Ez a poszt a következő Percről percre része:

Szokatlanul sok ufót észlelnek Ukrajna felett

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Ukrajna, Moldova és Románia energetikai hálózatainak összekapcsolását, a háromoldalú energetikai együttműködés bővítését célzó kormányközi egyezmény megkötéséről állapodtak meg csütörtökön Odesszában a három ország illetékes miniszterei – közölte a román külügyminisztérium.

    Az első ukrán-moldovai-román háromoldalú külügyminiszeri találkozón – Dmitro Kuleba ukrán, Nicu Popescu moldovai és Bogdan Aurescu román külügyminiszter mellett – az energetikai tárcák, valamint a román villamosenergia-hálózatot kezelő Transelectrica vállalat vezetői is részt vettek.

    A megbeszélésen arról a sürgős energetikai támogatásról volt szó, amelyre Moldovának és Ukrajnának szüksége van ahhoz, hogy átvészelje a közelgő telet, közép- és hosszú távon pedig a villamosenergia és gázhálózatok regionális összekapcsolásának kiépítéséről, valamint a meglévő interkonnektorok rehabilitálásáról tárgyaltak, megakadályozandó, hogy az energiát geopolitikai célokra lehessen felhasználni.

    A találkozóról kiadott közös nyilatkozat szerint az ukrán, a moldovai és a román külügyminiszter határozottan elítélte Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, és a zaporozzsjai atomerőmű orosz megszállását – írta az MTI. 

  • Ukrajna támogatása nagy árat követel, de „a szabadságunk, a nemzetközi béke rendje és a demokrácia megfizethetetlen” – mondta az EU vezetője a Reuters kérdésére az európai megélhetési költségek és az energiaválság kibontakozásának lehetséges hatásairól.

    Az Oroszországgal szembeni uniós szankcióknak mély és látható hatásuk van – mondta a hírügynökségnek egy kijevi interjúban is Von der Leyen, nem sokkal azután, hogy találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

  • Az oroszországi Wagner zsoldoscsoport alapítója olyan kiszivárgott felvételeken tűnt fel, amelyeken foglyokat próbál toborozni az ukrajnai harcokhoz. A BBC által ellenőrzött felvételeken Jevgenyij Prigozsin látható, amint a fogvatartottak egy nagy csoportjához beszél.

    Prigozsin azt mondja a foglyoknak, hogy ENYHÍTIK a büntetésüket, ha cserébe a csoportjában szolgálnak.

    A videó megerősíti azokat a régóta tartó találgatásokat, amelyek szerint Oroszország elítéltek toborzásával kívánja megerősíteni haderejét. Bár az orosz törvények nem teszik lehetővé a börtönbüntetések megváltoztatását zsoldosszolgálatért cserébe, Prigozsin ragaszkodott ahhoz, hogy „senki sem kerül vissza a rácsok mögé”, ha a csoportjában szolgál.

    Ha hat hónapot letöltöttél a Wagnerben, szabad vagy

    – mondta az alapító, de óva intette a potenciális újoncokat a dezertálástól, és azt mondta, hogy „ha Ukrajnába érkezik, és úgy dönt, hogy ez nem önnek való, akkor kivégezzük”.

    PRogozsin tájékoztatta a foglyokat a wagneri szabályokról is, amelyek tiltják az alkoholt, a kábítószert és a szexuális kapcsolatot a helyi nőkkel, növényzettel, állatvilággal, férfiakkal – bármivel.

    A büntetőtelep gyakorlóudvarának tűnő helyen beszélve a zsoldosok főnöke utalt az elhúzódó konfliktusban Oroszországnak okozott nehézségekre is, és azt mondta a foglyoknak, hogy „ez egy kemény háború, még csak meg sem közelíti a csecsenföldit és a többi hasonlót”.

    A BBC lokalizálta a felvételt az Oroszország középső részén fekvő Mari El Köztársaság egyik büntetőtelepére. Az elemzők ezt úgy tették, hogy fordított képkeresést végeztek a videó hátterében látható templomra, amely a hatos számú büntetőtelephez illeszkedett.

  • Április óta először hagyta el kereskedelmi repülőgép Ukrajnát. A CNN azt írja, a Wizz Air által üzemeltetett gép Ukrajnából Lengyelországba repült.

    A Wizz Air megerősíti, hogy mélyreható kockázatelemzést és alapos előkészítést követően a lvivi székhelyű repülőgépe a Danilo Halitski nemzetközi repülőtérről indult, és sikeresen landolt Katowicében 2022. szeptember 13-án

    – közölte a Wizz Air sajtóirodája.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön az Európai Bizottság Ursula von der Leyennel tartott sajtótájékoztatóján arra kérte az Egyesült Államokat, Németországot, Olaszországot, Franciaországot és Izraelt, hogy biztosítsanak légvédelmi rendszereket Ukrajnának az orosz támadások ellen.

    Valamint aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Moszkva rakétákkal támadja az ukrán polgári infrastruktúrát. 

    Légvédelmi rendszerekkel kapcsolatos tárgyalások folynak az Egyesült Államok mellett Franciaországgal, Olaszországgal, Németországgal és Izraellel, bár ez utóbbiaktól nem kaptunk pozitív reakciót. Nem sok ország képes garantálni számunkra az égbolt védelmét légvédelmi szempontból

    – mondta a CNN szerint az ukrán elnök. 

  • A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 35 fős kormányzótanácsa csütörtökön határozatban szólította fel Oroszországot, hogy csapatai hagyják el a zaporizzsjai atomerőmű területét – közölték a zárt ajtók mögött zajló ülésen részt vevő diplomaták.

    A létesítmény katonai megszállása

    jelentősen növeli egy nukleáris baleset vagy incidens kockázatát, ami veszélyezteti Ukrajna, valamint a szomszédos országok lakosságát és a nemzetközi közösséget is

    – áll a bécsi tanácskozáson elfogadott dokumentumban.

    A NAÜ döntéshozó testülete egyben felszólította az orosz hadsereget és a Roszatom orosz atomenergetikai konszernt, hogy haladéktalanul hagyjon fel minden tevékenységgel az atomerőmű területén, és adja át a létesítmény ellenőrzését az ukrán hatóságoknak – írta az MTI. 

  • Kirgizisztán elnöke egy kicsit megvárakoztatta az orosz elnököt a találkozójuk előtt.

    Korábban Vlagyimir Putyinnak volt szokása, hogy megvárakoztatott a találkozón politikai vezetőket (ami lényegében egy politikai eszköz ahhoz, hogy demonstrálja, felettük áll). Az ukrajnai háború óta azonban egyre gyakrabban esik meg, hogy a vele találkozó politikusok várakoztatják meg őt.

    Ez látható most a RIA Novosztyi által készített videón is, amelyet az ukrán belügyminiszter tanácsadója osztott meg:

  • A háború kezdete óta egyre több azonosítatlan repülő objektumot (angolul: UFO) észleltek Ukrajna felett – derült ki az ukrán kormányzat egyik jelentéséből a Live Science szerint.

    Azt írták, hogy a tudósok több tucat alkalommal észleltek olyan objektumokat a levegőben, amelyeket tudományos módszerekkel sem tudtak azonosítani. Az észlelések Kijev felett voltak a leggyakoribbak, de nemcsak ott láttak ufót.

    Szinte mindenhol nagy számban figyeltünk meg olyan objektumokat, amelyeket nem tudtunk azonosítani.

    – írták a jelentést összeállító kutatók. 

    A riportból kiderül, hogy a legtöbb azonosítatlan objektumot 10-12 kilométeres magasságban észlelik. A méretük jellemzően 3–12 méter közt mozog, a sebességüket pedig akár 15 kilométer/szekundum is lehet becsléseik szerint.

    Az amerikai hírszerzés szerint az észlelések a háború miatt szaporodhattak meg, szerintük előfordulhat, hogy sok esetben drónokat, repülőket vagy a nagy hatótávolságú rakétákat nem sikerült felismerniük, azonosítaniuk a kutatóknak.

  • Újabb rakéta-sorozatvetőket és páncélozott harcjárműveket szállít Németország Ukrajnának, és Görögországgal együttműködve szovjet gyártmányú harcjárművekkel is segítheti a védekezést az orosz támadás ellen – jelentették be csütörtökön Berlinben.

    Christine Lambrecht védelmi miniszter a német hadsereg (Bundeswehr) helyzetéről szóló éves konferencia (Bundeswehrtagung) első napjának szünetében tartott tájékoztatóján az utóbbi napok ukrán hadi sikereiről szólva kiemelte, hogy „bátorító érzés” látni, milyen eredményesen védekeznek az ukrán erők a „brutális orosz támadással” szemben.

    Ezekhez a sikerekhez a Németország által biztosított fegyverek is hozzájárultak – mutatott rá a miniszter, hozzátéve, hogy országa minden egyéb módon, pénzügyileg, humanitárius segítségnyújtással és egymillió menekült befogadásával is támogatja Ukrajnát.

    Az újabb katonai támogatási csomagról elmondta, hogy küldenek ötven darab Dingo típusú páncélozott szállítójárművet, és a nyáron átadott első három után két újabb MARS–II típusú rakétavető rendszert is kétszáz rakétával. A rendszert kiszolgáló ukrán katonák képzése még szeptemberben elkezdődik – írta az MTI. 

  • Megfosztotta működési engedélyétől az orosz legfelsőbb bíróság csütörtökön a Novaja Gazeta című független lap online változatát.

    A bíróság az orosz médiafelügyelet, a Roszkomnadzor adminisztratív keresete alapján hozta meg ítéletét, amely kifogásolta, hogy két nem kormányzati szervezet – a Grazsdanszkoje Szogyejsztvie (Polgári Segítségnyújtás) és a Gumanyitarnoje Gyejsztvije (Humanitárius Cselekvés) – esetében a hírportál nem tüntette fel, hogy külföldi ügynöknek minősítették őket.

    A szerkesztőség jogi képviselője közölte, hogy a vétséghez képest aránytalanul szigorú ítélet született, és kilátásba helyezte a fellebbezést.

    Egy moszkvai bíróság szeptember 5-én a Novaja Gazeta nyomtatott változatának bejegyzési bizonyítványát vonta vissza, amivel gyakorlatilag betiltotta a működését. A Roszkomnadzor abban az esetben azt kifogásolta, hogy nem nyújtották be hozzá a lap működési alapszabályát a 2006-os tulajdonosváltás után. A Novaja Gazeta jogi képviselője szerint ennek alapján nem lehetne visszavonni a lap bejegyzési bizonyítványát – írta az MTI. 

  • Az európai parlamenti képviselők csütörtökön – sürgősségi eljárás keretében – ötmilliárd eurós makroszintű hitelt hagytak jóvá Ukrajna számára. Az európai uniós hozzájárulás segít a kelet-európai országnak abban, hogy fedezze az ellene folyó háború okozta finanszírozási szükségleteit – közölte az uniós törvényhozó testület.

    Ez a második és egyben legnagyobb részlet egy kilencmilliárd eurós uniós támogatási csomagból, amelyből egymilliárd eurót már folyósítottak. Az Európai Bizottság rendkívül kedvező feltételekkel nyújtja a kölcsönt a kijevi kormánynak.

    Ukrajna finanszírozási igényei az ellene indított háború miatt rohamosan megnőttek, az infrastruktúrában keletkezett hatalmas károk mellett az ország elvesztette a nemzetközi pénzügyi piacokhoz való hozzáférését is.

    Az Európai Parlament szerint az uniós hitel „hozzájárul Ukrajna államadósságának fenntarthatóságához és ahhoz, hogy végső soron képes legyen pénzügyi kötelezettségeinek visszafizetésére”. A támogatás egyik előfeltétele, hogy Ukrajna „tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat”.

  • Mark Voyger, az amerikai hadsereg európai parancsnokának korábbi orosz és eurázsiai ügyekért felelős különleges tanácsadója a Sky Newsnak elmondta, hogy Vlagyimir Putyin állami vállalatokat szólított fel zsoldosok toborzására, hogy harcoljanak Ukrajnában, tartsák télig a vonalakat, hogy erőiket újjáépíthessék.

    A tanácsadó szerint a terv kudarcot vall, mert a toborzott emberek nem igazi katonák, de a terv mindenképpen folytatódik.

    Jelentések szerint néhány orosz katona pánikszerűen elmenekült Harkiv térségéből, miután Moszkva kiadta a visszavonulási parancsot, és a felszerelést elhagyva nagymértékű pusztítást okozott.

    A háborúpárti orosz televíziós szakértők az elmúlt napokban nem jellemző módon aggodalmukat fejezték ki a visszavonulás miatt, egyesek tömeges mozgósításra szólítottak fel a további vereség megakadályozása érdekében.

    Számos elemző szerint Oroszország peremvidékein fokozták a toborzást. 

    Voyger hozzátette: „Ami a katonák toborzását illeti, Putyin azt az ötletet támogatta, hogy az állami vállalatok ténylegesen megszervezik saját zsoldosegységeiket, azaz fizetnek zsoldosoknak, hogy Ukrajnába küldhessék őket, mert még mindig nagyon vonakodik attól, hogy tömeges mozgósítást jelentsen be, ami drámai negatív hatást gyakorolna az országra. Különösen akkor, ha Moszkva és Szentpétervár területeiről kellene bevonulni.”

    A különleges tanácsadó szerint az orosz elnök terve az, hogy folytatja a hibrid agressziót, aztán valószínűleg befagyasztja a jelenlegi konfliktust télig, hogy újjáépíthesse az erőit, és később újraindíthassa a támadást.

  • Ha Washington esetleg nagyobb hatótávolságú rakétákat szállít Kijevbe, átlépi azt a vörös vonalat, amely után az Egyesült Államok már a konfliktus közvetlen részesévé válik.

    Ezt jelentette ki csütörtöki tájékoztatóján az orosz külügyminisztérium képviselője, Maria Zakharova, hozzátéve, hogy ebben az esetben Moszkva kénytelen lesz „megfelelően reagálni” – írja a TASZSZ.

    Ha Washington úgy dönt, hogy nagyobb hatótávolságú rakétákat szállít Kijevnek, akkor átlépi azt a vörös vonalat, ami után már konfliktus közvetlen részesévé válik. Ilyen forgatókönyv esetén kénytelenek leszünk megfelelően reagálni

    – mondta. 

  • „Oroszország méltányolja Peking kiegyensúlyozott álláspontját Ukrajnával kapcsolatban, és támogatja Kína területi egységét” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön, a Sanghaji Együttműködési Szervezet üzbegisztáni csúcstalálkozójának keretében Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott találkozóján.

    Putyin kiemelte: Oroszország támogatja az egy Kína elvet, és elítéli az Egyesült Államok „provokációit” a Tajvani-szorosban. Kína – a nyugati nagyhatalmakkal ellentétben – tartózkodik attól, hogy állást foglaljon az Ukrajna ellen indított háború ügyében.

    A két vezető először találkozott azóta, hogy Oroszország támadást indított Ukrajna ellen, és a koronavírus-járvány kezdete, több mint két év óta a szamarkandi találkozó az első külföldi esemény, amelyen a kínai elnök személyesen vesz részt. Putyin és Hszi Csin-ping legutóbb februárban, a pekingi téli olimpia megnyitóján találkozott.

    Kína az Egyesült Államokat és a NATO-t tartja a háború fő felelősének. Partneri együttműködésre törekszik Putyinnal, hogy fő vetélytársával, az Egyesült Államokkal szemben közös frontba tömörüljenek. Putyin Tajvan ügyében Kína mögé állt, és elítélte Washington és szövetségesei „provokációit.

  • Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint a Krivij Rihet ért orosz rakétacsapások háborús bűnnek és terrorcselekménynek minősülnek.

    Mint arról már írtunk, a támadások kiterjedt áradásokat okoztak a város egyes részein, aminek következtében az Inhulec folyó vízszintje a becslések szerint 2,5 méterrel megemelkedett, és több mint száz házat megrongált.

  • Kirill Sztremouszov, a megszállt Herszon régió oroszok által választott vezetője elmondta, hogy visszavertek egy ukrán ellentámadási kísérletet.

    „Minden partraszállási kísérletet visszavertek, a náciknak nincs esélyük a Herszon régióba való behatolásra” – fogalmazott a megbízott vezető.

    Szerinte az ukrán partraszállás nagy valószínűséggel Ocsakivból indult.

    „Vannak ott pontok, katonai bázisok, amelyek a Szovjetunió idejéből maradtak fenn, de mindent ellenőriznek, a teljes kerület látható. A náciknak egyáltalán nincs esélyük a tenger felől behatolni” – hangsúlyozta Sztremouszov.

    Sztremouszov cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint ukrán csapatok behatoltak volna a Herszon régióba – írja a Guardian.

  • Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy a német fegyverek döntő szerepet játszottak Ukrajna közelmúltbeli sikereiben – írja a Politico.

    Elmondható, hogy azok a fegyverek, amelyeket Németország Ukrajnának biztosított, kulcsfontosságú szerepet játszottak abban, hogy változzon a katonai fronton a helyzet

    – jelentette ki Scholz.

    A német kancellár hozzátette, hogy hamarosan Berlin IRIS–T légvédelmi rakétarendszert szállít Ukrajnába, egy olyan modern katonai felszerelést, amelyet még a Bundeswehr sem használ.

  • Az ukrán határőrök öt tinédzsert engedtek szabadon, akiket az orosz megszállók egy pincében tartottak fogva Harkivban – számolt be az Ukrán Állami Határszolgálat.

    A határőrök a helyi lakosok tájékoztatása szerint öt, 15 és 17 év közötti tinédzserre bukkantak, akiket a megszállók bezártak az egyik pincehelyiségbe.

    Mint kiderült, szabadulásuk idejére a négy lány és a fiú már hét napja volt a pincébe zárva.

  • Ausztria hatszázmillió eurót fektet be három ukrajnai egészségügyi intézmény felépítésébe és felszerelésébe. A projekteket osztrák és német bankok finanszírozzák majd – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

    A támogatás azután vált lehetségessé, hogy Ukrajna és Ausztria kormánya megkötötte a projektek fejlesztését célzó, gazdasági együttműködésről szóló keretmegállapodást.

  • Vlagyimir Putyin az Ebrahim Raiszi iráni elnökkel folytatott megbeszélésen – amelyre csütörtökön Szamarkandban, a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján szakítottak időt – az Európai Uniót és az Egyesült Államokat bírálta a következetlenség miatt – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség. 

    Raiszi Putyinnal folytatott beszélgetése alatt megjegyezte, hogy Teherán soha nem hagyja el a tárgyalóasztalt, Washington viszont szerinte „minden kötelezettségét megszegi, és nem képes tárgyalni”.

    A szavak mesterei. Ha akarnak, adnak, ha akarnak, elvesznek

    – nyilatkozta Putyin a kollégájának címezve. Miután ezt a szóviccet lefordították fárszira, a két elnök nevetve folytatta a beszélgetést.

  • Az orosz erőket nagyrészt kivonták az Oszkil folyótól nyugatra fekvő területekről Harkiv megyében, emellett sok egység visszavonult, hátrahagyva értékes felszereléseiket – áll a brit hírszerzés napi jelentésében.

    Az oroszok által hátrahagyott értékes felszerelések között volt több tüzérségi fegyver, valamint legalább egy ZOOPARK radar, és járművek.

  • Az Európai Unió hatályba léptette az Oroszországgal szembeni szankciólista újabb hat hónappal való meghosszabbításáról szóló határozatát – számolt be a TASZSZ.

    Az EU Tanácsa úgy határozott, hogy 2023. március 15-ig meghosszabbítja a korlátozó intézkedéseket Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának és függetlenségének megsértése miatt

    – áll az Európai Tanács határozatában.

  • Aleksandar Vučić szerb elnök a parlament rendkívüli ülésén azt mondta, az ország – mint Európa többi országa – a második világháború óta a legnehezebb tél előtt áll.

    Azt szeretném, ha az emberek tudnák, hogy a következő hat és fél hónap – március 31-ig – egész Európa számára a második világháború után az eddigi legnehezebb lesz

    – közölte az elnök.

    Szerbia elnöke kedden mintegy 11 órát, szerdán csaknem 14 órát töltött a parlamenti ülésen. Megvitatták a koszovói helyzetet is, és kifejtette, hogy Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét – írja a ria.ru.

  • Az ukrán erők az elmúlt 24 órában négy orosz repülőgépet lőttek le – írja a Kyiv Independent az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának jelentése alapján.

    Mint írják, az ukránok három orosz Szu–25-öst és egy Szu–24M-et lőttek le. Az orosz erők az ukrán települések felett tevékenykedtek, azok közül 30-at tüzérséggel, rakétákkal vagy a kettő kombinációjával lőttek.

  • Csütörtökön újraindul a vasúti közlekedés a Harkivi területen található Harkiv és Balaklija városok között – írja a Kyiv Independent az Ukrán Vasutak Telegram-bejegyzése alapján.

    Hozzátették: a munkások már kijavították a helyi hidakat és a több tucat megrongálódott vágányt. Balakliját szeptember 8-án szabadították fel az ukrán erők.

  • A vendéglátóipari mágnásról és a hírhedt Wagner zsoldoscég finanszírozójáról, Jevgenyij Prigozsinról készült egy felvétel, amely szerdán nyilvánosságra került, és azt mutatta, ahogy az üzletember egy orosz börtönben toborzó beszédet tartott – írja a Moscow Times.

    A Kreml Prigozsint az ukrajnai orosz kampány „arcaként” állítja be. A háborút támogató lakosság csalódott a legutóbbi északkelet-ukrajnai kudarcok után Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterben, akinek leváltását követeli, ezért kellett, hogy Jevgenyij Prigozsin megszólaljon – közölte csütörtökön az amerikai Háborút Tanulmányozó Intézet.

    Prigozsin Putyin közeli bizalmasa, és a háborús bloggerekkel kialakuló kapcsolata segíthet megtartani az emberek támogatását a Kreml háborús erőfeszítései iránt, miközben bűnbaknak teszi meg Sojgut és az orosz védelmi minisztériumot a Harkiv terület körüli vereségért – derült ki az amerikai elemzésből.

  • Orosz rakéták csapódtak a Dnyipropetrovszki területen fekvő Krivij Rih város vízrendszerébe. Közép-Ukrajna legnagyobb városát szerdán nyolc cirkálórakéta találta el.

    Az Institute for the Study of War (ISW) nevű amerikai kutatóintézet jelentése szerint a támadások után 2,5 méterrel emelkedett az Inhulec folyó szintje Krivij Rihben.

    A vízszivattyú-állomás megsemmisült. Emiatt a folyó átszakította a gátat, és kiöntött. A lakóházak csak néhány méterre vannak a folyótól

    – közölte Inna Sovszun ukrán politikus a Twitteren.

     A rakétacsapások a Karachunov víztározó gátját találták el – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön kora reggel közzétett videobeszédében. Mint mondta, a vízrendszertől naponta százezer civil vízellátása függ. 

    Az ISW jelentése szerint a támadások célja az lehetett, hogy megrongálják a folyásirányban lejjebb lévő ukrán pontonhidakat – számolt be a Guardian.

    2022-09-14T183415Z 975350793 RC26HW9A6Y07 RTRMADP 3 UKRAINE-CRIS
    Fotó: Ukrainian Presidential Press Ser / Reuters

    A Reuters jelentése szerint Oleksandr Vilkul, a helyi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon közzétett bejegyzésében közölte, hogy 112 házat elöntött a víz, de az Inhulets folyón lévő gát javítási munkálatai folyamatban vannak, és „az áradás visszaszorulóban van”.

  • Kijevben ütközött össze Volodimir Zelenszkij ukrán elnök autója egy másik személygépkocsival.

    A közlemény szerint a Zelenszkijt kísérő orvosok az autó sofőrjét látták el, akit később a mentők szállítottak kórházba.

    Az elnököt is megvizsgálták, ő súlyos sérülések nélkül megúszta az ütközést.

  • A Világbank akár 30 milliárd dollárt is hajlandó biztosítani az ukrajnai orosz invázió miatt súlyosbodó globális élelmiszerhiány leküzdésére, és eddig közel 10 milliárd dollárt folyósított a Kijevnek ígért pénzügyi támogatásból – közölte csütörtökön a bank egyik magas rangú tisztviselője.

    Axel van Trotsenburg, a bank operatív ügyvezető igazgatója a Reutersnek adott interjújában, a boszniai fővárosban, Szarajevóban tett látogatásakor az Ukrajnával való nemzetközi szolidaritás szükségességére hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy ezt a szolidaritást nem csupán rövid, de hosszú távon is fenn kell tartani.