellen még vasárnap este hajtottak végre tüzérségi csapást az ukránok. Az épületben eredetileg háztartási eszközöket tároltak, de elképzelhető, hogy most fegyverraktárként funkcionált.

Egy ukrán állatmenhely önkéntesei a háború kitörése óta azon dolgoznak, hogy kimenekítsék a harcok miatt magukra hagyott oroszlánokat, tigriseket és medvéket. Eddig több mint háromszáz nagy testű állatot sikerült biztonságba helyezni az UA Animals ukrán állatvédő szervezet együttműködésével. 

A mentési és szállítási folyamatokat az ukrán haderő is segíti, de a harcok miatt mindenképpen az önkéntesek találékonyságára van szükség. 

Sok mindent meg kellett tanulnom, mert a frontra egyetlen állatorvos sem jön. Így meg kellett tanulnom például beadni az altatót. Ha az olyan állatok, mint az oroszlánok, medvék és tigrisek, nyugtalanok, lehetetlen elvinni őket

– nyilatkozta Natalija Popova, ukrán állatmentő.

Natalija Popova és az ukrán állatvédő egyesület főként Harkiv és Donyeck térségeiből mentik ki a hátrahagyott állatokat, melyek között olyan nagy testű egzotikus állatok is voltak, amelyek háziállatként éltek a gazdáik mellett azelőtt, hogy elmenekültek volna a rakéta- és bombatámadások elől – írja az Euronews. 

A rossz időjárási körülmények és a különböző szankciók miatt Oroszország valószínűleg nem tudja betakarítani azt a 130 millió tonna gabonát, amelyet az év elején kitűzött célértékként – írja a Kommersant. A termelés visszaesése az orosz exportra is negatív hatással lehet. 

Dmitrij Patrusev agrárminiszter szerint a hideg tavasz is szerepet játszik abban, hogy a gazdák a tervezettnél később kezdték betakarítani a termést. Mivel a külföldi szankciók következtében nem zökkenőmentes a külföldi gyártmányú eszközök alkatrészellátása, ezért megnőtt a mezőgazdasági gépek terhelése is – tette hozzá a politikus.

Oroszország korábban ötvenmillió tonna gabona exportjára vállalkozott, ám ha a hazai piacot nem tudják kellő mennyiséggel ellátni, akkor csökkenteni kell ezt a mennyiséget – véli Dmitrij Patrusev.

Az Európai Unió 25 millió euróval támogatja Ukrajna digitális átállását – közölte az Európai Parlament.

Azt írták, hogy elsősorban a kiberbiztonság, az online ügyintézés és a telekommunikáció terén valósítanak meg fejlesztéseket ebből a pénzből Ukrajnában.

Mintegy félmilliárd eurós veszteséggel terhelték meg a Siemens Energy energetikai konszern eredményét a spanyol Siemens Gamesa szélerőmű-technológiai vállalat romló gazdálkodásából és az oroszországi üzletág átszervezéséből származó egyszeri tételek a harmadik üzleti negyedévben. Az áprilistól júniusig tartó időszakban a cég 533 millió eurós veszteséget könyvelt el,

Az egy részvényre jutó veszteség pedig 69,3 százalékkal nőtt. A csoport értékesítési árbevétele 4,7 százalékkal 7,279 milliárd euróra csökkent – az egy évvel korábbihoz képest.

Fotó: Shutterstock

A Siemens Gamesa szélerőműveket gyártó leányvállalat problémái már ötödik egymást követő negyedévben rontják a Siemens Energy eredményét. A Siemens egyébként stabilan teljesítő energia-üzletágát az elmúlt negyedévben az oroszországi érdekeltség átszervezése is megterhelte. Ez 298 millió eurós egyszeri rendkívüli költséget okozott. A tervek szerint az oroszországi érdekeltség átszervezésének az év végére be kell fejeződnie. Onnantól kezdve már nem lesz jelentős pénzügyi hatással a csoport eredményére.

A Siemens Energy a szeptember végéig tartó pénzügyi év egészére az előző évi 560 millió eurónál körülbelül az oroszországi üzletágból származó terhek összegével nagyobb veszteséggel számol – derült ki az MTI összefoglalójából.

Antony Blinken, az amerikai külügyminiszter afrikai körútra indult, amelyen arról igyekszik meggyőzni a semleges afrikai országokat, hogy álljanak a Nyugat oldalára az ukrajnai háború kérdésében. Egy hónappal előzte meg őt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki szintén támogatás reményében látogatta meg az afrikai országokat. 

Antony Blinken 2022. augusztus 1-jén

Fotó: Lev Radin/Pacific Press/LightRocket via Getty Images

Az amerikai külügyminiszter Johannesburgban kezdte meg a három országot érintő afrikai utazását. Dél-Afrika az egyik olyan afrikai ország, amely semleges álláspontra helyezkedett Moszkva ukrajnai háborúját tekintve, és nem ítélte el nyilvánosan Oroszországot – írta meg az Euronews. 

Oroszország felgyorsíthatja a népszavazásokra való felkészülést Ukrajna megszállt területeinek annektálásával kapcsolatban – áll az American Institute for the Study of War (ISW) jelentésében.

Hozzátették: az ukrán lakosság ellenállása arra kényszeríti az oroszokat, hogy folyamatosan változtassák meg a népszavazásról szóló terveiket. Mint írták, az otthonszavazással növelik lehetőségeiket Ukrajna polgári lakosságának közvetlen megfélemlítésére.

Továbbá ezeket a „felméréseket” hírszerzési műveletekké is alakíthatják, hogy elűzzék az ukrán ellenzéket a megszállt területekről.

Az otthoni szavazás korlátozza a gerillatámadások lehetőségét. A Kreml szavazásokat szervezhet különböző településeken, a várható helyi támogatástól, a gerillatámadások vélt kockázatától és a bürokratikus lehetőségektől függően

– áll a jelentésben.

A nyugati szankciók akár az orosz GDP 40 százalékát is fenyegetik, Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentései a gazdasági keleti fordulatról pedig álhírek – hangsúlyozta a The Spectator a Yale School of Management tanulmányára hivatkozva.

A Yale tanulmánya szerint a háború kezdete után Oroszországban minden, devizában nyereséget termelő cég kénytelen volt 80 százalékát rubelre váltani, ami a rubel javára torzította a piacot. Így egy párhuzamos feketepiac alakult ki, ahol a valódi hivatalos árfolyamhoz képest 100 százalékos prémiummal kereskednek.

Valamint cáfolják azt is, hogy az orosz export csökkenését az emelkedő árak ellensúlyozzák. Szerintük az orosz kormány statisztikái gondosan kidolgozott hazugságok voltak, hogy elrejtsék a kibontakozó katasztrófa valódi mértékét.

Ha megnézzük a ténylegesen értékesített olaj- és gázmennyiségre vonatkozó valós piaci adatokat, májusra Oroszország energiaexport bevétele 14,9 milliárd dollárra esett, ami kevesebb, mint a fele annak, amit az inváziót követő első hónapban keresett

– olvasható a közleményben. 

Egy napon belül másodjára tüzelt Oroszország Nikopol régióra: összesen húsz lövedéket lőttek ki a Krasznogrigorjevszk lakosságára.

A kommunikációs csatornák, két városháza és a villanyvezeték megsérült. Ezenkívül egy szivattyútelep is, amely három települést látott el vízzel – ezért most hétezer ember maradt víz nélkül.  

A száraz fű lángra kapott a támadás környékén, de a tüzet már sikerült eloltani. Szerencsére senki nem sérült meg. 

A Vinnicjai területen több ukrán katonai létesítményt is rakétatámadás ért vasárnap este – közölte az ukrán hadsereg.

A csapás után kiadott közleményükben azt írták, hogy a támadásnak több halálos áldozata is van, és hogy még zajlanak a vizsgálatok. Elsősorban azt próbálják megállapítani, hogy a légvédelmi előrejelző rendszerek miért nem jelezték előre a csapást.

Magyarország területére augusztus 7-én az ukrán–magyar határszakaszon 7275 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7471 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.

A BOK Sportcsarnok Budapesten 2022. május 5-én

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP

A beléptetettek közül a rendőrség 367 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Hozzátették: Budapestre vonattal ugyanezen a napon 166 ember, köztük 74 gyermek érkezett.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A vasárnapi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!