16:00, December 06.
Marokkó 1
Spanyolország 0
Education City Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 06.
Portugália 0
Svájc 0
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

  • A „tűzbiztonsági előírások” be nem tartása okozott robbanást a Krím félszigeten, a novofedorivkai reptéren – írta a TASZSZ hírügynökség.

    Az ukránok azt állították, hogy ők hajtottak végre csapást a reptéren, az oroszok szerint viszont nem ez történt. Az orosz védelmi minisztérium egyik tisztviselője azt mondta a TASZSZ-nak, hogy „a legfőbb ok” az volt, hogy nem tartották be a tűzbiztonsági előírásokat.

    Nincs arra utaló bizonyíték, hogy a mulasztás szándékosan történt volna

    ~ tette hozzá. 

  • Az ukrán nemzeti gárda számolt be az esetről, amely szerint őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárt, miután a férfi részegen ellopott egy autót, majd áthajtott egy katonai ellenőrző ponton – írja a Newsweek

    Éjfél körül, miközben Kijev városának egyik ellenőrző pontjánál teljesítettek szolgálatot, az Ukrán Nemzeti Gárda katonái észrevették, hogy egy autó nagy sebességgel próbál áthajtani az ellenőrző ponton

    – ismertette a hadsereg. 

    Elmondásuk alapján a katonák figyelmeztették a férfit, hogy álljon meg, ám miután nem akart engedelmeskedni, „határozottabb” eszközökhöz kellett folyamodniuk: a gárdisták leadtak két figyelmeztető lövést, ami szintén nem bizonyult hatékonynak, ezért aztán tüzet nyitottak az autóra. Ezután a férfi kiszállt a kocsiból, és elmenekült a helyszínről.

    Nem sokkal később a gárdisták megtalálták, és őrizetbe vették. Kiderült, hogy az elkövető egy többszörösen elítélt ukrán állampolgár. Vélekedésük szerint alkoholos befolyásoltság alatt ellopta az autót, és megpróbált elmenekülni vele. 

    A gárdisták átadták a férfit a Nemzeti Rendőrség operatív és nyomozó egységeinek, akik kivizsgálják a bejelentett eseményeket.

  • Mint megírtuk, kedden felrobbantottak egy orosz légibázist a Krím félszigeten. A New York Timesnak egy anonim ukrán katonai tisztviselő azt mondta, hogy ők állnak az akció mögött.

    Azóta két magas rangú ukrán is megszólalt az esettel kapcsolatban. Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője azt írta a Telegram-csatornáján a robbanásról, hogy „Dél-Ukrajna különösen szép hely augusztusban”.

    Mindeközben Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes is közzétett egy bejegyzést, amelyben az akció szimbolikus jelentőségét emlegette. Emlékeztetett arra, hogy augusztus 9-e az őslakosok nemzetközi napjának számít, és hogy Ukrajnában a krími tatárok, karaiták és krimcsakok is őslakosnak minősülnek. 

    A mai robbanások Novofedorivkában ismét emlékeztetnek arra, hogy kihez is tartozik a Krím félsziget. Mert ez Ukrajna területe!

    – fogalmazott Verescsuk.

    Egy ember meghalt

    Szergej Akszonov krími kormányzó mindeközben bejelentette, hogy egy ember meghalt a csapás következtében. Hozzátette azt is, hogy a helyzetet most már uralják, és nem lesz szükség arra, hogy evakuálják a lakosokat a térségből.

  • Az orosz hadsereg tengeri indítású precíziós fegyverekkel csapást mért egy lőszerraktárra a Cserkaszi megyei Umanynál, amelyben amerikai gyártmányú HIMARS rakéta-sorozatvetőkhöz és M777-es tarackokhoz való lőszert tároltak – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

     Igor Konasenkov szerint több mint háromszáz HIMARS-rakéta és nagy mennyiségű, az M777-es ágyúkhoz való lőszer semmisült meg. A szóvivő azt állította, hogy az ukrán 14. gépesített lövészdandár 2. zászlóalja elvesztette harcképességét, és 340 halott és sebesült elvesztése után a megmaradt katonák elhagyták állásaikat – írta meg az MTI.

    Az ukrán tüzérség által lőtt Donyeck környékén folytatott lövegelhárítási művelet egyebek között megsemmisített két amerikai M777A2-es tarackot, az orosz taktikai légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok 123 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, két vezetési pontra, valamint három hadianyagraktárra mértek csapást. Az orosz légvédelem Konasenkov szerint lelőtt egy ukrán MiG–29-es repülőgépet, három drónt, és elfogta a HIMARS rakétarendszer 17 lövedékét.

  • Az Ukrán Vezérkar Bizottsága megérkezett, hogy kivizsgálja azokat a körülményeket, amelyek egy magas rangú ukrán tisztviselő halálát övezik – közölte Andrej Marocsko.

    A Luhanszki Népköztársaság (LPR) titkosszolgálatának birtokába jutott információk szerint egy magas beosztású ukrán tiszt is életét vesztette Donbaszban, az ukrán vezérkar pedig az eset kivizsgálása miatt érkezett az országba – írta meg a TASZSZ a luhanszki milícia tisztjének közlése alapján.

  • Oroszországot akkor lehet megállítani, ha az összes orosz állampolgárt kitiltják a nyugati országokból – mondta az ukrán elnök a Washington Postnak adott interjújában.

    Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott: szerinte arra kell kényszeríteni az oroszokat, hogy „a saját világukban éljenek, egészen addig, amíg nem hagynak fel mások területeinek az elfoglalásával.

    Bármilyen oroszról is legyen szó, kényszerítsék őket arra, hogy Oroszországba menjenek vissza. Akkor majd megértik

    – mondta az ukrán elnök. 

  • Ukrajna ötven darab Kirpi típusú páncélozott csapatszállító járművet kapott Törökországtól – közölte kedden az ukrán sajtó. Az összkerékhajtású, 12 katona szállítására alkalmas járműből további 150 szállítását várja a kijevi vezetés.

    Törökország NATO-tagállam, de szoros kapcsolatot tart fenn Ukrajnával és Oroszországgal is. Ankara ezért például közvetítő szerepet tudott játszani a fekete-tengeri ukrán gabonaexport újraindításáról szóló megállapodás létrejöttében a felek között – írja az MTI.

  • Mint megírtuk, kedden nagy robbanás történt egy orosz légibázison a Krím félszigeten. Ukrán részről viszont még nem vállalták fel, hogy ők állnak az akció mögött – egészen mostanáig.

    A New York Timesnak nemrég egy magas rangú ukrán katonai tisztviselő ugyanis azt mondta, hogy ők állnak a csapást mögött. 

    Ez egy olyan légibázis volt, amelyről rendszeresen felszálltak az orosz repülők, és támadást indítottak a mi erőink ellen a déli hadszíntéren

    – idézte az amerikai lap az anonimitást kérő ukrán tisztviselőt.

    Na de hogyan csinálták? 

    A katonai szakértők, szakírók az esettel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy a légibázis mélyen a frontvonalak mögött van, és

    még a legközelebbi frontszakasztól is körülbelül 200 kilométeres távolságban található. 

    Ezáltal ez az egyik legmélyebben végrehajtott támadás az ukránok részéről. Az eset azért is feltűnő, mert az ukránoknak – a hivatalos információik szerint – nem igazán vannak olyan tüzérségi eszközeik, rakétáik, amelyekkel szárazföldön ilyen nagy távolságban le tudnának csapni (a HIMARS-ok bizonyos rakétákkal képesek lehetnének erre, de az ukránok – a hivatalos információk szerint – azokból a rakétákból nem kaptak). 

    Ebben az esetben viszont kérdéses, hogy pontosan mivel, hogyan hajthatták végre a műveletet. Ez utóbbival kapcsolatban több lehetséges magyarázat is felvetődött:

    • a frontvonalak mögött tevékenykedő szabotőrök, diverzánsok állnak a robbanás mögött;
    • kisebb, robbanószerekkel felfegyverzett drónokkal hajtották végre az akciót (amelyeket nem észlelt az orosz légvédelem);
    • az ukránok – a hivatalos közlések ellenére – valójában mégis kaptak a nagyobb hatótávolságú HIMARS-rakétákból; vagy
    • Neptun, esetleg Harpoon-rakétákat használtak (bár ezek közül mindkettőt elméletileg tengeri célpontok ellen lehet bevetni). 

    A New York Timesnak nyilatkozó tisztviselő ezzel kapcsolatban mindössze annyit volt hajlandó elárulni, hogy a csapást egy „kizárólag Ukrajna által gyártott” eszközzel hajtották végre (vagyis lehet, hogy valamilyen módosított fegyverről van szó).

    Korábban a Krím félszigeten már volt egy robbanás a szevasztopoli kikötőben is. Azzal az esettel kapcsolatban az orosz fél azt állította, hogy Ukrajna hajtotta végre a csapást, az ukrán tisztviselők azonban következetesen tagadták ezt minden egyes nyilatkozatukban.

  • A Kijevet támogató európai országok előbb vagy utóbb elkezdenek majd azon töprengeni, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán miniszterelnök vajon minden jól csinál-e – közölte a Kreml szóvivője, Dimitrij Peszkov az újságírókkal kedden. A szóvivő az ukrán elnök Washington Postban megjelent interjúját kommentálta, amelyben az elnök többek között arról beszélt, hogy az orosz állampolgárokat ki kellene tiltani az összes nyugati ország területéről – írta meg a TASZSZ.

    Zelenszkij elnöknek meg kellene értenie, hogy miközben az európai országok megpróbálják megbüntetni Oroszországot, nagy árat fizetnek érte. Az országok és a lakosság fizeti az árat. És előbb vagy utóbb ezek az országok elkezdenek majd azon gondolkodni, »Zelenszkij vajon mindent jól csinál? Miért a mi népünknek kell megfizetni a szeszélyeiért?«. Ukrajnának tisztában kellene lennie ezzel 

    – közölte Dimitrij Peszkov.  

  • Egy New York-i székhelyű cég, a NewsGuard azt a feladatot tűzte ki célul, hogy felderíti és nyomon követi a háborúval kapcsolatos orosz dezinformációt. A cég sikeresen azonosított 250 olyan weboldalt, amelyek álhíreket terjesztettek az ukrajnai háborúval kapcsolatban, az elmúlt néhány hónap alatt pedig többtucatnyi weboldallal bővítették ezt a listát – írta meg a Guardian

    Egyes ilyen oldalak agytrösztök vagy hírügynökségek látszatát keltik: nagyjából a felük angol nyelven íródik, míg a többiek francia, német vagy olasz nyelvűek. Az oldalak egy része már a háború előtt is létezett, ezért az orosz kormányhoz való kötődésük csak akkor vált nyilvánossá, amikor visszhangozni kezdték a Kreml témáit. 

    Lehet, hogy alvó oldalakat hoznak létre

    – mondta Gordon Crovitz, a NewsGuard társ-vezérigazgatója.

  • Észtország és Finnország vezetői arra kérték kedden az EU tagországait, hogy függesszék fel a turistavízumok kiadását orosz állampolgároknak, mert szerintük az oroszoknak nem lenne szabad Európában nyaralniuk, miközben tart az orosz kormány Ukrajna elleni háborúja – írja az MTI.

    „Európa meglátogatása kiváltság, nem pedig emberi jog” – írta kedden Kaja Kallas észt miniszterelnök Twitteren, illetve hogy „most van itt az ideje, hogy lezárjuk az Oroszországból érkező turizmust”.

    Nem helyes, hogy amíg Oroszország agresszív, brutális háborút folytat Európában, addig az oroszok normális életet élhetnek, utazhatnak Európába és turistáskodhatnak

    – nyilatkozta hétfőn Sanna Marin finn kormányfő az YLE finn közszolgálati rádiónak és televíziónak.

  • Oroszország azt javasolja az emberiségnek, hogy fogadja el a „náci világ 2.0-t”, amely magában foglalja az „erőszak jogát” – írta Twitter-posztjában Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója.

    Ezenkívül tömeges kivégzéseket, kínzásokat, gyermekrablást, koncentrációs táborokat mutatnak be az »orosz világ« márkanév alatt, csak féllépésnyire vagyunk a gázkamráktól. Ezt meg kell állítani

    – írta bejegyzésében a tanácsadó.

  • Hlavaty Tamás, a Rosztov-Don női kézilabdacsapatának korábbi edzője megkapta az Orosz Föderáció elnöki oklevelét.

    A szlovák szakember kitüntetésben részesült a kiváló eredményeket elérő sportolók sikeres képzéséért

    – írta a klub honlapja, miután a felvidéki edzőt kitüntette Vlagyimir Putyin államelnök.

    Hlavaty a 2018–2019-es idényben csatlakozott a Rosztov-Don szakmai stábjához másodedzőként, idén áprilisban pedig őt nevezték ki a csapat vezetőedzőjének, így legutóbbi bajnoki címét az ő irányításával nyerte meg az együttes. A klubtól július közepén távozott, jelenleg a Bajnokok Ligája-címvédő norvég Vipers Kristiansand pályaedzői posztját tölti be.

  • Az ukrán hírszerzőszervezet, az SzBU emberei őrizetbe vették az egyik munkatársukat, aki a gyanú szerint valójában az FSzB munkatársa, és titkos katonai dokumentumokat és műveleti terveket szivárogtathatott ki az oroszoknak. 

    A gyanúsított kilétéről semmit nem árultak el, annyit lehet csak tudni, hogy az SzBU harkivi ügynökségében dolgozott – írta meg a Portfolio a Kyiv Independent értesülései alapján.

  • Kedden több alkalommal is hatalmas robbanást észleltek egy orosz légi bázison a Krím félszigeten – írja a Reuters.

    A hírügynökség szemtanúkra hivatkozva azt írja, hogy a novofedorivkai bázison történtek a robbanások. Minderről több videót is készítettek a helyiek, amelyeken az is látható, hogy sűrű füst száll fel a detonációk után.

    A Reutersnek két szemtanú azt nyilatkozta, hogy először legalább 12, eltérő intenzitású robbanást hallott. Ezek között volt három olyan, amely különösen nagy és hangos volt a többihez képest.

    A DETONÁCIÓK UTÁN FÉL ÓRÁVAL PEDIG MÉG VOLT EGY MINDEN ADDIGINÁL NAGYOBB ROBBANÁS IS.

    Szergej Akszonov, a Krím orosz kormányzója az esettel kapcsolatban azt írta, hogy még zajlanak a vizsgálatok. Az oroszok egyelőre nem adtak ki hivatalos közlést azzal kapcsolatban, hogy mi történhetett a bázison (a robbanás tényét viszont ők is megerősítették). 

    Felrobbant a lőszer, nem tudják, mitől

    Frissítés: az orosz védelmi minisztérium időközben közölte, hogy a repülőgépek, helikopterek által használt lőszerek, bombák robbantak fel a reptéren. Azt írták, hogy senki sem sérült meg emiatt, és a repülőgépek, egyéb felszerelések sem szenvedtek kárt.

    A robbanás okát még vizsgálják.

    A repülőtér környékét körbezárták, és a közelben lévő lakóházakból harminv embert evaukáltak. A helyszínen még mindig mentő- és katasztrófavédelmi csapatok dolgoznak – írja a RIA Novosztyi.

  • Októbertől újraindulnak a Wizz Air Abu-Dzabiból Moszkvába közlekedő járatai – írja a Reuters a légitársaság közleménye alapján. A légitársaság Ukrajna lerohanása után szüntette meg az összes, Oroszországba tartó járatát, a Wizz Air abu-dzabi székhelyű vegyesvállalata azonban október harmadikától újra naponta indít majd Moszkva felé tartó járatokat. 

    A jegy ára 359 dirhamnál kezdődik, ez nagyjából negyvenezer forintnak felel meg.  

  • Legkevesebb három ember meghalt és 23-an megsebesültek a zaporizzsjai atomerőmű közelében végrehajtott orosz támadásban – közölte Valentin Reznicsenko, Dnyipropetrovszk kormányzója. 

    A beszámoló szerint az orosz hadsereg körülbelül 120 rakétát lőtt ki a zaporizzsjai régióban található Nikopol városára. A bombázásokban több lakóház és ipari létesítmény is megrongálódott – írta a Sky News.

  • A Kreml nem reagált annak lehetőségére, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a novemberi G20-csúcstalálkozón találkozik – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak. A szóvivő szerint túl sok a ha… az ügyben.

    Csak de facto tudjuk megállapítani a jelenlegi helyzetet. Egyelőre nincsenek előfeltételei egy ilyen találkozónak

    – fogalmazott Peszkov a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

  • A francia hadsereg eltiltotta az orosz nemzetiségűeket a Párizs határában található középkori erőd és turistalátványosság, a Château de Vincennes látogatásától az ukrajnai háború miatt – közölte egy tisztviselő. 

    A kastély az idő nagy részében nyitva áll a publikum előtt, beleértve a túrákat, koncerteket, színdarabokat és egyéb eseményeket, tekintve hogy az épület egykor a francia királyok rezidenciája volt, és Európa legjobb állapotú emlékművei közé tartozik – írja az Al Jazeera

  • A belorusz védelmi minisztérium kedd reggel megerősítette, hogy augusztus 9-e és augusztus 25-e között légvédelmi és légierő-gyakorlatokat tart – írja a Sky News.

    Mindez azután történt, hogy Oroszország bejelentette, megerősítik légvédelmüket a zaporizzsjai atomerőmű körül, miután napok óta bombázások vannak a helyszínen.

  • Az orosz védelmi minisztérium kedden közölte, hogy az orosz erők megsemmisítettek egy lőszerraktárt a közép-ukrajnai Uman város közelében, ahol amerikai gyártmányú HIMARS-rakétákat és M777-es ágyúkat tároltak.

    A minisztérium napi tájékoztatójában azt mondta, hogy a csapásban több mint 300 rakétát semmisítettek meg – írja a Reuters.

  • A Kreml kommentálta Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának elméleti lehetőségét a novemberi G20-csúcson.

    Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak azt mondta, hogy túl sok a „ha” ebben az ügyben.

    Egyelőre nincsenek előfeltételei egy ilyen találkozónak

    – mondta a szóvivő.

  • Ukrajnából több mint 10 és fél millió ember menekült el a február 24-én kitörő orosz–ukrán konfliktus óta. A legfrissebb adatokat kedd reggel megerősítette az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége.

    Az Ukrajnát elhagyók többsége Lviven keresztül érkezett Lengyelországba, mások Romániába, Moldovába, Magyarországra menekültek, valamint Európa más országai is a közkedvelt célpontok között szerepeltek.

    Több ezren érkeztek az Egyesült Királyságba különböző menekültprogramok segítségével – adta hírül a Sky News.

  • Megkezdte működését az Ökumenikus Segélyszervezet ukrán menekülteket támogató központja Budapesten. A VIII. kerületi intézményben természetbeni adományokkal látják el a rászorulókat, valamint információs, jogi, integrációs és lelki segítséget is nyújtanak.

    Az Ökumenikus Segélyszervezet kedden az MTI-nek küldött közleményében azt írta, nemzetközi szinten is jelentős ukrajnai humanitárius szerepvállalásuk mellett Magyarországon is fontos résztvevői a menekülteket segítő munkának.

    Közölték: az elmúlt hónapokban kialakított segítő szolgáltatásokat immár a Budapest VIII. kerületében létrehozott új intézményben, az ukrajnai menekülteket támogató központban vehetik igénybe a rászorulók. A Baross utca 28. alatti központban az információnyújtás mellett természetbeni adományokkal, képzésekkel, munkaerőpiaci szolgáltatásokkal, jogi tanácsadással és közösségi programok szervezésével is segítik a szervezet munkatársai az átmenetileg Magyarországon tartózkodó és az itt letelepedni szándékozó menekülteket.

    Ismertették: a központ természetbeni adományokkal (élelmiszerekkel, higiénés eszközökkel, ruhával, gyermekápolási eszközökkel) látja el a rászorulókat, és hangsúlyt fektet majd az integrációt segítő szolgáltatásokra is azoknak, akik Magyarországon szeretnének maradni.

    Az oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz jutás, a munkavállalás elősegítése, illetve felnőttképzések mellett a gyermekek gondozásában és a nyelvtanulásban is segítenek majd a központ munkatársai. Külön figyelmet fordítanak a kísérő nélküli kiskorúak, a fogyatékossággal élők és az idősek támogatására. A felnőtteknek és a gyermekeknek egyaránt szerveznek közösségi, illetve közösségépítő szabadidős és szemléletformáló programokat, hangsúlyt helyezve többi között a tehetséggondozásra és a társadalmi integráció segítésére is – írták a közleményben.

  • Az orosz média által közzétett közvélemény-kutatás szerint az oroszok 65 százaléka támogatná az Ukrajnával kötött békeszerződést, ha Vlagyimir Putyin azt javasolná.

    Az Orosz Területi Szociológiai Ügynökség felmérése azonban azt is megállapította, hogy az emberek 60 százaléka egyetértene Putyin azon döntésével, hogy új támadást indítson Kijev ellen – írja a Sky News.

    A megkérdezettek 30 százaléka szerint a háború még egy évig tarthat.

    A háború kedden a 167. napjába lépett, a donbászi régiót ért támadások pedig tovább folytatódtak.

  • Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma, a Pentagon hétfőn közölte, hogy az ország radarromboló rakétákat küldött ukrán repülőgépek számára orosz radarrendszerek elpusztítására. Ezt korábban a minisztérium nem ismerte el.

    A hírt Colin Kahl, a védelmi minisztérium politikai ügyekért felelős államtitkára egy sajtótájékoztatón jelentette be, de azt nem közölte, hogy hány rakétáról van szó, és a pontos típusáról sem tett említést – írja a CNN.

    Egy védelmi tisztviselő a CNN-nek elmondta, hogy a küldött rakéta típusa az AGM–88-as nagy sebességű sugárzásgátló rakéta (HARM) volt. Ez a típus egy levegő-föld indítású harcászati rakéta, amelyet az aktív, elektromos kisugárzással működő légvédelmi radarrendszerek ellen fejlesztettek ki.

    A Raytheon által gyártott HARM-ok hatótávolsága az amerikai légierő szerint csaknem 50 kilométer, így ez az Egyesült Államok által Ukrajnának biztosított egyik legnagyobb hatótávolságú fegyver. 

    A közelmúltban sok mindent megtettünk annak érdekében, hogy Ukrajna meglévő légiereje a levegőben maradjon és hatékonyabb legyen

    – mondta Kahl.

  • Az Enerhodar és a zaporizzsjai régió több települése földgáz nélkül maradt – jelentette a város polgármestere.

    A lakók meg sem próbálnak úgy tenni, mintha érdekelné őket a probléma megoldása

    – írta bejegyzésében Dmitrij Orlov, aki szerint a Zaporizzsjai területi katonai közigazgatás közölte, hogy augusztus 9-től a régió 270 településén 226 990 előfizető marad gázellátás nélkül.

  • Legalább hárman meghaltak és 19-en megsebesültek hétfőn a kelet-ukrajnai Donyeck régióban – számolt be a Sky News.

    Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója elmondta, hogy a halálos áldozatokról Csasohov Jar-ban, Novoselova Persia-ban és Mariintkában számoltak be, azt azonban jelenleg lehetetlen megállapítani, hogy Mariupol és Volnovasi vonzáskörzetében hányan vesztették életüket.

    Hozzátette: „Az oroszokat felelősségre fogjuk vonni a földünkön elkövetett összes bűncselekményükért!”

    Moszkva az elmúlt hetekben fokozta a támadásait Donbász térségében, miközben megpróbálta Donyeck és Luhanszk teljes területe felett átvenni az irányítást.

  • Az oroszok megerősítik a zaporizzsjai atomerőmű körüli légvédelmet, ugyanis a jelentések szerint napok óta lövik a telephelyet – idézett egy szakadár tisztségviselőt a RIA Novosztyi hírügynökség.

    Jevgenyij Balickij, az oroszok által támogatott ukrajnai dél-zaporizzsjai régió közigazgatásának vezetője azt is elmondta, hogy az atomerőmű – mely Európa legnagyobbja – normálisan működik, és a megrongálódott elektromos vezetékeket helyreállították – számolt be az Al Jazeera.

    Az ukrajnai zaporizzsjai erőmű azután került a háború középpontjába, miután Kijev azzal vádolta meg Oroszországot, hogy ismét ágyúzta az erőművet, és megrongálta a sugárzásérzékelőket. Moszkva az ukrán erőket teszi felelőssé a csapásokért.