Amint arról már az Indexen is írtunk, Togliattiban, a Sztavropoli járás székhelyén csütörtök hajnalban felgyújtották egy közigazgatási épület bejáratát. Szeptember 21-én este Nyizsnyij Novgorodban szintén tűz ütött ki az egyik toborzóközpontban, amelynek fogorvosi rendelője gyulladt ki.

A Meduza értesülései szerint már legalább öt katonai biztos felgyújtására tettek kísérletet, mióta Vlagyimir Putyin elrendelte a részleges katonai mozgósítást.

Amíg a hadiállapot érvényben van Ukrajnában, nem engedik ki a külföldi felsőoktatási intézménybe felvételt nyert hadköteles korú ukrán állampolgárokat az országból – a hírt Andrij Demcsenko, az Állami Határszolgálat szóvivője közölte csütörtökön.

Az erről szóló rendeletet szeptember 14-én fogadták el. A döntést Demcsenko azzal indokolta, hogy „az utóbbi hónapokban jelentősen megszaporodott azoknak az eseteknek a száma, amelyek során fiktív tanulmányi jogviszonyt igazoló papírokkal próbáltak kiutazni a hadköteles korú férfiak az országból”. Emiatt a hadvezetés felülbírálta a korábbi határozatát, amely lehetőséget biztosított a visszatérésre azoknak a diákoknak, akik február 24-ét megelőzően külföldön tanultak, viszont a háború kitörésekor Ukrajnában tartózkodtak, számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

Mint ismert, a hadiállapot értelmében a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el legálisan az országot.

Továbbra is sok orosz állampolgár várakozik a finn határon belépésre várva, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán részleges mozgósítást rendelt el az ukrajnai háború miatt.

A délkeleti határon változatlanul nagy a forgalom – tájékoztatott a finn határőrség pénteken.

A finn határőrség egyik szóvivője közölte: péntek reggel is sokan voltak úton, kevéssel talán még többen, mint csütörtökön. Az MTI értesülései szerint a legtöbbet a rendkívül forgalmas vaalimaai átkelőnél kellett várni, ahol mintegy 500 méteres kocsisor alakult ki. A második legnagyobb határátkelőnél, Nuijamaánál is a szokásosnál hosszabb ideig kellett várakozni.

Az Ericsson pénteken közölte, hogy csak szoftvert és technikai támogatást nyújt orosz ügyfeleknek, és az ukrajnai háború kitörése óta nem adott el távközlési berendezéseket az ottani mobilszolgáltatóknak, miután a svéd média arról számolt be, hogy a vállalat folytatta az exportot.

Az Ericsson áprilisban felfüggesztette oroszországi tevékenységét, augusztusban pedig közölte, hogy a következő hónapokban kivonul az országból. A vállalat 900 millió svéd korona (33,3 milliárd forint) költséget számolt el, és 400 alkalmazottat bocsátott el Oroszországban, mivel felszámolja ottani tevékenységét.

A szankcióknak megfelelően biztosítjuk a szoftvereket és a technikai segítségnyújtást azokhoz a termékekhez, amelyeket az invázió előtt szállítottunk, ami lehetővé teszi a kivonulást a szerződéses kötelezettségek teljesítése mellett

– mondta egy szóvivőjük, hozzátéve, hogy a szankciók bejelentésekor leállították a szállításokat az oroszországi ügyfeleknek.

A rivális Nokia, amely szintén bejelentette, hogy még az év vége előtt tervezi kivonulását Oroszországból, azt mondta, hogy szerződéses és humanitárius kötelezettségeinek teljesítése érdekében korlátozottan karbantartja a kritikus hálózatokat – adta hírül a Telegraph.

Oroszország hozzájárult Lynne Tracy, az Egyesült Államok új moszkvai nagykövetének fogadásához – közölte csütörtökön egy magas rangú orosz diplomata. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes újságíróknak nyilatkozott, amiről a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség számolt be.

Joe Biden amerikai elnök a héten jelölte Tracyt a tisztségre, a Moszkvában és a posztszovjet térségben nagy tapasztalattal rendelkező karrierdiplomatát a következő oroszországi nagykövetnek – írja az MTI.

Az oroszul is beszélő Tracy, aki jelenleg az Egyesült Államok jereváni nagyköveteként tevékenykedik, Moszkvában John Sullivan leköszönő nagykövetet váltja majd, aki szeptember elején távozott Moszkvából. Ő lesz az első nő az oroszországi amerikai misszió élén, ha az amerikai szenátus megerősíti kinevezését. Amint átveszi a tisztséget, az lesz a feladata, hogy irányítsa a feszült amerikai–orosz kapcsolatokat.

Mihajlo Fjodorov, Ukrajna digitális minisztere az orosz részleges mozgósításra adománygyűjtő felhívással válaszolt: azt szeretné, ha minden orosz katonának lenne egy saját ukrán drónja, amellyel foglalkoznia kell.

Ezt írta Twitter-bejegyzésében:

Az ukrán katonák nem aggódnak Putyin mozgósítása miatt, elvégzik a munkájukat. Az Army of Drones számára ez egy új kihívás: elegendő UAV-t biztosítani mindenki számára, akiket a »jóindulatuk jeléül mozgósítanak«.

Vlagyimir Putyin egyik legismertebb politikai ellenfelének, Alekszej Navalnijnak a csapata egy „trükk” segítségével elérte telefonon a Kreml szóvivőjének, Dimitrij Peszkovnak a 32 éves fiát. 

Navalnij csapatának az egyik tagja azt tettette, hogy a moszkvai katonai körzet parancsnokságának alkalmazottja, így hívta fel Nikolaj Peszkovot, hogy az újonnan elrendelt részleges mozgósítás értelmében behívja mint tartalékost – írja a tagesschau.de. 

Ha tudják, hogy én vagyok Peszkov úr, akkor meg kell érteniük, hogy nem egészen helyes, ha belekeveredek. Röviden, ezt más szinten fogom rendezni

– mondta a nyilvánosságra került telefonbeszélgetésben a Kreml-szóvivő fia. Amikor a magát alkalmazottnak tettető fél újra feltette a kérdést, hogy következő nap tíz órakor akkor számíthatnak-e rá a szolgálati helyén, a Kreml-szóvivő fia ismét kitért a válasz elől. 

Higgye el, sem önöknek, sem nekem nincs erre szükségem 

– mondta.  

 A cseh külügyminisztérium közölte az észak-amerikai jégkorongligával (NHL), hogy az ukrajnai háború miatt az orosz játékosok nemkívánatos személyek a szezonnyitó prágai mérkőzéseken.

A Nashville Predators és a San José Sharks október 7-én és 8-án játszik egymással a prágai O2 Arénában alapszakaszmeccseket. A koronavírus-járvány kitörése óta ezek lesznek az első mérkőzések, amiket Észak-Amerikán kívül játszanak.

Martin Smolek cseh külügyminiszter-helyettes elmondta, levélben értesítették az NHL-t, hogy a Cseh Köztársaságnak és a schengeni vízummentes övezet többi államának nem szabad vízumot kiadnia az orosz játékosoknak.

A Nashville-ben Jakov Trenyin, a San Joséban pedig Alekszandr Barabanov és Jevgenyij Szvecsnyikov képviseli az orosz színeket, de William Daly, az NHL alelnöke elmondta, nem aggódik a játékosok beutazása és jégre lépése miatt, mivel mindannyian rendelkeznek megfelelő vízummal – írja az MTI.

Ami történik, nem a játékosok hibája. Ők nem csináltak semmi rosszat, szerintem nem kellene őket büntetni. Mi egy csapat vagyunk, tehát ha azt mondják, néhány játékosunk nem mehet, akkor egyikünk sem megy

– mondta Mike Grier, a San José vezérigazgatója. A cseh külügyminisztérium arról is tájékoztatta az NHL-t, hogy folyamatban vannak tárgyalások azoknak az orosz állampolgároknak a beutazási tilalmáról, akik korábban már kaptak vízumot. Hozzátette, az Európai Unió sportminiszterei is javasolták, hogy az orosz sportolókat tiltsák ki az EU országaiban zajló sporteseményekről.

Ukrajna arra kérte Izraelt, hogy ossza meg vele azon hírszerzési információit, amelyek a háborúban az orosz hadseregnek nyújtott iráni támogatásokat érintik – közölte néhány magas rangú izraeli tisztviselő a Walla riporterével. 

Szimona Halperin, Izrael euró-ázsiai főigazgató-helyettese, aki az orosz és ukrán részlegért felelős, szeptember 7-én Kijevbe látogatott az izraeli nagykövet társaságában. Izraeli tisztviselők tájékoztatása Makszim Szubkhval, Ukrajna közel-keleti különleges képviselőjével is találkoztak – írja az Axios. 

Egy vezető ukrán tisztviselő megerősítette a hírt, miszerint Halperin találkozott Szubkhval, aki hírszerzési információkat kért tőle a háborúban való iráni részvételről – elsősorban az iráni drónokról.

A részleges mozgósítás bejelentését követő első napon máris oroszok ezreit sorozták be. Arról azonban egyelőre nincsenek pontos információk, hogy eddig hányan kapták kézhez a behívót, és hányan fogják még ezután. Néhány hekker feltörte a védelmi minisztérium honlapját, ők azt állítják, hogy akár egymillió embert is besorozhatnak. 

Ezt a számot a Novaja Gazeta független újság is megerősítette. Az orosz elnök tervezett intézkedéséről rengeteget hír látott már napvilágot, ezek nagy részét egyelőre nem lehet még megerősíteni.

Egyes források szerint a háborúellenes tüntetéseken részt vevőket automatikusan kényszersorozzák, mások pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy aránytalanul sok embert hurcolnak el az etnikai kisebbségek tagjai közül – írja a Guardian.

Kijevbe látogatott csütörtökön Lorenzo Guerini olasz védelmi miniszter, akit fogadott az ukrán elnök. A találkozó után Zelenszkij Telegram-csatornáján kiadott közlemény szerint az ukrán elnök köszönetet mondott az olasz kormánynak, az olasz népnek az Ukrajnának nyújtott támogatásért.

Lorenzo Guerini 2016. december 10-én

Fotó: Simona Granati - Corbis/Getty Images Hungary

Guerini felkereste a Kijev megyei Hosztomelt, ahol – a kiadott ukrán közlemény szerint – a saját szemével láthatta az orosz csapatok által okozott pusztítást. Kijevben még tárgyal hivatali partnerével, Olekszij Reznyikovval az Ukrajnának nyújtandó további katonai támogatásról – számolt be az MTI.

Volodimir Zelenszkij elnök nem köti össze Vlagyimir Putyin oroszországi rezsimjének lehetséges végét az ukrajnai háború végével – írta meg az Ukrajinszka Pravda.

Az ukrán elnök a Bild német lapnak adott interjújában arra a kérdésre, hogy a háború csak akkor ér-e véget, ha Putyin rezsimje megbukik, azt válaszolta:

Nem asszociálok a háború végére, Putyin rezsimje biztosan véget ér, erre nincs befolyása

– felelte a Bildnek adott interjúban.

Zelenszkij hozzátette, nem az a kérdés, hogy ki áll Oroszország élén, hanem, hogy milyen a hozzáállása. Az ukrán elnök szerint, ha az oroszok nem változtatnak a hozzáállásukon, akkor mindegy, hogy ki vezeti az országukat.

Az orosz erők a közelgő népszavazások miatt fokozták a lakosság terrorizálását és orosz útlevelekkel történő ellátását az általuk megszállt ukrajnai területeken – közölte az ukrán vezérkar csütörtök esti helyzetjelentésében.

Az ellenség Donyeck megye teljes megszállására, illetve a megszállt területek megtartására és az ukrán védelmi erők műveleteinek megzavarására összpontosítja erőfeszítéseit. Változatlanul csapásokat mérnek a polgári infrastruktúrára és lakóépületekre, ezáltal terrorizálva a polgári lakosságot. A légi- és rakétacsapások veszélye továbbra is Ukrajna egész területére kiterjed

– fogalmazott a vezérkar.

Mint megírtuk, péntektől szeptember 27-éig Ukrajna négy, oroszok által megszállt régiójában – keleten Donyeckben és Luhanszkban, délen pedig Herszonban és Zaporizzsjában – tartanak népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 5926 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5427 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

Egy ukrán menekült nő érkezik egy ideiglenes menekültközpontba a magyar-ukrán határhoz közeli tiszabecsi általános iskolában 2022. március 3-án

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP

A beléptetettek közül a rendőrség 195 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől ugyanezen a napon 5 ember, köztük 4 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Kirilo Budanov, az ukrán hírszerzés vezetője a szeptember 21-i fogolycseréről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ukrán foglyok közül sokan nagyon kegyetlen kínzásnak voltak kitéve.

Mint arra kitért, vannak olyanok, akik kevésbé rossz állapotban szabadultak a fogságból, ha azt nem számítjuk, hogy legtöbbjük krónikus alultápláltságban szenved.

Budanov elmondta, hogy a szabadult foglyok egy részét jelenleg egy csernyihivi kórházban kezelik.

Barbara Streisand Twitter-oldalán számolt be róla, hogy „csodálatos beszélgetést” folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Az amerikai énekesnő azt írta, hogy csodálja az ukrán nép ellenállását és bátorságát, valamint Zelenszkij inspiráló vezetését.

Nagyobb szükségük van ránk, mint valaha

– tette hozzá.

Bejegyzésében egy képet is megosztott az ukrán elnökkel való beszélgetéséről.

Az első 24 órában, amióta Vlagyimir Putyin elrendelte a részleges mozgósítást, az orosz hírügynökségek jelentése szerint több mint tízezer tartalékos jelentkezett be.

Katonákat toborzó óriásplakát Szentpéterváron 2022. szeptember 20-án

Fotó: Olga Maltseva / AFP

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség közlése szerint az összes jelentkező önkéntes, akik nem várták meg a behívópapírokat, és megérkeztek a katonai sorozási irodákba.

Vlagyimir Putyin szerdán bejelentette, hogy 300 ezer tartalékos katonát küldenek Ukrajnába a háborús erők megerősítésére.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index pénteki percről percre közvetítése az orosz–ukrán háború eseményeiről. Csütörtöki tudósításunk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!