új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Tűz- vagy robbanásveszélyes lenne az Északi Áramlat gázvezeték Portovaja kompresszorállomásán lévő Trent 60-as gázturbina további üzemeltetése az olajszivárgás kijavítása nélkül – közölte a Gazprom orosz állami gázvállalat hétfőn este.

    A Gazprom pénteken jelentette be, hogy az eredeti tervek szerint háromnapos karbantartásra leállított Északi Áramlat 1 nem tudta folytatni működését, mert az egyetlen üzemben lévő Trent 60-as egységénél olajszivárgás lépett fel. A gázvezetéket a tervezett karbantartás után szombaton kellett volna ismét üzembe helyezni, azonban a gázszállítás hétfőn sem indult újra.

    A német Siemens Energy szóvivője úgy reagált, hogy a cége a Gazprom megállapítását nem tekinti technikai indoknak a vezeték leállítására.

    Az orosz gázvállalat rámutatott, hogy korábban más turbináknál is észleltek hasonló szivárgást, ami rendszerszintű hibára vall.

  • Két hollywoodi sztár, Ben Stiller és Sean Penn is azon 25 amerikai közé tartoznak, akiket Oroszország újonnan szankcionált Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborújának nyilvános bírálata miatt – számolt be a Guardian.

    Az orosz külügyminisztérium közölte: az üzleti vezetőket, akadémikusokat és kormányzati tisztviselőket is magában foglaló csoportot véglegesen eltiltják az országba való beutazástól.

    Penn és Stiller nyíltan kritizálták Oroszország ukrajnai invázióját, és mindketten találkoztak Volodimir Zelenszkijjel, akit támogatásukról biztosítottak.

  • A Sky News értesülései szerint Emmanuel Macron és Olaf Scholz telefonon beszéltek egymással hétfőn.

    Franciaország és Németország megállapodott abban, hogy segítik egymást az ukrajnai háborúból eredő energiaválság leküzdésében – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök.

    Franciaország készen áll arra, hogy Németországot gázzal lássa el, míg Németország beleegyezett abba, hogy szükség esetén áramot küldjön Franciaországnak – mondta Macron az Olaf Scholz német kancellárral folytatott telefonhívás után.

    Németországnak szüksége van a gázunkra, nekünk pedig az Európa többi részéből, különösen Németországból érkező áramra

    – mondta Macron.

  • Vasárnap 13 gabonát szállító teherhajó hagyta el Ukrajna fekete-tengeri kikötőit. Ez az eddigi legtöbb az ENSZ és a Törökország által közvetített megállapodás hatályba lépése óta – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.

    Az ukrán infrastruktúra-minisztérium közleménye szerint a teherhajók fedélzetén 282 500 tonna mezőgazdasági terméket szállítanak nyolc országba. A megállapodás július eleji megkötése óta eddig 86 szállítóhajó indult útnak 19 országba, fedélzetükön kétmillió tonna mezőgazdasági áruval.

  • Mariupol polgármesterének tanácsadója, Petr Andrjuscsenko Telegram-csatornáján jelentette be:

    Hangos robbanás rázta meg Mariupol városát hétfő délután. 

    Hozzátette, hogy valószínűleg sikerült több megszállót is kiiktatni – számolt be az UNIAN ukrán hírügynökség.

  • Franciaország növeli a gázszállításait Németországnak, amely cserébe elektromos áramot szolgáltat, amennyiben az energiaválság miatt arra szükség lenne télen – jelentette be a francia államfő hétfőn.

    Meg fogjuk oldani a gázcsatlakozásokat, hogy gázt tudjuk szállítani Németországba, amennyiben szükség lesz szolidaritásra, Németország pedig még több elektromos áramot fog termelni és nekünk szolgáltatni a csúcsidőkben

    – közölte hivatalában tartott sajtótájékoztatóján Emmanuel Macron, miután videókonferencia-megbeszélést folytatott Olaf Scholz német kancellárral. Emmanuel Macron emlékeztetett arra, hogy Franciaországban sikerült elkerülni a lakossági energiaárak jelentősebb emelkedését – írja az MTI.

    Franciaország az egyik olyan európai ország, amely a legjobban megvédte a háztartásokat, valamint a kis- és középvállalatokat. Számos ország most hoz a miénkhez hasonló intézkedéseket

    – hangsúlyozta.

  • A technológiai óriáscég, a Huawei úgy döntött, hogy az oroszországi személyzetének egy részét áthelyezi Közép-Ázsiába, mert attól tart, ha nem lépi meg, az Oroszország ellen bevezetett szankciók előtt-utóbb neki is nagy károkat okoznak – írja a Moscow Times a céghez közeli forrásokra hivatkozva. 

    A kínai cég az Ukrajna ellen indított háború után kezdett bele menedzsereinek és divízióvezetőinek Kazahsztánba és Üzbegisztánba telepítésébe. Ezt kezdetben azzal leplezték, hogy néhány orosz vezetőt hosszan tartó üzleti útra küldtek az országba. 

    A szétosztott központ feladatai megoszlottak a cég vezetői között. A Huawei nem reagált a híresztelésekre. 

  • A mai napig csaknem 600 ember térhetett vissza Ukrajnába, köztük 100 civil, a többiek mind katonák. A deportáltak száma rendkívül nagy, az agresszor által közölt információk szerint több mint 3 millió embert hurcoltak el erőszakkal az Orosz Föderáció területére, köztük 600 ezer gyereket – jelentette az ukrán Nemzeti Tájékoztatási Iroda vezetője.

    Mint mondta: rendkívül körülményes a deportált személyek felkutatása és hazahozatala. Folyamatosan felméréseket végeznek, és ellenőrzik az emberek személyazonosságát. Eddig 30 ezer felnőttről és 7300 gyerekről van eddig pontos információjuk – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.

  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tárgyalás céljából találkozik Don Pramudwinai thaiföldi miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel, aki szeptember ötödikén Moszkvába látogat – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.

    „Don Pramudwinai thai miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter szeptember 5–6-án Moszkvába látogat, ahol megbeszélést folytat Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel” – írja a külügyminisztérium közleményében.

    A minisztérium szerint a két ország jelenleg a közvetlen légi közlekedés újraindításán gondolkodik. Ezenkívül a thaiföldi kormány jóváhagyta az orosz vakcinák használatát, hogy kötelező karantén nélkül léphessenek be az országba. Ennek célja a két ország közötti turisztikai kapcsolat fellendítése – írja a TASS

    A példátlan nyugati nyomás közepette a thaiföldi fél semleges álláspontot képvisel Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban – jegyezte meg a minisztérium.

    Az, hogy Bangkok nem hajlandó csatlakozni az oroszellenes szankciókhoz, ismét megerősíti, hogy a kétoldalú kapcsolatokat nem érintik az aktuálpolitikai változások

    – hangsúlyozta a minisztérium.

  • A Sky News értesülései szerint a zaporizzsjai atomerőmű a biztonsági és egyéb funkcióihoz szükséges energiát termel.

    A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Ukrajna arról tájékoztatta őket, hogy egy 330 kV-os tartalékvezetéket, amely Európa legnagyobb atomerőművét egy hőerőművel köti össze, szándékosan lekapcsoltak, mert tűz ütött ki, de a vezeték nem sérült meg, és a tűz eloltása után vissza fogják kapcsolni.

    Ennek eredményeként az erőmű minden elektromos vezetékét lekapcsolták, de a hat reaktor közül az egyik továbbra is működik, hogy elegendő energiát termeljen az erőmű biztonságos működéséhez.

  • Térdsérülése miatt Ferenc pápa a közeljövőben nem tud Kijevbe és Moszkvába utazni, valamint orvosa utasítására nem vesz részt a vallási vezetők szeptember 13–15. közötti kazahsztáni megbeszélésén sem – jelentette be maga a katolikus egyházfő a CNN portugáliai csatornájának adott interjújában, amelyet teljes terjedelmében hétfőn este vetítenek.

    A csatorna honlapján hétfőn közzétett részletek szerint Ferenc pápát július végi kanadai látogatását követően a már korábban bejelentett ukrajnai és oroszországi látogatásáról is kérdezték, amelynek célja az lett volna, hogy elősegítse a két ország közötti háború lezárását célzó párbeszédet.

    A Reuters hírügynökségnek adott júliusi exkluzív interjújában az egyházfő megerősítette: szeretne Kijevbe látogatni, de előtte Moszkvába is elutazna, hogy elősegítse a békét. Azt is elmondta a nyári interjúban, hogy

    „kisebb törést” szenvedett a térde, amikor a gyulladt térdszalagja miatt rosszul lépett.

    Ferenc pápa korábbi tervei szerint részt vett volna a világvallások és hagyományos vallási gyülekezetek vezetőinek VII. kongresszusán szeptember 13–15. között a kazah fővárosban, Nur-Szultanban, de erre a látogatásra sem kerül sor.

  • Egy orosz bíróság hétfőn 22 év börtönbüntetésre ítélt egy volt újságírót hazaárulásért, miután az ügyészek szerint államtitkokat fedett fel – írja a Reuters.

    Dmitrij Katcsev, Szafronov ügyvédje azt mondta, hogy szinte elakadt a szava az ítélet hallatán.

    Szafronov 22 évet kapott újságírói tevékenységéért. Szeretném, ha mindannyian, akik most rám néznek, elgondolkodnának azon, hogy érdemes-e ebben a szakmában maradni, ha valaki 22 évet kapott azért, mert a munkáját végezte

    – mondta újságíróknak.

    Az ügyről írtunk részletesebben is, ide kattintva tudja elolvasni.

  • Andrij Nyebytov, a Kijev megyei Országos Rendőr-főkapitányság vezetője arról számolt be Telegram-oldalán, hogy Bucsa városában legalább két, orosz megszállók által megkínzott állampolgár földi maradványait találták meg.

    A munkálatok során megégett emberek csontjait találtuk meg a garázsban. A garázs is teljesen leégett. A helyi lakosok szerint az orosz megszállás alatt a katonaság több civilt is megölt itt

    – írta Nyebytov.

  • Felfüggesztették a Moszkva ellenőrzése alatt álló ukrán Herszon régió Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló népszavazási kezdeményezést – közölte az egyik helyi Kreml-barát tisztviselő. 

    Felkészültünk a szavazásra, amelyet a közeljövőben szerettünk volna megtartani, de a jelenlegi események miatt egy kicsit szüneteltetjük

    – közölte Kirill Stremousov az orosz Rosszija 1 tévécsatornának adott egyik nyilatkozatában – írja az Al jazeera

  • Irán azt reméli, hogy az Egyesült Államok enyhíti vagy feloldja a szankcióit azért, hogy földgázt adhasson el Európa országainak, ezzel enyhítve az ukrajnai háború okozta energiaválságot – írja az Al Jazeera

    Tekintettel Európa energiaellátási problémáira, amelyeket az ukrán háború váltott ki, Irán fedezheti Európa energiaszükségletét, ha feloldják az ellene kiszabott szankciókat

    – közölte Nasszer Kanani, a külügyminisztérium szóvivője az AFP szerint.

    Reméljük, sikerül megállapodni Irán hatékonyabb szerepvállalásáról, azzal a céllal, hogy biztosítani tudja a világ és Európa országainak a szükséges energiát

    – közölte Kanani egy heti sajtótájékoztatón.

  • Emmanuel Macron francia elnök több mint másfél órán át beszélt telefonon Volodimir Zelenszkijjel, hogy megvitassák a frontvonalon kialakult helyzetet, és hogy megbeszéljék a francia védelmi támogatást – közölte az ukrán elnök a Twitteren.

    A telefonbeszélgetést követően Macron azt mondta, hogy az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű biztonságának helyreállítása csak az orosz csapatok kivonásával lehetséges – írja a Guardian.

  • A 2014 utáni ukrán vezetést hibáztatta a Donyec-medencei tragédia miatt Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn egy Petropavlovszk-Kamcsatszkijban megtartott ifjúsági környezetvédelmi tanácskozáson.

    A Donyec-medencében most zajló tragédia annak a nacionalista, neonáci rezsim tevékenységének az eredménye, amely 2014-ben erőszakkal ragadta magához a hatalmat, majd katonai műveleteket indított Donyec-medencében. Kétszer indított el ott nagyobb katonai műveletet tüzérség, légierő, nehéz haditechnika és egyebek alkalmazásával. És még mindig ez történik

    – mondta Putyin. Azt hangoztatta, hogy Oroszországnak „kötelessége segíteni” és védelmére kelni a Donyec-medence lakosságának.

    Minden kísérletünk a probléma békés megoldására kudarcot vallott a kijevi rezsim álláspontja miatt

    – fogalmazott az orosz elnök, aki méltatta az orosz hadsereg bátorságát.

  • 16 év börtönre ítéltek egy ukránt, aki az Azov-ezred erőinek pozícióival és egyéb hírszerzési adatokkal kapcsolatos információkat adott át az orosz FSZB-nek; bűntársa 10 évet lesz kénytelen a rácsok mögött tölteni – írja a Legfőbb Ügyészség honlapja.

    Az orosz FSZB képviselői 2017-ben toborozták a kijevi lakost, aki 2022 februárjáig jelentette az Azovi-ezred erőinek elhelyezkedését és az egyes katonákról szóló információkat az orosz hírszerzésnek.

  • A Kreml kijelentette, hogy nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az Egyesült Királysággal fennálló borzalmas viszonyuk tovább romolhat majd az új miniszterelnök, Liz Truss hivatala alatt – írja a Sky News. 

    Nem szeretném azt mondani, hogy a dolgok rosszabbra fordulhatnak, mert ennél rosszabbat nehéz elképzelni, de sajnos ez nem zárható ki, tekintve, hogy a brit miniszterelnöki posztra pályázók egymással versengtek az oroszellenes retorikában

    – mondta el Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra a kérdésre, hogy számít-e Moszkva változásra az Egyesült Királysághoz fűződő viszonyában.

  • Lekapcsolták a zaporizzsjai atomerőmű utolsó működő reaktorblokkját, miután az orosz lövedékek megszakították az elektromos vezetékeket – közölte az ukrán Energoatom.

    Az energiavállalat közlése szerint az elmúlt három napban az orosz megszállók folytatták a zaporizzsjai atomerőmű körüli terület intenzív ágyúzását.

    Emmanuel Macron francia elnök szerint a biztonság helyreállításának egyetlen módja, hogyha az orosz csapatok kivonulnak az erőműből  írja a Sky News.

  • Oroszország kötelessége segíteni a Donbászban élőket, ugyanis a helyzet békés megoldására tett minden kísérlet kudarcba fulladt Kijev álláspontja miatt – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a Kamcsatkában zajló környezetvédelmi fórum résztvevőivel folytatott megbeszélésen – írja a TASZSZ.

    A mi kötelességünk, hogy segítsünk a donbászi embereknek, és Oroszország éppen ezt csinálja. A mi békés megoldásra irányuló törekvésünk kudarcba fulladt a kijevi rezsim álláspontja miatt 

    – közölte az orosz elnök, majd hozzátette, hogy megdöbbentette a donbászi lakosok bátorsága, akik a frontvonalban harcolva védték a köztársaságot.

    Biztosíthatom, hogy tudom, miről beszélek, mert éppen azután repültem ide, hogy a védelmi minisztérium vezetése újabb jelentést közölt a történtekről

    – nyomatékosította. „A helyiek nem hivatásos katonák, két egységet alkotnak, de jobban harcolnak, mint a hivatásos katonák, mert nagyon bátrak, emiatt bátran és eredményesen harcolnak” – tette hozzá Putyin.

  • Az Európai Unió (EU) tagállamai folyamatosan szállítják Ukrajnába a fegyvereket, ám a fegyverkészletek fogyóban vannak – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi vezetője.

    Hozzátette: a tagállamoknak jobban össze kéne hangolniuk a hadianyagokra fordított kiadásaikat – számolt be a Guardian.

    Borrell elismerte, hogy az EU-nak már egy évvel ezelőtt – hónapokkal Oroszország inváziója előtt – meg kellett volna kezdenie az ukrán fegyveres erők kiképzését, amit több tagország is kért.

    Ha az EU akkor reagált volna, jobb helyzetben lennénk. Sajnos nem tettük, és ma már sajnáljuk. Sajnáljuk, hogy tavaly augusztusban nem tettünk eleget ennek a kérésnek

    – mondta Borrell.

  • Az Európai Unió egy további 497 millió dollárról (500 millió euró) szóló megállapodást írt alá egy Ukrajnának tervezett segély megindításáról: a lakhatás, az oktatás és a mezőgazdaság támogatása céljából. 

    Az Európai Bizottság akkor jelentette be a csomagot, miután a magas rangú tisztviselőknek otthont adó EU–Ukrajna Társulási Tanács Dénisz Smihal ukrán miniszterelnökkel tartott tanácskozást Bécsben – írja az Al Jazeera

  • „Megtorló” intézkedéseket vonhat maga után a G7-csoport azon javaslata, amely szerint korlátozzák az orosz olaj árát – közölte a Kreml.

    Guardian emlékeztetett, hogy a hét pénzügyminiszterből álló csoport még pénteken állapodott meg a felső határról, amit Oroszország ukrajnai inváziója miatt hozott meg. Moszkva ugyanakkor megfogadta, hogy leállítja az értékesítést az azt előíró országok számára. 

  • Az elítélt információkat adott át Oroszországnak az ukrán csapatok mozgásáról és az ukrán infrastrukturális létesítmények pontos helyéről Csernyihiv és Csernyivci területen – közölte az ukrán főügyészség és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU). A férfi bűntársát 10 év börtönbüntetésre ítélte a bíróság.

  • Ukrajna azzal vádolja az oroszokat, hogy az ideiglenesen megszállt területeken a harcokban való részvételre kényszerítette a kórházi betegeket – írja az Independent.

    Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara közleménye szerint az oroszok mindezt azért teszik, hogy az eddig elesett katonáikat helyettesítsék.

    Különösen azokat a hadköteles korú férfiakat kényszerítik harcba, akiket különböző betegségek vagy sérülések miatt ápolnak a kórházban – olvasható a bejegyzésben.

  • Budapest Helps néven információs és közösségi teret hozott létre a Fővárosi Önkormányzat az ukrajnai menekültek számára a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) együttműködésében – erről Karácsony Gergely főpolgármester számolt be közösségi oldalán.

    A nemrég átadott irodában az információ és a jogi segítségnyújtás mellett lelki segítséget is kérhetnek az ott lévők, továbbá magyarnyelv-órákon és kisgyermekkori fejlesztő foglalkozásokon is részt vehetnek.

  • Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy erői megsemmisítettek egy amerikaiak által szállított HIMARS-rakétarendszert az ukrajnai Harkiv régióban – jelentette a Sky News az Interfaxra hivatkozva.

  • Visszautasította azt a feltételezést Catherine Colonna francia külügyminiszter, miszerint az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciók károsabbak lennének Európára, mint Oroszországra – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Az Oroszország elleni szankciók működnek, és helytelen lenne azt állítani, hogy nincsenek hatással az orosz gazdaságra. Oroszország GDP-je csökken, bizonyos iparágak problémákkal küzdenek, és az ország nehezen tudja megújítani félvezetőkészletét, illetve problémák vannak az autóiparban is

    – érvelt a francia külügyminiszter egy újságírói kérdésre. 

  • Felfüggesztette a moszkvai Basmannij Kerületi Bíróság a Novaja Gazeta független orosz újság nyomtatott változatának sajtóregisztrációját, miután helyt adott a Kommunikációs, Információtechnológiai és Tömegmédia Szövetségi Felügyeleti Szolgálat (Roskomnadzor) indítványának – írja az Interfax orosz hírügynökség.

    Dmitrij Muratov, a Novaja Gazeta főszerkesztője újságírók előtt elmondta, hogy fellebbezni fognak az ítélet ellen, mivel szerintük semmilyen jogi alapja nincsen a döntésnek.