új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon közölte: Ukrajnában a Legfelső Tanács első olvasatban megszavazta a nők önkéntes katonai nyilvántartásba vételéről szóló törvényjavaslatot – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.

    Azok a nők, akik a Honvédelmi Minisztérium által jóváhagyott jegyzékben meghatározott katonai szakmákkal egyenrangú szakterülettel és/vagy szakmával rendelkeznek, és egészségi állapotuk, életkoruk alapján alkalmasak a sorkatonai szolgálatra, önkéntes alapon vehetők fel a sorkatonai nyilvántartásba

    – áll a cikkelyben.

  • Finnország „nemzeti megoldást” dolgoz ki, hogy tovább korlátozza, sőt, teljesen megakadályozza „orosz turisták” átutazását a területén – közölte szerdán a finn külügyminisztérium.

    A nyári számos vitatott orosz tranzit után az észak-európai ország szeptemberben már a tizedére csökkentette az orosz állampolgároknak kiadott vízumok számát, válaszul Ukrajna Oroszország által történt lerohanására.

    Jelenleg Finnország az egyetlen Oroszországgal határos európai uniós tagállam, amely schengeni vízummal enged átutazni orosz állampolgárokat, miután Lengyelország és a három balti állam szeptember elején megakadályozta az orosz állampolgárok nagy része számára a beutazást – írja az MTI.

    Finnország, amely szintén szigorítani kíván beutazási politikáján, „nemzeti megoldás kidolgozása mellett döntött, hogy korlátozza, esetleg teljesen megakadályozza ezt az orosz turistaforgalmat” – jelentette ki szerda este Pekka Haavisto finn külügyminiszter. Ezek az intézkedések feltehetően új törvények gyors meghozatalát, illetve a jelenlegi jogszabályok új értelmezését tartalmazzák.

  • Felszólította szerdán Emmanuel Macron francia elnök a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljon maximális nyomást Vlagyimir Putyin orosz elnökre, aki reggel közölte, hogy kész arzenálja „minden eszközét” bevetni a Nyugat ellen – írja az MTI.

    Mélységesen sajnálom Putyin elnök választását, hogy belerángatja országát, különösen a fiatalokat a háborúba a tartalékosok mozgósításával

    – jelentette ki a francia elnök újságírók előtt New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésének szünetében.

    Maximális nyomást kell gyakorolnunk Putyin elnökre, hogy véget vessen ennek a háborúnak, amelynek semmi értelme

     tette hozzá Macron.

  • A szuverenitás meggyengülése halálos fenyegetést jelent Oroszországra nézve – jelentette ki Vlagyimir Putyin Velikij Novgorodban, az orosz államiság megszületésének 1160. évfordulója alkalmából tartott szerdai megemlékezésen.

    Az elnöki beszéd szerint Oroszország sok nemzetiséghez és sok valláshoz tartozó emberek közös és szülőhazájaként épült fel. Mint mondta: az orosz történelemben az ellenséges inváziók, a széttagoltság és a belviszályok tragédiája ellenére a sötét időszakokat mindig az újjászületés szakaszai követték.

    Az államfő kijelentette: senki sem rombolhatja le az olyan orosz értékeket, mint az igazsághoz és az igazságossághoz való hűség, az együttérzés és a közjóra való törekvés.

    Senki sem képes betiltani vagy eltörölni egyedülálló civilizációnkat és gazdag kultúránkat. A civilizációnk különleges, a saját útját járja, és ebben egy cseppnyi önhittség és felsőbbrendűségi érzés sincs. Ez a civilizáció a miénk, ez a legfontosabb számunkra. És a hazánkért, a szülőföldünkért, amelyből csak egy van nekünk, a szabadságunkért, függetlenségünkért és szuverenitásunkért, a kultúránkért és hagyományainkért harcolni fogunk, megvédjük őket őseink és utódaink nevében, Oroszország, valamint az ország nagy történelme és nagy jövője érdekében

    – mondta az államfő azon a napon, amelyen részleges mozgósítást rendelt el a hét hónapja tartó ukrajnai háborúban.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta a német Bild TV-nek adott interjújában, hogy egyre csökken a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való tárgyalás valószínűsége. A háború befejezését célzó tárgyalás csak akkor valósulhatna meg, ha az orosz elnök kivonja a csapatait az ukrán területekről – tette hozzá. 

    Az ukrán elnök emellett hangsúlyozta azt is: az országa ugyan nincs hatással arra, hogy mikor ér véget Putyin oroszországi hatalma, de erős pozícióból szeretné lefolytatni a tárgyalásokat Moszkvával – írja a Reuters

    Zelenszkij emellett azt a felszólítást is megismételte, miszerint Németország szállítson légvédelmi rendszereket és fegyvereket Ukrajnának, mert életek múlhatnak ezen. 

  • A Guardian az OVD-Info független megfigyelőcsoport adataira támaszkodva azt írta beszámolójában, hogy több mint 700 embert vettek őrizetbe Oroszországban, amiért tiltakoztak Vlagyimir Putyin részleges mozgósítása ellen.

    Több száz embert tartóztattak le Szentpéterváron és Moszkvában.

  • Lezuhant egy orosz tűzoltó helikopter, miközben útban volt a törökországi Marmaris kikötővárosához, hogy eloltson egy erdőtüzet. A legénység két orosz tagja nem élte túl a balesetet – közölte a török mezőgazdasági és erdészeti miniszter. 

    Vahit Kirsci szerint három másik orosz és két török állampolgár megsérült a balesetben, de nincsenek válságos állapotban. Egyelőre nem világos, mi okozta az egyik mezőre zuhant orosz Kamov KA-32 helikopter szerencsétlenségét – írja az MTI. 

  • Az Európai Unió külügyminiszterei rendkívüli ülést tartanak szerdán New Yorkban – közölték a diplomaták. A külügyminiszterek azután döntöttek így, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a részleges mozgósítást.

    A külügyminiszterek jelenleg New Yorkban tartózkodnak a világ vezetőinek éves ENSZ-találkozója miatt – írja az Al Jazeera

  • Joe Biden az ENSZ közgyűlésén tartott beszédében azzal vádolta Oroszországot, hogy Ukrajna megszállásával „szégyentelenül” megsértette az ENSZ-tagság alapelveit, és kijelentette, hogy Moszkva „felelőtlenül” fenyegetőzik nukleáris fegyverek bevetésével.

    Az amerikai elnök hozzátette:

    Egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad megvívni.

    Joe Biden szerint senki sem fenyegette meg Oroszországot, és azt állítja, hogy ők keresték a konfliktust – írja a Guardian.

  • Oroszország szerdán szabadon engedett tíz Ukrajnában elfogott külföldi hadifoglyot a szaúdi trónörökös, Mohammed bin Szalmán közvetítése nyomán – írja a Reuters hírügynökség jelentése.

    A listán amerikai, brit, horvát, marokkói és svéd állampolgárok szerepelnek – áll a minisztérium közleményében, amelyből kiderült, hogy a foglyokat szállító gép már le is szállt Szaúd-Arábiában. 

  • Több tucat embert vettek őrizetbe a rendőrök Oroszország több városában, amiért tiltakoztak Vlagyimir Putyin elnök mozgósítási bejelentése ellen – írja a Guardian.

    A Moscow Times tájékoztatása szerint a szibériai Irkutszk városában, a főtéren összegyűlt 60 tüntető közül legalább tízet letartóztattak.

    Az OVD-Info adatai szerint már legalább 109 tiltakozót vettek őrizetbe országszerte.

  • Több mint kétszáz katonát és 21 járművet vesztett egy nap alatt az ukrán fegyveres erők 28. gépesített dandárja Herszon megyében, miután az egyik alegység parancsnoka egy aknamezőn keresztül rendelte el az ellentámadást – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

    A tábornok azt mondta, hogy a dandár 2. zászlóalja 4. századának személyi állománya lényegében megsemmisült. Konasenkov szerint a donyecki régióban az ukrán 1. elnöki dandár 3. zászlóalja katonái közül több mint 60 meghalt vagy megsebesült, valamint a zászlóalj négy harckocsit és nyolc járművet is elvesztett egy sikertelen ellentámadási kísérletben.

    Artemivszknál (Bahmutnál) a beszámoló szerint az ukrán 93. gépesített dandár 2. zászlóaljának több mint 75 katonája esett el az orosz légierő nagy pontosságú fegyvereivel mért csapás következtében, amely kilenc haditechnikai eszközt is üzemképtelenné tett – adta hírül az MTI.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök döntése több ezer újabb katona mozgósításáról tovább fogja szélesíteni az ukrajnai konfliktust, atomfegyverek bevetésével fenyegetőzni pedig veszélyes és meggondolatlan retorika – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár New Yorkban.

    Hangsúlyozta, hogy a NATO „nem fog hasonló meggondolatlan és veszélyes nukleáris retorikába bocsátkozni, mint Putyin elnök”, miután a 30 tagú védelmi szövetség nem akar konfrontációt Oroszországgal, csak megpróbálja megvédeni Ukrajnát, és megakadályozni a konfliktus eszkalálódását.

    Nehéz megoldást találni rövid távon, amíg Oroszország nem fogadja el Ukrajnát szuverén, független nemzetként. Attól tartok, hogy az egyetlen módja a háború befejezésének, ha bebizonyítjuk Putyinnak, hogy nem fog győzni a csatamezőn. Amikor ezt megérti, le fog ülni, és észszerű megállapodásról tárgyal majd Ukrajnával

    – szögezte le a NATO-főtitkár. 

    Stoltenberg azt is hangoztatta, hogy a szövetség tagjai példa nélküli segítséget nyújtottak Ukrajnának, és most a NATO-nak újra fel kell töltenie fegyver- és lőszerkészletét.

  • Vitézy Dávid közlekedésért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésben tájékoztatott arról, hogy a berlini InnoTranson találkozott az Ukrán Vasutak vezetőivel, Olekszandr Kamisin vezérigazgatóval, valamint a pályavasút és a teherfuvarozó üzletág vezetőivel és a MÁV elnök-vezérigazgatójával Dr. Pafféri Zoltánnal.

    Amint írja: a háború kitörésekor a vasút ismét bizonyította, hogy súlyos válságban is lehet számítani rá, százezreket sikerült kimenekíteni Magyarország felé. A magyar vasút ukránul tájékoztatja, és ingyen szállítja a menekülteket. Eddig összesen 830 ezer térítésmentes szolidaritási jegy fogyott.

    Magyarország és Ukrajna mindent megtesz, hogy a két ország közötti vasúti határon, mind Záhonynál, mind Eperjeskénél felgyorsítsák a teherforgalmat, az átrakást szélesből normál nyomtávú vagonokba, bármilyen áruról is legyen szó.

    A képviselők megállapodtak abban, hogy szorosabb együttműködést alakítanak ki ezen a téren.

    A legnagyobb jelentősége a gabona- és szemestermény-szállításnak (kukorica, búza, napraforgó, rizs) van, hiszen a korábban használt tengeri út megnehezült, sokáig el is lehetetlenült.

  • Nem térhetnek vissza Észtországba azok az ottani állandó lakhellyel rendelkező orosz állampolgárok, akik az orosz oldalon részt vettek az ukrajnai harcokban – közölte Veiko Kommusaar észt belügyminiszter-helyettes a tárca sajtószolgálata szerint.

    Kommusaar szerint az észt hatóságok semmilyen korlátozást nem vezettek be az orosz állampolgárok Észtországból történő kiutazására vonatkozóan, de ha kiderül, hogy azért utaztak el, hogy Ukrajnában harci cselekményekben vegyenek részt, nem térhetnek vissza.

  • Az oroszországi részleges mozgósítás bejelentését követően nem született döntés az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” státuszának megváltoztatásáról és a hadiállapot bevezetéséről – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak szerdán Moszkvában.

    Nem született semmilyen döntés ezzel kapcsolatban

    – mondta a vonatkozó kérdésre válaszolva Peszkov.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán elrendelte a részleges mozgósítást Oroszországban. Egyebek között elmondta, hogy a „különleges hadművelet” övezetében az érintkezési vonal hossza meghaladja az ezer kilométert, továbbá az orosz és szakadár szövetséges erők „nemcsak neonáci formációkkal, hanem valójában a kollektív Nyugat teljes katonai gépezetével” állnak szemben, ami szerinte Oroszország létét fenyegeti.

  • Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Twitteren fejtette ki, hogy az Európai Unió továbbra is rendületlenül támogatja Ukrajnát. Mindezt azután tette közzé, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges katonai mozgósítást rendelt el.

    Ebben a háborúban csak egy agresszor van, Oroszország. Az EU továbbra is rendületlenül támogatja Ukrajnát

    – áll a posztban.

  • A svájci szövetségi vámhivatal adatai szerint augusztusban közel hat tonna orosz aranyat importált az ország mintegy 324 millió dollár értékben. Ez a legnagyobb mennyiség 2020 áprilisa óta. A vámigazgatási tájékoztatás szerint a szállítmány az Egyesült Királyságból érkezett. Ez az adat csak azt mutatja, hogy az aranyat hol finomították utoljára, nem azt, honnan szállították utoljára – írja a Bloomberg

    Az orosz arany azóta vált tabuvá, mióta Vlagyimir Putyin februárban megtámadta Ukrajnát. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és Svájc is szankciókkal sújtotta az új orosz aranyat, de a behozatali tilalom nem vonatkozik arra az aranyra, amelyet augusztus negyedike előtt exportáltak. 

    Néhány befektető, akinek még régi orosz aranyrúdja van, be szeretné olvasztatni a svájci finomítókban, hogy könnyebben el tudja adni. 

  • Az északkelet-ukrajnai Harkivban készült legfrissebb felvételeken látható, hogy az orosz rakéták milyen nagy károkat okoztak a lakóépületekben – írja a Sky News.

    A térségben a károk mértéke az elmúlt napokban vált sokkal egyértelműbbé, miután az ukrán védelmi erők visszaszerezték a megszállt területek egy részét.

  • Az orosz mozgósításra Ukrajna nagyobb támogatása lenne a megfelelő válasz – reagált Miloš Zeman cseh államfő Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai bejelentésére arról, hogy Oroszország részleges mozgósítást rendelt el ukrajnai hadműveletével kapcsolatban.

    „Az orosz mozgósítás valószínűleg az utóbbi időben elért ukrán katonai sikerek következménye. Erre a megfelelő válasz az lenne, ha megnövelnénk az Ukrajnának szánt segítséget, és nem csak katonai téren” – vélte a cseh államfő, akinek nyilatkozatát Jiří Ovčáček szóvivő hozta nyilvánosságra Twitteren.

    Miloš Zeman korábban nagyon oroszbarát politikát képviselt, de az Ukrajna elleni orosz háború februári kezdete után radikálisan megváltoztatta a véleményét – írja az MTI.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a világ vezető politikusait, hogy a háborús helyzetre tekintettel mondjanak le a semlegesség álláspontjáról, az Egyesült Államokat pedig arra, hogy ösztönözze a többi demokratikus országot, hogy segítsenek többet, adjanak még több fegyvert Ukrajnának.

    Erről az ukrán államfő a The Clinton Global Initiative elnevezésű találkozón beszélt, amelyen videó-összeköttetés útján vett részt. A találkozó keretében Zelenszkij különmegbeszélést folytatott Bill Clinton volt amerikai elnökkel is – írja az MTI.

    Zelenszkij kijelentette, hogy az Egyesült Államok az egész civilizált világ számára a demokrácia mutatója, amelyhez más országok is igazodnak. Szerinte ezért fontos, hogy továbbra is vezető szerepet töltsön be Ukrajna támogatásában és az Oroszországra gyakorolt nyomásban.

    Vlagyimir Putyin szerdai bejelentéséről, a részleges mozgósításról azt mondta, hogy nem újdonság, mert az orosz elnök az utóbbi hetekben már végrehajtotta a műveletet, ami csupán azt jelzi, hogy problémákba ütközik az Ukrajna ellen harcoló alakulatok összeállítása.

  • Az Oroszország által behívott háromszázezer tartalékos képzetlen, tapasztalatlan és nem áll készen, ami rendkívül veszélyes lépés lehet – mondta el a Sky Newsnak egy katonai szakértő.

    Vlagyimir Putyin szerda reggel jelentette be, hogy részleges katonai mozgósítást rendel el. Ezzel a lépéssel próbálja meg felvenni a harcot az elmúlt hetekben hatalmas területi nyereségeket szerző ukrán erőkkel szemben.

    Sean Bell nyugalmazott légi altábornagy szerint a behívás nagysága lenyűgözőnek tűnhet, de a mozgósítottak nem aktív, harcedzett katonák.

  • Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök szerdán hasonlóan reagált, mint a holland miniszterelnök, és nyugalomra szólított fel.

    Úgy gondolom, hogy nyugalomra van szükség. Nem szabad olajat öntenünk a tűzre. Nem szabad indulatból reagálni

    – jelentette ki a belga közmédiának nyilatkozva.

    De Croo szerint a Nyugatot nem lehet megfélemlíteni, a nukleáris fenyegetés nem újdonság, ezt már Moszkva korábban is bevetette. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy Belgium a konfliktus kezdete óta összesen 55 millió euró értékben küldött fegyvereket Ukrajnának.

    Egyértelműnek kell lennünk a hozzáállásunkban, és továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát

    – hangsúlyozta a belga miniszterelnök.

  • Rutte véleménye szerint nem növekszik az Oroszország felől érkező veszély, mert Moszkvának sem érdeke, hogy „érdekes eszközökhöz nyúljon” – írja az MTI. A holland kormányfő azt mondta, most hidegvérre van szükség, azonban éberségre hívta fel a figyelmet.

    Tény, hogy az oroszok egy Magyarország-méretű területet foglaltak el Ukrajnában. Ennek biztosan nincs vége. Óvatosnak kell maradnunk, és továbbra is támogatnunk kell Kijevet

    – hívta fel a figyelmet.

    Az NlTimes hírportál tudósítása szerint Ruttét hidegen hagyták a nukleáris erő esetleges bevetésére utaló orosz kijelentések. Véleménye szerint ez csak egyfajta retorika, amilyet egyre gyakrabban hallani. Azt is hozzátette, úgy véli, az oroszoknak inkább pihenniük kellene egy keveset.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök lépései, a részleges mozgósítás, valamint a megszállt ukrán területek annektálására irányuló népszavazási kezdeményezések mind azt mutatják, hogy kétségbeesett az orosz katonai kudarcok miatt – jelentette ki Peter Stano európai uniós külügyi szóvivő az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján.

    A szóvivő szerint azok a lépések, amelyeket az orosz államfő szerdán jelentett be, újabb bizonyítékai annak, hogy Putyint nem a béke érdekli, hanem az, hogy fokozza a háborút – írja az MTI.

    Peter Stano arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz elnök „nagyon veszélyes nukleáris hazárdjátékot játszik”, ezért a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia rá, hogy „hagyjon fel felelőtlen viselkedésével”.

    Elfogadhatatlan hogy Putyin a nukleáris fegyvereket használja terrorarzenálja részeként

    – hangsúlyozta Stano. Elmondta, hogy az uniós tagállamok koordinációs megbeszélést tartottak az EU válaszlépéseivel kapcsolatban, de nem árult el részleteket az esetleges intézkedésekkel kapcsolatban.

    Megerősítette, hogy a megszállt ukrajnai területek jogilag továbbra is Ukrajna részei maradnak, „bármilyen eredményt is hoznak az illegális, látszatnépszavazásra irányuló orosz tervek”, az EU azt soha nem fogja elismerni.

  • Örményország, Vietnám és Kazahsztán is felfüggesztette azon bankkártyák használatát, amelyek MIR fizetési rendszert használnak – tudatta az orosz állami tulajdonban lévő Izvesztyija alapján a Kyiv Independent

    A lap értesülései szerint Örményországban nem fogadják el már az oroszok által kiállított MIR-bankkártyákat sem. Előfordulhat, hogy a döntés hátterében Vlagyimir Putyin részleges mozgósítást bejelentő kijelentése áll. 

    Kazahsztán egyre nyíltabban foglalt állást az orosz érdekekkel szemben az elmúlt néhány hónapban, Örményország pedig hiába kért segítséget Moszkvától a Hegyi-Karabahban kirobbant újabb konfliktus miatt, nem kapta meg. 

  • A lengyel pénzügyminisztérium kijelentette, hogy a menekülteknek ukrajnai jövedelmük után is Lengyelországban kell adózniuk, ha több mint 183 napja tartózkodnak az országban.

    Lengyelországban korábban az volt az eljárás, hogy azok az ukránok, akik továbbra is ukrán munkáltatóknak dolgoznak, és Ukrajnában fizetnek adót, mentesülnek a lengyelországi adóbefizetés alól. Most viszont a minisztérium megváltoztatta álláspontját a különleges adófizetési szabályokat illetően – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

  • Az orosz hatóságok nyomoznak a szovjet korszak poplegendája, Alla Pugacsova ellen a hadsereg „lejáratása” miatt, miután az ukrajnai háború ellen emelt szót a közösségi médiában – írja a Politico.

    A moszkvai rendőrségnek egy helyi polgár jelentette Pugacseva Instagram-bejegyzését, arra kérve őket, hogy vizsgálják ki, a híresség részt vesz-e külföldről finanszírozott „törvénytelen tevékenységben”.

    Pugacsova vasárnap férje, Makszim Galkin humorista pártjára állt, akit szeptember 16-án az orosz igazságügyi minisztérium külföldi ügynöknek minősített.

  • Finnország figyelemmel kíséri a szomszédos Oroszországban kialakult helyzetet Vlagyimir Putyin mozgósítási parancsát követően – közölte az északi ország védelmi minisztere.

    „Ha Finnországról beszélünk, akkor kimondhatjuk, hogy a katonai helyzet jelenleg stabil és nyugodt – mondta Antti Kaikkonen. – Védelmi erőink jól felkészültek, szorosan figyelemmel kísérjük a helyzetet.

  • Mint megírtuk, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt jelentette be szerda reggel 8 óra után, hogy Oroszországban behívják harcolni a tartalékosokat az Ukrajna elleni háború támogatására.

    A bejelentés után gyengülni kezdett a hrivnya. Mint az Unian ukrán hírügynökség írja, az ukrán fizetőeszköz minden devizával szemben gyengült 11 órára.

    A kijevi bankoknál az euró vételi középárfolyama átlagosan 0,10 hrivnyával, 41,50 hrivnyáról 41,60 hrivnyára, a dollár  0,22 hrivnyával, 42,08-ról 42,30-ra változott. Az eladási árfolyam a dollár esetében  41,50 hrivnyára, az eurónál 40,60-ra módosult.