új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Az Európai Unió úgy véli, hogy Törökország bankszektora olyan kiskapu, amely lehetővé teszi Oroszország számára a szankciók kijátszását − közölte az ukrán Unian hírügynökség.

    A legnagyobb török magánbank, az Işbank átmenetileg nem működik együtt az orosz Mir fizetési rendszerrel.

    A hír azután érkezett, hogy az Egyesült Állam bejelentette: figyeli a Mir orosz helyi fizetési rendszerben részt vevő török bankokat. 

  • A finn bevándorlási hivatalhoz fordultak panasszal a Finnországba menekült ukránok, mert szerintük a menekülteket ellátó segélyközpont szándékosan késlelteti a segélyek kifizetését − írta meg a Kárpáthír

    A panaszosok kifogásolják egyebek között, hogy a központ augusztusban csak a harmadik héten fizette ki számukra a segélyt. Ezért az ukrán menekültek kénytelenek voltak az ingyenes szeretetkonyhákon étkezni. Másrészt kifogásolják, hogy a segélyközpont alkalmazottai lekicsinylőn viselkednek velük szemben.

    A finn bevándorlási hivatal közölte, hogy a segélyek késve történt kifizetése egyszeri, technikai hiba miatti eset volt. A szeptemberi segélyek kifizetése már folyamatban van.

  • Richard Donald Marles ausztrál védelmi miniszter szerint Ausztrália nem tervezi az orosz turisták beutazásának korlátozását – írja a Kárpáthír

    A tárcavezető kijelentette, hogy az ausztrál kormány álláspontja szerint már bevezettek szankciókat több orosz politikus, természetes és jogi személy ellen. Ugyanakkor nem szándékoznak semmilyen korlátozást alkalmazni az egyszerű orosz állampolgárok ellen.

    Ausztrália másképp segíti Ukrajnát a háborúban. Humanitárius és hadászati segélyszállítmányokat küld, valamint szándékában áll átadni 60 darab Bushmaster és 28 M113AS4 páncélozott járművet. Ugyanakkor az ukrán nagykövet már közölte, hogy Kijev még több fegyverre és katonai támogatásra tart igényt.

  • Oroszország és Kína magas rangú tisztviselői megállapodtak abban, hogy több közös hadgyakorlatot tartanak, és fokozzák a védelmi együttműködést − derült ki a hétfői nyilatkozatokból, jelezve, hogy bármennyire is vannak Pekingnek aggályai az ukrajnai háború miatt, a két ország stratégiai partnersége egyre szorosabbá válik.

    Nyikolaj P. Patrusev, Oroszország Biztonsági Tanácsának vezetője és Kína vezető diplomatája, Jang Csie-csi találkozót tartott a délkeleti Fujian tartományban, ahol megállapodtak abban, hogy több közös hadgyakorlatot fognak végrehajtani, és megerősítik az országaik védelmi tisztviselői közötti koordinációt − írta meg a New York Times.

  • Ukrajna visszafoglalt egy, a keleti Liszicsanszk városához közeli falut, ami apró, de szimbolikus győzelmet jelent, ugyanis Oroszország már nem tartja teljes ellenőrzés alatt a luhanszki régiót, ami Vlagyimir Putyin egyik legfontosabb háborús célja − írta meg a Guardian

    Szerhij Hajdaj, Luhanszk kormányzója azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők teljes ellenőrzésük alatt tartják Bilohorivkát. 

    Hamarosan seprűvel űzzük ki ezeket a szemétládákat. Lépésről lépésre, centiméterről centiméterre felszabadítjuk egész földünket a megszállók alól

    − mondta. 

  • A gabonaárak hosszú távú, mintegy 7 százalékos emelkedését okozhatja az ukrajnai orosz invázió, míg máshol a kibővített termelés az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez vezet – írja a Guardian a Nature Food magazinban megjelent egyik tanulmány alapján.

    A cikkben megjegyzik: Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzakínálatának mintegy 28 százalékát exportálja. 

  • Két kárpátaljai katona is meghalt nemrég az ukrajnai orosz invázióban. Az ungvári Olekszandr Prisztaja és a perecsenyi Artem Petroszjhan az ungvári járási 68. különálló területvédelmi zászlóaljban töltöttek be szolgálatot – írja a Kárpátinfo.

    Prisztaja szeptember 17-én halt meg, míg Petroszjan halálhíréről Ivan Pohoriljak, Perecseny polgármestere számolt be a közösségi médiában. 

  • Az ottawai orosz nagykövetség elleni támadások miatt hétfőn behívatta az orosz külügyminisztérium a kanadai nagykövetet, ezzel tiltakozva a történtek miatt – írja a Guardian.

    A minisztérium közlése szerint a nagykövetség területére egy ismeretlen személy dobott Molotov-koktélt, a tüntetők pedig el is torlaszolták a nagykövetség konzuli részlegére vezető bejáratot.

  • Már 146 holttestet emeltek ki az izjumi tömegsírból, közülük kettő gyermek volt – közölte a Telegramon Oleg Szinegubov, a Harkiv Regionális Katonai Igazgatóság elnöke.

    A tisztviselő az Unian szerint arról is beszámolt, hogy folytatódik a holttestek exhumálása a tömegsír helyszínéről. 

  • A kijevi hatóságok a zaporizzsjai atomerőmű ágyúzásával nukleáris katasztrófa veszélyének teszik ki Európát. Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mondta hétfőn a Catherine Colonna francia külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetése során – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    A miniszter megjegyezte, hogy a „kijevi rezsim továbbra is nyugatról szállított fegyverekkel bombázza a polgári és infrastrukturális létesítményeket”, köztük a zaporizzsjai atomerőművet, és ezzel kiteszi Európát egy nukleáris katasztrófa veszélyének – áll az orosz külügyminisztérium hétfőn kiadott közleményében.

    A tárca hozzátette: „az orosz fél ismét hangsúlyozta az erőmű bombázásának azonnali és teljes beszüntetésének szükségességét, valamint az objektumot ért szándékos csapások tényének objektív kivizsgálását”.

  • Az orosz hadsereg, amely szerződéses katonákat keres az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai akcióhoz, mobil toborzó teherautókkal próbál önkénteseket vonzani, akiknek ösztönzésként közel 2700 dolláros havi fizetést kínál.

    Egy különleges egység szombaton a dél-oroszországi Rosztov városának központi parkjában állított fel egy ilyen teherautót, és az oldalfalakat eltávolítva egy mobil irodát állított fel.

    A terepszínű ruhába és fekete maszkba öltözött katonák megmutatták fegyvereiket az érdeklődő járókelőknek, és színes brosúrákat osztogattak „Katonai szolgálat szerződéssel – az igazi férfi választása” címmel – írja az al-Dzsazíra.

  • Két szenátusi forrás szerint hétfő este – zárt ajtók mögött – tájékoztatót tartanak az Egyesült Államok szenátorai számára az ukrajnai háború aktuális fejleményeiről – írja a CNN.

    A tájékoztatóra azután kerül sor, hogy Ukrajna a múlt héten némi sikert ért el az Oroszország elleni ellentámadásban, és a Biden-kormányzat pénteken újabb 600 millió dolláros katonai segélycsomagot jelentett be Kijevnek.

  • Újabb erős robbanás volt hallható az orosz erők által elfoglalt melitopoli repülőtéren, erről a város polgármestere számolt be közösségi felületén – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Ivan Fedorov közölte, hogy a részletek tisztázása még zajlik, a repülőtér felett ugyanakkor fekete füst látható. 

  • Mivel korábban semelyik másik állam vezetőjét nem vonták felelősségre ilyen váddal, nehéz lesz bíróság elé állítani Vlagyimir Putyint népirtás ügyében – nyilatkozta a CBS Newsnak Andrij Kosztyin ukrán főügyész.

    Az Unian által is közölt interjúban a főügyész elmondta, hogy a népirtás definíciója alá tartoznak azok a háborús bűnök, amelyeket az oroszok elkövetnek Ukrajnában.

    Kosztyin arról is beszélt, hogy az ukrán legfőbb ügyészség már vizsgálatokat folytat népirtás ügyében: az eddigi adatok szerint mintegy 34 ezer ilyen bűncselekményt rögzítettek az ügyészek Ukrajnában a háború kezdete óta.

  • Olaf Scholz német kancellár az orosz gáztól való elszakadásra tett kísérlete részeként cseppfolyósított földgázra (LNG) vonatkozó szerződéseket készül aláírni az Egyesült Arab Emírségekkel – írta meg az Independent.

    A gázkínálat lassan kiszélesedik. A kormány folyamatosan tárgyalásokat folytat számos országgal – mondta Robert Habeck gazdasági miniszter.

    Berlin LNG-terminálokat épít, hogy leválhasson az orosz energiáról.

  • Catherine Colonna francia külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélése során kritikusnak nevezte a zaporizzsjai atomerőmű területén kialakult helyzetet, és biztonsági övezet létrehozását szorgalmazta.

    „Reggel beszélgettem Szergej Lavrovval, amelynek során elmondtam, hogy az atomerőműnél és környékén kritikus a helyzet” – mondta Colonna, akinek beszédét az ENSZ-nél működő francia külképviselet közvetítette Twitter-oldalán – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    A miniszter úgy véli, hogy „Oroszország, amely megszállta az erőművet, nem engedhet meg semmilyen nukleáris incidenst”.

    „Nagyon kevés idő maradt arra, hogy biztonsági zónát hozzunk létre az atomerőmű körül” – tette hozzá.

  • Andrij Kosztyin főügyész hétfőn közölte, hogy a bűnüldöző szervek öt, 4 és 16 év közötti gyermeket azonosítottak ilyen háborús bűncselekmény áldozataként.

    „Mindannyian tudjuk, hogy sokkal több bűncselekményt követtek el a megszálló erők” – mondta Kosztyin. Hozzátette, hogy több mint hétezer gyermeket deportáltak az Oroszország által megszállt területekre, Oroszországba és Belaruszba.

  • Az orosz csapatok precíziós csapással megsemmisítették a zaporizzsjai Iszkra üzem műhelyeit, ahol az amerikai HIMARS többszörös rakétaindító rakétarendszerek nagyjavítását végezték, közölte az orosz védelmi minisztérium – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség

  • Hazugságok a harkivi régióban elkövetett orosz háborús bűncselekmények, amelyek ugyanazon forgatókönyv szerint alakulnak, mint Bucsában – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak. 

    Ez ugyanaz a forgatókönyv, mint Bucsában. Minden egy forgatókönyv szerint alakul. Ez hazugság, és természetesen megvédjük az igazságot

    – mondta a Kreml szóvivője a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

    Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke korábban egy angol nyelvű videóüzenetben közölte, hogy tömegsírt fedeztek fel Izjumban, a harkivi régióban, és megígérte, hogy megmutatja a külföldi média képviselőinek. 

  • Az ukrán hadsereg zsákmányolt egy T–90M harckocsit az oroszoktól a harkivi területen, amely a legmodernebb, az ukrajnai háborúban már bevetett orosz harckocsinak számít.

    A jármű elvontatása az alábbi videón látható:

    Ezenkívül több fotó is készült a harckocsiról.

    A T–90M-et vélhetően a két hete indult ellentámadás eredményeként zsákmányolták az ukránok. 

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök le akarta igázni Ukrajnát, „de ez nem fog megtörténni” – mondta Sir Tony Radakin admirális a BBC-nek. A brit vezérkari főnök hozzátette: Putyinnak egyre több a problémája, és folyamatosan kudarcot vall katonai célkitűzéseiben.

  • Moszkva üdvözli, hogy Magyarország „szuverén álláspontot” képvisel számos kérdésben az Európai Unión belül – írja a Reuters.

    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy telefonos konferenciabeszélgetésen azt mondta az újságíróknak, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a Magyarországgal kapcsolatos fejleményeket, miután az EU Bizottsága vasárnap azt javasolta, hogy az ország korrupciós ügyei miatt függesszék fel a Budapestnek nyújtott támogatások egy részét.

  • Tizenhárom évre ítélték az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyik munkatársát az oroszok Luhanszkban – írja az ukrán Pravda.

    A Luhanszki Népköztársaság legfelsőbb bírósága hazaárulás vádjával ítélte el Dmitro Sabanovot, aki a helyi EBESZ-misszió biztonsági főnökeként dolgozott. A férfit április közepén vették őrizetbe, és azzal gyanúsították meg, hogy titkosított információkat továbbított bizonyos külföldi titkosszolgálatoknak.

    A bírósági eljárásban azzal vádolták meg a Sabanovot, hogy a korábban a CIA beszervezte őt, és hogy „különleges kiképzést” kapott az Egyesült Államokban, majd tizenhárom év börtönbüntetésre ítélték. 

    Az EBESZ időközben, július 1-jén felfüggesztette ukrajnai megfigyelőmisszióját, mivel Oroszország nem járult hozzá a mandátumuk meghosszabbításához. 

  • Fokozatosan újranyitja gyorséttermeit a McDonald’s Ukrajnában – közölte a vállalat kommunikációs vezetője a Facebookon.

    Az első három gyorséttermet szeptember 20-án nyitják meg Kijevben, de akkor még csak kiszállítást vállalnak. Helyszínen fogyasztani csak októbertől lehet, valamint akkor nyitnak újra a McDrive-ok is.

    A többi városban is ehhez hasonlóan, fokozatosan indítják újra a szolgáltatást. A McDonald’s kommunikációs vezetője szerint mindez körülbelül két hónapot vesz igénybe.

    Az éttermek reggel 9-től este 9-ig lesznek nyitva, és a légiriadó alatt bezárnak, hogy a dolgozók és a vendégek elmenekülhessenek a legközelebbi menedékhelyre. Ebben az esetben az éttermek csapata gyorsan átadja a már kifizetett rendeléseket, majd leállítják a munkát és lekapcsolják a munkagépeket, mielőtt bezárnának

    – olvasható a Facebookon közzétett közleményben.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közzétette a videót a csapásról, amelyet a dél-ukrajnai atomerőmű ellen hajtottak végre az oroszok vasárnap éjjel. 

    Az ukrán állami vállalat, az Enerhoatom hétfő reggel közölte, hogy az orosz hadsereg lecsapott a létesítményre. Zelenszkij a most közzétett videót úgy kommentálta:

    A megszállók megint lövöldözni akartak, de elfelejtették, hogy micsoda egy atomerőmű. Oroszország az egész világot veszélyezteti. Meg kell állítani őket, mielőtt túl késő lenne.

  • Az ukrán hadsereg két légicsapást is végrehajtott az éjszaka a Luhanszki területen – közölte Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület katonai kormányzója.

    Közlése szerint Kagyijevka és Novoajdar településein hajtottak végre csapásokat. Az előbbi településen az oroszok a helyi kulturális palotában alakítottak ki egy laktanyát, azt semmisítették meg (erről fotókat is közzétett a luhanszki kormányzó).

    Mindeközben Novoajdar közelében egy erdőben lévő fegyverraktárat semmisített meg az ukrán hadsereg.

  • Az Ukrán Fegyveres Erők folyamatosan támadják Energodart – számolt be Alekszandr Volga, a város oroszok által kijelölt vezetője hétfőn. 

    Azt gondoltuk, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség küldöttsége befolyásolja majd a helyzetet, de nem zavarja őket a jelenlétük

    – fogalmazott Volga a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint, hozzátéve: az ukránok a zaporizzsjai atomerőmű és a mellette található hőerőmű területét támadják.

  • A Kreml visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint az orosz erők háborús bűnöket követtek volna el az ukrajnai Harkiv tartományban.

    Mintegy 450 holttestet találtak Izjum közelében tömegsírokban, melyek többsége Ukrajna szerint civileké, miután az orosz csapatokat ebben a hónapban kiszorították a harkivi régióból, amelynek nagy részét az ukrajnai hadjárat első hetei óta ellenőrzésük alatt tartották.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy a helyszínen a nyomozók kínzásra utaló bizonyítékokat találtak, köztük megkötözött kezű holttesteket, és háborús bűnök elkövetésével vádolta az orosz csapatokat.

    Hétfőn Zelenszkij kijelentéseiről kérdezve Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta: „Ez ugyanaz a forgatókönyv, mint Bucsában. Ez hazugság, és természetesen megvédjük az igazságot ebben a történetben” – írja a The Guardian.

  • A három balti ország – Észtország, Lettország és Litvánia – nem engedi belépni a területére a turistákat, valamint az üzleti, kulturális vagy sporthoz kötődő ügyben kiadott schengeni vízummal rendelkező orosz állampolgárokat. Bizonyos esetek kivételt képeznek majd, mint például azok az orosz állampolgárok, akik lakhellyel rendelkeznek valamelyik érintett államban, vagy azok, akik politikai okokból távoznának Oroszországból, valamint a hatóságok humanitárius alapon is eltekinthetnek a korlátozás alkalmazásától.

    Lengyelország jelezte, hogy ugyanezen szigorítások bevezetésére készül. Jelenleg még csak a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások vannak érvényben orosz és fehérorosz állampolgárokkal szemben.

    A négy EU-tagállam az Ukrajna ellen indított orosz invázióra reagálva vezeti be a közös szigorításokat. A maguk hatáskörében korábban már leállították bizonyos esetekben vízumok és letelepedési engedélyek kiadását orosz állampolgároknak, de a schengeni vízummal rendelkezőknek megvolt a lehetőségük arra, hogy belépjenek más schengeni országokba ezen négy ország területén keresztül. Hétfőtől azonban orosz állampolgárok schengeni vízummal sem léphetnek be Észtország, Lettország és Litvánia területére, függetlenül attól, hogy a vízumot melyik országban állították ki.