16:00, November 29.
Ecuador 0
Szenegál 0
Kalifa Nemzetközi Stadion A csoport
16:00, November 29.
Hollandia 0
Katar 0
al-Bajt Stadion A csoport
20:00, November 29.
Wales 0
Anglia 0
Ahmad bin Ali Stadion B csoport
20:00, November 29.
Irán 0
Egyesült Államok 0
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ezzel a poszttal véget ér az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Köszönjük egész napos megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! 

  • Ukrajna korábbi elnöke, Viktor Juscsenko úgy véli, Vlagyimir Putyin orosz elnök már elvesztette a háborút, de Ukrajna még nem nyerte meg azt.

    Juscsenko a Ukrajinszka Pravdának adott interjújában arról beszélt, hogy az ukránok már bebizonyították a világnak, hogy tudnak harcolni.

    Az eseményekkel teli elmúlt három nap sok reményt ad. Mindez azt mutatja, hogy olyan helyzetben vagyunk, ahol Putyin természetesen már veszített. De mi még nem nyertünk

    – fogalmazott az egykori elnök.

    Viktor Juscsenko reméli, hogy a Nyugat álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban „a nagyobb mozgósítás, a gyorsabb és kézzelfogható Ukrajnának nyújtott segítség erejéig felülvizsgálják”.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén beszélt arról, hogy Oroszország a példátlan éhínség szélére sodorta a világot. 

    Sikerült olyan feltételeket megfogalmazni, amelyeket Oroszország kénytelen volt elfogadni, és ennek köszönhetően három ukrajnai kikötőben újraindulhatott a gabonaexport. Ez némileg enyhíti az élelmiszerpiac feszültségét, de nem szünteti meg teljesen a fenyegetést

    – fogalmazott Zelenszkij.

    Az elnök szerint az ukrán gabonexport világszerte több tízmillió embernek garantálja az ellátását. Továbbá megkérdezte az ülés részt vevőit, hogy nem tartják-e felháborítónak azt, hogy különböző országokban emberek milliói éheznek egy őrült állam agressziója miatt?

    Továbbá úgy véli, hogy az ENSZ-t nem azért hozták létre, hogy olyan dolgokat vitasson meg a 21.században, amelyeket már régen a múltban kellett volna hagyni – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök 10 ezer rubeles támogatást rendelt el azoknak a kisgyermekes családoknak, akik az oroszok által megszállt ukrajnai területeken élnek – közölte a Kreml.

    A támogatásra azon családok jogosultak, akiknek 6 és 18 év közötti gyermekeik vannak és a Zaporizzsjai, a Harkivi, a Herszoni, valamint a Donyecki, illetve a Luhanszki régióban élnek.

    A kifizetéseket szeptember 15-ig folyósítják – írja a Sky News.

  •  Az orosz erők rakétacsapást mértek szerdán kora este a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megyére – közölte Szerhij Hamalij, a régió kormányzója, melyet az MTI adott hírül.

    Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint az előzetes információk alapján Fehéroroszországból indították a támadást az oroszok. Részleteket a megye kormányzója későbbre ígért.

    Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője egy szerdai tévéműsorban azt mondta, hogy Oroszország erőforrásainak kimerülése miatt jelentősen lelassította előrenyomulásának ütemét Ukrajnában. Hozzátette, hogy az orosz katonák erkölcsi és pszichológiai fáradtság jeleit mutatják.

  • Emmanuel Macron francia elnök Ukrajna függetlenségének ünnepnapja alkalmából támogatásáról biztosította az ukrán embereket, akik szerinte „kivételes ellenállást" tanúsítanak az orosz hadsereggel szemben.

    A francia államfő bejelentette: napokon belül elindul egy hajó Marseille-ből, hogy élelmiszert, egészségügyi eszközöket és egyéb sürgős segélyt szállítson Ukrajnának.

    Ma is és a jövőben is folytatjuk Ukrajna és az ukránok katonai ellenállásának támogatását, és a jövőben is segíteni fogjuk az újjáépítést

    – mondta Macron a Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében, amelynek kezdetén és végén is ukránul mondott néhány szót.

    „Napra pontosan hat hónappal az Ukrajna elleni orosz agresszió, a háború kezdete után, függetlenségük évfordulóján büszkék lehetnek az elmúlt 31 évre és a rendkívüli ellenállásra” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.

    Macron a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz intézett üzenetében kiemelte: az európaiak készek hosszú távon támogatni Ukrajna harcát. „Franciaország és az Európai Unió, Ukrajna számos szövetségesével és barátjával megteszi a szükséges lépéseket a harcuk támogatására (...) Az eltökéltségünk nem változott, készen állunk ezt az erőfeszítést hosszú távon megőrizni."

  • Az AFP hírügynökség Volodimir Zelenszkij ukrán elnök értesüléseit továbbítva közölte, hogy 15-en meghaltak és 50-en megsebesültek egy dnyipetrovszki vasútállomáson végrehajtott bombatámadásban.

    Az ukrán elnök az ország függetlenségének 31. évfordulója alkalmából elmondta: országa vissza fogja foglalni az elcsatolt Krímet és a megszállt területeket keleten. Beszédében kifejtette: míg korábban úgy látta, a háború akkor érhet véget, ha béke lesz, most azt gondolja, hogy a harcoknak akkor lesz végük, amikor Ukrajna győzedelmeskedik.

    Ukrajnában szerdán ünneplik, hogy az ország 1991 augusztusában elszakadt a Szovjetuniótól, miután Moszkvában kudarcba fulladt a puccs, és az ukránok elsöprő többsége népszavazáson döntött erről.

  • A Világélelmezési Program (WFP) adatai szerint 2019 óta a Covid–19 világjárvány, a konfliktus és az éghajlatváltozás miatt több mint kétszeresére, 345 millióra nőtt az élelmezési bizonytalansággal küzdők száma világszerte – írja a Guardian.

    A szervezet a koronavírus-válságot és a környezeti kihívások hatását is legfőbb destabilizáló tényezőként említette, és közölte azt is, hogy az ukrajnai válság hatásai „masszív következményekkel” jártak a Közel-Keleten és Afrikában.

  • Lengyelország, Németország, Hollandia, Franciaország és Belgium megkezdte a nemzetközi védelmi mechanizmusok létrehozását – erről Ivan Kiricsevszkij beszélt az Espresso című műsorban az Unian szerint.

    Néhány, különösen aktív NATO-tag, felismerve az 5. cikkely hiányosságait, elkezdett bizonyos megelőző mechanizmusokat bevezetni. Például a lengyel hadseregnél van a 4. Szuvalszkij páncéltörő ezred, amely meglehetősen tarka eszköztárral rendelkezik

    – fogalmazott a szakértő. Elmondása szerint a lengyeleknek régi szovjet, de új izraeli gyártmányú páncéltörő rakétái is vannak.

    Hollandiában több gépesített zászlóalj együttműködését rendelték el, de Franciaország és Belgium is hasonló reformokat hajt végre.

  • Az ENSZ-főtitkár szerint egy „szomorú és tragikus mérföldkő” az orosz–ukrán háború kezdetének hat hónapos évfordulója.

    Antonió Guterres az ENSZ Biztonsági Tanácsának New York-i rendkívüli ülésén kijelentette, hogy „ennek az értelmetlen háborúnak a következményeit Ukrajnán kívül is érezni lehet", utalva ezzel a globális élelmiszer- és energiaköltségek drasztikus emelkedésére.

    A főtitkár beszédében arra figyelmeztetett, hogy ha a műtrágyapiac nem stabilizálódik még az idén, akkor „egyszerűen nem lesz elég élelmiszer 2023-ban”.

    Antonió Guterres arról is beszélt, hogy továbbra is nagyon aggasztónak találja a Zaporizzzsja atomerőmű helyzetét és az oroszok katonai tevékenységét az létesítményben.

    A vészjelzők villognak. A helyzet további fokozódása önpusztításhoz vezethet. Biztosítani kell az erőmű biztonságát, és az üzemet tisztán polgári infrastruktúraként kell helyreállítani

    – idézi a főtitkárt a BBC.

  • Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz atomenergetikai konszern vezérigazgatójával tárgyalt szerdán a NAÜ zaporizzsjai atomerőműbe tervezett missziójáról – adta hírül az MTI.

    A Roszatom közleménye szerint Grossi és Lihacsov „részletekbe menően megvitatták a tervezett NAÜ-misszióval kapcsolatos kérdéseket”.

    Lihacsov hangsúlyozta, hogy „Oroszország számára mindig is elsőbbséget élvezett a nukleáris létesítmények biztonsága, függetlenül attól, hogy hol vannak”. Az orosz fél egyébként kifejezte azon szándékát, hogy a NAÜ misszióját „a lehető leghamarabb meg kell valósítani, amint azt a katonai helyzet lehetővé teszi a helyszínen”.

    Múlt pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal folytatott telefonbeszélgetésében szorgalmazta, hogy mielőbb meg kell szervezni a NAÜ küldöttségének helyszíni látogatását a tényleges körülmények feltárása végett.

    António Guterres ENSZ-főtitkár nemrég az atomerőmű körüli térség „demilitarizálását” javasolta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszont az orosz csapatok kivonását követelte a nukleáris létesítmény területéről.

    Az orosz csapatok kezére került atomerőmű körül folyó harcok egy nukleáris katasztrófa veszélyét keltették, miközben Kijev és Moszkva egymást vádolja a létesítmény területének lövetésével.

  • Nagy-Britannia június óta nem vásárolt orosz feldolgozott olajat, amire az elmúlt 25 évben nem volt példa – írja a BBC a brit statisztikai hivatal (ONS) közleményére hivatkozva.

    Tavaly még Oroszország volt az Egyesült Királyság legnagyobb feldolgozott olajtermék-beszállítója, az orosz–ukrán háború kitörése után azonban a brit kormány bejelentette, hogy 2022 végére megszünteti az orosz nyersolaj és feldolgozott olajtermékek behozatalát.

    Idén júniusban már nemcsak feldolgozott olajtermék, de nyersolaj, földgáz és szén sem érkezett Oroszországból, ezáltal pedig megnőtt London olajtermék-vásárlása Szaúd-Arábiától, Hollandiától, Belgiumtól és Kuvaittól. Az Egyesült Királyság az év eleje óta 26 százalékkal növelte saját gáztermelését június végéig.

    Júniusban az Egyesült Királyságba irányuló orosz termékek exportjának az értéke 33 millió font (1 font 488,80 forint) volt, ami 1997 januárja óta a legalacsonyabb érték, és 96,6 százalékkal elmaradt az ukrajnai inváziót megelőző 12 hónap havi átlagától.

  • „Orosz hadihajó, húzz a f*szba” – a Kígyó-sziget védőinek híressé vált mondását találta egy orosz férfi, Igor Zabotin az útlevelében. A férfi azután nézte meg az okmányát, hogy visszafordították a román–ukrán határról. 

     A férfi korábban a független The Moscow Timesnak dolgozott. 

    Azután nyitottam ki az útlevelemet, hogy átléptem az ukrán határon, és már a román vámvizsgálatra készültem. Senki sem mondott nekem semmit sem az ukrán oldalon, úgyhogy nem tudom, ki pecsételhette be a feliratot

    – nyilatkozta az esetről a férfi. Bejegyzésében azt is megemlíti, hogy vízumproblémák miatt be sem akarták engedni Romániába. 

    Az ügyben az Euronews kereste meg a román határőrséget, akik válaszukban azt közölték: nem a román határellenőröktől származik a férfi útlevelében található pecsét. Ezt később a Twitteren is megerősítették. 

  • Még több fegyverre van szüksége Ukrajnának Németországtól az orosz támadással szembeni védekezéshez – jelentette ki az ukrán védelmi miniszter az ARD német országos köztelevíziónak egy szerdán bemutatott interjúban. 

    Olekszij Reznyikov a hazája elleni orosz támadás megindítása – február 24. – óta eltelt fél év fejleményeit feldolgozó sorozat részeként készített interjúban kiemelte, hogy Ukrajna köszönettel tartozik Németországnak az eddigi támogatásért, például a Gepard önjáró légvédelmi ágyúkért, a hamarosan megérkező IRIS-T légvédelmi rendszerért és a Cobra radarrendszerért.

    Ugyanakkor Németországnak Leopard harckocsijai is vannak, méghozzá rengeteg, és a közös partnerek is rendelkeznek ilyen járművekkel. Ukrajna ezért azt kéri a berlini vezetéstől, hogy adjon engedélyt a partnereknek arra, hogy átadhassanak az ukrán hadseregnek Leopárdokat – idézi a minisztert az MTI.

    Adják meg nekünk az eszközöket, és mi elvégezzük a munkát

    – mondta az ukrán védelmi miniszter. Hozzátette, hogy „több igazi fegyver” kellene Németországtól, például MARS-II rakéta-sorozatvetők. Az ukrán hadsereg három ilyen rakétavető rendszert használ, ezek „nagyon jók és remekül szolgálnak, de még jobb lenne, ha tizenkettő lenne belőle” – mondta Olekszij Reznyikov.

    Arról is szólt, hogy egyelőre nincs lehetőség tárgyalásra az orosz vezetéssel. A tárgyalások megindításának minimális feltétele a február 24. előtti helyzet helyreállítása, az ukránok „kívánsága és álma” pedig valamennyi elfoglalt terület visszaszerzése és a függetlenség elnyerésének napján, 1991. augusztus 24-én érvényben volt határok visszaállítása.

    Olaf Scholz német kancellár az ukrán függetlenség napja alkalmából közölt szerdai videoüzenetében kiemelte, hogy Németország kitart Ukrajna mellett. Önjáró lövegektől légvédelmi rendszerekig „továbbra is hónapról hónapra szállítunk fegyvereket” – mondta a német kormányfő, hozzátéve, hogy országa a háború utáni újjáépítésben is támogatja Ukrajnát. 

    Ezzel kapcsolatban közölte, hogy október végén nemzetközi újjáépítési konferenciát tartanak Berlinben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen részvételével – írja az MTI.

  • Oroszország február 24-én indított Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 45 700 orosz katona esett el, az elmúlt napon 150 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint 

    • 1924 tankot,
    • 4243 páncélozott harcjárművet,
    • 1036 tüzérségi rendszert,
    • 266 rakétavetőt,
    • 147 légvédelmi berendezést,
    • 234 repülőgépet,
    • 199 helikoptert
    • és 3160 darab katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 15 orosz hajót, 819 hadműveleti és taktikai drónt, 99 egység speciális felszerelést és 196 cirkálórakétát számoltak fel.

  • Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kitörése óta – 2022. augusztus 24. 6.00 órai adatok alapján – eddig 28 785 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált, ebből 13 945 fő 18 év alatti kérelmező – idézi a közleményt az MTI.

    A kérelmet benyújtók döntő többsége továbbra is családos – édesanyák és gyermekeik. A kérelmek elbírálása folyamatos, eddig 25 398 fő esetében született elismerő döntés. A főigazgatóság továbbra is minden segítséget megad a háború elől menekülők részére, szorosan együttműködve a társszervekkel, írják.

  • Volodimir Zelenszkij a függetlenség napja alkalmából Twitterre is posztolt. 

    Ukrajna függetlenségének történelme elég drámai és egyben inspiráló is. Az ukrán nemzet évszázadokon át harcolt a függetlenségéért, és teszi ezt 2022. február 24-e óta is. Odaadás, bátorság, szabadság. A mi földünk – a mi függetlenségünk

    – írta posztjában az ukrán elnök, amelyhez egy videót is mellékelt Ukrajna főbb történelmi eseményeiről. 

  • Alekszandr Lukasenka belorusz elnök is kifejezte gratulációját Ukrajnának a függetlenség napja alkalmából. 

    Meggyőződésem, hogy a mai ellentmondások nem lesznek képesek lerombolni a két ország népei közötti őszinte jószomszédi kapcsolatok évszázados alapjait

    – írta Lukasenka az elnöki honlapon közzétett üzenetében.

    Fehéroroszország továbbra is ki fog állni a harmónia megőrzése, a baráti, egymást kölcsönösen tisztelő kapcsolatok fejlesztése mellett minden szinten

    – olvasható az üzenetben.

    Végezetül békességet, toleranciát, bátorságot, erőt és sikert kívánt a belorusz elnök az ukránoknak a tisztességes, megszokott élet helyreállításához – írja a CNN

  • Boris Johnson ügyvivő brit miniszterelnök a háború február végi kitörése óta harmadszor látogat el Ukrajna fővárosába. A kormányfői posztról július 7-én lemondó, de hivatali feladatait utódja megválasztásáig ellátó politikus ismét találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az invázió féléves évfordulóján, amiről egy Twitter-bejegyzést is közétett.

    Mindannyiunk számára fontos, hogy mi történik jelenleg Ukrajnában. Ezért vagyok ma most itt, Kijevben. Az Egyesült Királyság továbbra is kiáll ukrán barátaink mellett. Hiszek benne, hogy Ukrajna meg tudja és meg is fogja nyerni ezt a háborút

    – írta a brit miniszterelnök, aki április végén és júniusban is elutazott Kijevbe.

  • A ritmikus gimnasztikázók vasárnapi és hétfői budapesti tornáján nem szerepelhetnek orosz versenyzők, mivel a magyar szövetség nem járult hozzá az indulásukhoz – írta szerdán az orosz hírügynökség.

    A TASZSZ szerint a döntésről a viadal szervezői adtak tájékoztatást, mondván, a Magyar Torna Szövetség tiltotta meg az orosz és a fehérorosz sportolók részvételét a Grácia Kupán. Az esemény két versenyt foglal magában, az egyiknek a gazdája a Nemzetközi Tornaszövetség (FIG).

    Kezdettől fogva tudtuk, hogy az orosz és a fehérorosz tornászoknak tilos a FIG égisze alatt megrendezett tornán részt venniük, ezért meghívtuk őket a szokásos nemzetközi klubversenyünkre

    – idézte a TASZSZ az egyik szervezőt. Hozzátette: „aztán megkaptuk tornaszövetségünk levelét arról, hogy a két ország válogatottjai most nem indulhatnak semmilyen versenyen. A levélben az áll, hogy a tilalom minden olyan versenyre vonatkozik, amely az Európai Unió területén zajlik. Orosz és fehérorosz pontozóbírók hasonlóképpen nem dolgozhatnak európai rendezvényeken.”

    A FIG az ukrajnai háború kezdetét követően, március elején tiltotta meg a két ország versenyzőinek részvételét a versenyein – írja az MTI.

  • Fél évvel ezelőtt, egy csütörtöki hajnalon Oroszország légi, szárazföldi és tengeri úton támadást intézett egyik szomszédja, a 44 milliós európai demokrácia, Ukrajna ellen.

    Az Index képes összefoglalóját a ma féléves háborúról, amely 77 évvel a második világégés után egész Európa biztonságát veszélyezteti, ide kattintva nézheti meg.

  • A francia olaj- és gázipari társaság, a TotalEnergies is részt vehetett a repülőgép-üzemanyag előállítására használható gázkondenzátum szállításában, amelyet az orosz katonaság az ukrajnai háborúban használt – írja a Le Monde.

    A francia baloldali lap beszámolója energiapiaci jelentésekre hivatkozva azt írja: az üzemanyagot a Terneftegaz állította elő, amelyben a TotalEnergiesnek 49 százalékos részesedése van. 

    A TotalEnergies, amely a kritikák ellenére megtartotta tőkéje nagy részét Oroszországban, tagadta, hogy olyan infrastruktúrát üzemeltetne, amely ellátta volna az orosz hadsereget, de a Terneftegazban való részesedését elismerte – számolt be a Reuters.

  • Újabb, 2,98 milliárd dolláros pénzügyi támogatást jelentett be az Egyesült Államok Ukrajnának – írja a Sky News.

    A segélycsomag lehetővé teszi Ukrajnának, hogy légvédelmi berendezésekhez, tüzérségi rendszerekhez, valamint lőszerekhez, pilóta nélküli légijármű-rendszerekhez és radarokhoz jusson hozzá.

    Joe Biden egy közleményben úgy fogalmazott: tudja, hogy az ukrán függetlenség napja idén keserédes, miután a háború miatt több ezren sérültek vagy haltak meg, illetve milliók kényszerültek elhagyni az otthonukat. 

    Ugyanakkor a hat hónapja töretlenül zajló támadások csak megerősítették az ukránok büszkeségét magukban, az országukban és a 31 éve tartó függetlenségükben

    – tette hozzá az amerikai elnök.

  • Az augusztus 31-én kezdődő 79. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon az Ukrajnával és az ukrán művészekkel vállalt szolidaritás jegyében szeptember 8-án ukrán napot tartanak, amelyen Jaroszlav Melnyik, Ukrajna olaszországi nagykövete és több híres filmes is felszólal.

    A fesztiválon ukrán filmeket is bemutatnak: a közönség láthatja az Antonio Lukics rendezte Luxemburg, Luxemburgot és versenyen kívüli vetítésen a Freedom on Fire: Ukraine’s Fight for Freedom (Szabadság lángokban: Ukrajna küzdelme a szabadságért) című alkotást is, amely Jevgenyij Afinejevszkij filmje.

    A művészek, rendezők beszámolnak majd arról, hogy a háború hogyan változtatta meg alkotói tevékenységüket, milyen kihívásokkal kellett szembenézniük, és bemutatják a finanszírozásra váró új produkciókat is.

    A velencei filmfesztivált augusztus 31. és szeptember 10. között rendezik meg.

  • Az elmúlt hat hónapban 280 ezer esetben nyújtott segítséget az Ukrajnából érkezőknek és a Magyarországon elszállásolt menekülteknek a Magyar Vöröskereszt.

    A segélyszervezet szerdai közleményében azt írta: a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC), az Ukrán Vöröskereszt és 46 másik nemzeti társaság – köztük a Magyar Vöröskereszt is – február 24. óta folytatja a humanitárius szükségletek kielégítésére irányuló munkáját.

    A Magyar Vöröskereszt egészségügyi gyorsbeavatkozó egysége, a H-HERO munkatársai és önkéntesei 2074 esetet láttak el a határ mentén a háború kitörése óta. A segélyszervezet Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete ez idáig több mint háromszáz tonna adományt juttatott el 270 millió forint értékben az Ukrán Vöröskereszt kárpátaljai szervezetének.

    A szervezet célja, hogy mindenkit a számára leginkább megfelelő módon segíthessen. Harminc-százharminc ember hosszú távú ellátására alkalmas befogadóhelyeket például országszerte nyolc helyszínen (Budapest, Dunaújváros, Likócs, Szeged, Makó, Miskolc, Salgótarján, Hódmezővásárhely) üzemeltet – ismertették.

    Mivel emberek milliói kényszerültek lakóhelyüket elhagyni, a Vöröskereszt több mint százezer helyi önkéntesét és munkatársát mozgósították Ukrajnában és a szomszédos országokban.

    A Magyar Vöröskereszt önkéntesei 48 207 munkaórában teljesítettek szolgálatot, munkatársai pedig 56 950 munkaórában segítették az érkezőket és az elszállásoltakat – számolt be az MTI a közlemény alapján.

  • Az Ukrajnában idén betakarított gabona mennyisége jócskán elmarad majd a tavalyitól az ország elleni orosz invázió miatt – adta hírül az MTI.

    Az ukrán APK-Inform agrárgazdasági tanácsadó vállalat szerdán ismertetett előrejelzése szerint a betakarított gabonamennyiség 52,5–55,4 millió tonna között lesz, messze kevesebb a tavalyi nyolcvanmillió tonnánál. Idén várhatóan 18,2 millió tonna búzát, 29,9 millió tonna kukoricát és 5,9 millió tonna árpát takarítanak be.

    A kisebb termés miatt kevesebb gabona jut majd kivitelre, a logisztikai gondok nagyságától függően 22,9 és 39,6 millió tonna gabonát exportálhat Ukrajna. Az ukrán kormány ötvenmillió tonna körüli idei gabonaterméssel számol, az export várható nagyságára nem adott ki hivatalos adatot.

    Az APK-Inform előrejelzése szerint Ukrajna, amely a világ vezető napraforgóolaj-előállítója és -exportálója, idén várhatóan legfeljebb 10,7 millió tonna napraforgómagot takarít be a tavalyi 16,6 millió tonna után. Emiatt viszont 3,5 millió tonnára csökken a napraforgóolaj-termelés a tavalyi 4,97 millió tonnáról.

  • Eladta a honlapját és híraggregátorát a Yandex internetes cég a legfőbb riválisának, az állami ellenőrzés alatt álló VK-nak. Valószínűsíthető, hogy a lépés tovább korlátozza a független médiához való hozzáférést az országban. 

    A megállapodást kedden jelentették be: a Yandex gyakorlatilag lemond minden jogáról, és átadja a Kreml-közeli vállalatnak az online tartalmak feletti kontrollt. Ezért cserébe megkapja azt az élelmiszer-kiszállítással foglalkozó Delivery Clubot, amely a VK tulajdonát képezte – írja a Techcrunch

    A Yandex igazgatótanácsa és menedzsmentje megállapította, hogy a vállalat részvényeseinek érdekét leginkább az szolgálja, ha kiszállunk a médiaüzletágból, és egyéb technológiákra és szolgáltatásokra helyezzük át a fókuszt

    – írta a vállalat a kiadott közleményben.

  • Az ukrán védelmi minisztérium Twitter-üzenetben újra az invázió befejezésére szólította fel az oroszokat.

    Oroszországnak – akárcsak fél éve – most is megvan a lehetősége arra, hogy aláírja kapitulációját, mielőtt végső csapást mérnénk rájuk saját földünkön. Nem kellene elszalasztaniuk ezt a lehetőséget, az óra ketyeg

    – olvasható a közleményben. 

  • Békét sürgetett Ukrajna és Oroszország között Ferenc pápa, aki a konfliktus kezdetétől számított hatodik hónap végén őrültségnek nevezte a háborút a Vatikánban tartott általános meghallgatáson. Ferenc pápa az audiencia végén az ukrajnai háború befejeződéséért imádkozott. Az egyházfő emlékeztetett, hogy hat hónap telt el a háború kezdete óta.

    Gondoljunk Ukrajnára és Oroszországra. Mindkét országot felajánlottam Szűz Mária szeplőtelen szívének. A Szűzanya lássa ezt a két szeretett országot, lássa Ukrajnát, lássa Oroszországot, és hozzon békét. Szükségünk van a békére

    – jelentette ki Ferenc pápa, aki március 25-én ajánlotta fel a két országot a Szent Péter-bazilikában végzett bűnbánati szertartás keretében. A pápa kijelentette, az ártatlanok fizetnek a háborúért.

    „Gondolok a sok kegyetlenségre, a sok ártatlanra, akiknek az őrültségért, minden fél őrültségéért kell megfizetniük, mivel a háború őrültség” – mondta. Megjegyezte, hogy a háborúban senki sem mondhatja, hogy nem tartozik az őrültek közé.

    Ferenc pápa utalt Darja Dugina újságíró és aktivista, Alekszandr Dugin nacionalista orosz közíró és politikai gondolkodó lánya halálára, aki szombaton merényletben veszítette életét. „Gondolok a szegény lányra is, akit az autóülés alá rejtett bomba ölt meg Moszkvában. Az ártatlanok fizetnek meg a háborúért” – fogalmazott az egyházfő az MTI szerint.

    Hozzátette, hogy bűnözők, akik a háborúval, a fegyverkereskedelemmel gazdagodnak, mivel „legyilkolják az emberiséget”.

  • Tudatos döntés volt az ukrajnai „különleges hadművelet” lassítása a civil áldozatok minimalizálásának érdekében – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Sanghaji Együttműködési Szervezet katonai tárcavezetőinek szerdai, taskenti tanácskozásán.

    A miniszter állítása szerint az orosz hadsereg szigorúan betartja a humanitárius jog normáit a műveletben, nagy pontosságú fegyverekkel támadja az Ukrán Fegyveres Erők katonai infrastruktúráját, köztük a reptereket, vezetési posztokat, erődítmények, a katonai-ipari komplexum létesítményeit és a raktárakat, eközben pedig mindent elkövet a civil áldozatok elkerülése érdekében.

    Természetesen ez lelassítja az offenzíva ütemét, de szándékosan teszünk így

    – nyilatkozta Sojgu.

    Az orosz miniszter rámutatott, hogy az orosz hadsereg szisztematikus munkát végez a békés élet helyreállítása érdekében a „felszabadított” területeken, humanitárius segítséget nyújt, helyreállítja az infrastruktúrát és a létfontosságú rendszereket – írta az MTI.