új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal zárul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is szeretnénk megköszönni egész napos megtisztelő figyelmüket.

    Tartsanak velünk holnap is! 

  • Jessica Chastain Oscar-díjas hollywoodi színésznő a hétvégén az ukrajnai Kijevben járt. Vasárnap meglátogatta az Okmatdjit gyermekkórházat, majd később találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Andrij Jermakkal, az elnöki adminisztráció vezetőjével − közölte a Variety.

    Zelenszkij a Telegram-fiókján tette közzé a találkozóról készült képeket a következő megjegyzéssel:

    Jessica Chastain amerikai színésznő ma Ukrajnában van. Számunkra rendkívül értékesek a híres emberek ilyen látogatásai. Ennek köszönhetően a világ még inkább hallja, tudja és megérti az igazságot arról, hogy mi történik az országunkban. Köszönjük a támogatást!

  • Életét vesztette Rosinec János beregszászi lakos – közölte Babják Zoltán polgármester augusztus 8-án. A rangidős katona 1975-ben született, és a fronton vesztette életét – írja a Kárpátalja.ma.

  • Moszkva hétfőn bejelentette, hogy felfüggeszti az új START-szerződés által lehetővé tett amerikai ellenőrzéseket az oroszországi katonai helyszíneken. A 2010-ben aláírt, kulcsfontosságú orosz–amerikai megállapodás kölcsönösen lehetővé tette a két fél számára a másik ország katonai helyszíneinek rendszeres ellenőrzését.

    Moszkva hétfőn hivatalosan tájékoztatta Washingtont, hogy valamennyi, az új START-megállapodás hatálya alá tartozó oroszországi katonai helyszín „átmenetileg mentesül” az amerikai ellenőrzés alól – erősítette meg az orosz külügyminisztérium közleménye.

    Idetartoznak a rakétakilövő bázisok, valamint azok a légi és haditengerészeti támaszpontok, ahová korábban nukleáris rakétákat telepítettek.

    Az orosz diplomácia különösen az orosz ellenőrök amerikai utazásának akadályait és az amerikai vízumkiadással kapcsolatos nehézségeket emelte ki, amelyeket az Ukrajna elleni orosz támadás miatt Moszkva ellen bevezetett nyugati büntetőintézkedések okoznak.

    Az atomfegyverek számát csökkentő és korlátozó új START-megállapodás a telepített robbanófejek számát legfeljebb 1550-ban korlátozta országonként, ami csaknem 30 százalékos csökkenést jelentett a korábbi, 2002-ben meghatározott értékhez képest.

    A szerződés a rakéták és bombázó-repülőgépek számát 800-ban maximalizálta, ami azonban még mindig elég a Föld sokszoros elpusztításához. Az új START-szerződést a felek 2021 januárjában öt év időtartamra meghosszabbították 2026-ig. A szerződés értelmében Moszkvának és Washingtonnak kölcsönösen és évente mintegy húsz ilyen ellenőrzést lenne joga végrehajtani a másik fél területén – írja az MTI.

  • A Világbank hétfőn bejelentette, hogy további 4,5 milliárd dollárnyi segélyt nyújt Ukrajnának az Egyesült Államok által biztosított pénzalapoknak köszönhetően a kijevi kormány támogatására „a háború okozta sürgős szükségletek kielégítésére”.

    Az újabb segélycsomag lehetővé teszi az ukrán központi kormányzat és a helyi hatóságok számára a szociális támogatások, a nyugdíjak és az egészségügyi kiadások kifizetését – hangsúlyozta a Világbank hétfői közleménye.

    A fentiekkel együtt a washingtoni székhelyű pénzügyi intézmény által Ukrajnának eddig nyújtott rendkívüli pénzügyi támogatás teljes összege csaknem 13 milliárd dollárra nőtt.

    Ezzel párhuzamosan az amerikai védelmi minisztérium további 1 milliárd dollár értékű katonai támogatást jelentett be Ukrajna részére, amely az eddigi legnagyobb mértékű segélycsomag, amelyet az amerikai elnök saját keretéből jóváhagyhat.

    A katonai támogatás a nagy hatótávolságú HIMARS és NASAMS rakétakilövő-rendszerekben használt lőszert, Javelin rakétákat és 50 darab, egészségügyi célra használt M113-as lánctalpas, páncélozott szállító harcjárművet tartalmaz – jelentette be J. Todd Breasseale, a Pentagon szóvivője hétfőn.

    Ezzel az Egyesült Államok által Ukrajnának eddig nyújtott rendkívüli segélyek teljes összege mintegy 9,8 milliárd dollárra nőtt az orosz katonai támadás február 24-i megindítása óta – számolt be az MTI.

  • Őrizetbe vettek két embert Ukrajnában hétfőn, akikről az ukrán hatóságok azt állítják, hogy az orosz katonai hírszerzés megbízásából meg akarták gyilkolni az ukrán védelmi minisztert és az ukrán katonai hírszerzés vezetőjét.

    Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerint az orosz megbízók célpontonként mintegy 150 ezer dollárt (58 millió forint) ajánlottak a gyanúsítottaknak a gyilkosságok végrehajtásáért.

    Az SZBU mindazonáltal meghiúsította az orosz katonai hírszerzés (GRU) tervét, hogy beszivárgók révén végezzenek három emberrel – hangsúlyozta közleményében az SZBU. A miniszteren és kémfőnökön kívül még egy ukrán aktivista volt a célpontjuk.

    Az egyik gyanúsított az orosz irányítás alatt álló, kelet-ukrajnai Luhanszk megyében él, ahová Belaruszból érkezett, a másik pedig kijevi. A közlemény szerint mindkettőjüket az északnyugat-ukrajnai Kovel városában vették őrizetbe.

    Moszkva egyelőre nem reagált az ukrán állításokra.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt hónapban leváltotta mind az SZBU vezetőjét, mind az ukrán főügyészt, mert szerinte mind az SZBU-nál, mind az ügyészségnél számos esetben fordult elő, hogy ukrán illetékesek együttműködtek Oroszországgal – számolt be az MTI.

  • Ramzan Kadirov egy újabb harccsoportot küldött Ukrajnába, akik kéthetes gyorsított taktikai és tűzképzési tanfolyamokat végeztek egy másik önkéntes csoport számára az Orosz Különleges Erők Egyetemének területén – írja a Mandiner a csecsen vezér Telegram-bejegyzése alapján.

    A csecsen vezér szerint Oroszország különböző régióinak harcosai tele vannak elszántsággal, és készen állnak arra, hogy belépjenek „az igazságért folytatott csatába” a Donyec-medence és Ukrajna területén. 

    Majd sikeres nácivadászatot kívánt a katonáiknak, és bejegyzését azzal zárta, hogy „közös erőfeszítéseik, bátorságuk és hősiességük hozzon győzelmet Oroszországnak és szabadságot a Donyec-medencének”.

  • Oroszországnak eddig mintegy 70-80 ezer áldozata van az ukrajnai háború miatt – mondta Colin Kahl, a védelmi miniszter helyettese hétfőn a Pentagonban. Ez az adat a hadművelet közben elesett és megsebesült orosz erőket is tartalmazza – írja a CNN.

    Szerintem nyugodtan feltételezhetjük, hogy az oroszok valószínűleg 70 vagy 80 ezer embert veszítettek el a kevesebb mint hat hónapja tartó háború alatt. Bár ebben a halottak és a sebesültek is benne vannak, ez a szám lehet alacsonyabb, de akár magasabb is

    – fogalmazott a tisztviselő.

    Kahl szerint ez a szám figyelemre méltó, tekintve, hogy Ukrajna február végi lerohanása óta Vlagyimir Putyin egyik célját sem sikerült elérnie az orosz hadseregnek.

    „Az ukrán morál és küzdeni akarás megkérdőjelezhetetlen, és szerintem sokkal nagyobb, mint az orosz oldalon, úgyhogy ez jelentős előnyhöz juttatja az ukránokat” – tette hozzá Kahl.

  • Az ukrán vezetésnél kiverte a biztosítékot a CBS News oknyomozó cikke, amelyben azt írták, hogy az Ukrajnának küldött fegyverek alig 30 százaléka jut el a frontra – írja a Kárpáthír.

    A fegyverszállításról szóló hírt azóta átszerkesztették ugyan, ám az nagy port vert fel ukrán körökben. A külügyminiszter máris tiltakozott, és azt követeli, hogy indítsanak belső vizsgálatot a CBS Newsnál. Dmitro Kuleba szerint üdvözlendő, hogy a szóban forgó részt törölték a cikk szövegéből, ám az nem elegendő. Le kell folytatni a belső vizsgálatot annak kiderítésére, hogy kitől származik ez az Ukrajnát lejárató hír, és mi volt annak a célja.

    A portál szerint az orosz propagandagépezet állhat a háttérben, amely félelmet és bizalmatlanságot próbál kelteni Ukrajna szövetségesei körében a fegyverszállításokat illetően.

    A cikk korábbi címét – Az Ukrajnának szállított fegyverek 30 százaléka jut el a frontra – a CBS arra változtatta: Miért nem mindig jut el a katonai segély Ukrajnában a frontvonalig?

    A szombaton általunk is szemlézett cikk elejére a következő szerkesztői megjegyzés került:

    Ez a cikk a CBS Reports Arming Ukraine című dokumentumfilmjének forgatása óta bekövetkezett változásoknak megfelelően frissült, és a dokumentumfilmet is frissítik. Jonas Ohman szerint a CBS-szel való április végi forgatás óta jelentősen javult a szállítás. 

     Jonas Ohman a Blue-Yellow litvániai székhelyű szervezet  alapítója és vezérigazgatója, amely az Oroszország által támogatott szakadárokkal való konfliktus 2014-es kezdete óta szállít katonai segélyt a frontvonalbeli egységeknek Ukrajnában.

    A lap tőle idézte a harmincszázalékos irányszámot. 

    A cikkben a konkrét százalékos arányon kívül a többi megállapítást fenntartották, például azt is, hogy  Ukrajnában folyamatosan változnak a frontvonalak, ahol nagyrészt önkéntes és félkatonai erők harcolnak, és ez megnehezítette a katonai segélyek célba juttatását. Egyesek aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy a fegyverek az ukrán feketepiacra kerülnek.

  • Az Európai Unió fontolgatja, hogy szankciókat vezet be Törökország ellen, amiért az együttműködik Oroszországgal – írja az Unian hírügynökség.

    A Financial Times brit kiadása szerint az európai tisztviselők aggódnak a két ország közötti baráti kapcsolatok miatt az energetika, a pénzügyek és a kereskedelem terén.

    Hivatalos tárgyalások még nem folytak a Törökország elleni szankciók esetleges  bevezetéséről az Európai Unióban, a kiadvány forrásai szerint azonban már eldöntött tény, hogy „megbüntetik” Ankarát – így próbálhatnak nyomást gyakorolni a nyugati vállalatokra és bankokra, hogy hagyják el a török piacot.

  • Ihor Jaremcsuk, az UkrTelecom távközlési vállalat stratégiai és üzletfejlesztési részlegének vezetője elmondta: a vállalat beperli Oroszországot, hogy kártérítést kapjon az orosz invázió okozta veszteségekért, valamint a megsemmisült, megrongált és elveszett vagyoni értékekért.

    A 12 millió dolláros követelés nem végleges, és még növekedhet – tette hozzáJaremcsuk.

  • Antony Blinken amerikai külügyminiszter dél-afrikai látogatása során hétfőn kijelentette: ha hagynák, hogy Oroszország megfélemlítse Ukrajnát, hogy megszállja az országot, és ellenállás nélkül területeket csatoljon el, az a globális „vadászidény” megnyitásával lenne egyenértékű.

    Az amerikai diplomácia vezetője Naledi Pandor dél-afrikai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján nyilatkozott, afrikai körútja első állomásán.

    Ha megengedjük, hogy egy nagy ország megfélemlítsen egy kisebbet, egyszerűen megszállja, és területeket csatoljon el, akkor az vadászidény megnyitását jelenti nemcsak Európában, hanem az egész világon

    – fejtette ki Blinken.

    Az amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok úgy véli: fontos, hogy fellépjenek Oroszországgal szemben, mert az Ukrajna elleni orosz agresszió a nemzetközi rendszer alapvető elveit fenyegeti – számolt be az MTI.

  • Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy „túszul ejti Európát” a dél-ukrajnai Zaporizzsja atomerőműben kialakult helyzet miatt – írja a Guardian.

    Az erőmű jelenleg orosz megszállás alatt áll, és mindkét fél egymásra mutogatva azt állította, hogy a másik kárt okozott benne az ágyúzással. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) pedig szeretné megvizsgálni az üzemet.

    Zakharova azt mondta: „Az ENSZ és a NAÜ vezetői nem merik közvetlenül megnevezni a fenyegetés forrását. Ezzel beismerik, hogy nem hajlandók Kijevre mutogatni.” 

    Majd hozzátette: Ukrajna ezzel „Egész Európát túszul ejti, és nincs ellenére, hogy felgyújtsák náci bálványaik kedvéért”.

  • Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 42 340 orosz katona esett el, az elmúlt napon csaknem 140 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 1811 tankot,
    • 4070 páncélozott harcjárművet,
    • 960 tüzérségi rendszert,
    • 261 rakétavetőt,
    • 132 légvédelmi berendezést,
    • 223 repülőgépet,
    • 192 helikoptert és
    • 2993 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 15 orosz hajót, 745 hadműveleti és taktikai drónt, 86 egység speciális felszerelést és 182 cirkálórakétát számoltak fel.

  • Továbbra is heves harcok dúlnak a kelet-ukrajnai Donyeck régióban Bahmut és Avgyijivka határában – ismertette hétfőn az ukrán vezérkar a hadijelentésében.

    A közlés szerint Szoledartól és a szomszédos Bahmuttól keletre orosz támadásokat vertek vissza, illetve sikerült megakadályozni előretöréseket Sziverszktől keletre és Avgyijivkától délnyugatra.

    Natalija Humenyuk, az ukrán déli parancsnokság sajtóközpontjának vezetője hétfőn arról számolt be, hogy az orosz csapatok kezére került Herszonnál az ukrán hadsereg ellentámadást indított, és rakétákkal lőtte a stratégiailag fontos, a korábbi harcokban már károkat szenvedett Antonyivszkij-hidat és a Nova Kahovkánál lévő duzzasztógáton átvezető utat.

    Hozzátette: az átkelőhelyekben okozott károk miatt komolyan akadozik a Dnyeper jobb partvonalán lévő orosz csapatok ellátása. Hírügynökségek felhívják a figyelmet arra, hogy független forrásból nem lehet ellenőrizni a harcoló felek jelentéseit.

    A brit hírszerzés szerint Oroszország veszélyes gyalogsági aknákat is bevet a frontvonalak biztosítására. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a katonákra és a civilekre egyaránt veszélyt jelentenek – számolt be az MTI.

  • A WizzAir légitársaság októbertől újraindítja a járatait Abu-Dzabi és Moszkva között.

    A légitársaság mintegy öt hónappal azután lépte meg a döntést, hogy Moszkva februári ukrajnai invázióját követően felfüggesztette az összes, Oroszországba irányuló járatot.

    A légitársaság abu-dzabi székhelyű vegyesvállalata, a WizzAir Abu Dhabi október 3-tól fogja üzemeltetni a napi járatot.

    Más emirátusi légitársaságok, köztük az Emirates, az ukrajnai inváziót követően is küldtek járatokat Oroszországba – írja a Sky News.

  • Egy ukrán bíróság tíz év börtönbüntetésre ítélt egy orosz katonát, akit bűnösnek találtak a háborús törvények és szokások megsértésében, amikor tankkal lőtt egy többemeletes lakóházra – közölte a belügyminisztérium egyik tisztviselője.

    Mihail Kulikovot, aki harc közben esett fogságba, az északkeleti Csernyihivben működő bíróság találta bűnösnek. A vád szerint a katona február 26-án lőtt a lakóházra.

    Kulikov a tárgyaláson bűnösnek vallotta magát, és enyhébb büntetést kért. Azzal védekezett, hogy csak parancsot teljesített – közölte az ukrán főügyészség, írja a Sky News.

  • Ötven évre tiltsák meg az orosz állampolgárok beutazását Ukrajnába, javasolja az a petíció, amelyet az Elnöki Hivatal honlapjára töltöttek fel május 23-án − írta meg a Kárpáti Igaz Szó

    32FA9ZB-highres
    Fotó: Ukrainian Presidential Press Service / Afp

    Mivel a beadvány augusztus 8-ig megszerezte az áttekintéséhez szükséges 25 385 ezer aláírást, Volodimir Zelenszkijnek foglalkoznia kell a kérdéssel. A beadvány beterjesztője, Andrij Kuzmin szerint kivételt csupán azok képezhetnének, akik jelenleg Ukrajna oldalán harcolnak az orosz agresszor ellen.

    Sajnos az elmúlt nyolc év alatt a hatalom nem tudta megvédeni Ukrajnát a szabotőröktől, ügynököktől, akik ez idő alatt az Oroszországgal érvényben lévő vízummentesség révén érkeztek Ukrajnába. Több ezer élettel fizettünk ezért. Minden ukrán biztonsága érdekében most és a jövőben is azt javasoljuk, hogy a következő ötven évre tiltsák be az Ukrajnába való beutazást minden orosz állampolgár számára, és ne adjanak ki úti okmányt oroszoknak, kivéve azokat, akik Ukrajna oldalán harcoltak az orosz–ukrán háborúban

    − írta magyarázatában.

  • Mihajlo Jezselt, Ukrajna volt védelmi miniszterét hazaárulással vádolják, mert beleegyezett a Harkivi Megállapodások aláírásába, amelyek hozzásegítették az Orosz Föderációt a Krím és Szevasztopol elfoglalásában, közölte augusztus 8-án az Állami Nyomozó Iroda − írta meg a Kárpáthír.

    Az admirális, aki egy időben az ukrán haditengerészet főparancsnoka volt, és tisztában volt az orosz flotta ukrajna területén való jelenlétének minden kockázatával, beleegyezett a teljes dokumentumcsomagba, az Orosz Föderáció fekete-tengeri flottájának Ukrajna területén való jelenlétébe 2010 április 21-től, azaz a Harkivi Megállapodásokba 

    – áll a közleményben.

    A miniszter a dokumentumtervezeteket anélkül hagyta jóvá, hogy részt vett volna a Miniszteri Kabinet 2010. április 21-i ülésén, amelyen azokat megvitatták, és nem ellenőrizte, az egyezik-e Ukrajna törvényeivel, az Alkotmánnyal.

    Jezselt azzal gyanúsítják, hogy egy személycsoport előzetes összeesküvésén alapuló hazaárulást követett el.

    A Legfőbb Ügyészség honlapján megjegyzik, hogy korábban a Büntető Törvénykönyv ugyanezen cikkelye alapján emeltek vádat Viktor Janukovics ex-elnök és Mikola Azarov volt miniszterelnök, valamint volt külügy- és igazságügyi miniszterek ellen is.

  • A Mikolajivban elrendelt kijárási tilalom segített leleplezni több orosz informátort is – erről Vitalij Kim, a regionális kormányzó számolt be.

    Elnézést kérek a hétvégén okozott kellemetlenségekért, de megérte. Nagyjából húsz esetet regisztráltak a különböző bűnüldözési szervek, és öt embert letartóztattak

    – fogalmazott a kormányzó. Majd hozzátette, hogy egy másik csoporttal is rendezték a helyzetüket, amely így már többé nem zavarja őket.

    A kijárási tilalom péntek este 23 órától hétfő hajnali 5-ig tartott – írja a CNN.

  • Az ukrán hadsereg három német Gepard önjáró légvédelmi gépágyúhoz jutott hozzá – közölte hétfőn a déli katonai parancsnokság. A háromfős személyzet által működtetett légvédelmi rendszereket fontos infrastrukturális létesítmények védelmére fogják használni – írja a Sky News.

    Múlt hónapban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy a Nyugat által szállított fegyverek kezdik éreztetni a hatásukat az ukrajnai háborúban, és a harci gépek „kézzelfogható csapásokat” mérnek orosz logisztikai célpontokra.

  • Egyelőre nem zárják ki a Német Szociáldemokrata Pártból (SPD) Gerhard Schröder volt kancellárt a Kremlhez fűződő viszonya miatt, döntött hétfőn a volt kancellár párttagságának ügyében első fokon eljáró testület.

    Az SPD hannoveri regionális szervezetének döntőbizottsága szerint Gerhard Schröder orosz cégekben betöltött tisztségei nem sértik a párt alapszabályát, ezért nincs ok párttagságának megszüntetésére vagy fegyelmi intézkedésre. A határozat ellen két hétig lehet fellebbezni. A 17 pártszervezet által indított eljárás július közepén kezdődött. Gerhard Schröder nem jelent meg a testület előtt, és jogi képviselőt sem küldött.

    Az SPD társelnöke, Lars Klingbeil a döntőbizottsági határozatot értékelő közleményében kiemelte, hogy a testület jogi alapon vizsgálta az ügyet, politikailag azonban nyilvánvaló, hogy Gerhard Schröder az orosz vezetéshez fűződő viszonya és Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával kapcsolatos álláspontja miatt „elszigetelődött az SPD-ben”.

    Az orosz államfő, Vlagyimir Putyin barátjaként számontartott volt kancellárt évek óta kritizálják pártjában orosz kapcsolatai miatt. Az Ukrajna elleni háború kezdete óta a korábbinál is élesebbé váltak a bírálatok. Gerhard Schröder a nyomás hatására májusban megvált orosz vállalati tisztségeitől, de még a napokban is azt hangsúlyozta egy interjúban, hogy ugyan az orosz kormány hibájának tarja a háborút, de nem szakít Vlagyimir Putyinnal, írja az MTI.

  • Az orosz inváziós erők megkezdik az előkészületeket a zaporizzsjai terület megszállt részeinek annektálására. A megszállt régióban élők közleményt adtak ki, amelyben azt írták, hogy az oroszok egy „látszatnépszavazást” igyekeznek előkészíteni.

    Volodimir Zelenszkij elnök augusztus 7-én kijelentette, hogy a Moszkvával folytatott esetleges tárgyalások elhalnak, ha az oroszok által megszállt területeken illegális népszavazásra kerül sor. A Zaporizzsjai terület mintegy kétharmada Oroszország által megszállt terület – írja a Kyiv Independent.

  • Tíz év börtönbüntetésre ítélt hétfőn egy ukrán bíróság egy orosz katonát, miután bűnösnek találták a háborús törvények és szokások megsértésében, amikor harckocsival egy többszintes lakóházra lőtt Csernyihivben február 26-án – közölte a belügyminisztérium egyik illetékese.

    A Reuters beszámolója szerint Mikhail Kulikov bűnösnek vallotta magát, és büntetésének enyhítését kérte, arra hivatkozva, hogy parancsot követett.

  • Az ukrán hadsereg megkapta az első három német Gepard önjáró légvédelmi rendszerét – közölte ma a déli katonai parancsnokság.

    A háromfős legénység által üzemeltetett légvédelmi rendszereket fontos infrastrukturális létesítmények védelmére használják majd.

    A Nexta szerint Németország májusban összesen 15 Gepard leszállítását ígérte meg Ukrajnának.

  • Az amerikai nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszer (HIMARS) tervezési hibája, hogy a radarterelők megzavarhatják és megakadályozhatják, hogy pontos célzást érjen el. Ezzel a módszerrel az irányítórendszerek hamis adatokat kapnak, hogy megakadályozzák, hogy nagy értékű célpontokat, például hidakat találjanak el – írta meg a HNGN

    Kijev az amerikai rakétarendszert kritikus célpontok, főként hidak támadására használja. 

    Műholdfelvételeken látható, hogy a támadott hidakon piramis alakú fényterelő radarreflektorokat helyeztek el az oroszok. Így olyan szellemhidat hoznak létre, amelyet a műholdas radarok igazinak látnak, ez pedig összezavarja a rakétákat, ugyanis két azonos célpontot észlelnek. 

  • Évtizedek óta először újra visszatért a nukleáris konfrontáció veszélye – erről António Guterres, az ENSZ főtitkára beszélt hétfőn Japánban. 

    A főtitkár egyúttal arra is felszólította az atomhatalmakat, hogy kötelezzék el magukat amellett, hogy ezeket a fegyvereket csak akkor használják, ha nukleáris csapásra kell válaszolniuk – írja a Reuters.

    António Guterres a világ első atombomba-támadásának 77. évfordulójának alkalmából látogatott el a hirosimai megemlékezésre.

    Beszédében továbbá felszólította Japánt, hogy állítsa le a szénprojektek állami és magánfinanszírozását az ország fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának visszaszorítására vonatkozó kötelezettségvállalásainak értelmében.

  • Olaf Scholz német kancellár nem tart az Oroszország elleni szankciók támogatottságának gyengülésétől még az energiaszámlák további emelkedése esetén sem – erről beszélt a kormányszóvivő hétfőn Berlinben.

    Nehéz hónapok állnak előttünk – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy „határozottan Ukrajna mögött állunk, és kitartunk a szankciók mellett, amelyekről az Európai Unióval és a nemzetközi közösséggel közösen állapodtunk meg”.

    A szóvivő a berlini rendszeres sajtótájékoztatón kizárta az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe helyezésének engedélyezését – számolt be az MTI.

  • Az Ukrajna elleni teljes körű háború kezdete óta Oroszország nem támadta Kijev központját, ahol a kormányzati negyed található. Oleg Zsdanov katonai szakértő elmagyarázta, hogy miért nem vált még a főváros központi része az ellenséges támadások célpontjává.

    Erről a Politeka című lapnak adott interjúban beszélt, amelyről az Unian hírügynökség számolt be.

    Zsdanov szerint Kijev történelmi központja a történelem alapjait hordozza, amit az Orosz Föderáció valószínűleg a sajátjának tekint, és megpróbálja ellopni.

    Korábban az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének egyik légvédelmi tüzére elmondta, hogy a közelmúltban Kijev felett a város védelme során összesen hét orosz repülőgépet lőttek le mindössze tizenegy perc alatt.

  • Ruszlan Pukov haditechnikai szakértővel, a moszkvai székhelyű Stratégiai és Technológiai Kutatóközpont igazgatójával az orosz Prisp készített interjút. A szakértő mind a mai napig aktív katonai tanácsadója az orosz védelmi minisztériumnak. 

    Ruszlan Pukov azzal kezdi az elemzését, hogy értékeli az orosz légierőnek a felszereltségét: állítása szerint az orosz hadseregnek gyakorlatilag nincsenek ötödik generációs harci repülőgépei. A szakértő szerint továbbá az oroszoknak nem áll rendelkezésére elegendő nagy pontosságú fegyver és modern célzóberendezés. Emiatt pedig tovább csökken az ilyen típusú repülőgépek hatékonysága. 

    Az orosz hadsereg ma főként modernizált harmadik generációs harckocsikat használ. Még a rendelkezésre álló legmodernebb harckocsink, a T–90 is az elavult T–72-es modifikációja. Egyszerűen fogalmazva, a T–90 egy szovjet éra béli harckocsi feltuningolt változata. Ezért azt követelni tőlük, hogy sikeresen álljanak ellen a legújabb Javelin, NLAW vagy Matador páncéltörő rendszereknek, nem teljesen igazságos

    – fejtegette Ruszlan Pukov. 

    Kiemelte, hogy a nyugati haderőt tekintve már az alapvető felszerelések között megtalálható az aktív védelem. A szakértő szerint az orosz gyalogság is komoly problémákkal küzd: nagyon nagy a létszámhiány. 

    Nagyon kevés a gyalogosunk. A frontvonal nagy, és a különleges műveletben részt vevő emberek nem elegendőek. Az ukránok védekező helyzetben vannak, nagy a tüzérségük, sok a gyalogosuk. Nekünk nem elegendő számú katonával kell áttörnünk a frontvonalat, sebezhető harckocsikat és gyalogsági harcjárműveket használva

    – magyarázta. 

    Valójában az ellenség alábecsülése kegyetlen tréfát űzött velünk 

    – jelentette ki Ruszlan Pukov az interjúban, amelyet a Portfolio szemlézett.