Silvio Berlusconi 85 évesen visszatér a nagypolitikába

GettyImages-1240814319
2022.08.16. 14:34
Mások 85 éves korukban már régóta megérdemelt nyugdíjas éveiket töltik, ez azonban nem igaz az olasz politikában csak Lovagnak nevezett Silvio Berlusconira.

A szeptember 25-i választások környékén ünnepli 85. születésnapját a politikus, aki 1994 óta meghatározó figurája az olasz jobboldalnak. Ismert ingatlan- és médiamágnás, akit 2018-ban a Forbes magazin a világ 190. leggazdagabb embereként tartott számon mintegy nyolcmilliárd dolláros vagyonával. Utolsó miniszterelnöksége idején – 2009-ben – a világ 12. legbefolyásosabb embereként tartották nyilván.

Az elmúlt években kissé megkopott a nimbusza, ami egyfelől betegeskedésének, illetve a bunga bunga botrányoknak is köszönhető. Ez utóbbiak a Milánó körüli villájában tartott orgiaszerű partikról kiszivárgott információk miatt vetettek rá árnyékot. Nagy rendezvényeken sem jelent már meg olyan gyakran, inkább videóüzenetekben köszöntötte a résztvevőket.

Most, amikor újra felröppent visszatérésének híre, a Politico megkeresésére küldött válaszában azt írta:

Feltámadt bennem a kötelességérzet, és ennek eredményeként döntöttem az indulás mellett. Úgy vélem, Olaszországnak nagy szüksége van azokra az értékekre, amelyeket csak az én pártom képvisel, hogy beindítsuk az ország gazdaságát.

Az örök visszatérő

Noha a politikába csak későn, jóval ötven felett szállt be, az elmúlt mintegy harminc évben mindig Berlusconi vezette a jobbközép koalíciót, amely örökös miniszterelnök-jelöltjének számított. Most azonban ez nincs így, ugyanis jelenlegi politikai formációja, a jobbközép Forza Italia! (FI), vagyis a Hajrá, Olaszország! csak egyik és nem a legerősebb tagja a választásokra felálló jobboldali szövetségnek.

A Hajrá, Olaszország! a mostani választási fordulón a Matteo Salvini vezette Ligával, a Giorgia Meloni elnökölte Olasz Testvérekkel, valamint a Kereszténydemokrata Unióval és más kisebb jobbközép pártokkal kötött szövetséget. A paktum szerint a miniszterelnököt a legtöbb szavazatot szerző párt adja, amely a mostani felmérések szerint az Olasz Testvérek lehet. Berlusconiék jelenleg kilenc százalékra számíthatnak. Viszont ha győz a jobboldali koalíció – bár az államfői posztot már korábban elutasította – megpályázhatja a második legmagasabb közjogi méltóságot, és simán lehet a római szenátus elnöke.

Pártja egyik vezető politikusa, Licia Ronzulli nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy Berlusconi számára és a pártnak is „erkölcsi elégtétel” lenne, ha ismét a római felsőházban foglalhatna helyet.

A vállalkozói pályafutását 1994-ben politikai karrierre váltó Silvio Berlusconi, aki ugyanabban az évben a Hajrá, Olaszország! nevű párttal megnyerte a választásokat, négyszer volt miniszterelnök. Utoljára 2008 és 2011 között vezette a kormányt a jobbközép koalíció élén. Azt követően a FI szenátora volt.

2013 novemberében a felsőház visszavonta mandátumát, miután az általa birtokolt Mediaset médiacsoport adócsalása miatt jogerősen kevesebb mint egy évre ítélték, valamint évekre eltiltották a közügyektől. Aznap a népszerű politikus fényűző római háza előtti utcai megmozduláson búcsúzott el választóitól.

2014-ben egy Milánó-közeli idősotthonban végzett munkával töltötte le büntetését. Berlusconi 2019-ben képviselő lett az európai parlamenti választásokon. Sok időt azonban nem tölt Strasbourgban, és ritkán szólal fel. Megválasztása után nem sokkal az Emberi Jogok Európai Bíróságáhot fordult, amely 2021-ben semmisnek nyilvánította, hogy a FI elnökeként kizárták a parlamentből. Így tehát a mostani választásokon ismét indulhat parlamenti mandátumért.

Érdekes módon amikor azzal vádolták, hogy a mostani szövetség tagjai között vannak szélsőjobboldali nézeteket vallók is, azt mondta:

mi mind uniópártiak, Nyugat-pártiak és NATO-pártiak vagyunk, referenciapontunk egyértelműen a liberális demokrácia.

Ugyanakkor nem felejtett el egyet balra is ütni, amikor azt állította, hogy inkább a balközép tagjaira nem jellemző a lojalitás, hiszen soraikban vannak olyan szélsőbalos erők, amelyek Svédország és Finnország NATO-csatlakozása ellen voksoltak.

Ukrajnai háború, Putyin és Berlusconi

Ami nemcsak az olasz szavazókat zavarja, hanem a külföldi befektetőket, a hitelminősítőket, az európai kormányokat és intézményeket, az az, hogy a II. világháború óta a mostani lenne a legradikálisabb jobboldali kormány, amely hatalomra kerül.

félő, hogy olyasmit is meglépne, ami veszélybe sodorhatná az olasz demokráciát, ezáltal pedig az uniót és a NATO-t.

A jobbközép koalíción belül ugyanis vannak olyanok, akik nagyon jó kapcsolatokat ápolnak szélsőségesekkel, úgymint a Vox párttal Spanyolországban vagy a magyar kormányfővel, illetve magával Vlagyimir Putyinnal – írja a Politico. A Liga például együttműködési megállapodást írt alá 2017-ben Putyin pártjával, az Egyesült Oroszországgal, Berlusconiról pedig köztudott, hogy régóta jó barátságban van Putyinnal, sőt dácsájában vakációzott is. Azt azonban tagadta a Lovag, hogy nemrégiben beszélt volna a római orosz nagykövettel, és magáévá tette volna Oroszország álláspontját a háború ügyében.

Február óta Berlusconi nem sietett az Ukrajna elleni támadás bírálatával. Azonban a Politicónak küldött válaszában egyértelműen elítélte Oroszország háborúját, ami a nemzetközi jog egyértelmű megsértése. Visszatekintve miniszterelnökségeire mindig azon dolgozott, hogy közelebb hozza a Nyugatot és Oroszországot. Éppen az ő kormányzása idején írták alá 2002-ben Rómában a NATO–Oroszország-egyezményt, azonban ma már állítja: „komolyan csalódott az orosz elnökben”.

Olasz választási esélylatolgatás

Az olasz utcákon megkezdődött a pártok plakátharca, amely elsősorban a városok peremkerületeire fókuszál, hiszen ott él a felmérések szerint a majdnem negyven százalékra mért bizonytalanok többsége.

Az Swg közvélemény-kutató legutóbbi adatai azt mutatják, hogy az egyéni választókörzetek kilencven százalékában az Olasz Testvérek (FdI), a Forza Italia! (FI) és a Liga jobbközép pártkoalíciójának jelöltjei állnak nyerésre. Mivel az új választási rendszer értelmében a parlamenti mandátumok egyharmada az egyéni körzetekből, további kétharmada a listákról kerül ki, a jobbközépnek a jelenlegi felmérésekben mutatott 45 és 49 százalék közötti eredménye nem elég a kétharmados többséghez, ami esetleges alkotmánymódosításra adhatna lehetőséget.

Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek pártelnöke nem zárta ki, hogy kétharmados jobbközép eredmény esetén az elnöki köztársaság bevezetését kezdeményezik.

A baloldali pártok közötti viták és szakadások eredményeképpen a Demokrata Párt (PD) vezette szövetség támogatottsága nem éri el a harminc százalékot.

A YouTrend felmérése szerint a szeptember 25-i választások előtt másfél hónappal a legnagyobb pártnak az FdI bizonyul 24,2 százalékkal, utána a PD következik 22,3 százalékkal. A Matteo Salvini vezette Liga valamivel 14 százalék felett teljesít, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) nem éri el a 11 százalékot, a FI kilenc százalékon áll.

Elemzők szerint a választási verseny a jobboldali FdI és a baloldali PD között éleződik ki. Ezzel egy időben verseny zajlik az FdI és szövetségese, a Liga között is: Matteo Salvini szintén úgy nyilatkozott, ő lesz a kormányfő, ha a Liga több szavazatot kap, mint az Olasz Testvérek. Matteo Salvini a tőle korábban megszokott kampánystílust követi, vagyis járja az országot, folyamatosan jelen van az utcákon, a sajtóban és a közösségi felületeken is.

Giorgia Meloni viszont „a csendes kampányt választotta, tudva, hogy előnyben van, és akár a harminc százalékot is megközelítheti” – írta elemzésében a La Repubblica. A választási kampány a nemzeti ünnepnek számító augusztus 15-e után kapcsolt magasabb sebességre.

Határidőre nyolcvan politikai formáció jelezte indulását

A Cselekvő Költők Társasága, a Michelangelo ihlette Reneszánsz párt, valamint a helyes táplálkozást szorgalmazó mozgalom is regisztrált a szeptemberi olasz parlamenti választásokra. Az olasz választások történetében most először fordul elő, hogy a jelentkezési procedúra a nyári csúcsszezon kellős közepén zajlik, miközben az urnákhoz várt csaknem ötvenmillió olasz a szabadságát tölti.

Az olasz választási cédulák nagyobb törölköző nagyságú méretükről ismertek; többtucatnyi pártjelképnek kell elférnie rajtuk. A mostanáig jelentkező több mint nyolcvan erőből azonban nem mindegyik kerül rá a cédulára, mivel a következő napokban a pártoknak be kell mutatniuk programjukat és jelöltjeiket is; a folyamat szabályosságát a belügyminisztérium ellenőrzi. Csak a választási logók méretére, tartalmára több mint háromszáz oldalas szabályzat vonatkozik, amely többek között kizárja az egyházi vagy vallási jelképek használatát.

A választási cédulára biztosan felkerülő hagyományos pártok az utolsók között regisztráltatták magukat. A baloldali Demokrata Párt (PD) logójára egy olajfaág is felkerült, amely a Romano Prodi vezette, 1996-tól többször kormányra került Olajfa szövetséget idézi. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) jelképén meglepetésre nem szerepel a párt vezetője, Giuseppe Conte korábbi kétszeres miniszterelnök.

A pártok a tengerpartokon és hegyekben pihenő olaszok között kezdték el választási kampányukat: a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) a párt logójával díszített papucsokat, kulacsokat, mobiltelefon-tartókat dobott piacra, valamint keresztrejtvényt is készített, melyben az olasz hazafiak nevét kell megtalálni. A PD aktivistái a városokban maradó magányos idősek segítését hirdették meg, valamint ingyenes nyelvleckét adnak a bevándorlócsaládok gyerekeinek.

(Borítókép: Silvio Berlusconi, a Forza Italia politikai párt vezetője. Fotó: Marco Cantile / LightRocket / Getty Images)



  • Hírek
  • Személyi kölcsön