Dél-Korea az atommentesítés esetére gazdasági előnyöket kínál Észak-Koreának

GettyImages-1414887324
2022.08.15. 17:53
Joon Szuk Jol dél-koreai elnök hétfőn „merész” gazdasági segítséget ajánlott Észak-Koreának, ha az felhagy atomfegyverprogramjával. Nemrég a délieket még azzal vádolták az északiak, hogy szerintük a koronavírus miattuk jelent meg Észak-Koreában, emiatt az északiak „halálos” megtorlással is fenyegetőztek.

A Koreai-félsziget japán gyarmatosításának végét ünneplő beszédében Joon a Japánhoz fűződő kapcsolatok javítását is szorgalmazta, partnernek nevezte a két országot a szabadság kihívásaiban való eligazodásban, és kijelentette, hogy közös értékeik segítenek leküzdeni a Japán második világháború vége előtti brutális gyarmati uralmával kapcsolatos történelmi sérelmeket – írta meg a Marketwatch.

A dél-koreai elnök televíziós beszéde a felszabadulás ünnepén néhány nappal azután hangzott el, hogy Észak-Korea a koronavírus-járvány felett széles körben vitatott győzelmet aratott, és a járvány kitöréséért Dél-Koreát okolta. Észak-Korea álláspontja szerint az aktivisták által a határon átjutó szórólapok és egyéb tárgyak terjesztették a vírust, Dél-Korea azonban ezt a tudománytalan állítást „nevetségesnek” nevezte.

Aggodalomra adhat okot, hogy Észak-Korea fenyegetése provokációba torkollhat, ami lehet nukleáris vagy rakétakísérlet, de akár határ menti konfliktus is. Egyes szakértők szerint Észak-Korea feszültséget szíthat az Egyesült Államok és Dél-Korea jövő héten kezdődő közös hadgyakorlata miatt is.

A májusban hivatalba lépett konzervatív dél-koreai elnök, Joon szerint a régió és a világ békéje szempontjából Észak-Korea atomfegyver-mentesítése kulcsfontosságú.

Ha Észak-Korea leállítja az atomfegyver-fejlesztését, és valóban elkötelezi magát az atomfegyver-mentesítési folyamat mellett, Dél-Korea hatalmas gazdasági jutalmakkal fog válaszolni, amelyeket szakaszosan biztosítanak majd Észak-Korea számára.

Joon javaslata érdemben nem különbözött a korábbi dél-koreai ajánlatoktól, amelyeket Észak-Korea már elutasított, és felgyorsította erőfeszítéseit atomfegyver- és ballisztikusrakéta-programjának kiterjesztésére, melyben Kim Dzsong Un a túlélés legerősebb garanciáját látja.

Nagyszabású élelmiszer-ellátási programot fogunk végrehajtani, segítséget nyújtunk az elektromos energia előállításához, átviteléhez és elosztásához szükséges infrastruktúra kialakításában, valamint projekteket hajtunk végre a kikötők és repülőterek modernizálására a kereskedelem megkönnyítése érdekében. Segítünk Észak-Korea mezőgazdasági termelésének javításában, segítséget nyújtunk kórházainak és egészségügyi infrastruktúrájának korszerűsítéséhez, és kezdeményezéseket hajtunk végre a nemzetközi befektetések és pénzügyi támogatások lehetővé tétele érdekében. Az ilyen programok jelentősen javítanák az észak-koreaiak életét.

Az Észak- és Dél-Korea közötti kapcsolatok 2019 elején romlottak meg, ekkor az Egyesült Államok és Észak-Korea között a nukleáris tárgyalások patthelyzetében nézeteltérések adódtak.

Észak-Korea 2022-ben fokozta tesztelési tevékenységét, és eddig több mint 30 ballisztikus rakétát lőtt fel, beleértve 2017 óta először az interkontinentális ballisztikus rakétákat is. Szakértők szerint Kim fegyverprogramjának előmozdítására megpróbálja kihasználni a kedvező környezetet. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ugyanis megosztott, és Oroszország Ukrajna elleni háborúja gyakorlatilag megbénította.

Szakértők szerint Észak-Korea célja az, hogy az Amerikai Egyesült Államok beletörődjön, hogy Észak-Korea atomhatalommá válik, ami elősegítheti, hogy gazdasági előnyökről és biztonsági engedményekről tárgyaljon. Az Egyesült Államok és a dél-koreai kormány azt is közzétette, hogy Észak-Korea 2017 szeptembere óta a következő nukleáris kísérletére készül, mivel felrobbantotta az ICBM-eihez tervezett nukleáris robbanófejet.

Az egyre több észak-koreai fenyegetés hatására Joon megfogadta, hogy az Egyesült Államokkal kötött szövetségével és Japánnal történő biztonsági együttműködéssel megerősíti Dél-Korea védelmét. Japán szintén aggodalommal figyeli Észak-Korea nukleáris és ballisztikus fegyverekkel kapcsolatos programját.

Dél-Korea és Japán kapcsolata az előző években sokat romlott, mivel a közös történelmi emlékek miatti sérelmeik hátráltatták a kereskedelmi és katonai együttműködésüket.

Joon jövőorientált együttműködésre szólított fel Japánnal. A két fél nehezen talált megoldást, mivel a japán vállalatok az előző években elutasították a háborús ipari rabszolgaságnak kitett dél-koreaiak kártalanítására vonatkozó dél-koreai bírósági döntéseket. Ez pedig újabb diplomáciai törést eredményezhet, amennyiben ez a vállalatok kényszereladását eredményezi.

Régebben ki kellett szabadulnunk a birodalmi Japán politikai irányítása alól, és meg kellett védenünk a szabadságunkat. Ma Japán a partnerünk, és olyan közös fenyegetésekkel nézünk szembe, melyek a világ polgárai számára kihívást jelentenek. Dél-Korea és Japán a közös jövő felé halad, közös a küldetésünk, a közös univerzális értékeink pedig segítenek megoldani a két ország között fennálló történelmi problémákat

– mondta Joon.

Habár az Egyesült Államok további szankciókat szorgalmazna, ha Észak-Korea újabb nukleáris kísérletet hajtana végre, az érdemi büntetőintézkedések meghozatala nem egyértelmű. Kína és Oroszország a közelmúltban az ENSZ Biztonsági Tanácsában megvétózta az Egyesült Államok által támogatott határozatokat, amelyek az idei ballisztikus rakétakísérlet miatt megerősítették volna az Észak-Korea elleni szankciókat.

Az észak-koreai állami média hétfőn közölte, hogy Kim üzenetet váltott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és üdvözölte kapcsolataik erősödését.

Kim kijelentette, hogy az országok kapcsolatait a szovjet hozzájárulás alakította ki Japán második világháborús vereségében, és hogy az ellenség katonai fenyegetéseivel szemben erősítik

stratégiai és taktikai együttműködésüket, támogatásukat és szolidaritásukat. Putyin szerint az országok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése segítene stabilitást teremteni a térségben

– közölte az észak-koreai központi hírügynökség.

Észak-Korea többször is az Egyesült Államokat okolta az ukrajnai válságért, azt állítva, hogy a Nyugat „hegemón politikája” igazolta Oroszország Ukrajna elleni támadását, hogy ezzel megvédje magát a nyugati agressziótól.

(Borítókép: Yoon Suk-Yeol 2022. augusztus 15-én Szöulban. Fotó: Ahn Young-Joon – Pool / Getty Images)



  • Tippek
  • Lakáshitel