16:00, December 04.
Franciaország 0
Lengyelország 0
al-Tumama Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 04.
Anglia 0
Szenegál 0
Ez a poszt a következő Percről percre része:

Putyin tárgyalni hívta Kijevet

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Tisztelt olvasóink!

    Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Ukrajna terrortámadást kísérelt meg egy orosz atomerőmű körül, és Oroszország mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a negatív fejleményeket – jelentette ki Vlagyimir Putyin.

    Látjuk, hogy még országunk területén is terrortámadási kísérletekkel próbálkoznak, ráadásul egy nukleáris létesítmény ellen. Felmértük a helyzet súlyosságát, és igyekszünk kordában tartani a problémát

    – idézi az orosz elnök szavait a TASZSZ.

  • Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Kijevben kijelentette: a háború következtében több mint nyolcmillió ukrán menekült érkezett az Európai Unió országaiba. A legfrissebb információk szerint azonban közülük ötmillióan már visszatértek a hazájukba – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

    Több mint nyolcmillió ukrajnai érkezett az Európai Unió országaiba a háború kezdete óta. De jó hírek is vannak mindkét oldalról. Sok ukrajnai már visszatért. Körülbelül ötmillióan. Természetesen szeretnénk a lehető legtöbb támogatást nyújtani azoknak a barátainknak, akiknek segítségre van szükségük. De azt is tudjuk, hogy újra haza akarnak térni, újjá akarják építeni Ukrajnát, és virágzó állammá akarják tenni

    – mondta az Európai Bizottság elnöke.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök kommentálta az ukrán csapatok ellentámadását, és arra hívta fel a figyelmet, hogy nézzük meg, mi lesz a vége.

    Az ukrán hatóságok bejelentették, hogy aktív ellentámadást indítottak és folytatnak. Nos, meglátjuk, hogyan alakul és hogyan végződik majd

    – mondta az orosz vezető pénteken újságíróknak a szamarkandi látogatása után a TASZSZ híradása szerint.

  • Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken kijelentette, hogy Oroszország valószínűleg háborús bűnöket követett el, miután tömegsírt fedeztek fel a visszafoglalt ukrán területen.

    Ez borzalmas módon egy folyamatosan ismétlődő történet része, valahányszor azt látjuk, hogy az orosz áradat visszahúzódik Ukrajna megszállt részeiről. Látjuk, hogy mi marad utána

    – mondta a külügyminiszter. Az ukrán hatóságok szerint több száz holttest van a helyszínen, némelyiken kínzás nyomai láthatók – írja a Telegraph.

  • Oroszország „mindenhol a halál nyomát” hagyja maga mögött – kommentálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Izjumban szeptember 15-én talált tömegsírokat. 

    Tömegesen eltemetett embereket találtak Izjumban, a harkivi területen

    – közölte Zelenszkij éjszakai videóbeszédében. „Már megkezdődtek a szükséges eljárások” – tette hozzá. 

    „Bucsa, Mariupol és most, sajnos, Izjum”– mondta Zelenszkij, felidézve több olyan ukrán várost, ahol a hatóságok szerint a visszavonuló orosz csapatok civil tömegsírokat hagytak hátra maguk után – írja a Reuters.

    Oroszország mindenütt halált hagy maga után, ezért felelősségre kell vonni

    – nyomatékosította az ukrán elnök.

  • Oroszország részt vesz a G20 novemberi csúcstalálkozóján az indonéziai Bali szigetén – árulta el az újságíróknak Vlagyimir Putyin orosz elnök, hozzátéve, hogy még nem döntötte el, személyesen elmegy-e az eseményre.

    Átgondolom még, és döntést hozunk, de Oroszország képviselteti magát az eseményen

     mondta az orosz elnök az üzbegisztáni látogatását követő sajtótájékoztatón.

  • Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma ma bejelentette, hogy további 600 millió dolláros biztonsági támogatást nyújt Ukrajnának az ország kritikus biztonsági és védelmi szükségleteinek kielégítésére – értesült a Guardian.

    A védelmi osztály szerint ez a csomag a következőket tartalmazza:

    • Kiegészítő lőszerek a HIMARS rakétarendszerekhez 
    • 36 ezer 105 mm-es tüzérségi töltény
    • 1000 precíziós vezérlésű 155 mm-es tüzérségi töltény
    • Négy ellentüzérségi radar
    • Négy teherautó és nyolc pótkocsi 
    • Ellentámadásra alkalmas pilóta nélküli légi rendszerek
    • Aknatisztító berendezések
    • Claymore gyalogsági lőszerek
    • Bombázásra alkalmas lőszerek és felszerelések
    • Kézi lőfegyverek és lőszerek
    • Éjjellátó eszközök, hideg időjárási felszerelések és egyéb terepi berendezések
  • Az ukrán kormány a háborús helyzetet figyelembe véve meghosszabbította a közszolgáltatási kötelezettség futamidejét. Ennek értelmében a földgáz ára 2023. április 30-áig köbméterenként 7,96 hrivnya marad – közölte Denisz Smihal miniszterelnök.

    Kiemelte: ez a döntés lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok ne emeljenek hő- és vízdíjakat a lakosság számára, illetve várhatóan biztosítja a zavartalan gázellátást és az ukrajnai gázpiac működésének megbízhatóságát.

    Jelenleg több mint 13,2 milliárd köbméter gázt szivattyúztak az ukrajnai gáztározókba, és 2,2 millió tonna szén van a raktárakban – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.

  • Volodimir Zelenszkij elnök pénteken kínzásokkal és háborús bűnökkel vádolta meg Oroszországot Ukrajna északkeleti részén, és a visszafoglalt területeken tapasztalt utóhatásokat ahhoz hasonlította, mint amikor Oroszország hónapokkal ezelőtt kivonult Kijev közeléből.

    Az elnöki hivatalában adott interjúban a Reutersnek elmondta: az északkeleti helyszíneken sok ukránt temettek el, köztük egész családokat és megkínzott embereket.

    A mai napig 450 halott van eltemetve. De vannak mások is, sok ember külön elföldelve. Megkínzott emberek. Bizonyos területeken egész családok

    – mondta az ukrán elnök. Arra a kérdésre, hogy vannak-e bizonyítékok háborús bűnökre, azt mondta: „Mindezek megvannak. Vizsgálóbizottságok nemzetközi partnerekkel, közös vizsgálóbizottságok, amelyek értékeléseket végeznek, ukrán és nemzetközi szinten, és nagyon fontos számunkra, hogy a világ felismerje ezt.”

    A Kreml nem reagált azonnal a Zelenszkij állításait kommentáló megkeresésre. Oroszország rendszeresen tagadja, hogy az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai akciói során civileket céloztak meg, és a múltban azt mondta, hogy az emberi jogok megsértésével kapcsolatos vádak lejárató kampányt jelentenek.

    Oleh Szinyehubov, Harkiv régió kormányzója pénteken Izjum városának egyik temetkezési helyén újságíróknak elmondta: az ott exhumált holttestek egy részét hátrakötött kézzel találták meg.

  • A német és a görög kormány együttműködésével további 40 páncélozott harcjárművet kap az orosz támadás ellen védekező ukrán hadsereg – közölték pénteken Berlinben.

    A német védelmi minisztérium tájékoztatása szerint megállapodást kötöttek a görög védelmi tárcával, hogy Németország az Ukrajna közvetett támogatását szolgáló körkörös cserének nevezett  programjában 40 darab Marder típusú német páncélozott harcjárművet szállít a görög hadseregnek, a görög kormány pedig cserébe átad 40 darab BMP-1 típusú harcjárművet Ukrajnának – értesült az MTI.

  • Az ukrajnai különleges katonai hadművelet terve nem változhat – jelentette ki Vlagyimir Putyin, az Orosz Föderáció elnöke.

    A különleges katonai művelet fő célja ugyanis továbbra is az, hogy a Donbasz teljes területét felszabadítsák. Az orosz elnök szerint ez a „munka” az ukrán haderő próbálkozásai ellenére is folytatódik. Az elnök szerint az orosz haderő folyamatosan foglalja el az újabb területeket – írja az Moszkovszkij Komszomolec

    Oroszország továbbra is visszafogottan válaszol az infrastruktúra elleni támadásokra és az ukrán oldalról érkező terrortámadásokra – tette hozzá Vlagyimir Putyin. 

  • Mint arról beszámoltunk, pénteken rakétacsapás érte Herszonban a Moszkva-barát közigazgatás épületét. Késő délutáni bejelentés szerint a csapás következtében legkevesebb három ember életét vesztette, 13 pedig megsebesült. 

    Szergej Jeliszejev, a herszoni katonai-polgári közigazgatás vezetője a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint túlélte a támadást. Egyik helyettese, Jekatyerina Gubarjova „ukrán banditák aljas terrortámadásának” minősítette a történteket. Telegram-csatornáján azt írta: a csapás áldozatai civilek, a támadás idején a közigazgatás épületében nem tartózkodtak katonák.

    Gubarjova szerint a Moszkva-barát kormány tagjai valamennyien túlélték a támadást. A támadás idején az épületben a megye polgármesterei tanácskoztak – adta hírül az MTI.

  • Oroszország államfője kijelentette, hogy országa Törökországba irányuló gázszállításainak egynegyedét rubelben fogják fizetni az exportról szóló, hamarosan hatályba lépő megállapodás részeként.

    A közeljövőben életbe léphet a Törökországba irányuló orosz földgázszállításokról szóló megállapodásunk, amely értelmében e szállítások 25 százalékát orosz rubelben kell kifizetni

    – mondta Putyin a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) üzbegisztáni csúcstalálkozóján Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott megbeszélésén.

    Amióta egy sor nyugati ország átfogó szankciókat vezetett be Oroszország ellen az ukrajnai invázió miatt, Moszkva igyekszik minél több tranzakciót a dollártól vagy eurótól eltérő pénznemben lebonyolítani, ami különösen az energiaszerződések esetében a szokásos alapértelmezett pénznem – írja az Al Jazeera.

    Putyin korábban azt is követelte, hogy egyes gázexportokért rubelben fizessenek Moszkvának, jó néhány esetben a meglévő szerződési feltételek ellenére.

  • Vörösre színeződött az Inhulec folyó vize két nappal azután, hogy orosz rakéták csapódtak be Krivij Rihben, Volodimir Zelenszkij szülővárosában – írja a Guardian.

    Az egyelőre nem világos, hogy a folyó miért színeződött el a támadások után, de az biztos, hogy a megáradt folyó a város egyes részeit víz alá temette, ami miatt evakuálni kellett az ott élő embereket.

  • Az Oroszország elleni nemzetközi büntetőintézkedések működnek, és folytatni kell Ukrajna támogatását, amíg meg nem nyeri a háborút – szögezte le Mario Draghi olasz miniszterelnök pénteken.

    A szankciók működnek. Az orosz propaganda megpróbálta bebizonyítani, hogy nem működnek, de igenis működnek! Addig kell támogatni Ukrajnát, amíg a felszabadító háborút meg nem nyeri

    – hangsúlyozta az olasz kormányfő egy sajtótájékoztatón, hozzátéve: egyetlen olasz politikai párt neve sem szerepel abban a jelentésben, amelyet az amerikai hírszerzés állított össze a Kreml azon erőfeszítéseiről, amelyekkel több mint két tucat országban igyekszik befolyásolni a politikai életet.

    Az olasz miniszterelnök a héten beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel a jelentésről, amely felkavarta az olasz belpolitikai életet a szeptember végén tartandó parlamenti választások előtt.

    „A külügyminiszter megerősítette, hogy olasz politikai szereplők nem szerepelnek az orosz pénzügyi támogatáshoz jutott személyek listáján” – erősítette meg Draghi riportereknek.

    Az olasz gazdasági helyzetről szólva kifejtette: nincsenek recesszióra utaló jelek Olaszországban, bár a gazdasági növekedés valóban lassul az infláció és az emelkedő energiaárak miatt. 

    Az olasz kormány az idei év egészére 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

    Olaszországban szeptember 25-én tartanak parlamenti választásokat, de Mario Draghi kijelentette: nem kíván még egyszer indulni a kormányfői pozícióért.

  • Gulyás Gergely a Gecse Géza Orosz nagyhatalmi politika 1905–2021 című könyvének bemutatójára szervezett kerekasztal-beszélgetésen kifejtette: jelenleg az európai politikát annak a kérdésnek a megválaszolása határozza meg, hogy meddig terjednek ezek a birodalmi ambíciók.

    Megjegyezte: a kérdésre a balti államok és Magyarország más választ adnak. Előbbiek úgy gondolják, ha Ukrajna veszít, akkor Lengyelország következik, és ezért a lengyelek például azt gondolják, ha már úgyis háborúzni kell az oroszokkal, akkor azt jobb Ukrajnában megvívni. Mi pedig azt mondjuk, semmiféleképpen sem szabad a NATO-nak hagynia magát beleprovokálni ebbe a háborúba és a részesévé válni – mondta, rámutatva: ha sikerül a háborúból kimaradni, akkor a NATO-tagállamokra nem jelent veszélyt a mai Oroszország.

    Ez nem változtat azon, hogy egy elhúzódó és Európára nézve már csak a saját szerencsétlen reakcióink miatt is rendkívüli veszélyt jelentő és nehéz gazdasági időszakot hozó konfliktussal van dolgunk – fogalmazott Gulyás Gergely.

    A miniszter kifejtette: az Oroszországgal szembeni szankciós politika jelenleg nem váltotta be a reményeket, sőt „hihetetlen bevételt hozott” Oroszországnak, és ezzel segítette az agresszort. Jelezte: hosszú távon ez nem biztos, hogy így marad, mert egyfajta átrendeződéshez vezet, Oroszországot „Ázsia felé löki”, Európáról pedig gazdasági értelemben leválasztja Oroszországot – írja az MTI.

    Megjegyezte: miután Nyugat-Európa 1990 után úgy gondolta, nincs akadálya az oroszokkal való gazdasági együttműködésnek, „nem végezte el a házi feladatát”, hogy diverzifikálja a nyersanyagforrásait. Mint mondta, nem az a hiba, hogy Oroszországtól vásárolta Európa az energiát, hanem az, hogy annak ma sincs alternatívája.

    Kiemelte: ugyanakkor egy másik egyoldalú függőség létrejötte sem előnyös. Jelezte, Magyarország megtette az indokolt lépéseket a diverzifikáció érdekében.

    Gulyás Gergely európai érdeknek nevezte, hogy a kereskedelmi kapcsolatok mielőbb helyreálljanak Oroszországgal, legalább az energetika területén.

  • Néhány ukrán alakulatnál csak most veszi kezdetét a munka, ahogy az orosz csapatok visszavonultak: az ő dolguk exhumálni a holttesteket, megkeresni az esetleges kollaboránsokat és aknamentesíteni a területet. 

    A legelső dolguk azonban az, hogy eltávolítsák az orosz zászlót. Mielőtt a helyi lakosok visszatérnek az otthonaikba, a tűzszerészeknek át kell nézniük az összes épületet – írja a Szabad Európa

    Jaroszlav Kosztyin rendőrtiszt szerint találtak több olyan páncéltörő és gyalogsági aknát is, amelyek használatát tiltják a nemzetközi egyezmények. Ezeket is hatástalanítaniuk kell. 

  • Svájc pénteken úgy döntött, hogy teljes mértékben felfüggeszti az Oroszországgal kötött vízumkönnyítési megállapodást, csatlakozva az Európai Unió (EU) hasonló intézkedéséhez. A megállapodást 2009-ben kötötték.

    A kormány tájékoztatása szerint nem arról van szó, hogy általános vízumtilalmat rendelnek el az orosz állampolgárokkal szemben, hanem arról, hogy

    ismét a rendes eljárást, azaz a vízumkódex szabályait alkalmazzák.

    A közlemény magyarázatából kiderült, Svájcnak érdekében áll, hogy hozzájáruljon a közös és egységes európai szintű vízumpolitikához, amely nélkül azt kockáztatná, hogy megnő a külföldi képviseleteinél az uniós határozatokat kijátszani kívánó orosz állampolgárok által benyújtott vízumkérelmek száma.

    A hagyományosan semleges Svájc az ukrajnai háború kitörését követő napokban szakított a megszokott fenntartásokkal, és csatlakozott az EU gazdasági szankcióihoz. Így történt idén augusztus elején az Oroszországból származó svájci aranyimportra vonatkozó szankciók esetében is – adta hírül az MTI.

  • Az elmúlt néhány órában legalább öt orosz tisztviselőt öltek meg az oroszok által megszállt területeken Ukrajna déli részén, Luhanszkban, Herszonban és Berdjanszkban – értesült a Guardian.

    Az oroszok által támogatott szeparatista hatóságok Kijevet okolják ezekért a halálesetekért. Ukrajna nem vállalta a felelősséget egyik támadásért sem.

  • Amint arról már beszámoltunk, újabb tömegsírt találtak Izjum városánál, ahol mintegy 200 fakereszt áll. A hatóságok már megkezdték a holttestek exhumálását.

    Egy ukrajnai ügyész elmondása szerint egyes holttesteken a kínzás jeleit vélték felfedezni – írja a Sky News.

  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, nem lepte meg a kijevi kormány azon terve, miszerint büntetőjogi eljárást indítana az orosz útlevélért folyamodó ukrán állampolgárok ellen.

    Már belefáradtam abba, hogy értelmezni próbáljam a lépéseiket

    – felelte a miniszter a One Channel csütörtöki adásában arra a kérdésre, hogy mit szól az intézkedéshez. 

    Az ellenőrizetlen területek reintegrációjával foglalkozó ukrán minisztérium sajtószolgálata szerdán jelentette be, hogy egy új törvényjavaslat értelmében az orosz útlevél iránti kérelem bűncselekménynek minősülne – írja a TASS.

    A dokumentum szerint az orosz útlevél megszerzése csak akkor indokolható, ha annak tulajdonosa csak Oroszországon keresztül tudna visszatérni Ukrajnába. 

  • Oroszország minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban véget vessen az ukrajnai konfliktusnak, de Kijev nem hajlandó a tárgyalásokra – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Narendra Modi indiai miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen, amelyre a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján került sor. 

    Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez az egész a lehető leghamarabb megszűnjön

    – nyomatékosította, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „az ellenkező oldal, Ukrajna vezetése bejelentette, hogy felhagy a tárgyalási folyamattal”, valamint „kijelentette, hogy katonai eszközökkel akarja elérni céljait” – írja a TASzSz

    Emellett arról is biztosította az indiai miniszterelnököt, hogy mindenről azonnal informálja, ami Ukrajnában történik. 

  • Szergej Mironov vezető orosz politikus szerint az orosz törvényhozás alsóháza azt tervezi, hogy Szergej Sojgu védelmi minisztert is kihallgatják a Harkiv térségében történt események miatt. 

    Az orosz történelemben eddig nemigen volt példa arra, hogy egy hivatalban lévő minisztert a törvényhozás előtt kértek volna számon az orosz haderő stratégiai lépéseiről, ám a Harkiv térségében található orosz védvonalak összeomlása az orosz elnököt és az orosz törvényhozást is cselekvésre késztette – írja a Reuters

    Több elemző szerint is Szergej Sojgu védelmi minisztert tenné felelőssé az orosz vezetés az Ukrajnában tapasztalt katonai összeomlás miatt. Az alsóház valószínűleg hétfőn vitatja meg a meghallgatás kezdeményezésének lehetőségét – közölte Szergej Mironov a Kommerszanttal.

    Az eseményt zárt ajtók mögött fogják tartani, és valószínűleg olyan kérdéseket tesznek fel, amelyek „az orosz népet érdeklik” – tette hozzá.  

  • Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a BILD TV-nek adott nagyinterjújában többek között Vlagyimir Putyinról, illetve egy háború befejezését követő esetleges perről is beszélt. 

    Arra az újságírói kérdésre, hogy örülne-e az orosz elnök halálának, Ursula von der Leyen azt felelte, soha nem szabad annak örülni, ha valaki meghal, és ez minden emberre egyformán vonatkozik. 

    De hogy Putyinnak el kell veszítenie ezt a háborút, és felelnie kell a tetteiért, ez fontos nekem

    – hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke, hozzátéve, hogy szerinte elképzelhető egy bírósági tárgyalás a háború befejezése után, ahol az orosz elnök áll a vádlottak padján.  

  • Ferenc pápa szerint erkölcsileg elfogadható, hogy a nemzetek fegyvereket küldenek Ukrajnának, ezzel segítve az országnak, hogy védje magát Oroszországtól – írja a Reuters.

    Az egyházfő szerint ez egy politikai döntés, amely lehet morális és erkölcsileg elfogadható, ha az erkölcsösség feltételei között hozzák meg.

    Ferenc pápa kifejtette az igazságos háború elveit, amelyek lehetővé teszik a halálos fegyverek használatát az önvédelem érdekeben egy agresszor nemzet ellen.

    Az önvédelem nemcsak törvényes, hanem a haza iránti szeretet kifejezése is. Aki nem védi meg magát, aki nem véd meg valamit, az nem szeret. Aki véd, az szeret

    – fogalmazott az egyházfő.

  • Izjum városának szélén mintegy 200 fakeresztet találtak, amelyek valószínűleg egy második tömeges temetkezési helyet jelölnek.

    A hatóságok megkezdték a holttestek exhumálását a temető szélén található helyszínen, ahol mintegy 20 fehér hullazsák látható, írja a Sky News.

    Ez azután történt, hogy a korábban orosz erődítménynek számító városban egy körülbelül 440 holttestet tartalmazó tömegsírt fedeztek fel.

  • Az ukrán főügyészi hivatal adatai szerint szeptember 16-ig eddig összesen 384 gyerek halt meg a harcok következtében, és több mint 753-an különböző súlyosságú sérüléseket szenvedtek.

    A közlemény szerint a legtöbb áldozatot a Donyecki régióból jelentették, ahol 393 gyerek halt vagy sérült meg.

    Csak szeptember 14-én és 15-én a Harkivi régióban három gyerek sérült meg az orosz ágyúzást követően. A főügyészi hivatal szerint a valós számok ennél sokkal magasabbak lehetnek, mivel az orosz megszállás alatt álló területekről és a frontvonal közeléből nincsenek adataik.

  • Újabb rakétatámadás érte Krivij Rih városát szerda délután – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Olekszandr Vilkul, a város katonai közigazgatásának vezetője arra kérte a lakosságot, hogy maradjanak a menedékhelyen, ne készítsenek fényképeket, videókat, és ne tegyenek semmit közzé a közösségi oldalakon.

    Dnyipropetrovszk térségében délután egy óra körül lehetett hallani az első robbanásokat. A légiriadó 13 óra 21 perckor szólalt meg.

  • A sportért is felelős német szövetségi belügyminiszter, Nancy Faeser szorgalmazza, hogy Belaruszt kizárják a 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezősorozatából.

    A Der Spiegel című magazin beszámolója szerint Faeser levélben fordult Aleksander Ceferinhez, az európai szövetség (UEFA) elnökéhez, és azt kérte, ne csak Oroszországot, hanem Belaruszt is zárják ki a nemzetközi futballéletből az ukrajnai háború miatt.

    A 2024-es kontinenstornának Németország ad otthont, a selejtezőcsoportok sorsolására október 9-én kerül sor Frankfurtban, írja az MTI.