Ez a poszt a következő Percről percre része:

Ukrajna bejelentette: Győztünk

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Távozott posztjáról az Európai Unió oroszországi nagykövete szeptember elsején – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség. Mint írták, Markus Ederer utolsó munkanapja augusztus 31-én volt ebben a pozícióban. 

    Ederer 1957-ben született Németországban. 1988-ban a német külügyminisztériumban kezdett dolgozni, 1990–1993 között a moszkvai német nagykövetség gazdasági osztályának alkalmazottja volt. Több diplomáciai tisztség után Németországban dolgozott a Szövetségi Hírszerző Szolgálatnál (BND), ahol a politikai és gazdasági elemzési alosztályát vezette, majd a Külügyminisztériumban dolgozott tovább. 2017. május 16-án nevezték ki moszkvai EU-nagykövetnek, ebben a pozícióban a litván Vygaudas Usackast váltotta.

  • Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő pénteken egy sajtótájékoztatón azt mondta: az Európai Unió jelenleg az orosz vízummegállapodás felfüggesztésével foglalkozik, holott szerinte fontosabb kérdések is napirenden vannak.

    A radioaktív sugárzásnak nincs szüksége vízumra ahhoz, hogy átjusson a  határokon

    – mondta az orosz szóvivő, majd hozzátette: ha valami történik a zaporizzsjai atomerőműben – amelynek környékén már régóta harcok dúlnak –, akkor nem ez lesz a legnagyobb problémájuk.

  • Ukrajna pszichiátriaiellátás-rendszere alapvetően is korszerűtlen és elavult: ezen ront még jelentősen a háborúból érkező ukrán katonák serege.

    Az ország nyugati régióiban még úgy-ahogy üzemelő pszichiátriai intézmények már nem tudnak több beteget fogadni, az ott dolgozó orvosok szerint a frontról érkező katonákat a civil ellátórendszerbe irányítják, mert a katonai kórházak nem tudják ellátni őket – írja a G7.

    A háború kezdetekor a keleti országrészben számos bentlakásos pszichiátriát bezárattak, a betegeket pedig átvezényelték az ország nyugati részébe, például a Lviv Regionális Pszichiátria és Kórházba. Egy lvivi pszichiátria eredetileg 840 férőhelyes volt, ezt bővítették ki 1000 ágyra, azonban még ez is kevés. A kórház igazgatója szerint az új betegeket kénytelenek elküldeni, mert nincs hely. 

    Az ukrán hatóságok azt tervezik, hogy újranyitnak egy intézményt, amely eredetileg árvaházként épült, majd évekig pszichiátriaként funkcionált. 

  • A Darja Dugina elleni merénylet másik vádlottja egy olyan ukrán „terrorista”, aki szenvedélyesen szeret inni, gyakran hódol ennek a kedveltségének, emellett önjelölt „szexoktató” is – közölte az orosz állami média. 

    Megállapítást nyert, hogy Dugina meggyilkolását Vovkkal együtt Moszkvában az ukrán szabotázs- és terroristacsoport egy másik tagja készítette elő

    – ismertette az FSZB közleménye hétfőn. Az orosz állami média a közlemény nyilvánosságra hozása óta minden erejével azon dolgozik, hogy olyan információkat kerítsen elő a merénylettel megvádolt férfiról, amelyek tökéletesen illeszkednek az orosz biztonsági szolgálat állításaihoz. 

    Az ukrán férfi egyértelműen álnéven van fent a közösségi oldalakon, ahol számtalan olyan feliratokkal ellátott fotót posztolt magáról, mint „sörimádó”, illetve „szexoktató” – írja a RIA Novosztyi.

    A lap azonban még ezt is tudta fokozni, szerintük ugyanis a férfi egyenesen szexőrült, akinek a közösségi oldalai is tele vannak  „számos erotikus, néha a pornográfiával határos oldallal és videóval”.

  • Elemzői várakozások szerint az orosz gazdaság teljesítménye idén – a 2020-as növekedéssel azonos mértékben – 4,7 százalékkal zsugorodhat, míg az éves átlagos infláció 13 százalékra gyorsulhat az előző évi 8,4 százalékról.

    A Reuters havi felmérése szerint az orosz bruttó hazai termék (GDP) idén a 2020-as szintjére eshet vissza, de az elemzői várakozások alapján az idei recesszió kisebb lesz a korábbi előrejelzéseknél. Júniusban az elemzői konszenzus még 7 százalékos, egy hónappal később 5,1 százalékos gazdasági visszaeséssel számolt.

    A Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusban megjelent, a világgazdaság növekedési kilátásairól szóló publikációjában a korábbi 8 százalékos orosz GDP-csökkenésről szóló éves prognózisát 6 százalékra módosította.

    Az Oroszországot sújtó nyugati szankciók bevezetést követően az orosz pénzügyi tárca egy nem nyilvános feljegyzésében még 12 százalékos recesszióval számolt, amely a Szovjetunió összeomlása óta nem látott gazdasági visszaesést jelentett volna.

    Az orosz gazdaságfejlesztési tárca hivatalosan 7,8 százalékos GDP-csökkenéssel számol, amit orosz sajtóforrások szerint hamarosan 4,2 százalékra javíthat. Elemzők szerint a stabil munkaerőpiac és a kereslet visszaépülése enyhítheti a recessziót Oroszországban. A hivatalos statisztikák szerint júliusban a munkanélküliség rekordalacsony szinten, 3,9 százalékon állt – írta az MTI.

  • A G7-országok (Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Egyesült Királyság, Japán) ma megállapodott az orosz olajexportra vonatkozó árkorlátozás bevezetésének tervéről. 

    Ennek leginkább az a célja, hogy megakadályozza Oroszországot az ukrajnai háború finanszírozásában, illetve hogy megóvja a fogyasztókat az energiaárak jelentős megugrásának negatív hatásaitól.

    Erről cikkünket alább olvashatják:

    Kapcsolódó

    A G7-országok megállapodtak, korlátozzák az orosz olaj árát

    Az oroszok teljesen abszurdnak nevezték a javaslatokat.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember másodikai Twitter-bejegyzésében csupán annyit írt:

    Szabadság.

    Nem sokkal előtte az ukrán kormány oldalán azt írta: 

    Győzelem.

    Az azonban, hogy mivel kapcsolatban születtek a bejegyzések, egyelőre nem derült ki.

  • A kijevi vezetést megpróbálták egy összeesküvés segítségével eltávolítani a háború kirobbanása utáni első napokban – derítette ki az ukrán titkosszolgálat. Az SSU információi szerint két jelentősebb ismeretséggel rendelkező politikai szereplő is érintett volt az „Ukrán Választás” nevű, oroszok által finanszírozott NGO és Vlagyiszláv Surkov akkori orosz elnöki tanácsadó által szervezett puccskísérletben. 

    Ez a történet még 2014-ben vette kezdetét, amikor Oroszország erőszakosan annektálta a Krím félszigetet, valamint polgárháborút robbantott ki Donyeck és Luhanszk megyékben – állítják az SSU nyomozói. 

    Az ukrán titkosszolgálat szerint a két politikus szorosan együttműködött azzal a Viktor Medvecsukkal, akit többször ért már a vád, hogy az oroszok embere – írja az Ukrainska Pravda.  

  • A zaporizzsjai atomerőmű ötödik reaktorát újra rákapcsolták az ukrajnai hálózatra, egy nappal azután, hogy az atomerőmű folyamatos ágyúzása miatt leállították – közölte az ukrán állami nukleáris vállalat, az Energoatom.

    Jelenleg két reaktorblokk működik az állomáson, amelyek Ukrajnának termelik az áramot – közölte az Energoatom Telegramon, hozzátéve, hogy az ötödik reaktort helyi idő szerint 13:10-kor kapcsolták vissza – írja az Al Jazeera

  • Egy orosz aktivista szerint Ukrajna kémeket próbált bevonni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NÜA) zaporizzsjai atomerőműbe látogató küldöttségébe. 

    Vlagyimir Rogov, az „Oroszországgal vagyunk” mozgalom elnöke azt mondta, az ukrán különleges szolgálat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasítására újságíróknak álcázva próbált kémeket beépíteni a zaporizzsjai atomerőmű küldöttségébe.

    A Ria Novosztyi azt írja, a terv még időben lelepleződött, és nem engedték be az újságíróknak álcázott szabotőröket az erőműbe. 

  • Az orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőmű láthatóan többször is megsérült – jelentette ki Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója pénteken a Reuters jelentése szerint, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

    A nemzetközi szervezet vezetője – aki küldöttség élén csütörtökön tett látogatást a nukleáris létesítményben – hangsúlyozta, hogy „ez tarthatatlan”. Hozzátette: az atomerőműben tartózkodása alatt „kényelmetlenül közelről” hallatszott a harc zaj.

    Voltak pillanatok, úgy kétszer-háromszor, amikor nyilvánvaló volt, hogy nehézfegyverekkel, aknavetőkkel tüzelnek. Tényleg nagyon zavaró volt, mondhatom, mindannyiunk számára

    – fogalmazott Rossi. A NAÜ-igazgató a Twitteren közzétett videójában ismét megerősítette, hogy csapata továbbra is jelen lesz a zaporizzsjai atomerőműben.

    Épp most fejeztem be az első áttekintést azokról a kulcsfontosságú területekről, amelyeket a létesítmény első megközelítése során látni akartunk. Természetesen itt még sok a tennivaló. A csapatom marad. És ami a legfontosabb, gondoskodunk a hosszú távú jelenlétről

    – hangoztatta Grossi.

    A NAÜ-ellenőrök többsége – köztük Gross – csütörtöki látogatása után elhagyta az atomerőművet. A szervezet öt szakértője maradt a létesítményben.

  • Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese azt írta Telegramon: leállítják az Európába irányuló gázszállítást, amennyiben az Európai Bizottság árplafont vezet be az Oroszországból érkező gázra.

    Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrég beszélt arról, hogy bevezethetik az intézkedést. Medvegyev erre reagált mostani bejegyzésében, amelyben azt írta:

    Akkor ugyanaz fog történni, mint az olajjal. Egyszerűen nem lesz több orosz gáz Európában.

  • Európa csak egy lépésre van attól, hogy megoldja az energiaválságot – vélekedett az orosz parlament elnöke. Az Európai Unió szerint azonban Oroszország csak zsarolni próbálja a Nyugatot azzal, hogy akadályozza az energiaimportot – írja a Reuters

    Európa megoldhatná az energiaválságot az Oroszország elleni szankciók eltörlésével és a leállított Északi Áramlat 2 gázvezeték elindításával

    – közölte az orosz parlament házelnöke csütörtökön. 

    Az európai vezetők számára eljött az igazság pillanata. Két kiút van abból a helyzetből, amelyet maguknak teremtettek. Feloldják az országunk elleni illegális szankciókat, és elindítják az Északi Áramlat 2-t, vagy marad minden a régiben és még nehezebbé teszik polgáraik életét

    – írta Telegram-csatornáján a Duma elnöke.

  • Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Oroszország mindent megtett annak érdekében, hogy megakadályozza az ukrán válság „erőszakos forgatókönyvét”.

    Sok éve mondogattuk, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk a helyzet lecsúszását, leromlását, és elkerüljük az erőszakos forgatókönyvet 

    – közölte egy, a Znanyije (Tudás) oktatási maratonon tartott beszédében. A külügyminisztérium szóvivője úgy véli, hogy a minszki megállapodások esélyt adtak volna Kijevnek, de az ukrán hatóságoknak kezdettől fogva nem állt szándékukban együttműködni – írja a TASZSZ

    A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, Alekszej Danilov a hét elején kijelentette, hogy a kijevi rezsim soha nem tervezte végrehajtani a minszki megállapodásokat

    – részletezte Maria Zakharova. 

  • Szeptember 2-án újabb fogolycserét tartottak Ukrajna és Oroszország között a donyecki régióban – számolt be a hadifoglyok kezeléséért felelős ukrán parancsnokság.

    A jelentés szerint 14 ukrán katona térhetett haza. Közülük tízen az 58. gépesített dandárból, négyen pedig a 30. dandár tagjai. A katonákat május vége óta tartották fogva az oroszok, a kiszabadultak között van egy tiszt és egy katonaorvos is – írja az Unian ukrán hírügynökség. 

  • Az ukrán fegyveres erők továbbra is jelentős veszteségeket szenvednek a Mikolajiv–Krivij Rih irányból és máshol indított támadási kísérleteik alatt – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pénteken a minisztériumban tartott telefonkonferencián.

    Ezt az akciót Zelenszkij hivatala azzal a kizárólagos céllal tervezte meg, hogy illúziót keltsen a nyugati kurátoraikban az ukrán fegyveres erők támadási képességeivel kapcsolatban

    – mondta a tárcavezető.

    Elmondta, hogy Herszon és Mikolajiv irányában az orosz hadsereg az elmúlt hónapban Olekszandrivka közelében elérte Mikolajiv megye határát, és „felszabadította” Blagodatne falut, a Donyec-medencében pedig, Piszkiben ellenőrzése alá vonta az egyik fő ukrán védelmi csomópontot – írta az MTI. 

  • Húsz országba szállítottak már ukrán élelmiszert tengeri úton – számolt be Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke az Amrozetti nemzetközi gazdasági fórumon.

    Az ukrán élelmiszerek már húsz országba jutottak el tengeri úton. Búzánkat olyan országokba is elküldtük, mint Etiópia és Jemen, ahol különösen nehéz a helyzet. Az élelmezésbiztonság garanciáival kapcsolatos szavunkat a jövőben is megtartjuk

    – fogalmazott Zelenszkij az Unian ukrán hírügynökség szerint. 

  • Rövid, de sokat mondó üzenetet tett közzé Twitter-oldalán az ukrán kormány.

    Győzelem

    – írták egyszerűen. Az azonban nem derült ki, hogy mivel kapcsolatban született a bejelentés.

  • Egy ukrán újságíró megosztotta a Mariupolról a háború kezdete előtt készített fényképeit, kiemelve a konfliktus pusztító hatását.

    Twitter-bejegyzésében naposnak és vidámnak nevezte a kikötővárost, ahol tavaly járt.

    Mostanra az épületek többsége komoly károkat szenvedett vagy teljesen megsemmisült, és jelenleg is orosz megszállás alatt áll.

  • Veszteséges volt az orosz bankágazat az idei első fél évben – közölte pénteken az orosz jegybank első elnökhelyettese. Dmitrij Tulin azt mondta, hogy a bankszektor vesztesége 1500 milliárd rubel (9945 milliárd forint) volt, amit a globális gazdaságnövekedés lassulása és az Oroszország ellen bevezetett szankciók okoztak.

    Dmitrij Tulin rámutatott arra, hogy elsősorban a nagybankok voltak veszteségesek. Az idei első fél év eredményei alapján a bankok háromnegyede nyereséges volt, negyede pedig veszteséges. Oroszországban július 1-jén 329 hitelintézet működött, közülük 82-nek volt negatív pénzügyi eredménye.

    A jegybank első alelnöke az MTI szerint megjegyezte, hogy 1000 milliárd rubel veszteséget okoztak a bankok devizával kapcsolatos műveletei. Dmitrij Tulin szerint több bank előbb a rubel gyengülésén veszített, majd ismét veszített a rubel árfolyam-erősödésén. Az orosz bankszektor a tavalyi évet 2400 milliárd rubel adózás utáni rekordnyereséggel zárta.

  • Herman Haluscsenko, Ukrajna energiaminisztere arra szólította fel a Nemzeti Atomenergia-ügynökség (NAÜ) képviselőit, hogy minél hamarabb rendeljék el a régióban a demilitarizációt – számolt be a CNN.

    Haluscsenko az ukrán televízióban azt mondta:

    A NAÜ küldöttségének ki kell jelentenie, hogy a katonaság és a fegyverek jelenléte az állomáson valós veszélyt jelentenek a nukleáris biztonságra. Ez nyilvánvaló.

    Hozzátette, hogy szerinte az üzem ellenőrzött leállítása nem enyhíti az ottani kockázatokat.

  • A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) csapatának érkezése nem segített megfékezni az Európa legnagyobb atomerőművénél dúló harcokat – számol be a Sky News.

    A NAÜ azzal a szándékkal érkezett az erőműhöz, hogy felmérje annak biztonságát, ám harcok törtek ki a környéken, közvetlenül azután, hogy a küldöttség elindult volna a létesítmény felé, és még az előre egyeztetett útvonalat is bombázták.

    Oroszország azzal vádolja Ukrajnát, hogy megpróbálta visszaszerezni az erőmű irányítását, míg Ukrajna szerint Oroszország áll a támadások mögött.

  • Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy vajon ki szeretné, hogy az orosz elnök a TikTokon is jelen legyen, de a Kreml megerősítette, hogy erre biztosan nem kerül sor.

    Mindez azután merült fel, hogy a korábbi olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi regisztrált a videómegosztóra, annak érdekében, hogy a fiatalabb közönséget is elérje az e havi országos választások előtt – írja a Sky News.

  • Amint arról már írtunk, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldötteinek megbízatása lejárt ugyan Európa legnagyobb erőművénél, de közülük néhányan még a helyszínen maradtak. A Reuters értesülései szerint viszont két NAÜ-ellenőr állandó jelleggel a zaporizzsjai erőműben fog tartózkodni.

  • Egy 3000 tonna kukoricát szállító teherhajó Ukrajnából rövid időre zátonyra futott a Boszporusz-szorosban.

    A Lady Zehma a Fekete-tenger felől Olaszország felé tartott, amikor az incidens kormánylapát-meghibásodás miatt bekövetkezett.

    A hajót mostanra elvontatták, és a törökországi Isztambulban horgonyzott le – közölte az ország tengerparti biztonságért felelős főigazgatósága a Sky News szerint.

  • Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara napi operatív tájékoztatójában azt állította, hogy Oroszország jelenlegi fő célja továbbra is az, hogy átvegye a teljes ellenőrzést Donyeck felett. Azt írta,

    az ellenfél továbbra is arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy teljes ellenőrzést szerezzen a Donyecki terület felett, és fenntartsa a megszállt területeket Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Herszon és Mikolajiv régiókban. Az ellenség légi- és rakétacsapásokat mér katonai és polgári objektumokra államunk területén.

    Az ukrán jelentés szerint Donyeck térségében az orosz hadsereg fő erőfeszítése, hogy Bahmut és Avdjivka irányában hajtson végre támadásokat – írja a Guardian.

  • Az Ukrán Fegyveres Erők közzétették a legfrissebb felmérésük alapján a háború kezdete óta ejtett áldozatok számát. Az elmúlt 24 órában további 350 oroszbarát szolgálattevőt öltek meg, és összesen 48 700 fős emberveszteséget okoztak a megszálló erőknek.

  • Oroszország mindeddig kudarcot vallott abban, hogy elfoglalja a kelet-ukrajnai Donyeck régiót, amely kulcsfontosságú területnek számít az ukrajnai háborúban. Sikerült bevennie a szomszédos Luhanszkot, de Donyeckben még mindig heves harcok dúlnak – írja a Sky News.

    Az ukrán vezérkar szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök kénytelen volt augusztus 31-ről szeptember 15-ig meghosszabbítani a térség elfoglalásának határidejét.

    Ennek érdekében az orosz erők átcsoportosulnak, hogy növeljék a csapatok létszámát Donyeck városától nyugatra. Az amerikai székhelyű kutatóintézet, az Institute for the Study of War szerint nagyon valószínűtlen, hogy Oroszországnak sikerül egész Donyecket elfoglalnia a kitűzött időpontig.

  • Donyeck regionális katonai közigazgatásának vezetője csütörtökön négy halálesetről számolt be a kelet-ukrajnai régióban.

    Pavlo Kirilenko elmondta, hogy két civilt öltek meg Toreckban, egyet Velyka Novozilkában és egyet Avdiivkában, valamint további 10 sérültről is beszámolt.

    Kirilenko a Telegram-oldalán azt írta, hogy lehetetlen megbecsülni az orosz ellenőrzés alatt álló Mariupol és Volnovakha áldozatainak számát.